Fejezet
1 1 | E KÖNYV EGYETLEN HÕSÉT~Már túljártam életem felén,
2 1 | engem. Csakhogy titokban már bírálgattuk egymást. A magyarázkodás,
3 1 | idõben még szoknyában jártam. Már indultam vele. Ekkor egy
4 1 | fog történni.~Akkoriban már nagyobbacska fiú voltam.
5 1 | szakítani vele. Csakhogy erre már gyönge voltam. Úgy látszik,
6 1 | egymást. - No, nézzétek már - és hahotáztak az örömtõl.~
7 1 | szembesítés kellemetlenségének - már csak Kornél miatt sem -
8 1 | Odamentünk az ablakhoz. A hóvihar már elállt. Kristálytisztán
9 1 | ellágyultam, és eszembe jutottál. Már nem vagyok fiatal. Egy hete
10 1 | tértem vissza hozzád, és most már vállallak, mindörökre.~-
11 1 | köpte cigarettáját.~- Én már nem tudok írni - mondta.~-
12 1 | ballagok le a csigalépcsõn.~Már a földszintre értem. Ott
13 2 | nyomta miatta az ágyat. Szíve már a jobb oldalán dobogott,
14 2 | a jobb oldalán dobogott, már arról beszéltek, hogy mûtéti
15 2 | az iskolába.~Az õszi nap már teljes pompájában tündöklött
16 2 | ökör volt pingálva. A viskó már egy emberöltõ óta leégett.
17 2 | tanterem elé. Ezt a helyet már különben is megszokta egy
18 2 | olvasott.~Osztálytársai már mind ültek. Õ is szeretett
19 2 | elsõ padba. Csakhogy ott már majdnem minden hely el volt
20 2 | akinek 40 fok láza van, az már alig menthetõ meg. Tudta,
21 2 | van. Sok mindent tudott már. De õk nem tudták, hogy
22 2 | írt. Megdicsérte érte. Az már nem sírt.~- Hogy hívnak
23 3 | gyönyörû kerékpárt, melyre már régóta áhítozott, vagy pedig
24 3 | és naptárakat. Szelleme már ébredezett, ízlése fejlõdött,
25 3 | látni. Errõl képzelõdött már az elemi iskolában, amikor
26 3 | indult. Hajnali három órakor már talpon volt az egész ház.
27 3 | játszotta a közönyöst. Már jobban tudott alakoskodni,
28 3 | Végigzörögtek a váltóparkokon. Már Pesten túl haladtak, szántóföldek
29 3 | hogy sok minden nem köti már, ami annak elõtte, s az
30 3 | és mi lesz majd a vége? Õ már az önképzõkörben nem megvetendõ
31 3 | ezt a suttogást-buttogást már attól fogva hallotta, hogy
32 3 | volt, hogy nem fárad el már órák óta, s hogy az anyja
33 3 | rekedt be, mért nem dõlt már ki? Esti vállat vont. Mindez
34 3 | sok, az aztán sok.~Ezen már õ is fölháborodott. Oly
35 3 | iramodott utána.~Mi történt már megint? Mi van az almával
36 3 | valószínûleg igen rejtélyes.~Már akár rejtélyes, akár nem,
37 3 | alig világított folyosón már egy lélek se volt. Az anya
38 3 | vezércikkszólamain. Mindenütt kialakult már az a hamar összeverõdõ,
39 3 | Leült régi helyére. Most már õ maga is bizonyosra vette,
40 3 | kifejtett egyéb mûveiben, már ekkor csírázott gyermeklelkében.
41 3 | pillantást vetett az anyára. Már száján lebegett pár szó,
42 3 | is a leányon csodálkozott már. Azon csodálkozott, hogy
43 3 | meredt. Nyilván megszokta. Már látott ilyesmit és ennél
44 3 | milyen egykori fájó, de ma már át nem érzett, bemagolt,
45 3 | egyenletesen lélegzett.~Már õ is készülõdött lepihenni.
46 3 | Csak egyet sóhajtott, és már aludt. Szemhéjai súlyosan
47 3 | halkult. Nem is hallatszott már.~Csönd volt a fülkében,
48 3 | egyre jobban erõlködtek. Már benn a nagy hegyek közt
49 3 | Most sem ébredt föl, hanem már virrasztott. Zágráb után,
50 3 | hörgött -, „jaj”.~Az asszony már talpra ugrott. Nem tudta,
51 3 | tehetetlenek, s a beszéd már mit sem ér, csak ezzel érintkezhetnek,
52 3 | kiröhögné. De maga elõtt már nem szégyellte.~„Homo sum -
53 3 | Csillag és szemét a sorsunk.~Már többen álldogáltak körötte,
54 3 | Igen érdekes ember volt. Már sokszor látta a tengert
55 3 | remegése jelezte, hogy a tenger már nincs messze. Sós pára röpült
56 3 | mindig nem volt itt. Esti már azt hitte, hogy az ezredorvos
57 3 | a meredek hegyi pályán. Már õk is türelmetlenkedtek,
58 3 | alagútba zörögtek bele. Esti már letett minden reményrõl.
59 3 | belõle az a versféle, melyet már elõbb próbálgatott, az a
60 3 | közben elfeledkezett róluk. Már több órája eszébe se jutottak.
61 3 | állához. Maga is kalapban volt már. Fészekszerû szalmakalapot
62 3 | zokon. Egy kicsit féltem. De már nem félek. El is felejtettem.
63 3 | sohase szûnõ gyászomat. Én már semmiben se hiszek. Ebben
64 3 | el kell majd »helyezni«. Már évek óta ezt ajánlják a
65 3 | nézzen borostyánzöld szemébe.~Már egy fiumei utcán futott
66 3 | sirályai, a vihar királyai.~Már írni kellett volna haza
67 3 | egyesüljön vele. Nem félt õ már semmitõl. Tudta, hogy ezután
68 3 | tilalomjelzõ kötélen túl, ahol már veszedelmeket is vélt -
69 4 | lelkesedtem. - Lásd, ez már igazán tetszik nekem.~-
70 4 | talán azt hiszitek, hogy már elég buták vagytok?~- Nem,
71 4 | sietek.~Igaza volt. Másnap már föllábadtam. Frissen, vidáman
72 5 | versére hivatkozva, melyet már délután háromkor, de legkésõbb
73 5 | mosolygott. Itt volt Mokosay, aki már Párizsban is járt, Verlaine-t
74 5 | Itt volt Sebes, akinek már két elbeszélése megjelent
75 5 | húszévesnél, úgy érezték, hogy már nincs sok idejük.~Esti homályosan
76 5 | undor odáig fokozódik, hogy már öklõdnie kell, s ekkor minden
77 5 | hordár se jött vissza, akit már délben elküldött a fontos
78 5 | állítólagos óvónõvel, akirõl már annyit beszélt barátainak,
79 5 | hevertek körötte. Jó lett volna már otthon lenni, a díványán
80 5 | magas, szellemi tivornya már züllésnek indult. A karzaton
81 5 | toppantott, hogy legyen már csönd. Figyelte a pasasokat,
82 5 | elkámpicsorodott. Senki se beszélt. Már megbánták, hogy bejöttek,
83 5 | Igazuk volt: ez a lány már nem fiatal, elcsigázott,
84 5 | ballagott hazafelé. A kapu már nyitva volt, kapupénzt se
85 5 | szeme. Erre gondolt: az apám már szintén fönn van, hajnali
86 6 | gondokat vegyek nyakamba, már akkor is túlságosan bölcs
87 6 | hivatásom, a szenvedélyem? Írni. Már ebben az idõben is kerestem
88 6 | tudósítójának. Ez félfüllel már hallott valamit a rejtélyes
89 6 | nehezebb, bonyolultabb lett. Már elõfordult, hogy több napi
90 6 | vergõdtem így keservesen. Már oly rosszul gazdálkodtam,
91 6 | termékenyítõ aranyesõm. Már alig volt ilyen hely. Különben
92 6 | elvégeztem a tanfolyamot, már bátrabban mûködtem, néha
93 6 | se akadt. Ebben az idõben már csak kisebb tételeket mertem
94 6 | lépdelt az utcán, melyet már elöntött a verõfény, aztán
95 7 | török leány - mondtam, mert már tegeztem is -, a legelsõ
96 7 | gyûrû, gyûszû, búza, bor? Már hogyne értenéd, hiszen ezek
97 7 | köszönhetem. Régóta kerestem már valakit, egy törököt, akinek
98 8 | tudósító: Mogyoróssy Pál.~Már elhelyezkedtek évtizedes
99 8 | betördelhesse a lapba a már hetek óta kiöntött, körülzsinegelt,
100 8 | halványodott el. Egyszer - ennek már húsz éve lehet - Mogyoróssy
101 8 | kezdve csak Estit figyelte. Már nem Pali volt az érdeklõdés
102 8 | de alig figyelt rá. Õk már az est folyamán több ízben
103 8 | barátjaira kacsintott, akik már hallották ezt.~- Hogyne,
104 8 | Megcsinálják mások.~- Mondd már - unszolták az újságírók.~-
105 8 | Nem.~- Tudniillik - és ezt már súgta -, a kereskedõk azután
106 8 | fortély. A régi áron. Érted már?~- Értem.~Esti elszomorodott.
107 8 | megragadta kezét.~- Hát már elmégysz? - kérdezte szomorúan. -
108 8 | Elöl Pali és Esti. Palinak már nem kellett Esti kezét és
109 8 | kárt tehet akárkiben, mert már „közveszélyes”. Skultéty
110 8 | Figyelek - szólt Esti, akinek már zúgott a feje.~- Tudod,
111 8 | között, hogy a vacsorázók már eltávoztak, és a hajnali
112 8 | Korhelylevest rendelt. A többiek már se enni, se inni nem tudtak.~
113 8 | ecet.~- Rémes.~- Tegyünk már valamit - mondta Esti. -
114 8 | valaha eleven növényrostjai már éppoly hervadtak voltak,
115 8 | regényfejezetet, melyet képzeletében már kiformált. Azt, amit ezen
116 8 | víztükörben, de a hullámok már magasra csapkodtak. Nem
117 8 | diadalmaskodik rajtunk. Gergely, aki már sok fõbelövést és akasztást
118 8 | Skultéty.~Ekkor azonban Palit már Wirth egy külön kis szobába
119 8 | kallantyúját elkattantotta, s már hálószobájában állt egy
120 9 | soha.~Hát éjszaka volt. Már éjfél is elmúlt. Vágtatott
121 9 | látszik - befejezte. Jegyemet már régen látta. Nem volt velem
122 9 | melynek igézetes lehetõsége már a levegõben lebegett, közvetlenül
123 9 | nyilvánvalóvá vált, hogy engem már álmában se tartana idegennek.
124 9 | erõlködõ figyelmet, mely már eleve gyanús, hanem azt
125 9 | így szólnék: - Ja úgy, az már egészen más.~Késõbb nem
126 9 | Hajnali három óra lett - már másfél órája csevegtünk -,
127 9 | szívem. Amikor bõröndjeimet már átadta a hordárnak, s én
128 10| fogytán volt témánk, mert már legtöbb élõ ismerõsünket
129 10| volt más senkije. Feleségét már rég eltemette.~Zsuzsika
130 10| zongorázni is. Zsuzsika már kalapot hordott, mint a
131 10| hogy öt-hat perc múlva már így udvarolt neki: „Zsuzsika,
132 10| szaladt. Mire én átértem, már csönd volt. Az udvaron kötelek,
133 10| imént húztak ki a kútból. Már kirázogatták belõle a vizet.
134 10| alatt csapkodta kezeit. Ezt már õ is megértette. Ha egy
135 10| De nem volt otthon. Most már idegeskedni kezdett. Hol
136 10| de nem volt tréfa. Másnap már ipa be se engedte a házba,
137 10| megzsarolta. A második esetben már drágább volt, tizenötezer
138 10| történt, egy farsangkor.~Ekkor már igazán nem babra ment a
139 10| futott apjához. Pista, aki már torkig volt a különbözõ
140 10| negyedik hét is elmúlt. Már egész hónap múlt el. Pista
141 10| Mihelyt nem volt semmijük, már boldogok is voltak és elégedettek.
142 10| Úgy ám. Hát sohase iszunk már?...~1932~ ~
143 11| hasonlított Edisonhoz. Ekkor már szentül meg voltam gyõzõdve,
144 11| vizû folyócskában, melyet már elsõ pillanatban megáhítottam.~
145 11| beteget, közben azonban már látja, hogy valamelyik szerv
146 11| elmés gépen. Cipõm ekkor már ragyogóan tiszta volt.~Ettõl
147 11| értesültem, hogy a portás már „megtette a kellõ lépéseket”.~
148 11| arról tanúskodott, hogy már összes poggyászomat gyorsáruként
149 11| levegõben, amikor a magasságmérõ már hétezer métert mutatott,
150 11| sebes, kék vizû folyócska már csak akkorának látszott,
151 12| fogadta. Esti Kornél, aki már javában beszélt, megvetõ
152 12| az asztalhoz, s az elnök már aludt. Gyorsan, villámütésszerûen
153 12| növénynevek-rõl szólt, de mindez már nem vonatkozott az elnökre,
154 12| ki Németországba. Akkor már négy évig csatangoltam külföldön
155 12| németeket.~Természetesen már hallottam felõlük egyet-mást.
156 12| jókedvtõl. Elõzõleg pedig már átestem a párizsi iskolán,
157 12| szerepelt a közélet terén. Már kora délelõtt megnyitott
158 12| kellett várniok, mert az elnök már réges-rég az igazak álmát
159 12| kis és nagy államaiban. Már elég jól társalogtam németül,
160 12| mûvészettel. Ez érthetõ is. Már mint fiatalember - huszonnyolc
161 12| hogy ez a ritka képessége már gyermekkorában megnyilatkozott,
162 12| melyet a tarkó izomszalagai már lazán tartottak, a következõ
163 12| virrasztó szelleme, s mint aki már réges-rég ébren van, irigylendõ
164 12| vonzó fejtegetésébe, és már két teljes órája olvasott
165 12| hol van, nem tudta, hogy már a zárószó következik-e,
166 12| kezében. Zwetschke, aki már akkor érdeklõdött a lélekelemzés
167 12| melyeket neki mint elnöknek már ötvenhét éve kellett volna
168 12| viseltetik irányunkban, mint aki már réges-rég föloszlásnak indult.
169 12| faragtak reá. Azt mondták, hogy már évtizedek óta a legteljesebb
170 12| élclapban, egy támadó cikkben már nyilvánosan is jelentkezett.
171 12| horkol, háta mögött pedig már a csontváz vigyorog, az
172 12| társalgó, bólintott. De ekkor már aludt. Erre a tapasztalt
173 12| nagyon rövid”, a báró, aki már tudta, hogy ez minden embernél
174 12| volt az elnök betegsége is. Már hetek óta lázas éberséggel
175 12| egyre gyöngült. Darmstadtban már arról suttogtak, hogy az
176 12| becsukott szárnyasajtó mögül már hallottuk Zwetschke jellegzetes
177 12| használta. Késõbb, amikor már megkezdõdtek a fölolvasó
178 12| fekete, huszonöt Mirjám. Már megint elfecsegtem az idõt.
179 12| mulattunk. Csak bámultam rá. Már nem röhögött olyan viharosan
180 12| Szegény, a századik évét már nem élhette meg.~Búcsút
181 12| zárta be kelyhét, mintha már éjszaka borult volna reá.
182 12| pillanatban beugorjam a már robogó D.-vonatba, mely
183 13| fürdõszobába ment, ahol már várta õt a langyos, reggeli
184 13| Jolán - kiabált feléje, már a kádból -, Jolán. Hát teljesen
185 13| A nagyságos urat keresi. Már többször járt itt.~- Milyen
186 13| fürdik, indult. Könnyû léptei már a másik szobában suhogtak.
187 13| egy agyvelõlebenyt, mely már rég nem érez és nem gondolkozik.
188 13| ez jó hatással volt rá. Már nem sírt.~A fájdalom a maga
189 13| pokolgépet alkotja. Mindez már babramunka, játék. Az apró
190 13| család, kis nyugdíj, amint ez már divat. A kisebbik fiúcska
191 13| ismétlõdõ hálálkodását, melyet már igazán nem bírt el.~Esti
192 13| pártfogoltját fölvették.~Most már csak az újságosbódé maradt
193 13| õket.~Margitka, a kislány, már a tüdõgondozóban feküdt.
194 13| kereskedõk mondják, szaknyelven: „már futott a pénze után”.~Az
195 13| bódé, olykor megállott itt, már nem mint pártfogó, hanem
196 13| sóhajtott -, nagyon unom.~Késõbb már csak fél szemmel figyelte
197 13| Vallatta, hogy mi újság, már ezer éve nem látta.~Az asszony
198 13| hangja.~A kis gimnazista már két hónappal ezelõtt meghalt.~
199 13| Nézet az özvegy arcát. Már nem volt oly dúlt és kusza,
200 14| ezelõtt még láttam - de ennek már hét-nyolc éve lehet - nagyon
201 14| vallott, mert - azt hiszem, már említettem - irodalmi tekintetben
202 14| százötven fontot... Most már baljós gyanakvás töltött
203 14| a leglesújtóbb - mert ez már határozottan rosszhiszemûségre
204 15| mit akart kifejezni, mikor már elkészült.~Maga is ámult.~
205 15| hogy végem. De a kórházban már nem volt maradásom. Délután
206 15| fehér tenyerét. - Lacika már egy hete panaszkodott, hogy
207 15| Kilenc.~- Kilenc? Hisz már nagy gyerek. Elzász két-három
208 15| elõzõleg morfinoltást kapott, s már félig aludt, épp akkor tolták
209 16| fürdõház korlátjára könyökölt, már a hullámok közé vetette
210 16| Eddig sok mindent kapott már: gyermekkorában egy gyönyörû
211 16| tehetett szert, mert nyilván már a bölcsõjében is bonyolult
212 16| pénzben, idõben, nyugalomban, már régen visszafizettem. Semmivel
213 16| járt a fõpróbákra, melyekre már személyére szóló jegyet
214 16| gondolta. Abban a pillanatban már be is lökte.~Futásnak eredt.~
215 17| órakor toppan be.~Sajnos, ma már csak kevesen tudják, hogy
216 17| aggodalmas volt. De most már õ is túljár a negyvenen,
217 17| hogy: „Zavarsz.” Érted már? Világos ez elõtted? Na,
218 17| hazudom - tiltakozik Esti. - Már egy hete nem tudok dolgozni.
219 17| kissé elszórakoztat, de már õk se szólítanak föl. Késõbb
220 17| ásítás is untatott. Erre már nem is ásítoztam, csak üldögéltem
221 17| testvérem a tintában és lázban, már önkívületbe hozott volna,
222 17| ide ér - nézd: ide -, én már nem leszek itt, s teneked
223 17| közben elmúlt egy perc - már elpárologtam, s ebben a
224 17| vonatkozásokat és vonatkoztatásokat. Már õ is sápadt és holtfáradt.
225 17| veled, hogy ez a hat perc már rég letelt. Most a közép-európai
226 17| Bevallom, fél kilenckor már arra gondoltam, hogy egy
227 17| Nekem most a te szöveged már halvány és erõtlen. Nem
228 17| te unalommártás...~Esti már úgy üvölt, hogy elreked,
229 17| még nem olvasta el vagy ha már elolvasta ugyan, de egyet-mást
230 17| erõszakoskodnék vele, akkor már eleve lemond az egészrõl,
231 18| mégpedig viharosan. Ott lenn már félig-meddig megszoktak.
232 18| hogy beljebb vágódtam. Már nem közvetlen a kijárat
233 18| fölszálltak-leszálltak. Már fesztelenül mozoghattam,
234 18| kedvemet.~Egy negyed óra múlva már ülõhelyet is kaptam a padon,
235 18| nekem dukáló helybõl. Késõbb már válogathattam is a helyek
236 18| szemû nõt kutattam, de az már nem volt ott, nyilván leszállt
|