Fejezet

 1 1 |            Nem is csoda. Egész nap két almát evett. Gondolta, minekelõtte
 2 1 |             frakkban, szemben vele két német polgárlány, õsz atyjával,
 3 1 |    villámgyorsan lenyisszantotta a két végét, akár a hal élvezhetetlen
 4 1 |        volna bátorsága. Hát inkább két pohár vizet ivott.~Csevegtek
 5 1 |     diplomataficsúr, a nehéziparos két jól nevelt leányával, az
 6 1 |      omelette à Woburn is, melynek két végét a pincér oly szívtelenül
 7 4 |       kialvó villamoshirdetéseivel két cikket ajánlott, nyilván
 8 4 |      hazafelé ballagott a hídon, a két dobozt feltûnés nélkül belehajította
 9 6 |             egyedül maradt, elõtte két bõrönddel. Csöngetett a
10 6 |            minden alkalommal Esti. Két percen belül már a legutolsó
11 7 |            tartalommal. Ez a kalap két évig szolgálta õt a legkülönbözõbb
12 10|          is - ugye, papa? - bejött két párizsi. Kesztyût vettek.
13 12|         szerint megcsókolta mind a két arcát, elõbb a jobbat, aztán
14 12|           Nemsokára beszállt hozzá két utas: egy szakállas úr,
15 12|            franciák - a kalauz s a két utas - furcsán mosolyogtak.~
16 12|     nagyobb is lehetne, legalább a két tornya ne volna csonka,
17 12|         lila hektográf bélyegzõvel két mondatot. Az egyik ez volt:
18 12|          mit eszünk? Hozzon nekünk két szép borjúpörköltet, tarhonyával.
19 12|     uborkájuk? Akkor hozzon nekünk két szép kovászos uborkát is.
20 12|           csak van? Helyes, hozzon két üveg szódavizet.~Boldi,
21 15|   jelenlevõk valamennyien tudták - két évvel ezelõtt meghalt. Ezt
22 15|         poraiból föltámadt barát e két óra alatt, s ezt adtam elõ
23 16|          szobámba. Halkan beszélt. Két kancsó meleg vizet hozott.
24 18|         vizet a Fekete-erdõnél még két tenyerével tartotta föl.
25 18|       lihegve újságolta el nekünk. Két napja nem ettem. Három napja
26 18|       órakor már el is árverezték, két hiéna vásárolta össze mindenét,
27 18|           melyen õ és családja már két hét óta rágódik. Legyint,
28 19|           magam sem értettem õket. Két nemzedék még nem különbözött
29 19|             Jancsi bólint.~Lalojka két pohár vízzel tér vissza,
30 19|          fekete fiatalember mind a két tenyerével betapasztja a
31 19|      barkochba után fölhajtott még két pohár vizet, aztán átrohant
32 20|      szipkagyára. Mindent leadott. Két bérházat és pénzt is, körülbelül
33 20| eltûntekrõl, akik egyszerre mind a két osztályba sorozhatók, vegyesen
34 21|            ha nem a százötvenedik, két és fél évtized óta. Egyszer
35 21|          esett, s kidülledt mind a két szeme. Ekkor rohant be a
36 22|            fogott el. Regény volt, két részben, keménypapír borítékban,
37 22|           A tárgy, az gömbölyû - s két kezemmel mutattam, hogy
38 22|             nevelõi tapintattal, s két karomat kitártam. - Ez az
39 23|       lelkiekre vetettem szememet. Két levelet írtam. Az egyik