Fejezet

 1 9 |  összetört az üvege. Elvittem a kedves, budai órásomhoz, tétettem
 2 12|     Arra ocsúdott föl, hogy egy kedves, hamvasszõke fiatalasszony
 3 16|         fogadóban szálltam meg. Kedves tisztelettel, nagy megbecsüléssel
 4 17|        a telefont, mint mások a kedves cicájukat, s ezzel az értelmes,
 5 18|       édesapánk vagy valamelyik kedves elhunytunk sírjára is meg
 6 18|      kifejezte magát, „jólelkû, kedves hiénák” - meg is ígérték,
 7 18|         aki szintén „jólelkû és kedves”, kénytelen volt kilakoltatni,
 8 19|      hogy Marika, a felesége, a kedves és jó Marika, alig egy órával
 9 20|     volt - mondogatta lassan -, kedves fiú volt”, és múlt idõben
10 21| életszagúbb” szonett. Emlékszem kedves nénikékre, akik azzal gyanúsítottak,
11 22|    szemembe nézve. - De mondja, kedves Esti, mit tenne maga báró