Fejezet
1 1 | igen udvariasan, hogy venné ki szemébõl azt a porszemet,
2 1 | sorvadhatott el ily gyorsan.~Hogy ki volt õ nekem és mi volt,
3 1 | lencsefõzeléket, fülembe súgta:~- Köpd ki, okádd a tányérra, várd
4 1 | Kornél rám rivallt:~- Öltsd ki a nyelved - és õ ki is öltötte
5 1 | Öltsd ki a nyelved - és õ ki is öltötte a nyelvét, úgyhogy
6 1 | tanácsolt. De tetszett, hogy ki meri mondani, amit gondoltam.
7 1 | Karomon dajkálgattam.~- Tépd ki a szárnyát - suttogta Kornél -,
8 1 | suttogta Kornél -, szúrd ki a szemét, dobd a tûzbe,
9 1 | születik a gyermek, õ fejtette ki elõttem elõször, hogy a
10 1 | mind a ketten írogattunk, ki itt, ki ott, én magam sem
11 1 | ketten írogattunk, ki itt, ki ott, én magam sem értettem
12 1 | Kornél miatt sem - nem tettem ki magam. Vállalnom kellett
13 1 | ibolyacsokor. Egy álarc is, ki tudja, mire való? Cigarettacsutkák
14 1 | fiatalságot is. Béküljünk ki.~Odanyújtottam a kezem:~-
15 1 | te vezettél, te nyitottad ki a szemem. Most te vagy a
16 1 | panaszkodom, akár te. Egészíts ki, mint régen. Azelõtt, amikor
17 1 | Kornél! - kiabáltam föl -, és ki jegyezze majd a kötetünket?~-
18 2 | görögdinnye héjjal béleltek ki, egy ilyen tartalmasabb
19 2 | feléje emelve nagy arcát. - Ki állított oda? Gyere csak
20 3 | kifelé. Még nem jutott ki ebbõl az alföldi fészekbõl,
21 3 | kirakataiba irkákat tettek ki és naptárakat. Szelleme
22 3 | verõfényben, most adták ki mérgüket, füstölögtek a
23 3 | ismét süt a nap, mint most. Ki tudja, mi nem történik azalatt?~
24 3 | irodalmi munkásságot fejtett ki mint költõ és regényíró.
25 3 | Most tehát nem kukucskált ki könyve mögül, hogy új adatokat
26 3 | rekedt be, mért nem dõlt már ki? Esti vállat vont. Mindez
27 3 | hitte, hogy semmi se fejezi ki találóbban bohémvoltát,
28 3 | kézitáskáját. Egy kést vett ki belõle, egy éles, hegyes,
29 3 | vajsárga kálvilalma bomlott ki. Ügyesen, gondosan meghámozta,
30 3 | következtetésre lyukadt ki, hogy mivel igazán jók úgyse
31 3 | csak magától nyílt volna ki, a vonat zakatolásától.
32 3 | lelkük másfelé kalandozott, ki tudja, milyen utakon, ki
33 3 | ki tudja, milyen utakon, ki tudja, milyen síneken. Az
34 3 | kis állomások bukkantak ki a sötétbõl, sárga lámpafénytõl
35 3 | szinte szemérmetlenül nyíltak ki elõtte, tûrték, hogy ily
36 3 | úgy undorodott tõle, hogy ki tudta volna hányni a belét
37 3 | voluptates nominatim persequitur. Ki is mondta ezt? Valahol a
38 3 | sivalkodnak, tövestül csavarják ki a fákat, összevissza hányják
39 3 | Tátott szájjal meredt rá. De ki sem élhette ámulatát, máris
40 3 | fénykoszorújában.~Ekkor harsant ki belõle az a versféle, melyet
41 3 | azt a - hogy is fejezzem ki magam - dolgot illeti, nem
42 3 | között, és ezzel fejeztem ki sohase szûnõ gyászomat.
43 3 | vonzódásom. Csak õk gyógyíthatnak ki zavaros érzelmességembõl.~
44 3 | beléje. Prüszkölve bukott ki, és kacagott. Hintázott
45 4 | szemüveget.~- Hát ezt miért írta ki a koldus?~- Hogy meg ne
46 4 | Útonálló-t és a Bérenc-et emelem ki.~A Bérenc az elsõ oldalán
47 4 | elolvasni.~- Unalom - betûzte ki Esti. - Ez a címe.~- Mi
48 4 | a városban olyan valaki, ki melléje áll?~- Senki! -
49 4 | meg fog halni - jelentette ki.~Elgondolkozott, majd így
50 5 | évek divatja szerint kissé ki volt pingálva, kissé kacér
51 5 | ettek, zsömlével mártogatva ki az olajat, õzcombot, áfonyával,
52 5 | nap aranylemezekkel rakta ki a házak homlokzatát. Süttették
53 5 | Sárkánytól:~- Mondd kérlek, ki ez?~- Nem tudom.~- Akkor
54 5 | összeköttetést. Diadalmasan jött ki a fülkébõl. A nõ eljön,
55 5 | volt mindig bizonyos, hogy ki kicsoda, de ez nem is volt
56 5 | most és éppen itt alakult ki. Megesett, hogy összetévesztett
57 5 | könyörgött, hogy fizesse ki, mire a kiadó, ez a göndör
58 5 | tanácsolták, hogy hagyja ki a szót, mire Vándory V.
59 5 | fizetõt. Tíz koronát vett ki belõle. Egy aranyat kapott.
60 5 | prédikált a nõnek, hogy szálljon ki a fertõbõl, térjen jobb
61 6 | lombfûrészfúróval lyuggattam ki. Csak nem teszem tönkre
62 6 | csak 360 000 koronát tett ki. Úgy éreztem, a többi fölösleges.
63 6 | lakása címét találomra írtam ki a cím- és lakjegyzékbõl,
64 6 | bizonyosan csodálkoztak. Vajon ki lehet ez? De aztán mindenkinek
65 6 | föl - 750 koronát loptak ki zsebembõl. Aznap semmi munkám
66 6 | ezüst ötkoronást kotortam ki zsebembõl, azon mesterkedve,
67 8 | skatulyából ugrott volna ki.~A márványasztalra papírba
68 8 | kereskedõknek elmondjuk, hogy írják ki a kirakataikba: Mától kezdve
69 8 | haza, feküdjék le, pihenje ki magát. Pali ezt mintha meg
70 8 | tudósítók, célul tûzték ki, hogy minden simán, ízlésesen
71 8 | De mit írjak? - fakadt ki Pali elcsukló hangon, rimánkodva.~-
72 8 | hátgerincét, míg egészen ki nem hûl. Fejére azokból
73 8 | haját fölborzolva rontott ki a telefonfülkébõl. Egyenesen
74 8 | Elõször Gergely lépett ki az Erdélyi Borozóból, aki
75 8 | nyitott. Gergely szállt ki, majd Skultéty. Utoljára
76 8 | Odalépett a portáshoz:~- Ki az ügyeletes orvos? - kérdezte
77 8 | Szürkére festett vasajtó nyílt ki egy keskeny, nagyon mély
78 8 | szívhallgatója kandikált ki. Ez volt Wirth doktor.~Pali,
79 8 | hogy vetkõzzék le, aludja ki magát, holnap majd kimehet
80 9 | pöfékeltünk, orrunkon eregettük ki a füstöt. Kezdetnek ez határozottan
81 9 | Ez - hogy úgy fejezzem ki magam - végképp megtörte
82 9 | állt a kalauz - száján még ki se hûlt a mosoly -, és kuncogva
83 9 | csomagolt rejtélyes holmit emelt ki, s arra kért, hogy ezt én
84 9 | hogy ezt én magam bontsam ki. Kibontottam. Mindössze
85 9 | hogy a következõ állomáson ki kell szállnom. De nem mozdult.
86 9 | feléje, mely ezt fejezte ki: „Az, amit tettél, nem volt
87 10| sorolhatja föl, nem merítheti ki teljesen. Ha megszólították,
88 10| színpadán, nevét még nem írták ki a történelem színlapjára,
89 10| közvetlenebbül fejezhette ki. Ilyesmihez a mi képzeletünk
90 10| leforrázottan sompolygott ki. Elmenõben kezet nyújtott,
91 10| ordítottak. Alvók ugrottak ki ágyukból. Mindenki az õ
92 10| Zsuzsika, akit az imént húztak ki a kútból. Már kirázogatták
93 10| agyafúrtan csapta be és rabolta ki.~Pista pedig nem volt hozományvadász.
94 10| Könnyek között békültek ki. Szóval veszekedtek és csókolództak,
95 10| kapun. Az öreg nyitotta ki nagy sokára. Pista közölte,
96 10| meg leánya szívét, békítse ki vele, hálás lesz érte, fût-fát
97 10| házba, csak az ablakon szólt ki kurtán, és mikor látta,
98 10| feleségét, míg a bankból ki nem vette az ötezer koronát,
99 10| tizenötezer koronát vágott ki belõle. A legkomolyabb azonban
100 10| távollét után karjaiban hozta ki feleségét, diadalmasan rátette
101 11| semmiféle változása nem irthatta ki soha, és annak, hogy eddig
102 11| kértem, hogy tisztíttassa ki poros cipõmet, mert szeretnék
103 11| kiruccanásaimon szerzek.~Ezzel ki is ment. Utána kopogott
104 11| szóval se nyilvánította ki. Ismét a földig hajolt és
105 11| csengõ hangon jelentette ki, hogy ez „nem tartozik az
106 11| tenyerébe rejtve füstöt fújt ki, de miután megpillantott,
107 12| tapasztalatlanul kerültem ki Németországba. Akkor már
108 12| kis fürdõhelyen szálltam ki elõször, hogy lemossam magamról
109 12| ez.~Egymás után nyíltak ki elõttem a legjobb otthonok
110 12| kuncogó családiassága. De ki érthet meg egy népet?~Ismétlem,
111 12| Az elnök ekkor nyitotta ki ködös szemét. Mint aki valahonnan
112 12| a pillanatban jelentette ki, hogy e rövid bevezetés
113 12| egymásnak, irtóháború tör ki közöttük, mind vérükbe fagyva
114 12| és erõszak gondolatától. Ki is fejtettem barátomnak,
115 12| réges-rég föloszlásnak indult. Ki akar ennél nagyobb jóindulatot
116 12| rajta valamit. Ezt fejezte ki az elnök ellentéteket áthidaló,
117 12| bádogasztalkán firkálja soha ki nem adható verseit, mindig
118 12| emberi elme nem számíthatta ki elõre. Egy futurista csodabogár
119 12| aki edzõ acélfürdõbõl kelt ki, hogy másnap új erõvel lásson
120 12| benneteket, hogy találjátok ki, ki lehetett ez. Hülye elbeszélõk
121 12| benneteket, hogy találjátok ki, ki lehetett ez. Hülye elbeszélõk
122 12| elnök minden pillanatban ki akart ugorni az ágyból.
123 12| még csak nemrég nyitotta ki orvosi rendelõjét, de én
124 12| Szívtompulatát se kopogtatta ki, szembogarát, verõerét se
125 12| éves - fõorvossá neveztette ki az ottani kórház ideg- és
126 13| valószínûleg ez a szó hozott ki sodrából: „lelkület”. „Ha
127 13| panaszait, egyenként szedegette ki magából, mint valami mindig
128 13| krétából faragták volna ki. Lacika, a fülfájós gimnazista,
129 13| tanácsos mosolyogva jelentette ki, hogy Magyarországon egy
130 13| ilyen üvegketrecet. Teljesen ki van zárva, hogy belátható
131 13| titkos hatalmi vágyát élte ki, meghatotta érzelgõs áldozatkészsége?
132 13| egy helyütt, az nyomban ki is lyukad más helyütt. De
133 13| a fehérvarrónõ szolgált ki. Ideges vidámsággal énekelte:~-
134 14| nevet dobtunk a levegõbe. Ki emlékszik még rá? Bólongtunk,
135 14| elkallódott pálya és élet. Ki tud róla valamit? Él még?
136 14| könnyelmûséggel rabolta ki a különben annyira rokonszenves
137 15| dögrováson van a mi mesterségünk. Ki a fenét érdekel, hogy fáj
138 15| egyáltalában nem zárnám ki a költészetbõl.~- Értelek.
139 16| szerénykedett a fiatalember -, ki ne ismerné a mestert?~Esti
140 16| ismeretlen helyen... ki tudja, hol... Igen, újra
141 16| Boldog vagyok.~- Én pedig ki se mondhatom, igazán...
142 16| se mondhatom, igazán... ki se mondhatom - dadogta Esti,
143 16| Elinger úr iránt.~Akkor derült ki, hogy nem is tudná leírni.
144 16| csillogott haloványan.~- Gombolja ki az ingét - tanácsolta Esti -,
145 16| végén Esti ezt jelentette ki:~- Bármikor - értsd meg:
146 16| vagy egy szálkát kapartunk ki ujjunkból, és még véres
147 16| személyére szóló jegyet utaltak ki a titkárok, mint a színházi
148 16| iránt érdeklõdött, hogy ki hány éves, hogy ki kihez
149 16| hogy ki hány éves, hogy ki kihez ment férjhez, hogy
150 16| hány gyermeke van, és hogy ki válik újabban. Esti, aki
151 17| szerencsésebbet még senki se talált ki.~De elég volt, hogy a világháború
152 17| meghaljon húszmillió ember - ki a harctéren, ki spanyolban -,
153 17| ember - ki a harctéren, ki spanyolban -, hogy egypár
154 17| színes lámpái gyulladnak ki, messze, mulatók nyári lombjai,
155 17| határozott hangon jelenti ki:~- Én téged zavarlak.~-
156 17| sétálni szeretnék, mert ma ki se mozdultam ebbõl az odúból.
157 17| Miért?~- Kérlek, tedd ki. Én is kiteszem az enyémet.
158 17| isten hírével.” Igen. Dobj ki úgy, hogy a lábam se érje
159 17| latolgattam magamban, körülbelül ki is fejezte volna érzéseimet,
160 17| barátilag közlöm veled, hogy ki innen. Ki innen, mégpedig
161 17| közlöm veled, hogy ki innen. Ki innen, mégpedig azonnal.
162 18| ellenõr kérte jegyemet. Újra ki kellett gombolkoznom, s
163 18| melyet réztámaszkodók mértek ki négy utas számára. Egyelõre
164 18| lehetett. Vajon a villamosban ki érhet el többet egy kényelmes
165 18| élvezzem diadalomat. Éppen ki akartam nyújtani zsibbadt
|