Fejezet
1 1 | Mindössze négy frankot tüntetett föl. Elõvette tárcáját, lassan,
2 1 | faképnél hagyták.~Maga vette föl esõköpenyét.~Kimenet még
3 2 | Épp ezt nem tudom. Tegyük föl, hogy eltûnnék. Eltûnnék
4 6 | melyet Velencében adott föl.~Percekig várakozott, aztán
5 6 | Szomszédjai sem ösmerték föl útisapkájában. Gyanakodva
6 6 | ajtók egymás után nyíltak föl. Csak egy-két kulcsot próbált
7 7 | mosoly, bizonyos részvét tûnt föl. Végre a kalap a hozzátartozója
8 8 | igaz, mért nem támasztod föl a halottakat?~- Ne viccelj.~-
9 8 | hogy miért nem támasztod föl a halottakat. Azért, mert
10 9 | megvettem. Eddig sohase mondta föl a szolgálatot. Múltkor összetört
11 9 | pilla.~Ezért kerestelek föl. Napok óta nem tudok aludni,
12 11| mert csak ekkor ébredt föl igazán, csak ekkor értette
13 12| értette. Úgy szisszent föl rá, mint akit kígyó csíp
14 12| Csak a krémet kanalazta föl, s a vékony, pápistaszínû
15 12| beszélni. Azért se kelt föl. A földrõl kiabált a rendõrre:~-
16 12| nem nagyon gyászosan fogta föl az ügyet. A vállát vonogatva
17 12| sírva fakadt.~Arra ocsúdott föl, hogy egy kedves, hamvasszõke
18 12| De azon a lapon nyitotta föl, ahol a hercegek és hercegnõk
19 14| nevét haladéktalanul vésesse föl a család sírkövére. Ismeretlen
20 14| jelenlétemben telefonon szólította föl a nagyiparost. Vékony cérnahangon,
21 15| kedvünk elmenni, hozzunk föl egy ártatlan betegséget.
22 16| elaludtam. Ordítva riadtam föl. Tapogatództam a sötétben.
23 16| német ipari város tûnt föl a völgyben. Vettem a bõröndömet,
24 17| Csodálatos.~- Micsoda? - villan föl.~- A köptetõ, melyet rendelni
25 17| önteni, csüggedtségébõl föl kell rázni. Hasonlít ahhoz
26 18| két tenyerével tartotta föl. No ide figyeljetek.~Eleinte
27 18| gyermekek, nem mindjárt fedezte föl a kapcsolatot ok és okozat
28 18| kajánságomon háborodott föl, és ismét arról az „undok,
29 18| vastörmelék. Mosolyogva világosít föl, hogy ez nem vastörmelék,
30 20| nagynénje 200 pengõt ajánlott föl, a másik 50-et, ez megint
31 21| utolsó pillanatban ugrott föl a vonatra. Poggyászát bevágta
32 21| félálomban, váratlanul bukkantak föl szobám hátterében, szájukon
33 21| kérdezte a kisfiút.~- Föl - válaszolt a kisfiú, és
34 21| szaladgált ide-oda, le és föl, egyik emeletrõl a másikra
35 22| kis árva, akit úgy szedtek föl az utcáról, mint egy megfagyott
36 23| napsütésben. Órákig járkáltam le s föl, hátratett kézzel. Tétováztam,
37 23| és jellemének tüntessem föl. Ez az elõleg azóta súlyos
38 23| még álmából is zörgesse föl.~Jaj, mennyire megkönnyebbültem.
|