1-belek | belel-diszl | diszz-emlit | eneke-folta | folte-hazto | hazud-jelen | jeles-kisza | kisze-lepcs | lepde-mer | mered-ot-ti | oten-ricsa | rideg-szinp | szint-torek | torod-vereg | verej-zwing
Fejezet
4509 22| mint aki valami nyaktörõ meredélyt ugrott át, s maga is elborzadt
4510 23| s a levegõbe akasztófák meredeznek. De a következõ pillanatban
4511 6 | útisapkájában. Gyanakodva méregették.~Hogy kinyittassa lakását,
4512 1 | lámpásával. Egy darabig merengett ezen. Akkor vette észre,
4513 3 | mennyiért lenne hajlandó a merényletre. Azután szakértõ szemmel
4514 21| burkolva belé, mint tõrt a merénylõk. Emlékszem egy nagyváradi
4515 22| grófban, elmés, eredeti, merész, s ami a fõ, lélektanilag
4516 22| át, s maga is elborzadt merészségétõl. Visszakoznom kellett. Ha
4517 12| Ugyebár?~Bandi tág szemet meresztett. Most támadt az az életre
4518 19| A jelen fordul el tõlem. Meresztgethetem rá a szemem, nem látok benne
4519 1 | gyérülõ fekete haját, s merev volt és méltóságos, mint
4520 1 | intézkedést tehetett. Kornél mereven szemébe nézett. Köszönésre
4521 17| inogni kezdett, s lezuhant a mérföldek szakadékába: az összeköttetés
4522 2 | szóltam keményen, majdnem mérgesen. - Legalábbis azok nem,
4523 16| A dicsõségrõl pedig nem merjük megállapítani, hogy a valóságban
4524 3 | diadalmaskodott: hátulról a tarkójára mérni, visszakézbõl, egy olyan
4525 6 | magányom, elvonultságom is merõ káprázat. Láttam, mennyit
4526 20| külön kellett csináltatnia mértékre. Nem mindegy, hogy egy sovány,
4527 18| tudja elviselni azt, ami mértéktelen. Egy ponton túl a szenvedés
4528 22| lidérceseket álmodtam miatta. Nem mertem még egyszer megnézni. De
4529 11| mintha a könnyek tengerébe merült volna.~Esti letette a kagylót.
4530 3 | kivitel, az elképzeléshez mérve, számukra már halvány, érdektelen
4531 16| Ennek a kastélynak, akár a mesebeli kastélynak, nincs tervrajza,
4532 22| elõttem a regény vázát és meséjét, alakjait és jellemeit.
4533 18| családja szívfacsaró történetét meséli el. Apját lelõtték, anyja
4534 18| és sötét költõt, a lelke messzeségébõl. - Õ nyomorgott legtöbbet
4535 10| a csodálatos segéd, aki mestere a lakótársamnak.~Egy napon,
4536 15| mûkedvelõk és tudósok is. De õk a mesterek, a mûvészek, a költõk.~1932~ ~
4537 5 | kószált estélig. Nézte a mesterembereket a mûhelyekben, a gyakorlatról
4538 11| álmában.~- Micsoda ronda mesterség is ez - dünnyögte. Beleölelt
4539 19| darabig még ki-ki a maga mesterségét folytatja. A munka nélküli
4540 19| és dolgoztak, hiábavaló mesterségük hiábavaló eszközeivel. Játszottak
4541 12| csusza pörccel, lekváros metélt, uborkasaláta.~- Feri -
4542 23| Most zsebkésemmel szíjakká metéltem a vásznat. A levegõ tisztult.~
4543 20| földtõl, körülbelül egy méterre a fejünk fölött, s mi talán
4544 17| lázporaival, magasztalások mézes oldatával, melyet kávéskanalanként
4545 16| családi ingaóra járt. Vajat, mézet tettek elém. Lágytojást
4546 16| Valamelyik állomáson egy mezítlábas parasztfiúcska végigszaladt
4547 16| szakaszomból néztem a füstölgõ mezõket. A levegõ fekete volt, az
4548 2 | kõlapokról úgy kapkodtam meztelen lábaimat, mintha parázson
4549 2 | csatakos éjszakán az utcán meztelenül? Csak egy megoldás maradna.
4550 22| Gyakran lidérceseket álmodtam miatta. Nem mertem még egyszer
4551 2 | még fogalmam se volt, hogy mibe kezdek. - Mondd, öregem,
4552 19| kórházat. Õnekik nem volt mibõl kiábrándulniok. Sohasem
4553 19| annyira egymástól, mint a miénk, meg az övék. Nekünk az
4554 23| kézzel. Tétováztam, hogy mihez is kezdjek. Írni nem volt
4555 5 | lennem. Fontos teendõk. Mik is azok?”~Föllapozta naptárját,
4556 3 | hajtja végre a tervet, és miként. Néha a férfias elintézés
4557 12| párizsi hírlaptudósító, aztán Miklós Zoltán, Stocker, Berecz,
4558 13| meghatározzák. De az édeskevés. Milliárd ok magyaráz meg mindent.
4559 22| nem, méltóságos asszonyom. Millió undok dolgom van. Robot.
4560 20| pénzt is, körülbelül egy milliót. A százhúsz kilójából is
4561 8 | föltámadni. Költögeted te mind-mind, de õk csak rázzák a fejüket,
4562 4 | csodálatosképpen egyesíti magában mindazokat a kívánatos tulajdonságokat,
4563 20| rokonok sorra látogatják, de mindegyik hasonló véleménnyel távozik. „
4564 20| tíz kis dobozkában, melyek mindegyikét szalag kötötte át, mint
4565 23| életre készültünk el, és mindenáron élni akarunk. A rend, melyet
4566 18| két hiéna vásárolta össze mindenét, az utolsó párnáját is,
4567 20| pénzelte is, támogatta, mindenhova ajánlgatta. Ezt én sohase
4568 18| törtek ki. Bizony, barátaim. Mindennek van határa. Ami sok, az
4569 1 | hogy mi fog most történni. Mindenre elszántan fizetett. Amíg
4570 17| szervezetében, annyira áttevõdött mindenüvé, hogy még mûtéttel sem lehetett
4571 1 | szemüveggel és hangjegyekbõl.~Mindezek fölöttébb rossz jelek voltak,
4572 18| ámulata döbbenetté fokozódott. Mindezt meg kellett tanulnia. Meg
4573 20| veszekszünk, telefonozunk, de mindhiába. Kis tárgyai mind itt vannak,
4574 20| az „magyarosan tûnik el”. Mindinkább arra a véleményre hajlottam,
4575 17| hatásköri villongást.~Voltaképp mindkettõjüknek igaza van.~A beteg a beteg,
4576 3 | kérdésekrõl vitáztak, mely mindnyájukat egyformán érdekelte, s ekkor
4577 19| megnyerte a játszmát, a díjat, mindnyájunk elismerését és bámulatát.
4578 23| és végromlással fenyeget mindnyájunkat. A veszélyt nem lehetett
4579 18| mert ezt sorra beszélte el mindnyájunknak, hasonló formaságok és hasonló
4580 14| mossa le róla, és ragyog, mindörökké.~1932~ ~
4581 11| alvás közben is szavakat mintázott és csoportosított, az álom
4582 6 | hogy az emberek jobbak, mintsem hisszük. Mindenesetre ki
4583 23| összeköttetést, hiába, hogy mitevõ legyen. Bõgõ hangszórók
4584 2 | nincs magyarázata. Tudod, mitõl szoktam én félni? Például
4585 12| piszkosak, a Szajna is mocskos és kicsiny, sokkal kisebb,
4586 13| utolsó napig, annak rendje és módja szerint.~Ha valaki kitölti
4587 18| Reggel az õ szenvedélyes modorában „undok és aljas dög”-nek
4588 20| melyet csak az eltûnt férjek módosabb hitvesei engedhetnek maguknak
4589 10| fúj a szél, mint ma, de módszeres kiképzésnek mégis rövid.
4590 19| játszmát. Kérdéseit tudományos módszerrel szögezi Jancsi mellének,
4591 10| egyetemre járok, követem ezt a módszert, ez fölér egy párizsi tanulmányúttal.
4592 17| rendes. Viszont én se maradok mögötte az udvariasságban. Ha a
4593 16| több álmatlan éjszaka volt mögöttem. Hánykolódtam a párnákon.
4594 22| közt. Én meg õ elöl, hátul, mögöttünk, úgy tízlépésnyire, s társaságom.~-
4595 23| úgy, ahogy szeretem, s mohó fogakkal haraptam belé,
4596 13| véletlen nyújtott feléje, mohón kapott az alkalom után,
4597 12| Hongrois, hongrois. Le monarche deux - mondogatta emelt
4598 2 | kezedben van.~- A nevedet mondanám, elõbb hangosan, aztán halkabban: „
4599 22| tudnék szóhoz jutni sok mondanivalómtól, aztán lehajtottam a fejemet,
4600 22| gáncsoltam, mindig az õ mondatait visszhangozva, oly tájékozottan,
4601 11| mennyire büszke lehetett erre a mondatára álmában.~- Micsoda ronda
4602 19| Ödipusz-komplexumát. Játszottak „keretes mondatokat”, a magyar szövegbe mûvészien
4603 10| nemigen járnak.~- Azt nem mondhatnám. A nyáron is - ugye, papa? -
4604 22| tehettem?~Egyszerûen azt mondhattam volna, hogy új regénye remek,
4605 20| hiúságunknak, a mi sajátságunknak mondhatunk. Ha valaki állás és munka
4606 8 | Szamárság. Ezt csak úgy mondogatják. De ha komolyan rákerülne
4607 10| fülembe súgta:~- Au revoir, Monsieur.~1930~ ~
4608 12| városnak régi, évszázados moraját. Egyszerre - maga se tudta,
4609 6 | ház mély titkával öblösen morajlott vissza. Kutyája a fal mögül
4610 10| házisapkában.~- Mi tetszik? - mordult rám ridegen, mint afféle
4611 20| legyintett, és olyasmit mormogott, hogy „nem bírja tovább”.
4612 11| szonetteket.~- Szépen vagyunk - mormolta Esti.~Közben már hányta
4613 2 | Neked. Hogy reggel majd mosakodhass.~- Aha - hümmögtem.~Házigazdám
4614 21| mozdulataimat lesték, és amikor mosakodni akartam, õk maguk szivattyúztak
4615 21| szivattyúztak vizet alkalmi mosdómba. Emlékszem tisztelõimre,
4616 18| ettem. Nincs fám, szenem. Mosdótálamba befagyott a víz. Cipõtalpam
4617 21| szappanhabos önborotváját a mosdótálban. A tükör elé állt, és figyelte
4618 6 | lakatosmesterhez. Az tisztára mosdva, ünnepi ruhájában ült a
4619 2 | redõnyréseken már fölrémlett a moslékszín januári virradat, amikor
4620 8 | rávillantotta gúnyos, fürkész mosolyát, hátha közben meggondolta
4621 2 | lakodalmi kalapban, bambán mosolygó, kedélyes arccal, s azon
4622 19| csak pár arasszal.~Scholz mosolyog a mûkedvelõ kontár játékon.
4623 21| állandóan hajlongtam és mosolyogtam, mintha közelemben lettek
4624 14| kézzelfoghatólag, semmiféle vihar se mossa le róla, és ragyog, mindörökké.~
4625 19| mégis összefüggésben van a mostani lelkiállapotoddal?~- Igen.~-
4626 3 | áldozat minden tette, minden mozdulata, akármit is mûvelt, ellenállhatatlanul
4627 21| házigazdáim, akik a fal mögött is mozdulataimat lesték, és amikor mosakodni
4628 7 | kocsiút közepéig ért, s mozdulatot tett, hogy fölemelje, egy
4629 1 | tudta, miért, de legkisebb mozdulatuk is varázsos erõvel hatott
4630 11| fázott és didergett, de nem mozdult. Nyelt egyet, nagyot, keserût,
4631 9 | Nem akadályozta a mutatók mozgását. Mégis izgatott, hogyan
4632 19| megmentve belõlük a forma mozgatóerejét, a lényeget. A többit elvetélte.
4633 23| utcára, s egy általános mozgósítás, egy világforradalom, egy
4634 9 | hajszálvonalka volt. A hajszálvonalka mozgott. Eleinte azt hittem, hogy
4635 19| végsebességgel haladnak. Mozognak bennük a szavak, melyek
4636 22| Föllélegeztem. Most már nem mozogtam abban a kétségbeejtõ sötétségben,
4637 21| folyosó. Micsoda nagyzolás Mucsán, dörmögött, és elbiggyesztette
4638 12| ülésre, majd újra fölhúzta.~Münchenben meghált. Másnap este folytatta
4639 5 | Nézte a mesterembereket a mûhelyekben, a gyakorlatról hazafelé
4640 15| többé-kevésbé tehetséges mûkedvelõk és tudósok is. De õk a mesterek,
4641 13| mert eddig tunya hajhagymái mûködni kezdtek. Mintha kicserélték
4642 9 | ezután is kifogástalanul mûködött. Rendületlenül jelezte,
4643 18| használt, de még jó karban levõ mûlábat hoz ajándékul a legidõsebb
4644 10| kivéve - egyetlen napot se mulasztottam el. Mindennap öt vagy tíz
4645 19| Se a tréfacsinálók nem mulatnak rajta, se a megtréfáltak.~
4646 17| hivatalokból, este zenés mulatókból. Leültek betegágyamra, és
4647 7 | Esténként, míg õ a nézõtéren mulatott, a színházi ruhatárban várta
4648 12| vagyok.~Esti, látva, hogy a mulatság elvadul, s az üres pezsgõsüvegek
4649 15| halálhíre annak idején mulatságos tévedésbõl került az újságokba,
4650 15| s ennek cáfolata egy még mulatságosabb tévedésbõl nem jelent meg:
4651 3 | lehet nevezni, órák hosszat mulattak anélkül, hogy egyetlenegyszer
4652 17| értelmes, villamos acéllénnyel mulattam.~Fölszólítottam mindenkit,
4653 9 | Rendületlenül jelezte, hogy múlik az élet, és vénülök. De
4654 19| játszottak. Vagy minthogy az író munkája a velejében játék, „dolgoztak”.
4655 22| írókat jellemzi, amikor saját munkájukról szólnak, elém tárva a helyzetét,
4656 14| családi kripta elõtt.~Fehér munkakabátban, létrán, kõfaragó dolgozott
4657 23| háromnapos jövendõmbe és munkámba. Mert jegyezd meg, hogy
4658 2 | fontos, halaszthatatlan munkánkat elvégeztük.~1927~ ~
4659 13| Jó lélek volt. Szerény, munkás, finom. Igazi ember. Prófétaszakállt
4660 6 | tünékeny díszletek. Azok a munkások, akik hetekig rakják össze,
4661 23| világforradalom, egy sohase elképzelt munkaszüntetés zûrzavara uralkodott mindenütt.
4662 18| a XIX. század franciáit, Murger bohémjeit, a Grub Street-i
4663 9 | borostyánkõben azok a szúnyogok és muslincák, azok a sajátságos rovarmúmiák,
4664 19| akkora, mint az öklöm? - és mutatja szennyes öklét. - Ez a tárgy
4665 19| ferdülését és csenevészesedését mutatják, s azt bizonyítják, hova
4666 20| értésére adatta, hogy többé ne mutatkozzék náluk. Arcképe már a megkerülése
4667 1 | szóváltást, melynek során ajtót mutatnak neki, verekedést is, rendõröket,
4668 9 | között. Nem akadályozta a mutatók mozgását. Mégis izgatott,
4669 2 | kiáltottam erélyesen, s mutatóujjamat tiltakozva fölemeltem. -
4670 4 | vágott szavába, fölemelve mutatóujját -, az én köhögésem nem mai
4671 21| válaszolt a kisfiú, és mutatóujjával a magasba bökött.~- Hányadik
4672 2 | körülnéznék.~- Hogyan?~- Így - mutatta.~- Tévedés. Még nem ilyen
4673 17| áttevõdött mindenüvé, hogy még mûtéttel sem lehetett rajta segíteni.
4674 15| életmentõ kísérlet ellenére a mûtõasztalon pusztult el, akkor ez a
4675 23| pontjára néznek, kelet felé, s mutogatnak is arra, suttognak is valamit,
4676 7 | emberek mosolyogtak, ujjal mutogattak egy pontra. Tisztelettel,
4677 1 | frankot, de az a számtani mûvelet során se lett több. Borostás
4678 1 | megkezdõdött maga a tálalás mûvelete. Amint a födõt levették
4679 9 | Hála az égnek, teljesen mûveletlen, nagyszerû óra.~Szóval mindig
4680 9 | hatvanat ver. Bizonyára ezt mûveli majd akkor is, amikor megáll
4681 21| azon gondolkozott, hogy mit mûveljen ma este a dobogón. Mindenesetre
4682 6 | tekintünk. Mi mindent nem merünk mûvelni egy szobában, mihelyt tudjuk,
4683 19| láthatták hasznát széles körû mûveltségüknek, a facér írók világirodalmi
4684 15| is. De õk a mesterek, a mûvészek, a költõk.~1932~ ~
4685 21| az orvos. - Mint afféle mûvészember. Pedig már nem is él.~1933~ ~
4686 19| az érdekesség varázsát, mûvészetének már ferdülését és csenevészesedését
4687 13| Prófétaszakállt viselt és mûvészfejet. Akkor már deresedett. De
4688 19| mondatokat”, a magyar szövegbe mûvészien beleszõve, beleötvözve,
4689 19| kizárólag magyar nótákat muzsikálnak, szláv véralkatuknak megfelelõen,
4690 12| egymás után kellett a fülébe muzsikálnia:~Így se volt jó, úgyse volt
4691 1 | kezében, mint a nyert pénzt, s nábobi örömében egy-egy frankot
4692 21| a fekete frakk, a fekete nadrág, a fekete lakkcipõ, mint
4693 12| Mindenekelõtt kivasaltatta nadrágjait, mert - úgy képzelte - a
4694 2 | a ruhád is itt lenne: a nadrágod, kabátod?~- Minden. Érintetlenül.
4695 8 | komoly föladata. Ez az a nagy-nagy vizsga, melyet föltétlenül
4696 17| beteget, aki különben a nagybátyám és kövér öregúr. - Fáj a
4697 12| tanácsolta, hogy írjon a nagybátyjának, aztán elõadásra sietett.
4698 12| azt a nyelvkönyvet, melyet nagybátyjától kapott.~Ebben a szerzõ -
4699 14| hozzátartozója, egy dúsgazdag nagyiparos személyében. Tintát, papírt
4700 14| telefonon szólította föl a nagyiparost. Vékony cérnahangon, ahogy
4701 9 | a sárgaréz tokba foglalt nagyítójával, melyet az órások a szemükbe
4702 1 | Zwingli-szoborig rohant. Itt nagyjában tisztázta helyzetét. Nem
4703 12| bandukoltak, az osztrák-magyar nagykövetségre, hogy Bandi jelentkezzék.
4704 20| folytán visszakerülne, ez a nagynénje 200 pengõt ajánlott föl,
4705 4 | nagyobb dobozzal?~- Talán a nagyobbal.~- Egyebet nem méltóztatik? -
4706 8 | már túl vagyok az életem nagyobbik felén. Lemorzsoltam. Ez
4707 16| megállapítani, hogy a valóságban nagyobbrészt a kiadókkal való tárgyalásokból
4708 14| a levelet intézte hozzá:~Nagyra becsült uram, nyomatékosan
4709 17| a halál tusájában, csak „nagyságos fõorvos úr”-nak címezte,
4710 1 | rántotta közepébe egy dió nagyságú gyémántot sütnek, oldalt
4711 21| merénylõk. Emlékszem egy nagyváradi kávéházra, még a régi béke
4712 12| szaga nem tetszett. Minden nagyvárosnak megvan a maga jellegzetes
4713 21| volt ez a folyosó. Micsoda nagyzolás Mucsán, dörmögött, és elbiggyesztette
4714 12| akár otthon. Mellettük Nahotzky Pista vacsorázott, bársonykabátban,
4715 19| öklét. - Ez a tárgy most nálad van? Ez a tárgy a feleségednél
4716 20| írók is tudnánk beszélni. Nálunk is könnyebb „eltûnni”, mint „
4717 6 | zengõ dallamával, szívében napfényes piacok, lármás utcagyerekek,
4718 19| aztán, mint aki teljesítette napi kötelességét, elégedetten
4719 7 | könnyelmûséggel, mellyel napirendre térünk kis és nagy tragédiák
4720 5 | jármában görnyedezett, ezt írta naplójába:~- Csak az él, aki minden
4721 18| A Goncourt testvérek a naplójukban egy nõrõl írnak, aki a társaskocsiban
4722 20| csak jót beszéltek. Az elsõ napokban egyik nagybátyja még hibáztatta,
4723 1 | omelette van: omelette à Napoléon, omelette alla zingarella
4724 1 | szeretni.~Döntenie kellett.~Napóleon iránt világhódító tervei
4725 8 | hiszem, hanem minden elmúló napommal jobban és jobban tudom.~-
4726 23| Kék-Barlangba a legragyogóbb napsütésben. Órákig járkáltam le s föl,
4727 21| városba, látni, amint így napszállatkor a gyermekek az iskolából
4728 19| tavasz vagy a tél lassanként naptári adattá zsugorodik. Mindig
4729 5 | Mik is azok?”~Föllapozta naptárját, s ezt látta: útlevél, cikk,
4730 2 | ruhájában, cafatos húsával ne a napvilágnál botorkáljon, hanem a sötétség
4731 18| amint született - in statu nascendi -, mindjárt az eredeténél,
4732 15| ártatlan betegséget. Fejfájás, nátha stb. Minthogy ezek a betegségek
4733 15| Tudniillik a fejfájások és náthák nemcsak a valóságban gyakoriak,
4734 15| valahová, mert fájt a fejem és náthás voltam. De ilyenkor erre
4735 9 | adomát mesélt el, és ezzel a nedves pillával állt az anyja,
4736 18| meg. Nyilván õ maga sem. Négy-öt törvényes feleségét személyesen
4737 18| a felesége. Átlag minden negyedévben elzokogta nekem, hogy hányadán
4738 1 | elropogtatta.~Körülbelül egy negyedóra múlva a tálalóasztalka körül
4739 22| hanem õ maga is. Egy másik negyedórában teljesen visszavertem. Belefullasztottam
4740 22| beszélni.~Õ pedig beszélt egy negyedóráig megállás nélkül. Azzal a
4741 1 | hogy egy védtelen emberre négyen jönnek. Mindenesetre sokallta
4742 12| fizetett. Számlája kerek négyszázhúsz frankot tett ki, úgyhogy
4743 13| akkor négy gyermeke volt és negyvenezer anyagi gondja -, följelentette
4744 18| Nyomorának ez a szakasza, mely negyvenkét éves koráig tartott, a szélesen
4745 20| legirtózatosabb. Feleség volt (vagy néhai feleség), özvegy volt (vagy
4746 13| a kevés táplálék, melyet néhanapján magához vett, már nem juthatott
4747 20| az egészért alig fizettem néhányszáz pengõt. Nem tartozik szorosan
4748 22| kéziratát elolvasni még nehezebb munka lett volna.~1935~ ~
4749 22| belepett a por, mellemre nehezedett. Gyakran lidérceseket álmodtam
4750 1 | Egyszerre, mintha álomtól nehezülne el, lehajtotta fejét a pad
4751 18| modorában „undok és aljas dög”-nek nevezte õt, de amikor délben
4752 21| Siessünk - biztatta magát, és nekilátott.~Önborotvapengéje harsogva
4753 5 | egész nap és minden, minden.~Nekivágott a hegyeknek. Fönn a tetõn
4754 10| lakótársamnak.~Egy napon, mikor nélküle mentem a diákvendéglõbe,
4755 18| tébolydában, mert az beleõrült a nélkülözésbe. Sápadtan pillantunk rá,
4756 20| 50-et, annyit bizonyosan nélkülözhetett volna. Csodálatos, barátaim,
4757 21| nagy zajjal megállapodott. Némán vitte elõre bõröndjeit a
4758 12| azt magyarázták, hogy ez nemdohányzó fülke, s ha cigarettázni
4759 15| költeményt. Tökéletesek a maguk nemében. Nekünk eredeti és bátor
4760 3 | húszéves fickókból állott, nemegyszer elõfordult az is, hogy valakit
4761 18| gyermekei is, igen sok. Némelyik felesége, akit mint elvált
4762 22| bárónak, megismertetett egy nemeslelkû herceggel, egy hû komornyikkal,
4763 16| szoknyáit fújta a szél. Németországban kisdiákok mentek az iskolába,
4764 1 | majordómusz - hûvösen - németül felelgetett, mintegy visszautasítva
4765 19| felelgetõ igenjeibõl és nemjeibõl a legrövidebb idõ alatt
4766 19| Jancsi keményen, s ezzel a nemmel egyszerre eltiporja a nevetést,
4767 19| falba, s arra gondol, hogy nemrég kitalálta Kund Abigél anyai
4768 2 | melyet az elõttünk járó nemzedékek még meghagytak rajtuk. Õszintén
4769 22| züllött kalandornak vagy nemzetközileg körözött szélhámosnak éreztem
4770 20| kezdhetett is volna valamihez. A nénikék zsebkendõjük csücskével
4771 21| szonett. Emlékszem kedves nénikékre, akik azzal gyanúsítottak,
4772 20| görögdinnyét evett mezítláb, s népdalokat énekelt. Úgy látszott, beletörõdött
4773 18| kötöttem rá nyakkendõnek. A népszállóban se tudok fizetni, onnan
4774 20| ezért - amint mondják - oly népszerûségre tett szert körükben, hogy
4775 13| ügyvédek elõtt, hogy rebegte a neve fölolvasásakor: „jelen”,
4776 2 | még a kezedben van.~- A nevedet mondanám, elõbb hangosan,
4777 19| Az élet valószínûtlen. A nevek is azok. Figyelmeztetlek
4778 22| látja - kiáltottam rávezetõ, nevelõi tapintattal, s két karomat
4779 1 | diplomataficsúr, a nehéziparos két jól nevelt leányával, az a társaság,
4780 14| vésõvel-kalapáccsal. Margitka nevének utolsó betûjét véste ki.
4781 14| tagjait, vagy tíz-tizenöt nevet, felül a családi címerrel.~
4782 19| nemmel egyszerre eltiporja a nevetést, mely már sisteregni kezd
4783 3 | mûvelt, ellenállhatatlanul nevetséges volt. Ha semmit se sejtett,
4784 18| ponton túl a szenvedés is nevetségessé válik. Az unhappy end éppoly
4785 13| a terembõl, sivalkodtam nevettemben, és röfögtem, mint egy disznó.
4786 18| tûzoltó is meghal, azon csak nevetünk. Sajnos, az életben is elõfordulnak
4787 12| Onnan mutogatta a történelmi nevezetességeket.~- Ez itt a Notre-Dame.~-
4788 12| minden társadalmi és mûvészi nevezetességével.~- Parancsoljatok, urak -
4789 22| kedélyesen csak Ottónak nevezgettem. Kázmér grófot csak Kázmérnak.
4790 19| hanem Piszokratesz-nek nevezik, a háta mögött és szemben,
4791 18| undok és aljas dög”-nek nevezte õt, de amikor délben csupa
4792 19| elbeszéléseket írtok, hogy sohase nevezzetek egy nyárspolgárt Kovács
4793 12| Egy patkó alakú asztalnál névnapot vagy születésnapot ülhettek,
4794 21| hogy bár elfeledten és névtelenül, de azért még a világon
4795 23| szereiket a „világ vége” nevû nyavalya ellen, s megitatták
4796 17| megjegyzését rosszmájúnak, gúnyosan néz le rá tudományos magasságból:~-
4797 23| otthon majd farkasszemet nézek a valósággal. Lámpát se
4798 21| jegyezte meg -, most is nézi magát a tükörben.~- Igen -
4799 2 | ablakot, kihajolnék, a járdára néznék, a kocsiútra, hátha ott
4800 2 | Tévedés. Még nem ilyen riadtan néznél körül. Hiszen még nem is
4801 3 | csiklandó gondolat. A színházak nézõterén éppúgy, mint a villamosban,
4802 7 | temetéseken is. Esténként, míg õ a nézõtéren mulatott, a színházi ruhatárban
4803 22| megállt, mélyen a szemembe nézve. - De mondja, kedves Esti,
4804 12| Kornél tárgyilagosan. - Talán nézzük meg a várost - indítványozta.~
4805 19| után kiissza mind a kettõt. Ni, milyen szomjas.~Baltazár,
4806 12| Hongrois ist auch ganz separat. Nicht Deutsch: sondern Ungarn.
4807 22| évekkel ezelõtt lemondtam. Nihil faciendum. Legföljebb tovább
4808 2 | mormogta bûnbánólag -, egy kis nikotinmérgezésem van - és rágyújtott egy
4809 18| élt, s múltkor, amikor a Nílusban fürdött, mint annyiszor,
4810 19| dúdolni kezd:~- A csizmámon nincsen kéreg...~- Csendet kérek! -
4811 18| menedékhelyek védnökének, a nincstelenek, a szenvedõk korelnökének.~
4812 8 | jegyezte meg:~- Igen, a nirvána. Ismerem ezt az elméletet.
4813 23| írtam, a vészes, egyre növekvõ csillagzat elõtt, a pokoli
4814 15| nem egyedül sétált. Minden nõi hazugságban van egy szemernyi
4815 15| Külön kellene szólnom a nõkrõl is. Õk nem hazudnak - amint
4816 15| hangsúlyozzák. Amikor egy nõnek találkája van a Margitszigeten,
4817 18| testvérek a naplójukban egy nõrõl írnak, aki a társaskocsiban
4818 12| imént pattant nyeregbe.~Nos, adja ide lábmelegítõmet.
4819 18| Késõbb megnõsült. Többször nõsült. Hogy hányszor? Fogalmam
4820 12| aszfaltra. Körülvették, noszogatták, vitatkoztak vele, röhögtek.
4821 16| és csöndet körötte, egy nõt, gyermekeket, családot,
4822 19| úgyszólván kizárólag magyar nótákat muzsikálnak, szláv véralkatuknak
4823 12| Bandinak a veszte. Ha ezt a nótát hallotta, akkor nem bírt
4824 12| nevezetességeket.~- Ez itt a Notre-Dame.~- Ez? - szólt Bandi, s
4825 13| rövidesen fekete rojtocskák nõttek, mert eddig tunya hajhagymái
4826 12| tanulsz és megbecsülöd magad, novemberben majd megint küldök ugyanennyit.
4827 11| savanyú szivarfüstöt. Nyirkos, novemberi reggel volt. Egy kis szemetes
4828 20| gépies hangon mindig csak ezt nyafogja: „Csak nem történt valami
4829 13| megpillantott bennünket, valami nyájas-mézes mosoly csorgott le szakálláról.
4830 23| s az emberek kinyújtott nyakkal, riadtan az ég egy pontjára
4831 21| a fehér mellény, a fehér nyakkendõ, mint künn a hó, s utána
4832 11| cipõjét, dühöngve kötötte nyakkendõjét. Azon tûnõdött, mit is kell
4833 18| katángkórót kötöttem rá nyakkendõnek. A népszállóban se tudok
4834 12| Zefíringet viselt, színes nyakkendõt s az új porcelánnadrágját.~
4835 3 | lehetõséget, hogy okvetlenül nyakon kellene már csapni valakit,
4836 22| egy kissé, mint aki valami nyaktörõ meredélyt ugrott át, s maga
4837 21| vidéki szállóban. A fölvonó nyargalt, robogott, immár percekig,
4838 19| hogy sohase nevezzetek egy nyárspolgárt Kovács Jánosnak s egy világhírû
4839 17| fölépülhet-e abból a szörnyû nyavalyából, melyet önimádatnak neveznek.~
4840 17| tekintenek a betegekre.~„Nyavalyás - gondolja magában -, még
4841 19| ingovány visszafelé olvasva: nyávogni, a kiválóbbak pedig közülük
4842 2 | meg.~- Talán - ásítottam nyegle fölénnyel -, majd egyszer.
4843 17| de csak hallgat.~Az orvos nyel egyet. Végigméri a beteget,
4844 21| mintha az egészet el akarná nyelni, lehúzta az ablakfüggönyt,
4845 17| szabatos és kifejezõ magyar nyelve is tiszta.~Közös fáradozásunk
4846 2 | Nézd - botladozott a nyelvem, s még fogalmam se volt,
4847 1 | Elõkelõ ember csak egy nyelven beszéljen.~Zavartan az omelette
4848 12| érdeklõdött az õ dallamos nyelvén, mi történt vele, miben
4849 19| tájékozottságuknak, a facér nyelvészek évekig tartó fáradságos
4850 12| Sajátítsd el a francia nyelvet. Egy év alatt „perfekt francia”
4851 17| udvariasságban. Ha a beteg nyelvét - mint szakértõ - tisztának
4852 12| postakocsisunk imént pattant nyeregbe.~Nos, adja ide lábmelegítõmet.
4853 19| elé Scholz eltûnõdve, orra nyergén megigazítja a szemüvegét,
4854 1 | mert cudarul éhes. Ezt így nyersen nem közölhette. Hallotta,
4855 8 | kerek negyvennégy évet nyersz, minthogy szerzõdésünk megkötése
4856 1 | megcsörgette kezében, mint a nyert pénzt, s nábobi örömében
4857 2 | vetkõzött. Úgy zökkent be nyikorgó rézágyába is. A lámpát eloltottam.
4858 17| hogy megint itt vagy ott nyilall belé a fölfuvalkodottság,
4859 16| Egyszerre a hátam közepén nyilallást éreztem. Megmértem magam.
4860 23| Dolgozószobámba oly éles kék fény nyilallt be, mint a capri Kék-Barlangba
4861 22| kellene oly határozottan nyilatkoznia.~- Miért nem? - kötekedtem. -
4862 14| Egy hét múlva a rokonnak nyílt levelezõlapot küldött, melyre
4863 6 | kapu, az ajtók egymás után nyíltak föl. Csak egy-két kulcsot
4864 13| Hét gyermeket vallott be, nyilvánosan. A többit tagadta, szemérembõl.
4865 15| betegségek a leggyakoribbak, nyilvánvaló, hogy - a valószínûségi
4866 11| meghidegedett, savanyú szivarfüstöt. Nyirkos, novemberi reggel volt.
4867 20| III. emelet 17.”. Remegve nyitja ki a kilincset. Kálmán a
4868 6 | Egy kisgyermek is ki tudja nyitni az összes zárakat, pár könnyed
4869 2 | ajtaja. Ha közben álkulccsal nyitod ki, okvetlenül meghallom.
4870 12| válaszoljon.~De azon a lapon nyitotta föl, ahol a hercegek és
4871 16| fogadtak. Erkélyes szobát nyitottak számomra, potom áron. Fehér
4872 12| nem bírt magával. Pezsgõt nyittatott. Boldinak tízszer egymás
4873 1 | legközelebb hozzá egy nagyobb, nyolc-tíz tagból álló társaság, hölgyek
4874 1 | savanyú kõszénfüsttõl.~Este nyolckor berobogott vonatja a zürichi
4875 18| ütötte a magával tehetetlen nyolcvanhárom éves matrónát, elõször erõsebben,
4876 14| hozzá:~Nagyra becsült uram, nyomatékosan fölszólítom, hogy szegény
4877 20| Én csupa irgalomból hamis nyomokra vezettem, hogy legalább
4878 2 | alaposan, hogy sohase jönnétek nyomomra. Mégpedig azalatt, amíg
4879 18| jóindulatúnak látszott, amikor ez a nyomor még kicsiny volt, csenevész,
4880 18| Hajdan könnyeztünk a kis nyomorán, késõbb is lótottunk-futottunk
4881 18| voltam. Éppen ezért az õ nyomoráról tudományos szakszerûséggel
4882 18| lelke messzeségébõl. - Õ nyomorgott legtöbbet minden költõ között,
4883 18| korelnökének.~Nincs ehhez a nyomorhoz fogható semmi. Koronatanúja
4884 13| alázatossá tette. Pokoli nyomorokon ment át. Áldott keze, mellyel
4885 20| zsebünkbe. Kár értük. A nyomort semmi esetre se nekik találták
4886 1 | szag, szegény hazájának nyomorúsága, úgy érezte, hogy otthon
4887 20| éltek, különösen, mióta nyomorúságba jutottak. Aztán hol hál,
4888 1 | örömében egy-egy frankot nyomott a pincérek kezébe. A majordómusznak
4889 2 | Letenném a kancsót a földre. Nyomoznék. Keresnélek itt-ott, a dívány
4890 20| délutáni lapokat, nyomozunk, és nyomoztatunk hivatalosan, magánrendõrökkel
4891 20| végig a délutáni lapokat, nyomozunk, és nyomoztatunk hivatalosan,
4892 20| napon bukkantunk az elsõ nyomra. Felesége az Aggteleki utcában
4893 12| babája, az volt jó.~Ekkor nyomta a cigány markába az elsõ
4894 12| iratait. Itatóspapírra eléje nyomtatott, lila hektográf bélyegzõvel
4895 5 | eget. Figyelte a bogarak nyüzsgését, virágokat tépegetett, henyélt.
4896 18| szélesen hömpölygõ epika nyugalmával, az elbeszélõ korszaka.~
4897 23| legyen. Bõgõ hangszórók nyugalomra intették a közönséget.~Végre
4898 19| serényen dolgozunk, hogy milyen nyugdíjjal, korpótlékkal vonulhatunk
4899 1 | édesanyja szokott készíteni. Ott nyugodott az ezüsttál közepén, mintegy
4900 9 | beüvegezte.~Most ez a pilla úgy nyugszik órámban, mint egy üvegkoporsóban.
4901 20| szégyenkezik, fölkel, kezet nyújt. Bocsánatot kér. Szörnyû
4902 21| a szállóban átöltözzem.” Nyújtózkodott. Mellénye felsõ felébõl
4903 15| gyakorlatuk, mely évezredekre nyúlik vissza. Mi lehetünk ezen
4904 7 | Vásárolt magának egy barna nyúlszõrkalapot.~Amikor kijött, kalapjának
4905 20| hajótöröttek errõl a viharos óceánról a környék csöndesebb öbleibe
4906 18| szenvedéseit, nem ádázkodott, nem ócsárolta-átkozta azokat, akik a nekik járó
4907 8 | egy kirúgott ügynök, aki ócska portékáját nem bírta elsózni. -
4908 16| kancsó meleg vizet hozott. Odaálltam az ablakhoz, mely a fõtérre
4909 5 | sérült-e meg valahol, aztán odábbállt. Átment a túlsó járdára.~
4910 22| súlyos irodalmi munkát. Odadobtam a szobám sarkában álló kéziratasztagra.~
4911 1 | egy sarokasztal felé. Mire odaért, négy frakkos pincér vette
4912 12| No várj - szólt Kornél.~Odafüttyentett egy bérkocsit, valami címet
4913 12| kesztyûjét majd levetette, s odahajította hanyagul az ülésre, majd
4914 12| bársonykabátban, az ifjú piktor. Odahívták. Beállított Szûcs Lala is,
4915 22| holtakkal. Szemtelenségemben odáig vetemedtem, hogy báró Bolthay
4916 3 | mellett foglaltak állást: odalépni az asztalához, végigmérni
4917 7 | forgalom egy fegyverszünetében odament hozzá.~„Talán még él” -
4918 19| rajta, se a megtréfáltak.~Odasiet hozzája Lalojka, a pincér.
4919 13| asztalnál, épp osztott. Pataki odaszólt hozzá:~- Te, nem lennél
4920 19| villámgyorsan beírja az odavaló angol szavakat - egy ausztráliai
4921 19| érdemesnek. Úgyis hiába. Odaveti:~- Találjátok ki.~- Ez a
4922 18| környékez bennünket. Zavarunkban odavetjük, hogy õ azért, hála Istennek,
4923 10| Megmagyarázom neked. Gyere ide.~Odavont a kirakat elé. Rámutatott
4924 1 | titokzatos sürgés-forgás támadt. Odavonult az egész személyzet, mint
4925 1 | Megáhított mindent. Az ódon kastélyokban, a faburkolatos
4926 20| óceánról a környék csöndesebb öbleibe vonultak. Õ a feleségével
4927 6 | kezdett. A ház mély titkával öblösen morajlott vissza. Kutyája
4928 19| Ödipusznak jól megtermett, izmos Ödipusz-komplexumát. Játszottak „keretes mondatokat”,
4929 19| öngyújtójának tûzkövét, vagy magának Ödipusznak jól megtermett, izmos Ödipusz-komplexumát.
4930 19| öklöm? - és mutatja szennyes öklét. - Ez a tárgy most nálad
4931 17| fõorvos úr”-nak címezte, orrba öklözött. Ebben is csak kevés ideig
4932 1 | asszony, aki Brazíliából jött, ölében altatta kislányát.~A diák
4933 1 | hölgyek és urak, mind estélyi öltözetben. Ezek már egy hosszú vacsora
4934 21| nyitva találta, benn az öltözködés rendetlenségét, szappanhabos
4935 12| úgy képzelte - a csinosan öltözködõ franciák között nem járhat
4936 12| barna arcbõrû. Takarosan öltözködött. Zefíringet viselt, színes
4937 17| zsongító oltást is adok lankadó önbizalmának háláját a betegnek rója
4938 20| mind itt vannak, a rozsdás önborotvája, a fogkeféje, a dohányszelencéje.
4939 21| rendetlenségét, szappanhabos önborotváját a mosdótálban. A tükör elé
4940 21| biztatta magát, és nekilátott.~Önborotvapengéje harsogva szántott végig
4941 6 | ilyenkor. De az egész csak öncsalás. Egy kisgyermek is ki tudja
4942 12| Hogyan - fakadt ki Bandi önérzetesen -, önök nem tudnak magyarul?~
4943 17| laktunk együtt. Ezúttal is önfeláldozó barátnak bizonyult. Sokáig
4944 2 | Tréfa, gondolnád, vagy öngyilkosság, szóval olyasmi, amit eszünkkel
4945 19| ezelõtt ismeretlen okból, de öngyilkossági szándékból szublimátkockát
4946 8 | vendég rágyújtott. Arany öngyújtója volt.~- Döntöttem - mondotta
4947 19| például Poincaré legelsõ öngyújtójának tûzkövét, vagy magának Ödipusznak
4948 18| bábjaiként életére törtek, és önhibájukon kívül végrehajtóivá lettek
4949 13| kárpótlás, elégtétel és önigazolás minden eddigi szenvedéséért.
4950 17| szörnyû nyavalyából, melyet önimádatnak neveznek.~Mivel lehet ilyesmit
4951 20| amaz megint 200-at, s az önkéntelen adakozásból hamarosan 750
4952 17| volna magam a láz izgató önkívületének, de oly kis lázam se volt,
4953 6 | barátságos betörést követtem el, önmagam ellen. Sohase hittem, hogy
4954 9 | mint az, hogy minden író önmagát dicséri.~De az én zsebórám
4955 12| ki Bandi önérzetesen -, önök nem tudnak magyarul?~A hivatalnok
4956 17| mindig lelket kell belé önteni, csüggedtségébõl föl kell
4957 22| mintegy rendszerezzem, formába öntsem kavargó benyomásaimat.~Õ
4958 19| mint gyermek figyeltem meg, öntudatlanul. Ha le kellene írnom az
4959 16| jutottak balsikereim és bûneim. Önvád marcangolt. Éjjel a hosszú
4960 14| az ilyen fanyar-gyerekes, ördögien-kotnyeles ötleteket, s annál inkább
4961 20| Barátai épp olyan szegény ördögök, mint õ. Csak 78 fillér
4962 6 | küszöbök elé rajzoltak, hogy az ördögöt elriasszák. Hajdan, amikor
4963 19| kitalálta Kund Abigél anyai öreganyját, szóval egy költött és nem
4964 5 | ki a halál torkából. Egy öregasszony a kezeit tördelte.~- Olvas
4965 17| fölpofozott a kórházi ágyon, s egy öregasszonyt, aki már eszméletlenül,
4966 8 | felsõbb osztályba léptem, hogy öregebb vagyok, s nem csábít az
4967 20| rovarok, még a betegek, az öregek is, inkább új életre serkentek,
4968 13| disznó. Madarat lehetett az öreggel fogatni. A tanúzás sikerült.
4969 10| mondta, s a fekete sipkás öregúrra pillantott - jövõre ki akar
4970 13| Abban az idõben Pataki örökbe fogadta elhunyt bátyja törvénytelen
4971 9 | megillet? Vagy megtartsam örökkévaló emlékül? De vajon nem sikkasztás
4972 23| számunkra az élet és az örökkévalóság. Ez megnyugtatott.~Még valamit
4973 11| visszavonhatatlanul, végzetes örökkévalóságában. Ez a szörnyû. Csak ez a
4974 1 | személyzet ezen a sajátos örökmécsen melegíti a tányérokat, hogy
4975 20| ilyen vastag embereknek örökös jólétben kellene fürödniök.
4976 2 | Eltûnnék szõrén-szálán, örökre, titokzatosan, de oly alaposan,
4977 22| késõbb már egy legendás örökséghez is jut - vetette ellen.~-
4978 23| hajnalig, s belemámorosodtam az örömbe, a háromnapos jövendõmbe
4979 13| igaza is volt.~Sajnos, ez az öröme se tartott sokáig. Egy évre
4980 1 | a nyert pénzt, s nábobi örömében egy-egy frankot nyomott
4981 20| hajtatunk, hogy megvigyük az örömhírt. Hisz ennek kutyabaja.” -
4982 20| vall, hogy él, ennek tehát örülniök kellene, mert ha nem élne,
4983 8 | le kell tennünk. Hát én örülök, hogy már felsõbb osztályba
4984 12| csak Kornélt.~Annál jobban örült, mikor a vonatablakból kihajolva,
4985 16| hóesést. Ennyire még sohasem örültem annak, hogy a földön vagyok
4986 19| volna ugyancsak Kund Abigél örültségét.~Zsebébõl elõkotorászta
4987 18| hullámokkal, forgókkal és örvényekkel, lenn a mélyében megannyi
4988 6 | se vár. Szomszédjai sem ösmerték föl útisapkájában. Gyanakodva
4989 6 | alkalmával pár óra alatt összedöntik, lábukkal rugdalják széjjel.
4990 19| korszakában bizonyára mindent összeenyveznek, megszegecselnek házuk táján,
4991 17| Mert ez fáj.~Az orvos összefonja karjait:~- Mondja kérem,
4992 19| a tárgy, ugyebár, mégis összefüggésben van a mostani lelkiállapotoddal?~-
4993 22| fejtegettem, cáfoltam, összehasonlítottam, boncolgattam, méltányoltam
4994 17| mérföldek szakadékába: az összeköttetés megszakadt.~Izgatottan tárcsáztam.
4995 23| világmindenséggel keresett összeköttetést, hiába, hogy mitevõ legyen.
4996 7 | borzalmasan szétlapították, összemángorolták, kivasalták, mint azt a
4997 11| rátapadt az ablakokra, összemaszatolt mindent.~Keze a reggeli
4998 23| ketten, hanem félbillió ember összeölelkezve, aggastyánok és csecsemõk,
4999 1 | van mindenkinek.~Õ most összeráncolta szemöldökét, s elkomolyodott,
5000 10| kiszipolyoznak bennünket. Szóval: „összetartottunk”.~Künn az utcán, ahol annyi
5001 22| halványan és szendén, imára összetett, kis kezecskéivel végtelenül
5002 22| fölött, úgyhogy az eleveneket összetévesztettem a holtakkal. Szemtelenségemben
5003 20| s a világ bizony jókora.~Összeült a család - nagy s elég jómódú
5004 12| megköszönve - sarkát katonásan összeverve ‑, ezt mondta:~- Trés bien,
5005 18| beszélt, mert közben megint összevesztek. Egyre-másra születtek gyermekei
5006 19| van, a fejedhez repült? Összevesztetek?~- Nem - válaszolt Jancsi
5007 15| Kétségbeesett zavaromban - az ösztönös éleslátó biztonságával -
5008 10| várakoznom, hanem gyakran öt-tíz percig is.~Minthogy ez ismétlõdött,
|