Fejezet
1 1 | darabig merengett ezen. Akkor vette észre, hogy éhes.~
2 3 | volt. Ha semmit se sejtett, akkor tájékozatlansága röhögtette
3 7 | megharapja azt, aki megüti.~Ezt akkor szokta fölvenni, amikor
4 7 | hogy egyet pukkant is. Akkor szállhatott ki a lelke.~
5 8 | magyarázod ezt?~- Azzal, hogy akkor õk nem volnának õk. Márpedig
6 8 | élném abban az új életben, akkor nem én élnék. Így ez a kérdés
7 8 | Eszem ágában sincs.~- Hát akkor mi ennek az értelme?~- Mi
8 8 | látszik - felelte Esti.~Akkor kiment, gyorsan.~Esti utána
9 9 | Bizonyára ezt mûveli majd akkor is, amikor megáll a szívem,
10 9 | Lassan járj, tovább érsz, akkor tovább érne ugyan, de lassan
11 9 | sietni, semmint elkésni, akkor nem késne, hanem föltétlenül
12 9 | teszik és elföldelik õt, akkor is órámban lesz ez a pilla.~
13 10| mint magam.~Mi vidékiek akkor lehetõleg egy városnegyedben,
14 11| próbált tovább aludni. De akkor már meghallotta a telefon
15 11| mosolyogva, mint egyébkor. Akkor még élt. Most nincs többé.
16 12| Van kovászos uborkájuk? Akkor hozzon nekünk két szép kovászos
17 12| Ha ezt a nótát hallotta, akkor nem bírt magával. Pezsgõt
18 13| csillagok lámpásával -, akkor a véletlen a drámai csattanója
19 13| rá. Ha nem emlékeztek rá, akkor nem érdemlitek meg, hogy
20 13| Prófétaszakállt viselt és mûvészfejet. Akkor már deresedett. De azért
21 13| tudott eleget tenni - már akkor négy gyermeke volt és negyvenezer
22 15| mûtõasztalon pusztult el, akkor ez a hazugság az élmény
23 17| Lassanként magához tér. Akkor beengedem a beteghez. Elõbb
24 17| kijelentem, hogy érvelése rendes, akkor õ is rövidesen kijelenti,
25 18| hogy nincs pénze. Ezen már akkor se lett volna szabad csodálkoznia.
26 18| könnyeztünk. Hiszen ezek a dolgok akkor még nekünk is éppoly újak
27 19| életünk elsõ évtizedeiben. Akkor rakódnak lelkünkbe a kincsek,
28 20| meghaljon, az is rendjén van. Akkor ellopja valaki, egy ismeretlen
29 20| adott magáról? Ellenkezõleg, akkor történik baj, amikor legkevésbé
30 20| világítóudvar kövezetére, akkor az „magyarosan tûnik el”.
31 20| eltûntek. Mert ha élnek, akkor õk mindenesetre tudják,
32 20| ha pedig már nem élnek, akkor nem tudják, hogy hol vannak,
33 20| csak rosszat vagy semmit, akkor az eltûntekrõl, akik egyszerre
34 20| eléggé, hogy nem tett félre akkor, amikor lehetett volna,
35 20| kellene, mert ha nem élne, akkor valószínûleg nem borotválkoznék
36 21| s ha egyedül maradtam, akkor is állandóan hajlongtam
37 21| harmadik pincér megint balra. Akkor már régen elmúlt fél tíz
38 22| szigorúan, szinte durván.~- Akkor most mondja el nekem, hogy
39 22| Bolthaynak.~- De hisz Bolthay akkor már nem él - sivított kétségbeesetten. -
40 23| semmiféle reménység sincsen, akkor három nap múlva megszûnik
|