Fejezet

 1 11|   védekezzék a spanyol ellen, s orvos barátja kinint ajánlott,
 2 17|                              AZ ORVOS GYÓGYÍTÁSA~Betegen feküdtem.~
 3 17|        mesélt. Ez a beteg és az orvos közötti viszonyra vet rikító
 4 17|         van. Orvost hívatok.~Az orvos máris jön. Inci-finci siheder,
 5 17|    Megvetõ pillantást lövell az orvos felé.~„Miért sértegeti a
 6 17|      beteg, de csak hallgat.~Az orvos nyel egyet. Végigméri a
 7 17|      menni.~- A máj - kiált.~Az orvos, aki a beteg máját jónak
 8 17|    szerényen:~- Mert ez fáj.~Az orvos összefonja karjait:~- Mondja
 9 17|           Mondja kérem, maga az orvos?~A beteg sötét mosollyal:~-
10 17|        van.~A beteg a beteg, az orvos az orvos. Ez világos. De
11 17|      beteg a beteg, az orvos az orvos. Ez világos. De ez a beteg,
12 17|         minden ember, egy kissé orvos is. És ez az orvos, mint
13 17|        kissé orvos is. És ez az orvos, mint minden ember, kissé
14 17|    egyszerû.~Dicsérni kezdem az orvos csalhatatlan tudását, díszzsebkendõjét,
15 17|      egész szobát teleköpte.~Az orvos szorongatja kezemet, boldogan,
16 17|      vizsgáljam meg, vajon jobb orvos lett-e belõle tegnap óta,
17 17|         múlva meggyógyul.~De az orvos nem.~Õ még sokáig följár
18 20|      miért, aztán fölszedte egy orvos barátja, s behozta ide,
19 21|         ezt? - kérdezte tõle az orvos szemrehányólag, és kivette
20 21|       meghalnak a gyermekek.~Az orvos megállapította, hogy félrebeszél,
21 21| tükörben.~- Igen - bólintott az orvos. - Mint afféle mûvészember.