Fejezet

 1 2 |             hogy jutott ez eszedbe?~- Magam sem tudom.~- Voltaképp semmi
 2 4 |   rosszindulatú - hogy is fejezzem ki magam? - tartós - kereste a helyes
 3 8 |          vagyok?~- Pont így gondoltam magam is.~- Furcsa - mormogta,
 4 9 |             például agyoncigarettázom magam, s az ütõerem percenként
 5 10|      gyámoltalan, esetlen gólya, mint magam.~Mi vidékiek akkor lehetõleg
 6 10|             Miért?~- Hogy gyakoroljam magam. Amikor feljöttem, az öregem
 7 12|     mondogatta:~- Legalább kimulattam magam Párizsban is.~Esti kölcsönadott
 8 15| Pasteur-intézetbe rohantam, beoltatni magam veszettség ellen.~Ezek jobb
 9 15|               ezelõtt meghalt. Ezt én magam tudtam legjobban.~De nyomban
10 16|         boldogság. De az merõben más. Magam is emlékszem néhány boldog
11 16|         nyilallást éreztem. Megmértem magam. A hõmérõ lázat mutatott.
12 16|               is, elsõsorban pedig én magam. Eszembe jutottak balsikereim
13 16|              jelképekkel. Nem óhajtom magam fölboncolgatni, amíg élek.
14 17|          lázam, hogy átadhattam volna magam a láz izgató önkívületének,
15 19|            már mindent tudnak.~Sokáig magam sem értettem õket. Két nemzedék
16 20|            Egy hét múlva - bevallom - magam is kezdtem föladogatni a
17 20|            Kálmán az. Egy ilyen útján magam is elkísértem. Megdöbbentem,
18 20|  gondatlanságával tette tönkre. Errõl magam is hallottam valamit félfüllel.
19 20|             dicséreteket kapott, hogy magam is megsokalltam. Pataki
20 21|           tenni, hogy sohasem éreztem magam benne se kényelmesen, se
21 22|                ugye, ennyi idõt ad? - magam jelentkezem.~Elmúlt egy
22 22|         körözött szélhámosnak éreztem magam, jóvá akartam tenni léhaságomat,
23 22|                Érdekes - szólt -, ezt magam is éreztem írás közben.
24 22|        Természetesen - bólintottam, s magam is kíváncsi voltam, hogy