Fejezet
1 1 | Minthogy a borravaló túlságosan nagy volt, a pincérek egymásra
2 7 | napirendre térünk kis és nagy tragédiák fölött, benyitott
3 8 | vendég.~- Mi bajom volt nekem Nagy Sándor korában? - ordított
4 8 | volt. Látta a szemét is. Nagy, mozdulatlan szeme volt.~-
5 12| az ismeretlen városok, a nagy, tiszta német állomások.
6 12| szívességet tegyen. - Szép, nagy város.~De nem tetszett neki.
7 12| természetesen nincs. Baj, nagy baj. De szódavizük csak
8 13| látnotok kellett volna magát a nagy jelenetet, azt, hogy lépett
9 16| évvel ezelõtt, október végén nagy útra kellett mennem. Este
10 16| meg. Kedves tisztelettel, nagy megbecsüléssel fogadtak.
11 17| Betegen feküdtem.~Nem volt oly nagy lázam, hogy átadhattam volna
12 19| semmisüljenek. Õk, szegények, a nagy eseményeket voltak kénytelenek
13 19| kortársaival, Hernáddal, a nagy tehetségû regényíróval,
14 19| tudja kiadni. Ullmannal, a nagy tehetségû könyvbírálóval,
15 19| megbírálhassa, Baltazárral, a nagy tehetségû lapszerkesztõvel,
16 19| szavak, melyek egyébként nagy alkotásokat szolgálhattak
17 19| lelkiállapotoddal?~- Igen.~- Ez a tárgy nagy? Ez a tárgy akkora, mint
18 20| maga vitt haza bennünket a nagy kivilágított kocsiján.~Utóbb
19 20| Teljesen tönkrement.~Úgy érzem, nagy igazságtalanság történt
20 20| jókora.~Összeült a család - nagy s elég jómódú család volt -,
21 20| bankjegycsomókat, melyeket a nagy bankoktól kapunk kézhez,
22 20| kicsoda ez az új alak?”, míg nagy nehezen tudomásul vettek.
23 21| röpködõ varjakat, ezt a nagy, fehér-fekete tájképet,
24 21| egyet-kettõt zökkent, aztán nagy zajjal megállapodott. Némán
25 21| és körültekintett.~Egy nagy tükröt látott, oldalt az
26 22| voltam.~- Hát - kezdtem, s nagy lélegzetet vettem, mintha
|