Fejezet

  1 1 |          észrevétlenül idegenedtünk el. Én mindezek ellenére értettem
  2 1 |              Alig akadt nap, amikor el ne tûnõdtem volna, hogy
  3 1 |            hogy az nem sorvadhatott el ily gyorsan.~Hogy ki volt
  4 1 |             õsemberi homályába vész el. Mióta az eszem tudom, közel
  5 1 |         Csak édesanyám halványodott el, amikor rám nézett.~- Szédülsz -
  6 1 |           barátságunk akkor mélyült el igazán, amikor homlokunkon
  7 1 |          zaklassam õket, õ szívatta el velem az elsõ cigarettát,
  8 1 |          természetem nem is fogadta el ezeket a tanokat soha. Mégis
  9 1 |         mintha magam követtem volna el.~Fizettem érte. Sokat fizettem.
 10 1 |           elfelejtettem, s felejtsd el azt, amire emlékszem. Én
 11 1 |      rejtélyes karokkal énekeltette el örök védelmét a nõiségrõl
 12 1 |       Közben csak pár napra utazott el. Történeteit részint gyorsírási
 13 2 |              hogy miképpen temessék el, kinek-kinek milyen játékát
 14 2 |       elemit inkább magánúton végzi el, s egyelõre nem adják nyilvános
 15 2 |           hogy ez a nap elõbb-utóbb el fog következni. De nem hitte,
 16 2 |             akart. De õ nem engedte el a kezét.~- Félek - susogta.~-
 17 2 |        riasztóbb kétségbeesés fogta el, hogy ennyire nincs egyedül
 18 2 |         úrigyermek”-ek helyezkedtek el, földbirtokosok, városi
 19 2 |             már majdnem minden hely el volt foglalva. Helyet szorítani
 20 2 |  papírgombóc épp a homlokán találta el. Az ijedtség nagyobb volt,
 21 2 |           botorkált ide-oda. Megint el kellett haladnia az elsõ
 22 2 |          rajta, vissza, le, kereken el.~Palavesszõk visítottak,
 23 3 |         roppant bámulattal töltötte el. Elõkelõnek tartotta a pesti
 24 3 |             nem tanulta, hogy arcát el kell zárnia, ha nem akar
 25 3 |    Érthetetlen volt, hogy nem fárad el már órák óta, s hogy az
 26 3 |             hogy az anyja nem fárad el õt hallgatni. Mért selypeg
 27 3 |    fölháborodott. Oly izgalom fogta el, hogy fölháborodása elhûlt.
 28 3 |             bólintott.~Így költötte el majdnem az egész almát.
 29 3 |       szikra hatalmas ívben lendült el, aztán megsemmisült egy
 30 3 |           folyosón. A kalauz haladt el fülkéje elõtt, kezében lámpa,
 31 3 |            Õk voltak.~Percek múltak el. Újra semmi nesz, semmi
 32 3 |           leány még mindig nem unta el. Zágráb felé közeledtek.~
 33 3 |            testébe, beszélt-beszélt el nem fáradva, záporos patakzatossággal
 34 3 |      versenyt futott vele, míg csak el nem fáradt. A levegõ hirtelen
 35 3 |              az altatótól sem aludt el, becsapta õt is, anyját
 36 3 |           épp egy gépész csoszogott el a kavicson a szenesraktár
 37 3 |             elõre? Egy fél óra múlt el? Vagy csak egy fél perc?
 38 3 |      magáról, és a völgyben temetik el ismeretlenül. De azt is
 39 3 |         engem, válts meg, távoztasd el tõlem a rémeket. Tégy azzá,
 40 3 |           féltem. De már nem félek. El is felejtettem. Csak az
 41 3 |           itt átéltem, nem felejtem el soha. Megõrzöm emlékeim
 42 3 |       akarta mondani, de nem mondta el. Egy tizennyolc éves fiú
 43 3 |       hozzánk, eszembe jutott, hogy el kellene valahogy távolítanom
 44 3 |      beszélnem kellene, mindenkinek el kellene mondanom, itt a
 45 3 |           õszintén szólva egy kissé el is fásultam az emberek iránt.
 46 3 |          Tanácsuk ellenére utaztunk el. Itt a közelben van egy
 47 3 |             úgy látszik - mégiscsak el kell majd »helyezni«. Már
 48 3 |  kötelességem. Menj, fiam. Felejtsd el az egészet. Légy boldog,
 49 3 |            gondolta. De õ se mondta el. Aki szenved, az nemigen
 50 3 |          Nézte õket mindaddig, amíg el nem tûntek a Viale Francesco
 51 3 |      zsömlét. De a fiúcska nem ment el. - Un altro - kiáltott újra. -
 52 4 |          emberek állításából mindig el kell venni valamit, nagyon
 53 4 |             egy példányban sem kelt el... Hörgõ Ervin legémelyítõbb,
 54 4 |         csudába ne vásárolnák.~- És el is olvassák?~- Nálatok talán
 55 4 |          Nálatok talán nem olvassák el az ilyesmiket?~- Igazad
 56 4 | Biztosítalak, hogyha otthon olvasod el, éppen eléggé unalmasnak
 57 4 |            Ezért titeket még inkább el kell majd butítanom. Vagy
 58 4 |              zsebkendõjével takarva el száját. - Akkor kérem, fordítsa
 59 4 |               Akkor kérem, fordítsa el a fejét, mert még innen,
 60 5 |             egy szekrény torlaszolt el.~Mögötte laktak a háziak,
 61 5 |         közepette ölelkezve lejtett el vele. Esti hozzájuk csatlakozott.~-
 62 5 |         Minden asztal, minden fülke el volt foglalva. A füstbõl
 63 5 |     megjelent a napilapokban, s egy el volt fogadva. Itt volt Moldvai,
 64 5 |           pillanat még nem érkezett el. Nem érezte még magát elég
 65 5 |          tõlük. Az a riadalom fogta el, mint gyermekkorában, mikor
 66 5 |             valami tilosat követett el. Az emberek a gázlámpák
 67 5 |           alkalmat nem mulasztottak el, hogy tanulmányozzák az
 68 5 |          Figyelte a pasasokat, hogy el ne emeljenek valamit. Szeme
 69 5 |          utolsónak indult kifelé.~- El - s a kilincsre tette a
 70 5 |             nagyobb hiba. Nem bírta el, hogy valakit szemtõl szembe
 71 6 |             senki sem ismerte volna el, hogy van egy fikarcnyi
 72 6 |   nézegettem, vegyes érzések fogtak el. Hazudnék, ha azt állítanám,
 73 6 |        ötvenéves koruk elõtt haltak el. Mi nem vagyunk hosszú életûek.
 74 6 |     megoldás?~- Az, hogy a pénzemet el kell dobálnom, éppoly véletlenül,
 75 6 |    ünnepeljenek. Ilyesmit nem bírok el. Nekem föltétlenül titokban
 76 6 |           150 koronát. Hogy kezdtem el? Eleinte simán ment. Este,
 77 6 |        pénznek, ha az ember tényleg el akarja kótyavetyélni. Akkor
 78 6 |          ajándékot valaki más emeli el. Én alattomosan sunyítottam
 79 6 |           szemmel tartanak. Képzeld el, koronákat dugdostam felebarátaim
 80 7 |             piros bõrpapucsa árulta el ezt, melyet fölvett a vonaton,
 81 7 |           akinek kifejezhetném érte el nem múló hálámat, s legalább
 82 8 |           sürgõs-ajánlottan küldött el szerkesztõségének. Villanyos
 83 8 |        hogyha a halált nem bírhatja el, legalább elõszobájába tekint
 84 8 |            aztán sokáig nem engedte el kezét, melengette bársonyos,
 85 8 |      emlékezetében nem halványodott el. Egyszer - ennek már húsz
 86 8 | tisztátlanságot, sebet leplezhetett el. A másik kép jelentéktelenebb,
 87 8 |         közvetlenül mellette haladt el a körúton, diákosan megkoccintotta
 88 8 |        kapnak, ha másoknak meséljük el.~Esti arca semmit sem árult
 89 8 |          Esti arca semmit sem árult el. Fejét - szégyenében-e,
 90 8 |      kellett volna - és nem engedte el kezét.~Úgy vonta befelé.~
 91 8 |              A kartársak nem jöttek el. Senki se jött el. Elszontyolodva
 92 8 |            jöttek el. Senki se jött el. Elszontyolodva tekintett
 93 8 |          Harminc cigarettát szívott el ezen az éjszakán, kilenc
 94 8 |            s minthogy nem használja el, érintetlen fényességében
 95 9 |         ÉDES RÉMÜLETÉT ÉLVEZI~- Ezt el kell mesélnem nektek - szólt
 96 9 |          nem értem, olyan érzés fog el, mintha szellemileg süket
 97 9 |         lélektani tudással ültettem el azt a kisded magot, mely
 98 9 |         tetézve vonulhattam vissza.~El kell ismernetek, hogy fellépésem
 99 9 |             kellett volna. Ilyenkor el lehet hitetni, hogy gúnyosan
100 9 |            válaszoljak.~Ekkor értem el elsõ döntõ sikeremet. Ahogy
101 9 |          azért mégse hanyagolhattam el önfeláldozó szórakoztatómat,
102 9 |        tüzét tápláljam.~Mivel értem el ezt? Nem szavakkal. Játszottam,
103 9 |       kezembe nyomta, hogy olvassam el, mit szólok hozzá. Istenem,
104 9 |       ejtettem. Oly gyorsan aludtam el, mint aki szívszélhûdés
105 9 | boldogságtól mindaddig, míg a vonat el nem indult, s õ eltûnt örökre,
106 10|            kezét. Akkor mosolyodott el, amikor el kellett volna
107 10|        Akkor mosolyodott el, amikor el kellett volna szomorodnia,
108 10|           jelenlétükben zavar fogta el - áhítat és megvetés egyszerre -,
109 10|       névtelenül.~Vasárnap délelõtt el szokott járni a féltizenkettõs „
110 10|    végeztével félkörben helyezkedik el a templomtéren, s vékony
111 10|            kellett.~Hogy mivel érte el Pista ezt a sikerét, mellyel
112 10|   ilyesmivel itt kevés hatást érhet el.~Az öreg ezen a rekkenõ
113 10|             férjnek. Fejét mindjárt el is fordította, mintha ezt
114 10|             kecses leopárdot helyez el, hogy vigyázzon nyugalmára.
115 10|           is. Három hosszú hét múlt el anélkül, hogy valami életjelt
116 10|        elmúlt. Már egész hónap múlt el. Pista a türelmét vesztette.
117 10|           szóról szóra így történt. El is hiszem. Csak egy a rejtély.
118 10|             acélosodnak meg, telnek el daccal, hozzátartozóiknak
119 10|             õket itt, az nem engedi el, az öleli szennyes és sáros
120 10|             földet. Csak akkor állt el ettõl, mikor ura, aki mint
121 11|           üdítõ szórakozással ûzzék el. Sajnos, erre nem volt érkezésem,
122 11|           írni.~Csak annyit mesélek el, hogy egy malachitasztalkán
123 11|              De ámulatom akkor érte el tetõfokát, mikor a bérszolgák
124 11|          orrom gyönyörködik bennük, el ne hervadjanak.~Vacsora
125 11|        máris eltûnt. Hogy hová tûnt el, azt ma se tudom. Talán
126 11|             ebédet még náluk költöm el. Másként számlám javában
127 11|           hogy semmit se „felejtünk el” ok nélkül, ezt tüstént
128 12|             villámütésszerûen aludt el, mint a csecsemõk. Az ébrenlét
129 12|            Nos, fiatalember, mondja el nekem, mit tapasztalt ma
130 12|       mindent, csak fölírása árulja el, hogy: „Mustár” (Senf).
131 12|           és semmit se mulasztottam el, ami haladásomat biztosíthatta.
132 12|         részleteket halkan rebegték el, szinte suttogtak, mint
133 12|            csak azért zarándokoltak el Darmstadtba, hogy ellessék
134 12|             adják elõ. Nem fogadtam el magyarázatát. Hiszen a lírai
135 12|         magyarázatát se fogadhattam el. Inkább hajoltam arra a
136 12|         lecsillapítani. Képzeljétek el, mi történik ezzel a tiszteletre
137 12|      tényleg úgy is volt. Higgyétek el, az álom az igazi helyeslés.
138 12|           vajha a nyelvrák némítaná el, dagasztaná föl undok pampuláját,
139 12|             kis gyarlóságjuk, s ezt el kell néznünk egyéb jelességük
140 12|             nõjön rajta, nem bírták el ezt a tisztaságot, ezt a
141 12|        irányok tûnnek föl és tûnnek el nyomtalanul. Látta, hogy
142 12|            kocsiszínben, s õ ítélte el és bélyegezte meg hivatalosan
143 12|      rendelt, melyet maga készített el az ápolónõk jelenlétében.
144 12|    megmagyarázta az ápolónõknek, és el is ismételtette velük, nyugodtan
145 12|             semmi eredményt sem ért el. Dr. Zwiedineck, dr. Reichensberg
146 12|          hálószobába, mely teljesen el volt sötétítve, egy zöld
147 12|           egy pillanatra se mozdult el oldalától, s még ebédjét
148 12|     vacsoráját is mellette költötte el, éjfél felé ámulva látta,
149 12|           Zwetschkét nem is engedte el a kastélyából. Külön lakosztályt
150 12|            velünk? Õ is így mesélte el, hogy megnõsült - hahaha -,
151 12|          azonban nyolcadszor haladt el elõttem, s én nyolcadszor
152 12|           is. Nemzedékek pusztultak el körötte, a csatatéren elestek
153 12|          hogy még senki sem olvasta el, sem azok, akik magasztalták,
154 13|          tudomásul. - Szóval küldje el. Majd vasárnap. Tizenkettõtõl
155 13|           együtt mûködnek, az egyik el se képzelhetõ a másik nélkül,
156 13|        megnyugtatnak.~Esti mindenre el volt készülve. Ezt várta:
157 13|        Hogyne, hogyne, csak fogadja el.~A pénzt a markába szorította.
158 13|          melyet már igazán nem bírt el.~Esti délelõttönként, mikor
159 13|      valahogy csinálni. Csak jöjjön el a kislány az anyjával és
160 13|              akik éppígy szürkültek el, hullottak lefelé, akkor
161 14|         Könyörgött, hogy ne hagyjam el, segítsek rajta, szerezzek
162 14|            a kezünket. Nem olvassuk el. Legföljebb lefordítjuk,
163 14|            baljós gyanakvás töltött el, amely a következõ percekben -
164 14|      hagyott meg, és ugyanígy emelt el a táncterem négy kristálycsillárjából
165 14|       kettõt, ugyanígy sikkasztotta el a viharvert, ódon kastély
166 14|            sterlinget tulajdonított el, 177 aranygyûrût, 947 gyöngy
167 15|          igazán pokoli.~- Nem. Hidd el, még jól is esett hallani.
168 15|             kezdem, kétségek fognak el, hogy egyáltalán érdemes
169 15|                Hát mutasd meg neki. El lesz tõle ragadtatva. Én
170 16|          haját középütt választotta el. Fehér nyári ruhát hordott,
171 16|             keze munkájával tartott el.~„Mindez nyersanyag - gondolta
172 16|          volna ma itten. Tehát jöjj el hozzám mielõbb.~A fizetésnél
173 16|         kötötte:~- Föltétlenül jöjj el. Elõbb hívj föl telefonon.
174 16|       verset.~- Ne mondd.~- Mondjam el?~- Na mondd.~- Az Életem -
175 17|           tréfálok, esküszöm, hordd el az irhádat, mert nem tudlak
176 17|         hogyha Esti még nem olvasta el vagy ha már elolvasta ugyan,
177 17|             akkor ezt a szívességet el se fogadná, bárhogyan is
178 18|           alagutak alatt vágtattunk el oly vad sebességgel, hogyha
179 18|          Ettõl kezdve nem zárkózott el. Úgy rémlett, mintha õ is
180 18|    köszönhetem, hogy nem vesztettem el végleg harci kedvemet.~Egy
181 18|        Vajon a villamosban ki érhet el többet egy kényelmes ablakülésnél?