Fejezet

 1 1 |             OMELETTE À WOBURN~Esti Kornél Párizsból igyekezett hazafelé
 2 1 |         ott hevert. Az étlap volt.~Kornél tétován, már rosszat sejtve
 3 1 |           hogy tovább lehet vinni.~Kornél gyanakodva nézett körül.
 4 1 |           födõt levették a tálról, Kornél nem mindjárt mert belenézni,
 5 1 |       segédpincér tartott magasra. Kornél ezt határozottan rosszallotta.
 6 1 |       fontos intézkedést tehetett. Kornél mereven szemébe nézett.
 7 2 |            szeszeket - kezdte Esti Kornél. - Egész éjjel üvöltöttünk.
 8 9 |                         PILLA~Esti Kornél késõ éjjel becsönget hozzám.
 9 10|  bölcsészeti karra - beszélte Esti Kornél -, egy földimmel vettem
10 11|        egyetlen élõlény volt.~Esti Kornél a hálószobájában aludta
11 11|           a kagylót.~- Te vagy az, Kornél? - kérdezte túlnan Winter
12 11|        hang egyszerûen. - Meghalt, Kornél. Meghalt.~- Kicsoda? - riadozott
13 11|        igen. Tegnap még fönn volt. Kornél, jöjj ide. Itt minden összevissza.
14 12|      Tanulmányút - felelte.~Miután Kornél tudta, hogy vasárnap a Gare
15 12|            mi történik, ha esetleg Kornél nem jön ki elébe. Amint
16 12|  megpillantotta régi cimboráját.~- Kornél - kiáltott rá, még a vonatból.~-
17 12|            is volt, nagyon furcsa.~Kornél vallatgatta:~- Hogy utaztál?~-
18 12|    hajtattak, a Rue Monge-ba, Esti Kornél lakására. Bandi mosakodott,
19 12|              Sok mindent - felelte Kornél tárgyilagosan. - Talán nézzük
20 12|       képeslapokat írogatott haza. Kornél este hat felé magára hagyta.
21 12|           részébe.~Itt találta meg Kornél a kályha mellett, egy széken
22 12|          szemem.~- No várj - szólt Kornél.~Odafüttyentett egy bérkocsit,
23 12|          la Seine-ben szálltak le. Kornél elõrement.~Bandinak elállt
24 12|         Mit csinálsz? - rivallt rá Kornél. - Megbolondultál?~- Azt
25 13|  Ifjúságunkról beszélgettünk. Esti Kornél így szólt:~- Jaj, gyerekek,
26 14|        Ismeretlen tisztelõje, Esti Kornél.~Õ már ekkor kedvelte az
27 15|           hazudni? - tûnõdött Esti Kornél. A kísérleti lélektan azt
28 16|        Nézd - figyelmeztetett Esti Kornél -, mindnyájan ábrándozunk
29 18|     SÁRKÁNY~- Sárkány - szólt Esti Kornél, idézve az izzó és sötét
30 19|     Szememre vetik - mondotta Esti Kornél -, hogy történeteimet többnyire
31 20| hallottátok? - fordult felénk Esti Kornél, csodálkozva meredt ránk,
32 22|          posta - panaszkodott Esti Kornél -, hogy amikor fölbontottam,
33 23|     végérõl? - kérdezte tõlem Esti Kornél. - Szóval, te szoktál. Én