Fejezet
1 1 | az esõ. A levegõ tiszta volt, párátlan, áttetszõ, mint
2 1 | meg. Csakugyan nagyszerû volt kószálni ezeken az ismeretlen
3 1 | hogy éhes.~Nagyon éhes volt. Kopogott a szeme. Nem is
4 1 | gyérülõ fekete haját, s merev volt és méltóságos, mint egy
5 1 | asztalon ott hevert. Az étlap volt.~Kornél tétován, már rosszat
6 1 | Pirított kenyérszeletke volt, hártyavékony, ostyaszerû,
7 1 | rántottát. Az bizony még kisebb volt, mint sejtette, a félfogára
8 1 | borravaló túlságosan nagy volt, a pincérek egymásra pillantottak,
9 1 | ingerelni. De az annyira el volt foglalva, hogy nem köszönt.
10 1 | elõtte a kalapját.~Ez is hiba volt.~Pirulva, a szégyenérzet
11 1 | tovább utazhat. Mégis boldog volt, mintha rettenetes kaland
12 1 | elé ért, mely már sötét volt. A tó partján leült egy
13 2 | Fiatalságunk oly tûrhetetlenül édes volt, hogy valamivel el kellett
14 2 | nyelvem, s még fogalmam se volt, hogy mibe kezdek. - Mondd,
15 2 | üres. Minden úgy van, ahogy volt. A párna s a lószõrtakaró
16 2 | fölemeltem. - Mindaddig hibátlan volt, hogy menekülni akarnál
17 3 | visszavetették. Mindig az volt a cél, hogy a támadás az
18 3 | és kitaposnák a belét. Ez volt az érdekesebb, a kéjesebb,
19 3 | ellenállhatatlanul nevetséges volt. Ha semmit se sejtett, akkor
20 4 | kirakat siralmasan szegény volt. Ez annyira megbabonázta
21 4 | szürke hajjal. Olyan levert volt, mint egy öngyilkos, közvetlen
22 4 | megjátszásában óriási gyakorlata volt. - Köszönöm.~Fizetett, kifelé
23 4 | ne tennék. Szavajárása az volt, hogy csak az ilyen ember
24 5 | ellen, mert egy véleményen volt vele. Hálásan a sofõr haragtól
25 5 | Szemben egy kis patika volt. Onnan hoztak valami étert
26 5 | hogy él.~Milyen szabad is volt. Soha, gyermekkora óta nem
27 5 | szilaj szabadságérzet. Övé volt az egész nap és minden,
28 5 | ujjongott -, mert majdnem enyém volt a halál. Végre igazán élek.”~
29 6 | mögül ugatott.~Kellemetlen volt így kizárva, bitangul ácsorognia
30 6 | már a legutolsó szobájában volt, a dolgozószobájában, hol
31 7 | KALAP~Estinek volt egy fekete keménykalapja
32 7 | a kalap a hozzátartozója volt.~Kalapja a kocsiút közepén
33 7 | szörnyethalt. Teljesen lapos volt, élettelen és lelketlen.
34 8 | szobában meglehetõs sötét volt.~Leült a karosszékbe, szemben
35 8 | vágyakoztam többre, mint amennyim volt.~- Á, elégedett vagy? Úgy
36 8 | Általában kotnyeles, pimasz alak volt. Esti undorodott tõle.~A
37 8 | rágyújtott. Arany öngyújtója volt.~- Döntöttem - mondotta
38 8 | jobban értek. Hagyjuk.~- Nem volt jó az élet? Nem volt érdekes?
39 8 | Nem volt jó az élet? Nem volt érdekes? Nem volt szép?~-
40 8 | élet? Nem volt érdekes? Nem volt szép?~- Jó is volt. Érdekes
41 8 | Nem volt szép?~- Jó is volt. Érdekes is volt. Szép is
42 8 | Jó is volt. Érdekes is volt. Szép is volt. De...~- De?~-
43 8 | Érdekes is volt. Szép is volt. De...~- De?~- De elég volt.~-
44 8 | volt. De...~- De?~- De elég volt.~- Elfáradtál?~- Tomboló
45 8 | hebegett a vendég.~- Mi bajom volt nekem Nagy Sándor korában? -
46 8 | magánkívül. - Mi a fene bajom volt nekem XIV. Lajos korában,
47 8 | korában? Semmi bajom se volt, semmim se hiányzott. 2000-
48 8 | az arcát. Krétafehér arca volt. Látta a szemét is. Nagy,
49 8 | Nagy, mozdulatlan szeme volt.~- Hát - búcsúzkodott a
50 9 | egy fehér hajszálvonalka volt. A hajszálvonalka mozgott.
51 9 | hajszál. De nem hajszál volt. Egy pilla volt, egy szempilla,
52 9 | hajszál volt. Egy pilla volt, egy szempilla, egy emberi
53 10| az, hogy szintén elsõéves volt, éppoly gyámoltalan, esetlen
54 10| félelmetesen vágtató egyfogatú volt, társzekér, kerékpár és
55 10| viszont „szabad” kenyér volt, puha, szalmaízû, savanyú
56 10| kartonlapra. Azon tussal ez volt kirajzolva: Ici on parle
57 10| számítanom?~- Egy inggombom volt.~- Csak egy darab? - kérdezte,
58 11| temetve, az egyetlen élõlény volt.~Esti Kornél a hálószobájában
59 11| Most alig lélegzett. Kócos volt, mozdulatlan és sápadt.~
60 11| ilyenkor? Egynegyed hét volt. Kiugrott az ágyából, átszaladt
61 11| Igen, igen. Tegnap még fönn volt. Kornél, jöjj ide. Itt minden
62 11| fönn járt. Semmi baja se volt. Velünk ebédelt. Paradicsomlevest -
63 11| irtózatos...~De a hang már nem volt ott. Eltûnt, mintha a könnyek
64 11| Nyirkos, novemberi reggel volt. Egy kis szemetes kertet
65 11| benn a szivarfüst, fagyos volt és büdös, rátapadt az ablakokra,
66 11| lajstromában, de még nem volt benne. Egyébként csupa gyászjelentés
67 12| melyen egy dohányszita volt látható, egy kézipisztoly
68 12| vállú, zömök bácskai fiú volt, kunfekete szemû, barna
69 12| hívhatják a hordárt? Borzasztó volt elgondolnia, hogy mi történik,
70 12| itt vannak. Ez furcsa is volt, nagyon furcsa.~Kornél vallatgatta:~-
71 12| azonban olvasztottvaj-szaga volt. Ezt nem állhatta.~Egymás
72 12| két mondatot. Az egyik ez volt: Jelentkezett. A másik ez
73 12| Jelentkezett. A másik ez volt: Nem jelentkezett. Ismét
74 12| locsolt meg. Csupa magyar volt körötte. Egy patkó alakú
75 12| fülébe muzsikálnia:~Így se volt jó, úgyse volt jó,~Sehogyan
76 12| muzsikálnia:~Így se volt jó, úgyse volt jó,~Sehogyan se volt az
77 12| úgyse volt jó,~Sehogyan se volt az jó.~Mindig csak a más
78 12| Mindig csak a más babája, az volt jó.~Ekkor nyomta a cigány
79 12| rendõr vidám párizsi fiú volt, a Gargantuák és Pantagruelek
80 13| a dohányfüstöt. Jó lélek volt. Szerény, munkás, finom.
81 13| annyi betût rótt, sovány volt, mint az angolkóros csecsemõé.
82 13| tizenhárom élõ gyermeke volt. Mások szerint maga sem
83 13| már akkor négy gyermeke volt és negyvenezer anyagi gondja -,
84 13| hogy oly édeskésen udvarias volt. Mindig a fal mellett haladt,
85 13| Ebben egyébként igaza is volt.~Sajnos, ez az öröme se
86 14| mennél kevesebb céljuk volt.~Egy hét múlva a rokonnak
87 14| gondolat. Ez pedig nem is volt gondolat, csak afféle szeszély.
88 15| kutyát - gyönyörû orosz agár volt, még fiatal, alig egyéves -,
89 15| izgatottan vártak. Lehetetlen volt közölnöm az igazságot, mert
90 15| bántóbb, embertelenebb volt, mint a leggonoszabb hazugság.
91 15| Gálffy meglehetõsen közönyös volt nekik. Én körülbelül fél
92 16| már több álmatlan éjszaka volt mögöttem. Hánykolódtam a
93 16| haza. Lucskos, sötét õsz volt. A vonat ázott, síró kocsijaival
94 16| mezõket. A levegõ fekete volt, az országutak sárgák. Valamelyik
95 16| boldogságom, melynél eddig sohasem volt teljesebb és különb. A vonat
96 16| kisütött a nap. Csillogó reggel volt. Egy kis, német ipari város
97 16| utálom. Minden nagyszerû volt, minden csodálatos, minden
98 17| GYÓGYÍTÁSA~Betegen feküdtem.~Nem volt oly nagy lázam, hogy átadhattam
99 17| önkívületének, de oly kis lázam se volt, hogy élvezhettem volna
100 17| mindenkit, akit csak lehetséges volt. Ismerõs hangok léptek be
101 17| felelte Esti. - Súlyos eset volt. A hiúság már annyira elterjedt
102 17| után kezdett futkosni. Jaj volt annak a betegének, aki nem
103 18| ez a nyomor még kicsiny volt, csenevész, s úgy rémlett,
104 18| biztosítalak benneteket - volt idõ, amikor csevegõ patak
105 18| kölcsönt azok, akiknek pénzük volt, ámulata döbbenetté fokozódott.
106 18| se csússzék.~Ehhez idõre volt szüksége. Rendszerint félrevont
107 18| ami annál érthetetlenebb volt mert ezt sorra beszélte
108 18| jólelkû és kedves”, kénytelen volt kilakoltatni, igazán nem
109 18| csak egyetlen gyermeke volt, az Egyiptomban élt, s múltkor,
110 19| Képzeljétek, múltkor szerencsém volt. A Sziriusz kávéházban olyasmit
111 19| rágyújtják a kórházat. Õnekik nem volt mibõl kiábrándulniok. Sohasem
112 19| e biztos tudatban könnyû volt elrugaszkodnunk a „rendes”
113 19| ez a rendes élet a kaland volt, mert köröttük mindenki
114 19| emberek fegyelmezett serege volt. Játszottak barkochbát,
115 19| feleséged gyomrában van vagy volt. Mindegy. Élelmiszer? Nem
116 19| aludni. Fájdalma tárgyilagos volt. Fölkelt, a díványra dobott
117 19| vár valamit. Most éjszaka volt, felleges, sötét éjszaka.
118 20| kocsiján.~Utóbb már nem volt se kocsija, se szipkagyára.
119 20| költözött. Gyermeke nem volt. Vett egy szoba-konyhás
120 20| Pestre. Néha, amikor nem volt pénze, gyalog is. Nyáron
121 20| belenyugszunk. De, hogy volt és nincs, azt nem lehet
122 20| mint õ. Csak 78 fillér volt nála, és semmi értéktárgy.
123 20| Rákóczi úton. Borotválatlan volt és levert. Még meg is kérdezte
124 20| alig bizakodott. „Derék fiú volt - mondogatta lassan -, kedves
125 20| mondogatta lassan -, kedves fiú volt”, és múlt idõben kezdett
126 20| rágódjék el. Az õ helyzete volt a legirtózatosabb. Feleség
127 20| legirtózatosabb. Feleség volt (vagy néhai feleség), özvegy
128 20| vagy néhai feleség), özvegy volt (vagy özvegyjelölt), függõben
129 20| ért. Minden ember Kálmán volt, amíg nem látta azt, hogy
130 20| nagy s elég jómódú család volt -, beszélgetett felõle.
131 20| ezer darab eleven poloskára volt szükségem. Az árut huszonnégy
132 20| hogy mindenkor jó rokon volt. Amint pedig teltek-múltak
133 20| hogy fõbe lõtte magát. Volt egy pisztolya.” Pataki szétroncsolt
134 20| Szörnyû lelkiállapotban volt, egy hétig csavargott, maga
135 20| egy heverõszéken, frissen volt borotválva és cigarettázott.
136 20| velünk.” „Már ez igazán nem volt szép tõle.” „Mi mást vártunk.”~
137 21| síneken.~Sötét, téli délután volt.~Álmosan, a virrasztástól
138 21| valamibe vagy amikor túl volt valamin, rágyújtott.~Most
139 21| kezdett bele, és az induláson volt túl. Ezért, mihelyt elszívta
140 21| vitatkoztak, hogy melyik volt a múlt vasárnap az „életszagúbb”
141 21| a hósík is olyan fekete volt, mint a varjak. Mindenütt
142 21| fiatalember, aki az est rendezõje volt, „rendkívüli tapintattal”
143 21| és a folyosóra lépett. Ez volt az a hosszú és szûk folyosó,
144 21| valóság. Végeérhetetlen volt ez a folyosó. Micsoda nagyzolás
145 21| de a végén szintén nem volt tükör, csak maga a folyosó,
146 22| rémület fogott el. Regény volt, két részben, keménypapír
147 22| öreg hölgy írta, aki mûvelt volt, szeretetre méltó, a társaságban
148 22| trónra lépett.~Borzalmas volt elképzelnem, hogy csak átlapozom
149 22| mögött. Nekik fogalmuk se volt, milyen halálos veszélyben
150 22| és a súgókat lesi. Nem volt menekvés. Nekem most meg
151 22| írnak. De minthogy már rossz volt a lelkiismeretem, s vádolt
152 22| bontakozott ki, s ennek már volt napja is: Marica, holdja
153 22| archimédészi pont még nem volt elegendõ, hogy az írónõt
154 22| Marica utolsó szerelme volt a cím.~Én csak ezután léptem
155 22| maga is megdöbbent tõle.~Ez volt a szerencsém. Amíg a saját
156 22| feleltem nekik. - Nehéz munka volt.~Igaz, hogy a kéziratát
157 23| világ végére emlékezem. Volt sötét, a pokol minden sötétségével.
158 23| pokol minden sötétségével. Volt fényes, a mennyország minden
159 23| tündöklõ fényrózsákkal. Volt bibliaian komor és ünnepélyes.
160 23| bibliaian komor és ünnepélyes. Volt színpadi és hatásos, mint
161 23| bömbölnek és harsonák ordítanak. Volt gyors és rettenetes, amikor
162 23| különbözik a többitõl, hogy lassú volt, hosszan tartó, részletes,
163 23| gyökeret vert a lábam.~Mi volt az, amit bámultak? Egészen
164 23| megállapítottam ezt, már nagyobb volt nála, és sokkal izzóbb,
165 23| közeledett. Egyelõre csönd volt, mint végzetes politikai
166 23| mihez is kezdjek. Írni nem volt kedvem. Kinek és minek?
167 23| ostobaság volna. Inkább ittam. Volt nekem egy hollandi kakaólikõröm,
168 23| mázolmányt, de eddig nem volt szívem a szemétbe vetni.
|