1-belek | belel-diszl | diszz-emlit | eneke-folta | folte-hazto | hazud-jelen | jeles-kisza | kisze-lepcs | lepde-mer | mered-ot-ti | oten-ricsa | rideg-szinp | szint-torek | torod-vereg | verej-zwing
Fejezet
1 18| tegnapelõtt, délben pont 1 órakor már el is árverezték,
2 20| a másik 50-et, ez megint 100-at, amaz megint 200-at,
3 22| megnézni. De tudtam, hogy 1308 oldal. Onnan emlékeztem
4 20| húskereskedõ, hirtelen havi 150 pengõt helyezett kilátásba
5 20| ennyit mond: „III. emelet 17.”. Remegve nyitja ki a kilincset.
6 1 | nevét, alapítási évszámát - 1739 -, egy piros címert, s alatta
7 11| fejfaerdõ egy temetõben.~„178 új haláleset - hirdették
8 18| például hogy múlt hónap 19-én, pénteken reggel, fél
9 8 | volt, semmim se hiányzott. 2000-ben ismét nem fog nekem
10 8 | nekem hiányozni semmi, és 3000-ben se és 5000-ben se, és
11 9 | minden áldott nap legalább 37 000 000 helyzetet teremt.~
12 18| történetesen ágyban feküdt 39,8 fokos lázzal, félénken
13 8 | semmi, és 3000-ben se és 5000-ben se, és aztán soha többé
14 20| egy kis összeget; például 70 pengõt, vagy mondjuk 50-
15 20| szegény ördögök, mint õ. Csak 78 fillér volt nála, és semmi
16 18| történetesen ágyban feküdt 39,8 fokos lázzal, félénken megjegyezte,
17 17| Megsértõdik, és ezt is abbahagyja.~Leül, keresztbe rakja lábait.~-
18 22| idõközben vérszemet kaptam, s abbahagyva minden tapogatódzást, már-már
19 6 | gyermekkorában élt át vidéken. Egy ablakból rekedten ordított valami
20 1 | rémlõ villákat, melyeknek ablakjaiban idilli, fényes lángocskák
21 21| lámpafénytõl sugárzó, sárga, meleg ablakokkal, mint gyermekkori színházának
22 11| volt és büdös, rátapadt az ablakokra, összemaszatolt mindent.~
23 6 | melege rekedt meg, csukott ablaktáblák mögött, nyitva hagyott könyvek,
24 3 | volna, mert a gyáva, édes ábrándozás teljesen kielégítette õket,
25 16| Esti Kornél -, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok
26 11| pörölt és csörgött. Ez a kis acélgép itt, a kéziratpapírok és
27 17| ezzel az értelmes, villamos acéllénnyel mulattam.~Fölszólítottam
28 5 | egy autó, melynek izzó acélteste még lüktetett a haladás
29 6 | volt így kizárva, bitangul ácsorognia az esõben, mint holmi ágról
30 22| múlva - ugye, ennyi idõt ad? - magam jelentkezem.~Elmúlt
31 16| torkom. Mindenesetre dupla adag altatót vettem be. Órákig
32 11| barátja kinint ajánlott, apró adagokban, naponta öt darab egytizedgrammos
33 17| melyet kávéskanalanként adagolok neki. Azért nem fukarkodom
34 20| 200-at, s az önkéntelen adakozásból hamarosan 750 pengõ gyûlt
35 18| részletességgel ismertesse, és adataiba semmi tévedés se csússzék.~
36 23| keretbe helyezi, tények és adatok közé, s éppen ezzel teszi
37 20| küldetett neki, de értésére adatta, hogy többé ne mutatkozzék
38 19| a tél lassanként naptári adattá zsugorodik. Mindig kevesebbet
39 18| elénk szenvedéseit, nem ádázkodott, nem ócsárolta-átkozta azokat,
40 13| hagyja neki. Mást úgyse adhatott. Engem kért meg, hogy legyek
41 23| eszeveszett izgalommal, s nem adhattak egyéb tanácsot olvasóiknak,
42 12| imént pattant nyeregbe.~Nos, adja ide lábmelegítõmet. Marseille-ben
43 20| felesége fölkeresett, hogy adjak neki valami tanácsot. Én
44 19| tehetségek, ha képességüknek nem adnak kellõ teret.~De õk valamennyien
45 16| tervrajza, átírási költsége, adólapja. A nõ, akit magunk elé festünk,
46 9 | ezzel hunyorgott, amikor adomát mesélt el, és ezzel a nedves
47 12| gõzhajó föltalálása elõtt adták ki.~Így félredobta a könyvet,
48 16| kiszáradt. A fûtõtestek afrikai hõséget árasztottak. Valamit
49 8 | öngyilkos akarsz lenni?~- Eszem ágában sincs.~- Hát akkor mi ennek
50 15| kutyát - gyönyörû orosz agár volt, még fiatal, alig egyéves -,
51 20| vetélkedõ vállalat szerzõdtette agent provocateur-ként, abból
52 14| ember és lélek, mint az aggastyán vagy a matróna.~Alighogy
53 23| félbillió ember összeölelkezve, aggastyánok és csecsemõk, oroszlánok
54 20| elsõ nyomra. Felesége az Aggteleki utcában találkozott Wincklerrel.
55 6 | ácsorognia az esõben, mint holmi ágról szakadt csavargónak, mint
56 11| szavakkal álmodott, fölzaklatott agya a kitartósság törvényénél
57 11| egészségtelen reggeli álmát. Óriási ágya a lepedõk és paplanok vitorláival
58 4 | új tervek villantak meg agyában. Rágyújtott egy szivarra.~
59 11| Egynegyed hét volt. Kiugrott az ágyából, átszaladt dolgozószobájába.
60 2 | itt-ott, a dívány alatt, az ágyam alatt, a ruhaszekrényben.
61 17| pezsgõmámorát. Unatkoztam.~Ágyamba hozattam a telefont, mint
62 20| hintegettem szét részint az ágyára, részint a díványaira, hogy
63 11| hajnali háromkor került ágyba. Sokáig nem bírt elaludni.
64 18| valamivel gyöngébben, az ágyból is kiráncigálta, a lépcsõrõl
65 2 | helyen, más ágyban, más ágynemûk, más szagok között, egy
66 2 | ugratni akarsz. Széthánynám az ágynemût. Aztán az ablakhoz rohannék.~-
67 9 | sem. Csak gép.~Ha például agyoncigarettázom magam, s az ütõerem percenként
68 23| bolhák, emelõdaruk, hõmérõk, ágyúk és bajuszkötõk. Hidd el,
69 23| Ettõl világosság gyulladt agyvelõmben. Enni is kívántam. Orvosaim
70 7 | mint egy pótkoponya, melyet agyvelõnk lángja-füstje tölt meg tartalommal.
71 20| pisztolya.” Pataki szétroncsolt agyvelõt lát maga elõtt, rajta jegestömlõt,
72 12| olvasott:~Jó estét, õrgróf úr!~Ah, jó estét, hercegnõ! Valóban
73 2 | reggel majd mosakodhass.~- Aha - hümmögtem.~Házigazdám
74 19| Talán élõhalott?~- Nem.~- Ahá, már értem - mondja Scholz. -
75 14| elhagyott budai temetõben, ahova már nem temettek senkit.
76 21| mint künn a varjak.~Bach Air-jét fütyörészte, s azon gondolkozott,
77 8 | melyhez most ingyen juthatsz, ajándékképpen, bûn?~- Lehet.~- Talán unnád
78 13| öregúr most megragadta az ajándékot, melyet a tündér véletlen
79 18| karban levõ mûlábat hoz ajándékul a legidõsebb lányának, aki
80 17| Gyógyszert ír, étrendet ajánl: tejecskét, teácskát. Általában
81 8 | Mi annak az értelme, hogy ajánlatodat elfogadjam?~- Az a sok-sok
82 8 | Vedd figyelembe, hogyha ajánlatom elfogadod, kerek negyvennégy
83 20| is, támogatta, mindenhova ajánlgatta. Ezt én sohase hittem el.
84 1 | érezte magát. Ha valaki azt ajánlja neki, hogy bal kezének kisujját
85 2 | Õrült - mondta Pataki, ajkán hideglelõs mosollyal. -
86 21| folyosó, megszámlálhatatlan ajtaival és szobáival.~Öt-hat percig
87 2 | konyha mellett az elõszoba ajtaja. Ha közben álkulccsal nyitod
88 21| ahonnan elindultak. Szobája ajtaját nyitva találta, benn az
89 2 | utcára.~- Be van zárva az ajtó?~- Be. Nálam a kulcs. Ez
90 10| Átvette a pénzt. Kikísért az ajtóig.~Ott bizalmasan a fülembe
91 21| szürkére festett egyforma ajtókkal, de csak most vette észre,
92 5 | most ocsúdott a veszedelem ájulatából.~Esti nem tiltakozott a
93 19| meglepetés se vár rám. Néha még akad egy esemény, egy arc, mely
94 9 | és az óraüveg között. Nem akadályozta a mutatók mozgását. Mégis
95 13| minden jobb társaságban akadnak néhányan, akik ezért vagy
96 11| akarsz?~- Bocsáss meg - akadozott a hang, mert ilyent még
97 1 | frank között ingadoztak. Akadtak azonban olyan fogások is,
98 22| fegyvertáramból szedegettem érveimet, akaratlanul is szórakoztattam õt. Ezt
99 15| hallgatókban a gyanú, hogy bolonddá akarják tartani õket, de a második
100 19| befogadóképességünk csökken. Akárki tapasztalhatta ezt, aki
101 16| szobájába, mintha látni se akarna. Sovány asszony állt egy
102 21| ásított, mintha az egészet el akarná nyelni, lehúzta az ablakfüggönyt,
103 8 | halottakat. Azért, mert õk nem is akarnak föltámadni. Költögeted te
104 2 | hibátlan volt, hogy menekülni akarnál a szobából. Csakhogy, drágám,
105 3 | minden ok nélkül pofon akartak vágni, csak azért, hogy
106 23| van kockán, s a levegõbe akasztófák meredeznek. De a következõ
107 10| üzletben gyakoroljam. Ezért akasztottuk ki a táblát. Ha esetleg
108 10| hónapos szobát, egy jogásszal, akihez semmi egyéb kapocs nem fûzött,
109 10| kötöttünk a „pestiek” ellen, akikrõl minden gazságot eleve föltételeztünk.~
110 11| mint elátkozott lélek, akire nem is figyelnek. Olykor -
111 22| beteggel állok szemközt, akirõl már évekkel ezelõtt lemondtam.
112 23| levelet Violának írtam, akitõl istentelen kezek elszakítottak.
113 21| fehér-fekete tájképet, aztán akkorát ásított, mintha az egészet
114 18| hogy hányadán is áll az akkori feleségével. Reggel az õ
115 13| meggyõzõdésükért be voltak csukva. Aki akkoriban börtönben ült, az a „társadalom
116 14| felhõt világoskékre. Alája ákombákom betûkkel mindössze ennyit
117 8 | se lehetett látni, hogy alacsony-e vagy magas.~A szobában meglehetõs
118 17| Esti.~Hangjaink, mint az alagútfúrók, végre találkoztak egymással.~-
119 14| a felhõt világoskékre. Alája ákombákom betûkkel mindössze
120 22| regény vázát és meséjét, alakjait és jellemeit. Hagytam õt
121 18| elõrelépnek, mint fátyolos alakok, és föltakarják arcukat.
122 18| megbízhatatlan, könnyelmû alakokkal, mint a sertés-nagykereskedõk
123 22| semmibõl, ahol az imént még alaktalan ködtestek keringtek, cseppfolyós
124 12| volt körötte. Egy patkó alakú asztalnál névnapot vagy
125 1 | elveszve a végtelen térben, hal alakúra sütve. Az étekfogó késsel-villával
126 10| egyebet is veszek - mondta alamuszian. - Egy gallért. Egy nyakkendõcsíptetõt
127 22| lélektani kérdés velejét, az alapeszmét és tanulságot, ecsetelte
128 1 | Látta a vendéglõ nevét, alapítási évszámát - 1739 -, egy piros
129 20| szipkagyára fölszámolt, alapított egy sokszorosító irodát,
130 17| bonyolultnak látszik, de alapjában egyszerû.~Dicsérni kezdem
131 15| a valószínûségi számítás alapján - el is hiszik.~Csakhogy
132 18| tisztázhatta volna teljesen, alapos kutatás, hosszabb vizsgálódás
133 18| között az a nem egészen alaptalan vélemény, hogy a költõk
134 1 | 1739 -, egy piros címert, s alatta az ételek végeérhetetlen
135 2 | hánykolódtunk, csikorogtak alattunk a rossz ruganyok. Engem
136 13| szakálláról. A szegénység alázatossá tette. Pokoli nyomorokon
137 13| másik véletlen. No, mindegy. Áldás emlékére.~1931~ ~
138 3 | találkoztak az utcán ilyen áldozatokkal. Azóta régen elfelejtették
139 12| földerült, kinyílott, mint az alélt virág, melyet az áldott
140 20| tartalmát egyik dúsgazdag és aljasul zsugori rokonom lakásán
141 1 | ostyaszerû, legföljebb arra alkalmas, hogy úrvacsorakor jelképezze
142 6 | illesztve téglára, házbontások alkalmával pár óra alatt összedöntik,
143 13| feléje, mohón kapott az alkalom után, hogy élete végén,
144 1 | altatta kislányát.~A diák az alkony homályában búsan gondolt
145 19| tán - ~s megérted.~Ezek az alkotások, melyektõl én nem tudnám
146 19| szavak, melyek egyébként nagy alkotásokat szolgálhattak volna, túlburjánoznak
147 2 | elõszoba ajtaja. Ha közben álkulccsal nyitod ki, okvetlenül meghallom.
148 6 | Azonnal magához vett egy álkulcsköteget, s követte õt.~A kapu, az
149 1 | omelette à Napoléon, omelette alla zingarella és omelette à
150 19| vadállatot vagy egy amerikai államférfit -, aztán, mint aki teljesítette
151 13| arkangyali ártatlansággal és állampolgári hûséggel, hogy ott nyomban
152 16| ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például
153 17| rakja lábait.~- A lép - állapítja meg.~A beteg tiltakozik.
154 8 | tolakodó bizalmassággal. Állapodjunk meg, hogy újra születsz,
155 17| óta, javult-e valamit az állapota, s fölépülhet-e abból a
156 20| sajátságunknak mondhatunk. Ha valaki állás és munka híján megsokallja
157 19| tanára, s nyolc éve nincs állása. Unalmában megtanult arabul,
158 19| Talán elvesztetted az állásod? Fizetésképtelen lettél?
159 20| ugyanazt vallják, amit ez az állat, hogy látták az illetõt,
160 1 | során se lett több. Borostás állát tapogatta izzadt tenyerével.
161 5 | Amint áthaladt a kocsiúton, állati ordítás harsant.~- Hû! -
162 15| kutyát azonnal bevitte az Állatorvosi Fõiskolába, és ott minden
163 12| az illatszerésszel, az állatorvossal stb.~Betûzgette a szöveget,
164 1 | arra, hogy ebben a büdös állatseregletben kell töltenie egy éjszakát,
165 12| olvasztottvaj-szaga volt. Ezt nem állhatta.~Egymás után érték a kisebb-nagyobb
166 13| Ha tankönyvíró volnék, õt állítanám az újabb nemzedék elé, mint
167 15| Margitszigeten, nem azt állítja, hogy otthon ült és kötött,
168 19| bizonyít ez? Nem azt, amint állítjátok, hogy a pogácsák ehetetlenek
169 19| hanem belülrõl.~Azért nem állítom, hogy ezután már semmi meglepetés
170 12| segédkezett a fiúknak, hogy talpra állítsák Bandit. Fölnyalábolták,
171 22| ásítógörcs csikordítja össze állkapcáimat. Ha nem hatnak rám a legerõsebb
172 3 | elbicsaklik, kificamodik az állkapcája. Választásuk rendszerint
173 12| pezsgõsüvegek már glédában állnak az asztalon, hívatta a tulajdonost.
174 15| lábujjamba, talpra se tudok állni, borogatnom kell a sebet,
175 22| Nekem most meg kellett állnom a helyemet, egyedül. Az
176 22| gyógyíthatatlan beteggel állok szemközt, akirõl már évekkel
177 16| Egy macska surrant be az állomásfõnök szobájába, mintha látni
178 12| városok, a nagy, tiszta német állomások. Szórakozása jórészt abból
179 16| országutak sárgák. Valamelyik állomáson egy mezítlábas parasztfiúcska
180 1 | berobogott vonatja a zürichi állomásra. Kikönyökölt az ablakon,
181 6 | az ázott köpennyel csak állt-állt, a szoba közepén, s így
182 14| temetõben kószálva döbbenten álltunk meg a családi kripta elõtt.~
183 11| lehetett erre a mondatára álmában.~- Micsoda ronda mesterség
184 23| s meghagytam, hogy még álmából is zörgesse föl.~Jaj, mennyire
185 10| ételbûze ma is visszakísért álmaimban.~Csakhamar felötlött nekem,
186 11| szemét. Elõször is eltûnõ álmainak rongyait vette észre. Egy
187 16| képzelõdünk, mert igazi és éber álmainkban mindig csecsemõk maradunk.
188 1 | is csoda. Egész nap két almát evett. Gondolta, minekelõtte
189 11| mély, egészségtelen reggeli álmát. Óriási ágya a lepedõk és
190 16| tudtam aludni, noha már több álmatlan éjszaka volt mögöttem. Hánykolódtam
191 11| vonszolta õt, imbolyogva, álmatlanság szirtjei és zátonyai között,
192 23| VILÁG VÉGE~- Szoktál-e te álmodni a világ végérõl? - kérdezte
193 11| dolgozott, ezúttal is szavakkal álmodott, fölzaklatott agya a kitartósság
194 16| viszonyban. A gyermekek, akiket álmodunk, sohase betegszenek meg
195 11| szirtjei és zátonyai között, álmok különös dagályán. Tegnap
196 23| hullánk vállát.~Sok ilyen álombeli világ végére emlékezem.
197 1 | parancsol, de arcán ezalatt álomszerû mosoly futott át, s még
198 1 | ezüsttálba.~Egyszerre, mintha álomtól nehezülne el, lehajtotta
199 8 | csábít az a gondolat, hogy alsóbb osztályba kergessenek. Bámulom
200 18| tegnapi vezércikke, piszkos alsónadrágomból varrattam magamnak inget,
201 4 | hogy csak az ilyen ember alszik nyugodtan. No, meglátjuk,
202 18| kidobtak, a lépcsõházban alszom és a lábtörlõvel takaródzom.
203 6 | Mindig a szabad ég alatt alszunk, a csillagok alatt, ahol
204 3 | már csapni valakit, ami által nemcsak az õ sorsa változnék
205 22| vigasztalhatnám, tovább áltathatnám, ez pedig sérti igazságérzetemet,
206 17| Tüneti kezeléssel. Hazugságok altatójával, elismerések lázporaival,
207 22| hatnak rám a legerõsebb altatószerek, csak eszembe idézem õket,
208 16| Mindenesetre dupla adag altatót vettem be. Órákig félébren
209 1 | Brazíliából jött, ölében altatta kislányát.~A diák az alkony
210 2 | megkértem Patakit, hogy nála aludhassak. Ebben az idõben gyakran
211 2 | azt a vizet. Késõn van. Aludjunk.~Egyet lépett, de nyomban
212 1 | a pad karfájára. De nem aludt.~Halkan és gyorsan sírt.~
213 11| Kornél a hálószobájában aludta a késõn fekvõk mély, egészségtelen
214 12| Hogy utaztál?~- Kitûnõen.~- Aludtál is?~- Hogyne.~- Igazán?~-
215 2 | felé aztán szinte egyszerre aludtunk el, mi írótanoncok, izgatottan,
216 11| fogva szavakkal bíbelõdött, alvás közben is szavakat mintázott
217 1 | egy szájra, egy orra.~Az alvók olykor fészkelõdtek, megkeresték
218 1 | üggyel-bajjal tudná kikeresni ama tízfrankost. Fölényesen
219 20| 50-et, ez megint 100-at, amaz megint 200-at, s az önkéntelen
220 23| zamatú ital, nekem valóságos ambrózia, s ma úgyszólván beszerezhetetlen.
221 17| beteget, azzal a fölénnyel, amellyel az egészségesek tekintenek
222 1 | egy olyan õsnyomtatványt, amelybõl csak egyetlen példány van
223 15| olyan dolgokra hivatkozzunk, amelyek lépten-nyomon elõfordulnak
224 19| tárgy - folytatta Scholz -, amelyikrõl itt szó van, a fejedhez
225 21| szállóba, az Aranysasba, amelynek a másik szárnyán mindjárt
226 8 | vágyakoztam többre, mint amennyim volt.~- Á, elégedett vagy?
227 8 | boldogtalan. Boldog is voltam. Már amennyire egy ember az lehet.~- Szóval,
228 20| tett annyit az érdekében, amennyit tehetett volna, csak néha
229 1 | szégyenletes valamire, amibõl természetszerûleg annyi
230 19| visszautasítja, mint mindent, amihez hozzáér. Csak õ vesz belõle
231 12| Bandi, s arra gondolt, hogy amilyen híres, nagyobb is lehetne,
232 20| jelenetnek voltam a tanúja, amilyet keveset láttam életemben.
233 18| fájdalmas remekmûvé kalapált, ámulat tükrözõdött. Ahogy pedig
234 18| azok, akiknek pénzük volt, ámulata döbbenetté fokozódott. Mindezt
235 3 | félreértésre gondoljon, s inkább az ámulattól dermedjen meg, mint attól
236 10| tette hozzá.~- Ezért? - ámuldoztam.~- Még mindig nem érted,
237 19| mentegetni a következõképpen:~Ne ámulj e kokainistán.~Gondolkozz
238 8 | látni, hogy ki írta alá? Ámulni fogsz.~- Köszönöm. Nem érdekel.~-
239 1 | kínos jeleneteket, elõbb ámuló arcokat, aztán fojtott,
240 2 | Hogyhogy? - kérdezte, s ámulva pillantott rám álmos szemével.~-
241 22| Kázmér gróf, a regényes, andalító szerelmével, és sarkcsillagja
242 19| villámgyorsan beírja az odavaló angol szavakat - egy ausztráliai
243 13| rótt, sovány volt, mint az angolkóros csecsemõé. Azt mondták,
244 20| angolosan” tûnnek el, az angolok „franciásan”. Van azonban
245 18| bohémjeit, a Grub Street-i angolokat, Gissing rongyosait, sõt
246 20| társaságokban is dívik. A franciák „angolosan” tûnnek el, az angolok „
247 14| cérnahangon, ahogy az egynapos angyalkák beszélhetnek, ezt mondta:~-
248 22| jótékonysági ünnepélyen angyalként szerepel, a görögtûzben -
249 16| hangon, mint a karácsonyi angyalok. Öröm dobogtatta a szívem.
250 22| Marica, a kis Marica, a fehér angyalszárnyacskákkal, a pirosan füstölgõ görögtûzben,
251 22| Bolthay Ottóval táncol az Anna-bálon?~- Na, látja - kiáltottam
252 1 | ott termettek asztalánál. Annyian voltak, hogy minden vendégre
253 18| a Nílusban fürdött, mint annyiszor, gyanútlanul és vidáman,
254 10| megõriznem komolyságom, annyival is inkább, mert most már
255 22| azonban unni kezdte. Az õ anyagában olyan párolt unalom lappangott,
256 22| mindig nem tompultam el anyagom iránt, érdekel, mint az
257 3 | szemmel vizsgálgatták az anyagot.~Azok, akik a kávéházban
258 19| nemrég kitalálta Kund Abigél anyai öreganyját, szóval egy költött
259 12| öreg urak, ezüst szakállal, anyák, rokonok, akár otthon. Mellettük
260 8 | vallásod?~- Az, amit az anyakönyvi kivonatomba beírtak.~- Csak
261 12| koronájáért - közben ennyire apadt a pénze - több mint hatszáz
262 12| Ebbõl tanultam én is meg az apám is. Isten vezéreljen, Bandi -
263 19| meg az övék. Nekünk az apánk húszéves korunkban irónnal
264 4 | ordította a sötétségbe: Aphrodite-por a tenyér, a láb, a hónalj
265 18| szívfacsaró történetét meséli el. Apját lelõtték, anyja vízbe fulladt,
266 1 | megcsapta orrát az ismerõs, áporodott szag, szegény hazájának
267 11| barátja kinint ajánlott, apró adagokban, naponta öt darab
268 10| kell ezt-azt. Én beosztom. Apródonként vásárolok. Így legalább
269 1 | említve, minden közelebbi ár nélkül. Szorozni és osztani
270 19| állása. Unalmában megtanult arabul, perzsául és törökül is.
271 1 | áttanulmányozza az étlapot. Az árak átlag tizenöt és harmincöt
272 12| hatszáz frankot kapott, aranyakat is. Átszállott egy teljesen
273 14| kevély gránitoszlop hirdette aranybetûvel az egykor bizonyára virágzó,
274 19| görebjeikben, mint a középkori aranycsinálók, s munka közben diadalmasan
275 18| De hát ilyen az ember. Arányérzékünk nem tudja elviselni azt,
276 22| csatlakozott.~Ballagtunk az aranyfák közt. Én meg õ elöl, hátul,
277 8 | kihúzatni ezt a zápfogat, és aranyfogat tétetni helyébe?~- Igen,
278 22| érdekel.~Szeméhez emelte aranykeretes nyeles szemüvegét, és rám
279 20| elkallódhatunk. Egy ember aránylag kicsiny, s a világ bizony
280 1 | egy vékony, bõrbe kötött, aranynyomással díszített könyvet nyújtott
281 15| bámulni, a lenge könnyedségük, arányosságuk, leheletfinom árnyalatuk
282 14| betûjét véste ki. Aztán be is aranyozta.~- Lásd - szólt Esti, boldogan
283 21| és vitték a szállóba, az Aranysasba, amelynek a másik szárnyán
284 19| hozzáhajol:~- A szokott nagyobb arányú cehhelés következik? ~Jancsi
285 19| lebeg, de egyelõre csak pár arasszal.~Scholz mosolyog a mûkedvelõ
286 16| fûtõtestek afrikai hõséget árasztottak. Valamit magamra kaptam.
287 19| még akad egy esemény, egy arc, mely sokáig foglalkoztat.
288 5 | rámutogatott.~- Marha! - kiáltott arcába a sofõr, aki csak most ocsúdott
289 12| lakójának barátjára, akinek arcáról potyogtak a könnyek. Zavartan,
290 12| kunfekete szemû, barna arcbõrû. Takarosan öltözködött.
291 7 | vonásait, keménnyé tette arcélét.~Egy szeles, szürke téli
292 22| hogy ez még korai. Egy-két archimédészi pont még nem volt elegendõ,
293 2 | ennyire. Elég az hozzá, az arcjátékod kissé túlzott.~- És most?~-
294 4 | fogkeféket, borotvapamacsokat, arckenõcsöket. Annyi szépítõszer áll fölhalmozva
295 1 | jeleneteket, elõbb ámuló arcokat, aztán fojtott, izgatott
296 7 | Amint rátekintettek, az arcokon kihamvadt a mosoly, bizonyos
297 19| sápadtnak látszik. De az õ arcszíne, tudjátok, mindig fakó,
298 16| váltottam ágyat. Egy gonosz arcú ellenõr, aki valami facér
299 18| fátyolos alakok, és föltakarják arcukat. Ez az õ nyomorának a drámai
300 13| de oly kifejezõen, oly arkangyali ártatlansággal és állampolgári
301 15| arányosságuk, leheletfinom árnyalatuk miatt, mint egy költeményt.
302 1 | valami csatatéren. Amint az árnyékszékbe botorkált, óvatosan kerülgette
303 16| nyitottak számomra, potom áron. Fehér hajú, bóbitás szobalány
304 12| cigány rázendített a Ritka árpára.~Csöndesen iddogáltak, Bandi
305 19| fáradtságból, talán idegességbõl. Ártani senkinek se ártott vele.
306 18| esetlegesnek, átmenetinek, majdnem ártatlannak és jóindulatúnak látszott,
307 13| kifejezõen, oly arkangyali ártatlansággal és állampolgári hûséggel,
308 19| idegességbõl. Ártani senkinek se ártott vele. Marikát ezalatt a
309 4 | irkákat, gumikat, tollakat árultak, a patikában pedig fogkeféket,
310 23| kotyvalékaikat, az utcán árusították idegcsillapító szereiket
311 21| és oda megtekinteni egy árvaházat vagy egy vágóhidat, egy
312 13| jelenetet, azt, hogy lépett az árvaszék elé, komolyan, tisztán és
313 13| tizenegykor feljössz az árvaszékhez, és igazolod, hogy én vagyok
314 13| földgolyón, hogy hajolt meg az árvaszéki elnök, az ügyvédek elõtt,
315 18| pont 1 órakor már el is árverezték, két hiéna vásárolta össze
316 19| elégedetten fölsóhajt. Ásít egyet. Leveszi piszkos szemüvegét,
317 22| vissza rájuk, hogy ma is az ásítógörcs csikordítja össze állkapcáimat.
318 2 | dolgok. Írd meg.~- Talán - ásítottam nyegle fölénnyel -, majd
319 11| elõszobában találkozott az asszonnyal. Ruhakefét tartott a kezében,
320 21| Emlékezem aztán leányokra és asszonyokra, akik ilyenkor a véletlen
321 19| ítélem el õt. Szerette ezt az asszonyt, és most is szereti. Emlékszem,
322 1 | asztalit. A vendég vizet kért. Ásványvizet? Nem, egyszerû vizet, kútvizet,
323 23| hogy belsõ forróságukat ásványvízzel csillapítsák, ezenkívül
324 12| dõlt. Menten lerogyott az aszfaltra. Körülvették, noszogatták,
325 19| mint hogy kitalálják.~Az asztal végén egy elhízott, fekete
326 1 | pillanatban ott termettek asztalánál. Annyian voltak, hogy minden
327 1 | melegített tányért rakott asztalára, s a többi pincér segédletével,
328 19| Köszönés nélkül letelepszik az asztalhoz, felkönyököl. Egy szót sem
329 1 | fanyar-angolt, aszút, palackos asztalit. A vendég vizet kért. Ásványvizet?
330 19| táján, kijavítják a sánta asztalokat, a bicegõ székeket, sõt
331 12| vendéglõben, ahol a szûk, keskeny asztaloknál úgy szorongtak a tereferélõ
332 12| elállt a szeme-szája. Az asztalokon só, paprika, szegedi rózsapaprika,
333 19| többiek. A munka nélküli asztalosok kényszerû tétlenségük elsõ
334 20| hol találkozunk velük, egy asztaltáncoltató társaságban mint szellemekkel,
335 1 | édes-franciát, fanyar-angolt, aszút, palackos asztalit. A vendég
336 17| volt oly nagy lázam, hogy átadhattam volna magam a láz izgató
337 21| beszólt, hogy megérkezett.~Átadta a poggyászát, leugrott a
338 13| billió véletlenen kellett átbukdácsolnunk, míg ide jutottunk. Én,
339 5 | lapot olvasgatott.~Amint áthaladt a kocsiúton, állati ordítás
340 7 | hevert. A gépkocsi kerekei áthaladtak rajta, borzalmasan szétlapították,
341 16| kastélynak, nincs tervrajza, átírási költsége, adólapja. A nõ,
342 22| volt elképzelnem, hogy csak átlapozom is. Mi értelme lenne? Az,
343 19| ezt a megállapítást teszi:~Atlasz:~Hanyatlasz~- s így jött
344 15| ezek a hazugságok olyan átlátszóak, mint a hazugságok általában,
345 16| sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is
346 20| Azt mondtam, hogy erre az átmeneti idõre leghelyesebb volna
347 18| amikor merõben esetlegesnek, átmenetinek, majdnem ártatlannak és
348 12| jutott, hogy mégis jó volna átnézni azt a nyelvkönyvet, melyet
349 21| marad, hogy a szállóban átöltözzem.” Nyújtózkodott. Mellénye
350 19| még két pohár vizet, aztán átrohant a kórházba. Csak órák múlva
351 11| volt. Kiugrott az ágyából, átszaladt dolgozószobájába. Leemelte
352 12| frankot kapott, aranyakat is. Átszállott egy teljesen üres fülkébe.
353 1 | arra bírták, hogy tüzetesen áttanulmányozza az étlapot. Az árak átlag
354 1 | levegõ tiszta volt, párátlan, áttetszõ, mint az üveg. Egyszerre
355 17| elterjedt szervezetében, annyira áttevõdött mindenüvé, hogy még mûtéttel
356 19| szomorúságának. Csupa szánalomból átveszi a játszmát. Kérdéseit tudományos
357 22| emlékeztem erre, mert az átvételkor feltûnt, hogy az oldalszáma
358 20| pedig jelentõs hunyorgással, atyai mosollyal egy ritka spanyol
359 1 | két német polgárlány, õsz atyjával, aki valami nehéziparos
360 10| bizalmasan a fülembe súgta:~- Au revoir, Monsieur.~1930~ ~
361 12| ganz separat. Hongrois ist auch ganz separat. Nicht Deutsch:
362 19| odavaló angol szavakat - egy ausztráliai folyót, egy indiai vadállatot
363 12| hadügyön kívül semmi köze sincs Ausztriához, meg arra, hogy mit jelent:
364 12| folytatta útját Párizs felé.~Avricourt-nál, a francia határnál a hatszáz
365 19| Tagore vagy gróf Oxenstierna Axel nevét. Játszottak a tulajdonnevek
366 2 | jönnétek nyomomra. Mégpedig azalatt, amíg te künn jársz.~- Ja
367 10| Semmit - vetette oda. - Azaz vettem valamit.~- Mit?~-
368 20| és tereket, ahol Kálmán azelõtt üzleti útjain megfordult,
369 6 | elhagyott budai utcán, hasonló azokhoz, melyeket gyermekkorában
370 10| nemigen lehet megérteni. Azoknak olyan furcsa, hanyag kiejtésük
371 22| sérti igazságérzetemet, azonkívül untat is.~Legközelebb, mikor
372 13| összeget -, fõnöke a hiány azonnali megtérítését követelte,
373 9 | át is viseljük. Könnyeink áztatják, az öröm és fájdalom könnyei
374 5 | regényfejezet, tárgyalás B.-vel és M.-mel. Egyszerre
375 12| az jó.~Mindig csak a más babája, az volt jó.~Ekkor nyomta
376 13| öreg võlegény, aki hûtlen babáját, Justitia istenasszonyt
377 18| követelve a sors elõretolt bábjaiként életére törtek, és önhibájukon
378 6 | betörés. A zárra általában babonás tisztelettel tekintünk.
379 21| lakkcipõ, mint künn a varjak.~Bach Air-jét fütyörészte, s azon
380 13| elszomorított. Boldizsár bácsival történt.~Remélem, emlékeztek
381 2 | értelme - biztatgatta magát. - Badarság.~- Az.~- Ha lehetséges volna,
382 20| ágyon, s újságot olvas. Bágyadtan elmosolyodik, szégyenkezik,
383 19| baj legyen.~- Mégis, mi bajod? Na, mondd már. Mi lelt
384 17| roppant tekintéllyel.~- No, mi bajunk? - vallatja a beteget, aki
385 19| göndör haját. Pödöríti kis bajuszkáját. Hetyke fickó ez, karakán
386 23| emelõdaruk, hõmérõk, ágyúk és bajuszkötõk. Hidd el, van ebben valami
387 1 | vigyázz-állásban vagy inkább bálilovag-készséggel, hittel és bizalommal telve.
388 20| vagyunk az eltûntekkel. Baljós, kétlaki lények ezek, egyszerre
389 4 | szivarra.~Esti, amint hazafelé ballagott a hídon, a két dobozt feltûnés
390 10| egyetemen, vagy én õt. Vele ballagtam a ferencvárosi utcákon abba
391 22| felém. Hozzánk csatlakozott.~Ballagtunk az aranyfák közt. Én meg
392 16| lehetett. Amikor megvirradt, balsejtelem fogott el, hogy nem térek
393 16| magam. Eszembe jutottak balsikereim és bûneim. Önvád marcangolt.
394 12| elõbb a jobbat, aztán a balt.~Bandi fölutazott Pestre.
395 19| kettõt. Ni, milyen szomjas.~Baltazár, Ullmann, Kellner tovább
396 19| akadt, hogy megbírálhassa, Baltazárral, a nagy tehetségû lapszerkesztõvel,
397 2 | pántlikás lakodalmi kalapban, bambán mosolygó, kedélyes arccal,
398 5 | ottan állt, villámütött bambasággal.~„Ja igaz - kapott észbe -,
399 15| éleslátó biztonságával - valami bambaságot mondtam. Azt mondtam, hogy
400 7 | járdára, ahhoz a kíváncsi, bámész csoporthoz, mely halálos
401 19| mindnyájunk elismerését és bámulatát. Játszottak pedig fõképp
402 15| hazugságukat sokszor úgy tudom bámulni, a lenge könnyedségük, arányosságuk,
403 23| lábam.~Mi volt az, amit bámultak? Egészen jelentéktelen dolog.
404 16| tudom meddig, szájtátva bámultam a vidám, gyermekkori hóesést.
405 19| azokat a fiúkat, akik 1933-ban élnek. Ezek nem színészkednek,
406 12| õket, hogy menjenek tovább.~Bandival azonban nem lehetett beszélni.
407 21| gyermekek az iskolából hazafelé bandukolnak a havas utcákon, meglopni
408 20| Reggel elindult valamerre, és bandukolt estig. Lassan haladt például
409 12| Innen a Rue de Varenne-be bandukoltak, az osztrák-magyar nagykövetségre,
410 23| fáradtan, elcsigázva hazafelé bandukoltam. Elhatároztam, hogy otthon
411 21| hogy félrebeszél, s szeme bandzsít. Tapogatta érlökését, de
412 18| mellékmondataiból nem várt iszonyatok bandzsítanak ránk, s ezek egyszerre csak
413 5 | ezt látta: útlevél, cikk, bank, regényfejezet, tárgyalás
414 18| sertés-nagykereskedõk és a bankárok, nem is érdemes kikezdeniök.
415 20| kötötte át, mint azokat a bankjegycsomókat, melyeket a nagy bankoktól
416 1 | kotorászott benne, mintha bankókötegei közül csak üggyel-bajjal
417 20| bankjegycsomókat, melyeket a nagy bankoktól kapunk kézhez, százanként
418 5 | délig meg kell írnia, egy bankra, hol valutát vásárol majd,
419 12| mint egy kutyát.~- Nem bánt téged senki - csitították. -
420 15| az - mint sok esetben - bántóbb, embertelenebb volt, mint
421 12| kiabált a rendõrre:~- Engem ne bántson senki, mert megölöm, keresztüllövöm,
422 12| salátát raktak eléje, sovány báránysültet, házinyulat. Hát eltalálták
423 21| is. Emlékszem elkallódott barátaimra, begyöpösödött osztálytársaimra,
424 10| Igen.~- Te marha - szóltam barátilag. - Hát miért nem vásárolsz
425 12| Az csak bámult lakójának barátjára, akinek arcáról potyogtak
426 19| bódítókkal élõ szerencsétlen barátját igyekezett igazolni vagy
427 13| deresedett. De azért szívesen barátkozott velünk. Elõre köszönt minden
428 17| Ezúttal is önfeláldozó barátnak bizonyult. Sokáig ácsorgott
429 18| társaskocsiban rég nem látott barátnéjának családja szívfacsaró történetét
430 2 | tollseprõt, egy gyertyatartót.~Barátomtól kaptam hálóinget, éppoly
431 6 | Én az elõbb voltaképp egy barátságos betörést követtem el, önmagam
432 2 | egymást is szörnyen untuk. Barátságunk cudar varázsa éppen abban
433 23| emlegethetne, s újságíró barátunk is, aki siratócikket írhatna
434 10| laktunk. Itt holmi sötét, barbár szövetséget kötöttünk a „
435 15| hazugságok, melyek már oly bárgyúak, hogy nem is hazugságok.
436 19| serege volt. Játszottak barkochbát, a tökély elképzelhetetlen
437 20| Winckler a világ legnagyobb barma, és semmi hitelt se kell
438 22| bemutatott még néhány grófnak és bárónak, megismertetett egy nemeslelkû
439 12| Nahotzky Pista vacsorázott, bársonykabátban, az ifjú piktor. Odahívták.
440 15| nemében. Nekünk eredeti és bátor rendszerünk van. Õnekik
441 10| francia. Csak érdeklõdni bátorkodom. Ön beszél franciául?~-
442 1 | rendelni nem lett volna bátorsága. Hát inkább két pohár vizet
443 13| Pataki örökbe fogadta elhunyt bátyja törvénytelen kisfiát, hogy
444 20| Patakiné csöndesen siratta a bátyját, noha még remélte, hogy
445 10| Valahányszor elhaladtam mellette, be-bepislantottam. Fúrta az oldalam, hogy
446 12| ifjú piktor. Odahívták. Beállított Szûcs Lala is, a drága bácskai
447 1 | vasúti ruhatárba adta, s beballagott a városba. Nem bánta meg.
448 10| pestiek, ahol csak tehetik, becsapnak, „lépre csalnak”, kiszipolyoznak
449 2 | utcára. Semmi válasz. Most becsapnám az ablakot.~- És ekkor borzongnál
450 18| õrjöngve tiltakozott, hogy így becsmérelem ezt az „áldott angyal”-t,
451 12| Budapestnek pótkávészaga van, Bécsnek süteményszaga, Berlinnek
452 9 | PILLA~Esti Kornél késõ éjjel becsönget hozzám. Sápadt, ideges.
453 4 | bólintott. Ezt a készítményt is becsomagoltatta.~Künn az utcán megállt a
454 9 | pedig, az órás pillája, becsületben õszült meg. Hajdan ezzel
455 12| Úgy sincs másom: csak a becsületem.~A rendõr vidám párizsi
456 12| szépen haza.~- Aki az én becsületemben gázol - ordította -, az
457 19| felnõttek okosabbak vagy becsületesebbek. Õk a világtörténelmet,
458 13| újabb nemzedék elé, mint a becsületesség, a kötelességteljesítés
459 22| merõben megmagyarázhatatlan becsületességi hóbort szállt meg, s egyik
460 13| büntetését, azzal visszaszerzi becsületét, s még a törvény szerint
461 18| ajtót bezárta kulccsal. Becsületszavunkra kellett fogadnunk, hogy
462 14| levelet intézte hozzá:~Nagyra becsült uram, nyomatékosan fölszólítom,
463 17| Lassanként magához tér. Akkor beengedem a beteghez. Elõbb mindig
464 18| fám, szenem. Mosdótálamba befagyott a víz. Cipõtalpam a Független
465 22| Másképp nem is lehetne befejezni. Egyebütt van a törés.~-
466 2 | elintéztünk, letárgyaltunk, befeketítettünk, a világirodalom dicsõ halottjairól
467 19| idõ múltán fogékonyságunk, befogadóképességünk csökken. Akárki tapasztalhatta
468 17| iránt. Faképnél is hagyott. Befolyásos rokonaival egyetemi tanárságot
469 14| kriptát, melynek borostyánnal befuttatott sírlapja fölött kevély gránitoszlop
470 21| elkallódott barátaimra, begyöpösödött osztálytársaimra, akik a
471 21| mégis mindig ismétlõdnek. Beh szépek is voltak, sóhajtott.
472 16| bõröndömet, kiszálltam. Behajtattam a városba. Kacagó gyermekek
473 20| fölszedte egy orvos barátja, s behozta ide, most már lassan magához
474 10| Amikor fölkerültem Pestre, s beiratkoztam a bölcsészeti karra - beszélte
475 19| keresztrejtvény kockáiba villámgyorsan beírja az odavaló angol szavakat -
476 8 | az anyakönyvi kivonatomba beírtak.~- Csak azért érdeklõdöm,
477 4 | Esti mintegy megtörve, beismerõleg és megalázottan bólintott.
478 10| Egy vevõnk. Az naponta bejár, s csak franciául érintkezik.
479 23| szörny, mely minden elõzetes bejelentés nélkül látogatta meg a földet,
480 19| ebben a lanyha semmiben. Bejön Jancsi. Köszönés nélkül
481 10| hadarnak. De azért mások is bejönnek, s franciául beszélnek.
482 10| nyáron is - ugye, papa? - bejött két párizsi. Kesztyût vettek.
483 1 | minekelõtte visszamegy szállójába, bekap valamit egy tejcsarnokban.
484 18| kitátja szörnyû száját és bekapja a gyermeket, s bár õk is
485 1 | tekintettel.~Egykettõre bekapta a rántottát. Az bizony még
486 3 | talán párbajsegédeket, talán békeköveteket akart már küldeni hozzájuk,
487 8 | búcsúzkodott a vendég - béküljünk ki. Nem sikerült az üzlet -
488 21| élménynek sincs különb, mint bekukkanni egy ismeretlen városba,
489 1 | semmi emlék se kötözte, bekukkantani elõször, talán utoljára
490 23| ürügyeken havonta egyszer bekukkantott hozzám, kémszemlére, hogy
491 10| Hogyne, kérem, hogyne. Béla - kiáltott, s a tenyerébe
492 6 | társadalomtól, hanem inkább a belátásuk, hogy engedniök kell másokat
493 22| Kázmér grófot csak Kázmérnak. Beláttam, hogy ez még korai. Egy-két
494 22| kifogásaimat, melyeket majd beledolgoz a szövegébe, s menekült.~-
495 19| melyet annak idején tudtuk és beleegyezésük nélkül rendezett egy másik
496 18| legtöbbet minden költõ között, beleértve a XIX. század franciáit,
497 22| negyedórában teljesen visszavertem. Belefullasztottam tulajdon cukros oldatába,
498 4 | két dobozt feltûnés nélkül belehajította a Dunába. És ezt gondolta:~
499 21| minden alkalommal, amikor belekezdett valamibe vagy amikor túl
500 9 | illesztette az üveget, és belekukucskált a sárgaréz tokba foglalt
|