Fejezet
1 1 | lehetett némi igazság. De ez az élet rendje. Mindenki
2 1 | indulatát. Cipõje csikorgott.~- Ez a léhûtõ. Ez a gonosztevõ.
3 1 | csikorgott.~- Ez a léhûtõ. Ez a gonosztevõ. Nem tudsz
4 1 | züllött akarsz lenni? Hisz ez senki és semmi. Nem lesz
5 1 | hajnali pont hat órakor. Ez a titokzatos véletlen mélyen
6 1 | teljesítjük, anélkül hogy ez bármelyikünknek áldozatot
7 1 | Kornélra gondoltam. - Jobb ez így, fiam. Nem volt hozzád
8 1 | Ilosvayval. Azok szeretnek téged. Ez nem is szeretett. Csak rontott,
9 1 | meglátogatom.~Bolond nap volt ez. Nem április elseje, de
10 1 | Nyomorúságos lyuk volt ez. Keskeny, rozzant dívány,
11 1 | széllel.~Alighogy elhaladt ez, tûzoltók robogtak valahová,
12 1 | szivárvány, hó, vér és tûz. Ez a tavasz.~Leültünk és rágyújtottunk.~-
13 1 | beleroppant. Csak Goethe bírta, ez a nyugodt, derûs halhatatlan,
14 1 | és félelmetesebb ember, ez a dicsõ, olimpuszi szörnyeteg,
15 1 | de, hogy, inkább, azért. Ez õrjítõ.~- Ezt én majd elintézem.
16 1 | valami. De sokat képzelõdtem. Ez is az életünkhöz tartozik.
17 1 | gallérral.” Aztán kiderül, hogy ez a feltûrt gallérú fiatalember
18 1 | rendeztem. Így jött létre ez a könyv.~1933~ ~
19 2 | vakaródzott.~Tudta, hogy ez a nap elõbb-utóbb el fog
20 2 | iskola volt. A népmûvelésnek ez az egyetemes palotája onnan
21 2 | sohase látott. Egy tömeg volt ez, a tömeg, hozzá hasonló,
22 2 | még annyi-annyi ember él. Ez talán még rettenetesebb
23 2 | történni. Azt várta, hogy ez a sok gyerek mind-mind fölugrál,
24 2 | lengetve üdvözlik õt. Csakhogy ez a csoda nem történt meg.
25 2 | köszöntek.~Egy szoba volt ez, de nem olyan, mint a többi
26 2 | fekete fiú.~- Kicsoda?~- Ez itt, ni.~Minden gyermek
27 3 | volt számára a menedék. Ez vette körül, mint valami
28 3 | valamit, s máris tovább állt. Ez a modor fájt neki, de roppant
29 3 | asszony keresztet vetett. Ez meglepte õt. Náluk nem volt
30 3 | Milyen szép, milyen nõies ez az alázat. „Isten kezében
31 3 | szívbénulás is fejlõdhet. Ez az út különben se csekélység.
32 3 | arany karikagyûrût viselt. Ez a kéz - a fehér anyakéz -
33 3 | Egy csöppet furcsa is volt ez a nagy nyugalom. Tûnõdött,
34 3 | ránéznie, jólesett tudnia, hogy ez az asszony a világon van,
35 3 | tagadólag rázta fejét. Amikor ez a suttogás - vagy inkább
36 3 | Nem, nem, kisleányom”. De ez volt minden.~Esti nem értette
37 3 | Lázas, sietõs susogás volt ez, összefolyó szóáradat, tagolatlan,
38 3 | visszatetszést. Nemcsak rút volt ez a teremtés: elidegenítõ
39 3 | hallgatni. Mért selypeg ez annyit? Mért nem rekedt
40 3 | sodrából.~Észrevette, hogy ez a leány reá mutogatott.
41 3 | mutogatás. De ebben az esetben ez az egyoldalú párbeszéd is
42 3 | Mi az ördögöt akart tõle ez a leány? Azt kellett föltennie,
43 3 | talán nevetségesnek tartja ez a kis fityfiritty, vagy
44 3 | nyulacskát játszana vele: „Ez elment nyulászni... ez megfogta...”~
45 3 | Ez elment nyulászni... ez megfogta...”~Némi fegyverszünet
46 3 | ezek? Mik ezek? Kicsoda ez a neveletlen leány, aki
47 3 | sejteni se lehet? Kicsoda ez az anya, aki mindent eltûr
48 3 | Átszálltak egy másik kocsiba? Ez valószínûtlen. Az átjáróajtók,
49 3 | megcsonkított holttestek? Ez borzalmas volna.~A kocsi
50 3 | a mozdony röppentyûiben. Ez minden pillanatban tûzbokrétát
51 3 | a veszedelemtõl futott, ez hajszolta bele a veszedelembe.
52 3 | alapon”, és öreganyjuk - ez a hangos, szeleburdi, rövidlátó
53 3 | úgy látszik, lenéz...”.~Ez az erkölcsi fölfogása, melyet
54 3 | legalább udvariasak legyünk. Ez az udvariassága pedig nem
55 3 | másodpercig tarthatott ez.~Akkor egy hangot lehetett
56 3 | komoly és megdöbbentõ.~Hát ez meg mit jelent? Esti újabb
57 3 | végre avatkozzék bele, mert ez kezd kissé tûrhetetlen lenni.
58 3 | se vette az egészet. És ez volt a legrettenetesebb.~
59 3 | lendülettel, s érthetetlen volt, ez is érthetetlen volt, akár
60 3 | rázogatta. Megfakult mosoly volt ez, szinte vak mosoly. De mint
61 3 | jelenthetett neki akkor ez a leány.~Ezüst kanalat tartott
62 3 | az áthevült kerekeket, s ez a zaj dallamosan hullámzott
63 3 | amikor kimentek innen. Ez is bizonyos magány volt.
64 3 | jártak. Idegen világ volt ez. Sötét erdõk zúgtak fönn-fönn,
65 3 | bukdácsolva. Sokáig követte ez a vonatot. Utána kocogott,
66 3 | leány visszaosont helyére.~Ez a leány nem aludt. Most
67 3 | Jaj, de förtelmes volt ez. Ez a leány szerelmes volt
68 3 | Jaj, de förtelmes volt ez. Ez a leány szerelmes volt belé.
69 3 | belé. Belé volt szerelmes ez a kukac, ez a csirke, ez
70 3 | volt szerelmes ez a kukac, ez a csirke, ez a giliszta.
71 3 | ez a kukac, ez a csirke, ez a giliszta. Szerelmes volt
72 3 | giliszta. Szerelmes volt belé ez a láb, ez a szem s ez a
73 3 | Szerelmes volt belé ez a láb, ez a szem s ez a száj is, ez
74 3 | belé ez a láb, ez a szem s ez a száj is, ez a borzalmas
75 3 | ez a szem s ez a száj is, ez a borzalmas száj. Vele akart
76 3 | eperszín szalagcsokrával, ez a kis maskara, ez a kis
77 3 | szalagcsokrával, ez a kis maskara, ez a kis báli rém. Jaj, de
78 3 | fejében.~Roppant fárasztó volt ez a mesterkedés. Esti szeretett
79 3 | amíg alszik, hozzá mászik ez a zöldbéka, megcsókolja
80 3 | lucskos mosogatórongy, s ez ráfeküdt szájára, szívta,
81 3 | legtöbb tizennyolc éves fiú. Ez volt az elsõ csókja. Az
82 3 | vállát. Nem dacoskodott. Ez nem szólt sem az anyjának,
83 3 | fog virradni. - Miért volt ez olyan ájulatosan szomorú?
84 3 | ruházott rá.~Mennyire fájt ez neki akkor. Most látta,
85 3 | fontos, csak az a fontos. Ez a csók is az élet gazdagságából
86 3 | Meddõ, kietlen táj volt ez. A hegyoldalon kõgátak húzódtak,
87 3 | gyermekkezével. Mégis ünnepi volt ez, óriási volt, az egyetlen
88 3 | fürdesse hideg vízben. Nekem is ez használt. Ami azt a - hogy
89 3 | hogy mi történt minálunk. Ez lehetetlen. Hát inkább hallgatok.
90 3 | akarok vele lenni. Talán ez az utolsó nyarunk. Aztán -
91 3 | hegyes, fehér szakállal.~Ez tudta, hogy a budapesti
92 3 | azon való örömében, hogy ez a vizsga ily remekül sikerült,
93 3 | viharvert anyácska volt ez, szintén mezítláb, ingben,
94 3 | köszönte meg kedvességét.~Ez pedig kimondhatatlanul tetszett
95 3 | Sokat kellene itt élnem. Ez az érzékletesség, ez az
96 3 | élnem. Ez az érzékletesség, ez az õszinteség, ez a mindent
97 3 | érzékletesség, ez az õszinteség, ez a mindent átvilágító verõfény,
98 3 | mindent átvilágító verõfény, ez a könnyû forma, mely mögött
99 3 | nagyobb baj. Az a csók és ez az út fölszentelte valamivé.~
100 4 | Hamarosan leszálltunk.~- Ez az - mondta Esti.~- Ez?
101 4 | Ez az - mondta Esti.~- Ez? Hisz ez is épp olyan, mint
102 4 | mondta Esti.~- Ez? Hisz ez is épp olyan, mint amaz.~-
103 4 | pántlikákban csorog lefelé.~- Ez tréfa?~- Szó sincs róla.~-
104 4 | legyintett Esti megvetõen. - Ez az igazság. Értsd meg: ez
105 4 | Ez az igazság. Értsd meg: ez az igazság. Itt az igazságot
106 4 | másikba estem.~A ruházaton ez a hirdetés lármázott:~Drága
107 4 | virágzanak.~- Hogy lehetséges ez?~- Ide figyelj. Itt mindenki
108 4 | tálalják föl.~- Ismétlem: ez az önismeret városa. Ha
109 4 | megérdemeljük, ha ugyan ez emberileg lehetséges.”~-
110 4 | Nagyszerû - lelkesedtem. - Lásd, ez már igazán tetszik nekem.~-
111 4 | sötétszürke betûkkel:~- Ez itt a legkitûnõbb szépirodalmi
112 4 | Unalom - betûzte ki Esti. - Ez a címe.~- Mi van ebben érdekes?~-
113 4 | benneteket a cél felé. Hogy mi ez a cél, azt is elárulom.
114 4 | csalunk, rabolunk.~- Mi ez? - kérdeztem Estitõl.~-
115 4 | izzadjak?~- Izzadhat. De ez se használ. Általában az
116 4 | Magánügy - mondta az orvos. - Ez nem fontos. Tudja, mi a
117 5 | olvasta, gyorsan:~A hold, ez ájult, légi hölgy, Csókolja
118 5 | Sárkány újra kezdte:~A hold, ez ájult, légi hölgy, Csókolja
119 5 | fájna a foga. Így olvasott.~Ez a fiú egy boldogtalan cigányprímáshoz
120 5 | vasúti raktárak fölött. Most ez a hold újra megjelent Esti
121 5 | Sárkánytól:~- Mondd kérlek, ki ez?~- Nem tudom.~- Akkor gyere.~
122 5 | bizonyos, hogy ki kicsoda, de ez nem is volt baj, az illetõk
123 5 | hogy akinek részévé jutott ez az ismeretlen célú kaland,
124 5 | mellékes és esetleges. De ez a pillanat még nem érkezett
125 5 | elképzelte, hogy esetleg ez a nõ is lehetne a sorsa,
126 5 | fizesse ki, mire a kiadó, ez a göndör és véres gazember,
127 5 | kirúgta. Hogy mint folyt le ez a jelenet, egyéni elõadása
128 5 | a véleményen volt, hogy ez egy olyan virág neve, mely
129 5 | tudta, hogy összebeszélés ez is vagy valami véletlen,
130 5 | mûasztalosféle lehetett. Ez a viharvert kis csapat hajnali
131 5 | csókolniok, mélyen meghajolva. Ez a tiszteletlen szabadosság
132 5 | a díványra.~Igazuk volt: ez a lány már nem fiatal, elcsigázott,
133 5 | szavak babonásan hatottak. Ez a név úgy hatott rá, mint
134 5 | ropogtatott fogai között, s erre ez a félelmetes gépezet, mely
135 6 | Furcsa.~- Micsoda?~- Ez a szó: „pénzzavar”. Az ember
136 6 | Kétségtelen, ronda dolog ez a pénzzavar. De a másik
137 6 | osztja meg az örökséget. Ez idõközben meghalt. Valahol
138 6 | költõ, aki gazdag, minálunk? Ez merõ képtelenség. Budapesten
139 6 | képzelete? Így büntetik. Ez a város túlságosan értelmes.
140 6 | hírnevemet? Egyébként is ez kényelmesebb volt és érdekesebb.
141 6 | azzal a tenger pénzzel?~- Ez nekem is nem kis fejtörést
142 6 | engedélyeztem magamnak hatvan évet. Ez a busás életjáradék harminc
143 6 | szétosztom.~- Kik között?~- Ez volt a bökkenõ. Testvéreim
144 6 | intézménynek.~- Úgy van. Ez nekem is megfordult a fejemben.
145 6 | nagyszabású alapítványt. Bevallom, ez tetszett is egy darabig.
146 6 | az elképzelésétõl, hogy ez a butaság nemzedékrõl nemzedékre
147 6 | hogy köröttem pezseg, buzog ez a nyomorult város. Akik
148 6 | csodálkoztak. Vajon ki lehet ez? De aztán mindenkinek eszébe
149 6 | napilap rendõri tudósítójának. Ez félfüllel már hallott valamit
150 6 | abban a reményben, hogy ez a magyarázhatatlan természeti
151 7 | úgy beszélek, amint kell.~Ez rendkívül hatott.~Kücsük
152 8 | pár szarvasbõr kesztyû. Ez volt minden poggyásza.~Délután
153 8 | emberek közösségéhez fûzte, ez volt, meg az, hogy félt
154 8 | nemlétbe billen.~Most is ez hozta ide.~Miután otthon
155 8 | tekintettel. - Vártalak.~Ez meglepte Estit.~Õk ketten
156 8 | magáról sohase beszélt. Ez Esti elõtt, aki csak magáról
157 8 | viaszlárva ereszkedett, és ez még inkább fokozta komolyságát.~
158 8 | hogy abba burkolózzék.~Ez alól csak egyetlen pillantást
159 8 | rettenetes volt -, hogy ez a parázsló folyadék mily
160 8 | nélkül fog eltávolítani.~Ez még mindig nem volt színház.
161 8 | a cikket.~Tudósítás volt ez, épkézláb, csinosan megírt
162 8 | százalékot kötünk le magunknak. Ez nem sok. Méltányos. Bizonyára
163 8 | elszomorodott. Ámuldozott, hogy „ez” csak ilyen, hogy ennyire
164 8 | hogy most neki is tetszett ez a szó.~- De mit írjak? -
165 8 | jut.~- Mondd, például jó ez? A nõ feljön a lakásomba.
166 8 | valamit - mondta Esti. - Ez szörnyû.~Pali a fogpiszkálókat
167 8 | utol bírták volna érni. Ez a sugárszõnyeg változni
168 8 | szívhallgatója kandikált ki. Ez volt Wirth doktor.~Pali,
169 8 | Baráti eszmecsere volt ez, közvetlen és fesztelen.
170 9 | fölírások nélkül. Idegesítõ ez és unalmas.~Miután mindezt
171 9 | Micsoda elõkelõ magány ez, barátaim, micsoda függetlenség
172 9 | vonaton. Ott történt velem ez, amit kár volna elhallgatnom.
173 9 | eregettük ki a füstöt. Kezdetnek ez határozottan biztató volt.
174 9 | viselkedtem. Fõképp nem fecsegtem. Ez ugyan nem teljesen rajtam
175 9 | csodálkozva érdeklõdtem: Igen? - Ez - hogy úgy fejezzem ki magam -
176 9 | természetesen azt hiszitek, hogy ez volt a legkönnyebb. Hát
177 9 | legkönnyebb. Hát tévedtek. Ez volt, barátaim, a legnehezebb.
178 9 | folyamágyába. Gyakran mosolygott. Ez a história kétségtelenül
179 9 | hallatlan, vagy: ilyen az élet. Ez mindenre alkalmazható. Az
180 9 | Szeme tele volt könnyel. Ez a nagy, kövér ember sírt.
181 9 | kibogozhatatlan zûrzavarától. Micsoda ez itt? Hogy függ össze ez
182 9 | ez itt? Hogy függ össze ez a sok szó a nevetéssel és
183 9 | mindennek a kalauzhoz? Õrület ez, vagy éppen az ellenkezõje,
184 9 | de tévedni emberi dolog, ez egyszer megbocsátok.” Majd
185 9 | kiáltottam feléje: Igen.~Ez a szó varázserõvel hatott.
186 10| megfordítva. De mit számított ez? Így is, úgy is bájos volt.~
187 10| lámpaláz. Tudod, mi volt ez? Történelmi lámpaláza volt
188 10| azzal születni kell.~Tudott ez mindent. Tudott legalább
189 10| mondtam - mindent tudott ez, ami az embert kiemeli állati
190 10| igent, se nemet. Hallgatott. Ez pedig nagy baj volt. Aki
191 10| ugrik, az szeret valakit. Ez világos, értelmes, magyaros
192 10| mondasz? Tévedsz. Dehogyis ez a kútba ugrás rendítette
193 10| hozományvadász. Elvette volna ez a leányt a negyvenezer korona
194 10| valaha szerelmi házasság, ez az volt.~Természetesen a
195 10| valami csacsiság miatt. Ez egy tavaszi reggelen volt.
196 10| Aztán kibökkentette, hogy ez bizony ötezer koronába kóstál.~
197 10| akarta mindig drágábban adni. Ez is lehetséges.~Van itt még
198 10| soha többé nem veszekedtek. Ez furcsa. Én nem is tudnám
199 10| az öreg lehunyja szemét. Ez napról napra esedékes is
200 10| akik azt állítják, hogy ez a nagy távra beirányozott,
201 10| agyvérzés. Az öreget is ez ölte meg. Pistáék akkor
202 10| tejben-vajban fürdik. Sajnos ez nincs módomban. Az öreg
203 10| világtörténelmi tõkecsoporttól. Hogy ez nem egészen így történt,
204 11| külön meg kell emlékeznem.~Ez a szálloda elõkelõ volt.
205 11| háttérben irányította õket. Ez a portás volt. Angolul szólított
206 11| Ekkor tudtam meg, hogy ez a fölvonó.~Remekbe készült
207 11| megfelelt „igényeimnek”.~De ez is olyan pazar volt, olyan
208 11| mint tulajdon arcképei.~Ez még nem volt minden. A szállodai
209 11| ami szent elõttem, hogy ez szóról szóra így volt. Itt
210 11| hangon jelentette ki, hogy ez „nem tartozik az õ hatáskörébe”.~
211 11| összerágta és lenyelte. Ez az utóbbi a valószínûbb.~
212 11| köszöntöttek. Úgy hangzott ez, mint a kolostorban a karthauziak
213 11| szerelmi dalfüzéremen, melynek ez a címe: Gátlások és átvitelek.~
214 11| kikapcsolom értelmemet.~Sajnos, ez nem mindjárt sikerült. Az
215 11| tudatelõttes gyûlöletérõl szól.~Ez a roppant szellemi munka
216 11| fejeztem.~Rájöttem, hogy ez a tettem tudattalanul tudatos,
217 11| hogy fizessünk is nekik. Ez tapintatlanság lett volna,
218 12| folytatta Esti Kornél - ez mindig úgy történt, ahogy
219 12| az elnöki székben.~Amikor ez a fölolvasó végzett, az
220 12| szemét kinyitotta. Eleinte ez számomra is rejtélyes volt.~
221 12| veszteség lett volna, ha ez a közelebbi ismeretség elmarad.
222 12| németek igazi nagysága. Ez maga volt a tökéletesség.
223 12| beszéltem. Zavarba hozott ez a nekem szokatlan mélység,
224 12| nekem szokatlan mélység, ez a német agyvelõnek annyira
225 12| vagy megfordítva? Nekem ez a három eddig egy volt.
226 12| választani õket.~Titokzatos nép ez, mondhatom. Nincs nép, mely
227 12| tette, pusztán azért, mert ez õszinte és emberi. Szédületes
228 12| emberi. Szédületes egy világ ez.~Egymás után nyíltak ki
229 12| hivatalos címkéje szerint is ez a neve: „Vérkelevény” (Blutgeschwür).
230 12| belõle eleget gyártani. Ez a mustártartó egy pirinyó,
231 12| mikor elõttem kacérkodott ez az elmés, kacagtató tárgyacska.
232 12| döbbentett meg, a sátániságnak ez a kuncogó családiassága.
233 12| kifürkészhetetlenül titokzatos ez a nép. Hûséges, okos és
234 12| értették, amit én mondtam. Ez a két hiány nem semmisítette
235 12| gúnyból és nem alaptalanul. Ez a nagy mûveltségû, széles
236 12| megjegyeznem, hogy a fölolvasóknak ez a különben megindító gyermeki
237 12| megindító gyermeki figyelme, ez a mélységes tiszteletbõl
238 12| csupán õt tanulmányozta, ez a nyúlánk, fiatal, éles
239 12| utolérhetetlen mûvészettel. Ez érthetõ is. Már mint fiatalember -
240 12| Darmstadtiaktól hallottam, hogy ez a ritka képessége már gyermekkorában
241 12| megnyugtathatlak benneteket, ez sohase történt meg.~Épp
242 12| sohase történt meg.~Épp ez volt a csodálatos. Öntudatosan
243 12| öt óra elõtt egy perccel. Ez az ösztön mûködhetett a
244 12| elnök kinyitotta szemét. Ez általános feltûnést és döbbenetet
245 12| tulajdonképpeni tárgyára. Ez a mondat úgy hatott az elnökre,
246 12| csak jót vagy semmit” - ez volt a jelmondatom. Õszintén
247 12| Erre azt felelték, hogy ez ugyan igaz, de az elnök
248 12| kinek vagy minek ártott ez az igazán tiszteletre méltó
249 12| volt. Mi mindent nem látott ez, mi mindent nem tudott.
250 12| idegesen kapkodta fejét. Ez a vérszomjas futurista a
251 12| Ekkor láttam elõször, hogy ez a higgadt férfiú kijött
252 12| báró, aki már tudta, hogy ez minden embernél csak azt
253 12| hogy semmit se tesz meg. Ez pedig nem volt részérõl
254 12| találjátok ki, ki lehetett ez. Hülye elbeszélõk szokták
255 12| máris kitaláltátok, hogy ez csak Wüstenfeld báró lehetett,
256 12| magam sem ismertem föl. Ez a különben kitûnõ szervezetû,
257 12| hírt. Nem engedhettem, hogy ez a pótolhatatlan érték, az
258 12| pótolhatatlan érték, az emberiségnek ez a jótevõje elvesszen. Egy
259 12| egy szakbizottságot, de ez a nyári szünetre való tekintettel
260 12| aztán megint fölemelkedett. Ez a körülmény még inkább növelte
261 12| tanácsosi címet is.~Hát ez az én német kalandom. Fizetni,
262 13| Hová?~- Az elõszobába.~- De ez itt volt. Itt, az orrom
263 13| keverjük össze a dolgokat. Ez irodalom. Borzasztó volna,
264 13| Esti, akit valószínûleg ez a szó hozott ki sodrából: „
265 13| mindig nyitott fiókból.~És ez jó hatással volt rá. Már
266 13| család, kis nyugdíj, amint ez már divat. A kisebbik fiúcska
267 13| eredetit alkosson.~De talán épp ez a képzelethíjasság lepte
268 13| képzelethíjasság lepte meg, ez a szürkeség és elcsépeltség:
269 13| meg lehet határozni.~Estit ez dühbe hozta. Ezek mindnyájan
270 13| szemtelen szemrehányás.~Ez fölingerelte.~Hát tehetek
271 14| lefordításával. Afféle szemét volt ez, mellyel mi átalljuk bepiszkítani
272 14| kastélya. De mit számított ez? Örültem, hogy tehetek valamit,
273 14| kéziratát csempészte oda. Ez csakugyan Viciszláv gróf
274 14| A magyar fordításban ez állt: A viharvert, ódon
275 14| hiányoztak.~Értitek-e, mit mûvelt ez a szerencsétlen, jobb sorsra
276 14| kizárólag megállapítottam, hogy ez végzetes következetességgel
277 14| volt a leglesújtóbb - mert ez már határozottan rosszhiszemûségre
278 15| csak néhány indulatszó ez, néhány fölkiáltás -, különösen
279 15| érzéstelenítéssel.~- Nem lehet. Éppen ez az. Elzász azt mondta, hogy
280 15| elmeszüleményemmel szórakoztatlak. Hát ez pokoli, igazán pokoli.~-
281 15| legkülönb munkám. Nem is lehet ez másképp. Bizonyára te is
282 15| messze, kalandor fényét... Ez az ihlet, a tiszta ihlet.
283 15| Karbunkulus, te izzó... Nem hamis ez? Nem fölfújt és bõbeszédû?
284 15| többet egy sort sem írok, ha ez szónokias.~- Mindig félreértesz.
285 15| milyen gyönyörû. Élni, élni. Ez remek. Meglásd, másoknak
286 16| kihozta õt a halál torkából.~Ez odalépett hozzá, s kezét
287 16| valaha.~Az életét adta vissza ez az új ismerõse. Ha ezen
288 16| se ismerjük egymást, mi. Ez igazán érdekes. Barátom,
289 16| Esti az arcába meredt. Ez volt tehát õ. Ilyen egy
290 16| eljuttatta hozzá. Tudta, hogy ez becsületbeli tartozás, melyet
291 16| kopogó mondatait.~„Hiszen ez - gondolta Esti ráébredve
292 16| moziszínésznõ volt. Így szólt:~- Te, ez érti.~- Mit ért? - kérdezte
293 16| magának, vagy énnekem? Ha ez így folytatódik, akkor nekem
294 16| lépett.~- Elinger - mondta -, ez így tovább nem mehet. Talpra
295 16| éreztesse a nagybetût. - Ez a címe. Mit szólsz hozzá?~
296 17| kapcsoltál volna beléje. Ez nem természetes. Nem természetes
297 17| mondom neked: „Nem zavarsz”, ez csak annyit jelent és semmi
298 17| így szólnék: „Zavarsz”, s ez pontosan azt jelentené,
299 17| Zavarsz.” Érted már? Világos ez elõtted? Na, miért nem felelsz?~-
300 17| Add becsületszavad, hogy ez csakugyan így van.~- Becsületszavamra.~-
301 17| sétált a budai hegyekben - de ez mellékes -, ott egyszerre
302 17| becsönget hozzá, ráront - de ez is mellékes: - egy szívességet
303 17| nagyon unatkozik valaki, ez is szórakozás. Körülbelül
304 17| is fontos, tehát egyelõre ez is mellékes. Egyszerre elhallgat.
305 17| figyelmeztetsz. Mihelyt letelt ez a kíméleti idõ - nevezzük
306 17| beléd is rúgok. Remélem, ez megnyugtat?~Dani kitörõ
307 17| hogy amikor majd letelik ez a hat perc, figyelmeztesselek.
308 17| figyelmeztesselek. Közlöm veled, hogy ez a hat perc már rég letelt.
309 17| ajánlottál erre a célra. Ez a szöveg, melyet közben
310 17| kikíséri a lépcsõházba. Ez se megy túl gyorsan. Amikor
311 18| mindenrõl, ami körülötte van. Ez megvigasztalt.~Engedte,
|