Fejezet

  1 1 |               nélkül megfürödjenek, s ezt a képtelen ügyet oly ördögi
  2 1 |              az élet rendje. Mindenki ezt teszi.~Lassanként, észrevétlenül
  3 1 |   ikertestvérek vagyunk-e?~- Nézzétek ezt a kettõt - noszogatták egymást. -
  4 1 |            különbség sincs. Hát érted ezt, te Bódi? Érted ezt?~Késõbb,
  5 1 |             érted ezt, te Bódi? Érted ezt?~Késõbb, hogy fölcseperedtünk
  6 1 |            Hát nem egy a kettõ?~- Épp ezt szeretem benned. Ezért tértem
  7 1 |            éljen is. Aki megkísérelte ezt, elõbb-utóbb beleroppant.
  8 1 |          halálára szavazott.~- Szóval ezt is mennyországba küldte -
  9 1 |           inkább, azért. Ez õrjítõ.~- Ezt én majd elintézem. Elég,
 10 1 |              Sok jelzõ, sok hasonlat. Ezt nem engedem elsikkasztani.~-
 11 2 |             De nem volt tréfa.~Miután ezt megértette, s megértette
 12 2 |             keresett, a tanterem elé. Ezt a helyet már különben is
 13 2 |        végtelen megvetéssel méregette ezt az egész analfabéta társaságot.
 14 3 |              egy napot töltött itten.~Ezt arra használta föl, hogy
 15 3 |              csak a pesti ember volt. Ezt a megállapítást - magasabb
 16 3 |            megérkezésekor tapasztalta ezt. A bérszolga, aki poggyászát
 17 3 |            néma fõbólintással fogadta ezt, jóindulatúan, de kimérten,
 18 3 |            azok, akik egész életükben ezt mûvelik. Kinyitotta könyvét,
 19 3 |            költõ és regényíró. Itt is ezt a mesterséget gyakorolta.
 20 3 |       elorzott, becses virágporral, s ezt földolgozta képzelete zümmögõ
 21 3 |           valamit sugdos az anyjának.~Ezt a sugdosást - ha ugyan annak
 22 3 |          ugyan annak lehet nevezni -, ezt a suttogást-buttogást már
 23 3 |     bizonyosra vette, hogy ittragadt. Ezt bánta is, meg nem is.~Ha
 24 3 |      megbántsa, és sokszor - legalább ezt képzelte - inkább meghalt
 25 3 |             mint életének igazolását. Ezt a legkülönb erénynek tartotta.
 26 3 |         fölismerte, hogy paraldechyd. Ezt szerette volna beadni leányának,
 27 3 |        voltaképp mi a leány szándéka. Ezt a két módszerét következetesen
 28 3 |                  Csak ennyit mondott. Ezt is úgy mondta, mint aki
 29 3 |            pillanatra elhagyta volna. Ezt rögtön megbánta. Átölelte
 30 3 |           belét is, lihegve szemlélte ezt a jelenetet.~A csók rejtélyét
 31 3 |       ájulatosan szomorú? Azért, mert ezt jelentette: „Nem virrad,
 32 3 |            messze lakhat az undortól. Ezt se kell szégyellni. Epicurus
 33 3 |             persequitur. Ki is mondta ezt? Valahol a nyelvtan közepetáján
 34 3 |        Elhatározta, hogy szóról szóra ezt mondja neki: „Asszonyom,
 35 3 |               egyszer majd megtanulom ezt a nehéz mesterséget - mert
 36 3 |            mert méltóztassék elhinni, ezt tanulni is kell: folyton
 37 3 |             egyszer talán meg is írom ezt. Nagyon nehéz téma. De engem
 38 3 |           jeléül megcsókoljam kezét.” Ezt akarta mondani, de nem mondta
 39 3 |            volt s örökös aggodalom. Õ ezt gondolta:~„Szegény fiú,
 40 3 |            mikor leányommal elhagytam ezt a fülkét, és - valahol másutt -
 41 3 |          közben átszállsz máshová. Te ezt nem tetted. Finomságból
 42 3 |               helyezni«. Már évek óta ezt ajánlják a szaktekintélyek,
 43 3 |           kívánom. Te még nem ismered ezt. Ne is ismerd meg soha.
 44 3 |          egészet. Légy boldog, fiam.” Ezt gondolta. De õ se mondta
 45 3 |           aztán, mintha világéletében ezt mûvelte volna, beletemetkezett
 46 3 |            kettõt - per la mamma - és ezt is mutatta, az õ anyját,
 47 3 |           húzódott, s onnan méregette ezt az érthetetlen fiút.~Hogy
 48 3 |               aggódó édesanyjának. De ezt késõbbre halasztotta. Nem
 49 4 |              fekete szemüveget.~- Hát ezt miért írta ki a koldus?~-
 50 4 |        üzletek. Egy tükrös kirakatban ezt olvastam:~Lábrontó cipõk.
 51 4 |           elsõ oldalán kövér betûkkel ezt közli a nyilvánossággal,
 52 4 |              hát örökké akarsz élni?” Ezt a kis történetet szoktam
 53 4 |          színe elé kerültem.~- Hát én ezt nem mondhatnám - szólt a
 54 4 |               esküdjek.~- Az, hogy ön ezt nem érti, arra vall, hogy
 55 5 |              esemény történt.~Esti is ezt érezte. Széttekintett hónapos
 56 5 |            mindez az övék, s minthogy ezt képzelték, valóban az övék
 57 5 |              érdeklõdéssel szemlélték ezt a három vidám fickót, ezt
 58 5 |             ezt a három vidám fickót, ezt a három léha, éretlen frátert.
 59 5 |               tizenegy visszaköszönt.~Ezt is abbahagyták.~Esti a Rákóczi
 60 5 |              s amint szokta ilyenkor, ezt kérdezte Sárkánytól:~- Mondd
 61 5 |               Esti homályosan ismerte ezt a társaságot. Nem volt mindig
 62 5 |              össze egy fényképésszel. Ezt kölcsönösen nem vették zokon.
 63 5 |             hogy a bankokat zsarolta. Ezt rossz ómennek tartotta.
 64 5 |           feltûnés nélkül besöpörték.~Ezt azonnal megállapíthatta.
 65 5 |              kemény madárkám. Viszont ezt mégse használhatta. Dalolva
 66 5 |        tartotta. Pedig jobban ismerte ezt a vidéket, mint bármelyikük.
 67 5 |         ágyából és iderohant. Ismerte ezt a negyedet, kora reggel,
 68 5 |            mert nincsen orra. Ismerte ezt a lányt is, akit most barátai
 69 5 |              az ajtót, hogy ne hallja ezt.~A nõ ránézett.~- Hát mégis
 70 5 |           lemegy, föladhassa levelét.~Ezt írta:~Édes szüleim és testvéreim,
 71 5 |      kifogáson is töprengett, de csak ezt tette még hozzá:~Dolgozom.~
 72 6 |           ANNAK, ~AKI MINDENÁRON CSAK EZT AKARJA~Hajnal felé egy mulatóban
 73 6 |              túlontúl sok van belõle. Ezt is ismerem.~- Te?~- Aha.
 74 6 |               hattyúk úszkáltak. Csak ezt tudtam felõle. Meg azt,
 75 6 |         folytasd.~- Elég az hozzá, én ezt a pénzt - magyarra váltva -
 76 6 |        fölösleges. Elhatároztam, hogy ezt szétosztom.~- Kik között?~-
 77 6 |        megfizette tartozását. Nyilván ezt gondolták magukban: „Milyen
 78 6 |            belém az elhatározás, hogy ezt a pénzt kiosztom, mégpedig
 79 6 |       csakhamar kicsöppentem.~- Talán ezt is megtudta az az újságíró?~-
 80 6 |            hûvösvölgyi végállomáson - ezt mint különös szerencsét
 81 7 |            piros bõrpapucsa árulta el ezt, melyet fölvett a vonaton,
 82 7 |          viselkednek.~Édesanyja látta ezt, de nemigen törõdött velünk.
 83 7 |           bolondja. Ti adtátok nekünk ezt a szót: gyöngy, és ezt a
 84 7 |         nekünk ezt a szót: gyöngy, és ezt a szót: tükör, és ezt a
 85 7 |              és ezt a szót: tükör, és ezt a szót: koporsó. Te gyöngy,
 86 7 |         koporsóm zártáig. Érted-e, ha ezt mondom: gyûrû, gyûszû, búza,
 87 7 |             részben visszafizethetném ezt a szókölcsönt, letörleszthetném
 88 7 |         szókölcsönt, letörleszthetném ezt a nyelvtörténeti adósságot,
 89 8 |          tükörablakot. Mogyoróssy Pál ezt nem hallotta, mert tovább
 90 8 |            akart kötélnek állni. Csak ezt mondta a mellette ülõ Zimának:~-
 91 8 |           elmosolyodott.~Gergely, aki ezt a mosolyt meglátta, Skultétyval
 92 8 |        kacsintott, akik már hallották ezt.~- Hogyne, hisz azért jött
 93 8 |             kal olcsóbb. Csak ennyit. Ezt persze még nem érted.~-
 94 8 |                Nem.~- Tudniillik - és ezt már súgta -, a kereskedõk
 95 8 |              Pali szívesen ment, mert ezt a kávéházat õ se találta
 96 8 |         sodródott célja felé. Élvezte ezt a rendet, ezt a célszerûséget,
 97 8 |           felé. Élvezte ezt a rendet, ezt a célszerûséget, ezt a gyorsaságot.
 98 8 |          rendet, ezt a célszerûséget, ezt a gyorsaságot. És akárhová
 99 8 |                pihenje ki magát. Pali ezt mintha meg se hallotta volna.~
100 8 |                A teste langyos, de én ezt nem szeretem. Lepermetezem
101 8 |              ötlet lobbant fejében -, ezt mondom majd neki: „õszinte
102 8 |               Bólints, ha te is érzed ezt. Érzed most?~Esti, aki nem
103 8 |              fõülésen foglalt helyet, ezt figyelte, ezzel a játékkal
104 8 |             az orvos meg sem köszönve ezt, fehér köpenye zsebébe csúsztatta,
105 9 |               ÉDES RÉMÜLETÉT ÉLVEZI~- Ezt el kell mesélnem nektek -
106 9 |               ennyit tudtam bolgárul. Ezt is a vonaton tanultam a
107 9 |         emberismerettel alapoztam meg ezt a jelenetet, mekkora lélektani
108 9 |           görbült, s fejemet fölvetve ezt mormogtam: - Na? - A kalauz,
109 9 |               habozás után döntöttem. Ezt mondtam: Igen.~Tapasztalatom
110 9 |         álmában se tartana idegennek. Ezt a hitet azonban, bár szilárdnak
111 9 |             tápláljam.~Mivel értem el ezt? Nem szavakkal. Játszottam,
112 9 |               is csóválgattam, mintha ezt állapítanám meg: jellemzõ,
113 9 |            észrevettem, hogy a kalauz ezt nem helyesli. Úgy rémlett,
114 9 |           emelt ki, s arra kért, hogy ezt én magam bontsam ki. Kibontottam.
115 9 |               öntsek beléje, s fülébe ezt kiáltottam bolgárul háromszor:
116 9 |            dadogott, mely jelenthette ezt: Köszönöm szíves jóságát,
117 9 |               jóságát, de jelenthette ezt is: Ronda ripacs, hitvány
118 9 |      pillantást vetettem feléje, mely ezt fejezte ki: „Az, amit tettél,
119 9 |      megbocsátok.” Majd bolgárul csak ezt kiáltottam feléje: Igen.~
120 10|          halottunkat föltámasztottuk, ezt kérdezte tõlem:~- Hát Zsuzsikára
121 10|              Hogy mivel érte el Pista ezt a sikerét, mellyel egyikünk
122 10|             évig lennék juhászkutya.” Ezt azonban még talpraesettebben,
123 10|              el is fordította, mintha ezt mondaná: „Ott kívül tágasabb”.
124 10|            kezet nyújtott, de az öreg ezt nem vette észre. Csak épp
125 10|               alatt csapkodta kezeit. Ezt már õ is megértette. Ha
126 10|              hogyan - kicsaltak tõle. Ezt nem bocsátotta meg soha.~
127 10|            bujkál a felesége. Az öreg ezt nem tagadta, de nem is erõsítette
128 10|             hogy hegedûkkel vívja meg ezt a várat. Világos reggelig
129 10|            reggelig énekelte-kiabálta ezt az ablaka felé, a hófelhõs
130 10|                és hazahajtatott vele.~Ezt én olyan emberektõl hallottam,
131 10|               Bizony isten, szeretném ezt az újsütetû népmesét lehetõleg
132 10|       hadikölcsönbe fekteti. Zsuzsika ezt mint afféle kislátókörû,
133 11|        körültekintettem s megbámultam ezt az igazán ízléses berendezést,
134 11|            beszélni. Az agg föltaláló ezt meghallotta. De úgy tetszett,
135 11|      becsöngettem. Bocsánatot kértem.~Ezt az alkalmat a fontosabb
136 11|               ilyesmivel foglalkozik.~Ezt az eszmemenetét egy szóval
137 11|               a számuk is növekedett. Ezt én néha négyszázra tettem,
138 11|         viaszhengerkét hozott vissza. Ezt a beszélõgépbe helyezve
139 11|              felejtünk el” ok nélkül, ezt tüstént gyanúsnak tartottam.
140 12|           latinok közül érkeztem ide, ezt eleinte merõben fölöslegesnek
141 12|              amikor hazaértem, mindig ezt kérdezte tõlem: Nos, fiatalember,
142 12|               idején tudomásul vették ezt, s napirendre tértek fölötte.~
143 12|               éves korában - megkapta ezt a díszes tisztséget, s azóta -
144 12|          alkalmazkodva tagolja álmát. Ezt a magyarázatát se fogadhattam
145 12|          ellen úgy, ahogy védekezett. Ezt egyszerûen önfenntartási
146 12|            mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek
147 12|        utáltam meg. Nem szenvedhették ezt a fennkölt elnököt. Volt
148 12|           nevezik magukat, irigyelték ezt a nemes öreget, aki a szó
149 12|            valami kis gyarlóságjuk, s ezt el kell néznünk egyéb jelességük
150 12|            nõjön rajta, nem bírták el ezt a tisztaságot, ezt a hatalmas,
151 12|          bírták el ezt a tisztaságot, ezt a hatalmas, senkihez se
152 12|             mérhetõ vezéregyéniséget, ezt a feddhetetlen szellemóriást.
153 12|        változtathatunk rajta valamit. Ezt fejezte ki az elnök ellentéteket
154 12|            sejtette. Azért volt szép. Ezt a csókot nem szervezte meg
155 12|            léhaságokat. Tõle tanultam ezt, akinél többet senkitõl
156 12|             ünnepélyesen visszavonják ezt, kibékülnek, s a hajdani,
157 12|        szavakkal nem lehet kifejezni. Ezt csak azért hangsúlyozom,
158 12|              Hülye elbeszélõk szokták ezt, akik - úgy látszik - olvasóikat
159 12|            álmatlanságban szenvedett. Ezt a betegséget az avatatlanok
160 12|             az ápolónõk jelenlétében. Ezt fokozatosan kellett lehûteni,
161 12|              lelkiállapotban fogadtam ezt a hírt. Nem engedhettem,
162 12|          fölébredt, ismét csöngetett. Ezt a bámulatosan egyszerû gyógymódot,
163 12|           mondat volt: Aludj békében. Ezt a férfiút, akit életében
164 13|          kissé meghökkenve azon, hogy ezt ilyen gyorsan, ilyen magától
165 13|         írásait ismerte.~Esti ismerte ezt.~Ismerte azokat, akik írásait
166 13|             Nézze ezeket a csontokat, ezt a mancsot, ezt a mellet,
167 13|             csontokat, ezt a mancsot, ezt a mellet, melyet az imént
168 13|            mindenre el volt készülve. Ezt várta: halál és éhség, börtön
169 13|          mihelyt rágondolt, az özvegy ezt mondta: „tüdõvész”. A kisebbik
170 13|         egyesek, akiknek kiosztották.~Ezt gondolta:~- Nincs több?~
171 13|             vannak kötelezettségeim - ezt egy bankártól hallotta évekkel
172 13|             élénken látta és hallotta ezt a jelenetet, még gyorsabban
173 13|                a saját hatáskörükben.~Ezt írták: Méltóságod szíve...
174 13|               maga se vette komolyan. Ezt inkább tapintatból tette,
175 13|             mások a macskát. Szerette ezt a villamos állatot.~Amíg
176 13|               hátra. Úgy érezte, hogy ezt a lépést is kötelessége
177 13|            belül hely üresedjék.~Esti ezt tudomásul vette. Minthogy
178 13|          kellett, magának is föltette ezt a kérdést.~Talán azzal áltatta
179 13|       Kedvetlenül állt föl.~- Unom én ezt - sóhajtott -, nagyon unom.~
180 13|           neki köszönhetnek mindent - ezt a sok mindent -, mentek
181 14|            oldalon az angol regényíró ezt írta: Viciszláv gróf gúnyos
182 14|        összeget, ezerötszáz fontot... Ezt a magyar fordító ilyeténképpen
183 14|              alján az angol kiadásban ezt olvastam: Eleonóra grófnõ
184 15|               elõkészítik szegénykét. Ezt nem bírtam nézni. Az anyja
185 15|          verse.~Egy fordulónál Pataki ezt mondta:~- Ha gennyes is,
186 15|         egyszerûbb.~Pataki helyeselte ezt.~Aztán többet nem beszéltek.~
187 15|             nem beszéltek.~Mindketten ezt gondolták egymásról:~„Milyen
188 16| kétségbeesetten hadonásztak.~A parton ezt észrevették. Kiabáltak,
189 16|    megszorította a fiatalember kezét.~Ezt rebegte:~- Köszönöm.~- Ó,
190 16|      megengeded...~Vacsora végén Esti ezt jelentette ki:~- Bármikor -
191 16|        kérdezte Esti szigorúan.~- Hát ezt meg azt, etyepetye - szólt
192 16|              a becsületes megtalálót. Ezt a tíz százalékot pénzben,
193 17|      elhallgat. Valami eszébe villan. Ezt mondja:~- Különben is csak
194 17|           fölállsz, és betûrõl betûre ezt mondod nekem: „Danikám,
195 17|              földet. Vagy ne is mondd ezt, csak nézz rám. Elég rám
196 17|           vagy ahhoz a hat perchez -, ezt is elfogadom föltételesen.
197 17|               ördögnek is köszönhetem ezt a megtiszteltetést. Dani,
198 17|               csak hallgatnia kell, õ ezt is megérti, és nem veszi
199 17|      részletezni és véglegezni, akkor ezt a szívességet el se fogadná,
200 17|              egy szót se szólt volna.~Ezt a mondatát, mely a valóságban
201 18|             az útirányjelzõ táblát, s ezt kiáltotta: „Végállomás.”~