Fejezet

 1 1 |                és mennél olcsóbb legyen, mert cudarul éhes. Ezt így nyersen
 2 1 |                  Addig kenyeret rendelt, mert már nem bírta tovább az
 3 1 |              tálról, Kornél nem mindjárt mert belenézni, csak késõbb.
 4 2 |              megoldás. Azért nem látnál, mert megõrültem? Gyönge.~- Mégis
 5 2 |            Kicsoda?~- Te, te.~- Miért?~- Mert ép érzékeiddel gyõzõdnél
 6 2 |              Ezek engem mindig untattak. Mert az, hogy valaki, aki egyszer
 7 3 |                is megvalósították volna, mert a gyáva, édes ábrándozás
 8 4 |               Heves szomorúság fogta el, mert a kirakat siralmasan szegény
 9 4 |                felelte Esti elhárítólag, mert ilyen jelenetek mûvészi
10 4 |             elhatározni magát a vásárra, mert kétsége támad, s olyan végzetes,
11 5 |       tiltakozott a jólesõ sértés ellen, mert egy véleményen volt vele.
12 5 |             Enyém az élet - ujjongott -, mert majdnem enyém volt a halál.
13 8 |                 föl a halottakat. Azért, mert õk nem is akarnak föltámadni.
14 8 |                   Csak azért érdeklõdöm, mert végre tudni szeretném, hogy
15 9 |                   és többé egyet se ver. Mert - remélem - engem is túl
16 9 |                 dobogott a szívem alatt, mert a zsebórát - észrevetted-e,
17 10|         komolyságom, annyival is inkább, mert most már hüledeztem, hogy
18 11|                oktondian. Elmosolyodott, mert arra gondolt, mennyire büszke
19 11|                  meg - akadozott a hang, mert ilyent még nem mondott soha -,
20 11|             végül -, szörnyû, szörnyû -, mert csak ekkor ébredt föl igazán,
21 11|           hideglelõsen borzongott össze, mert megpillantotta éjszakai
22 12|                 kivasaltatta nadrágjait, mert - úgy képzelte - a csinosan
23 12|               Hogy mit, azt nem értette, mert õ gimnazista korában csak
24 12|  levélszekrényeket nem lehet megtalálni, mert a lámpaoszlopokba rejtik,
25 12|             vissza Bandi -, amit akarok. Mert én csak az önérzetes embert
26 12|                  Engem ne bántson senki, mert megölöm, keresztüllövöm,
27 13|                fekete rojtocskák nõttek, mert eddig tunya hajhagymái mûködni
28 15|                  nem mentem el valahová, mert fájt a fejem és náthás voltam.
29 15|                hazugságok. Miért? Azért, mert valószínûtlenek. A hazugságok
30 15|               arra, hogy hazudnak nekik, mert ezek a hazugságok olyan
31 15|              volt közölnöm az igazságot, mert az - mint sok esetben -
32 16|                boldogságról képzelõdünk, mert igazi és éber álmainkban
33 16|             elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet,
34 17|           mélyérõl fölszól, szerényen:~- Mert ez fáj.~Az orvos összefonja
35 18|                ezt az „áldott angyal”-t, mert közben kibékültek, viszont,
36 18|                  aljas dög”-rõl beszélt, mert közben megint összevesztek.
37 18|                annál érthetetlenebb volt mert ezt sorra beszélte el mindnyájunknak,
38 18|               helyezte el a tébolydában, mert az beleõrült a nélkülözésbe.
39 18|               úszik haza budai lakásába, mert már a mellékutcákon se mer
40 19|              azért ragadtak meg annyira, mert véletlenül össze voltak
41 19|                 ezt nem hiszi el nektek, mert a valószínûség valószínûtlenségét
42 19|        Megfordítva talán inkább elhiszi, mert abban a valószínûtlenség
43 19|               rendes élet a kaland volt, mert köröttük mindenki csak rendetlenkedett.
44 19| iskolázottságuknak és több egyetemüknek, mert miután vagy egy fél óráig
45 19|                 majom?~Azért nem beszél, mert nem tartja érdemesnek. Úgyis
46 19|              Scholz elbiggyeszti száját, mert a föladatot „elvont fogalom”
47 19|                  nagyobb izgalom nélkül, mert az izgalom testvériesen
48 19|             pogácsák ehetetlenek voltak, mert különben kidobta volna a
49 20|                nekik, akik már eltûntek. Mert ha élnek, akkor õk mindenesetre
50 20|          gyászruhát, de piros ruhát sem, mert mind a kettõ egyaránt sértés,
51 20|                  tehát örülniök kellene, mert ha nem élne, akkor valószínûleg
52 20|        túlságosan szeretnének, de azért, mert már megszoktak, beletörõdtek
53 21|            Emlékezem vasárnapi ebédekre, mert rendszerint szombaton rándultam
54 21|              hogy lenézem ételremeküket, mert - hiába - nem pesti az,
55 21|                  kisfiú erre nem felelt, mert a fölvonó még egyet-kettõt
56 21|                  Azért - felelte Esti -, mert a földön meghalnak a gyermekek.~
57 22|                 olvassam el küldeményét, mert sokat tart véleményemrõl.
58 22|                   Onnan emlékeztem erre, mert az átvételkor feltûnt, hogy
59 23|                immár merõben céltalanul, mert maguk se tudták, hogy mit
60 23|          hátralékos elõfizetési díjukat, mert az újság még ilyen körülmények
61 23|             Mindig takarékoskodtam vele, mert drága, ritka zamatú ital,
62 23|                  jövendõmbe és munkámba. Mert jegyezd meg, hogy csak az
63 23|               ostobák, azért halunk meg, mert csak az életre készültünk