Fejezet

 1 2 |              borzongnál össze elõször igazán.~- Újra keresni kezdenélek,
 2 2 |        ruganyok. Engem most fogott el igazán a rémület, hogy csak úgy
 3 5 |             enyém volt a halál. Végre igazán élek.”~Délben egy kiskocsma
 4 8 |          komolyan rákerülne a sor, és igazán ki kellene bújniok a bõrükbõl,
 5 11|            mert csak ekkor ébredt föl igazán, csak ekkor értette meg
 6 12|               Aludtál is?~- Hogyne.~- Igazán?~- Igazán, pajtás.~A diáknegyedbe
 7 12|             is?~- Hogyne.~- Igazán?~- Igazán, pajtás.~A diáknegyedbe
 8 15|          ragyog. Csak a valószínûtlen igazán valószínû, csak a hihetetlen
 9 15|          valószínû, csak a hihetetlen igazán hihetõ.~Életem egyik válságos
10 15| lelkiismeret-furdalást nem éreztem. Õ igazán nem vehette zokon. Sõt,
11 18|          kénytelen volt kilakoltatni, igazán nem tehetett egyebet nem
12 19|               egy-két évtizedig élünk igazán, életünk elsõ évtizedeiben.
13 19|               kontár játékon. Õ ebben igazán mester. Már tudja is, mi
14 20|            Ezt tette velünk.” „Már ez igazán nem volt szép tõle.” „Mi
15 22|              mondtam -, ekkor kellene igazán feltûnnie Bolthaynak.~-
16 23|            ezzel teszi elfogadhatóvá, igazán megrázóvá. Meghallgatnád?~