Fejezet

   1 1 |                       tagbaszakadt parasztfiú.~A tízperces szünetek alatt
   2 1 |                       tízperces szünetek alatt a tanteremben olvasott. Hazamenet
   3 1 |                        az utcán olvasott. Künn a kertben a meggyfa ágai közt,
   4 1 |                       olvasott. Künn a kertben a meggyfa ágai közt, a padlásföljárón,
   5 1 |                   kertben a meggyfa ágai közt, a padlásföljárón, az ágyban,
   6 1 |                       érdekel.~- Mégis, mi van a könyvben?~- Szép - mondta -,
   7 1 |                      tudott számot adni, mi az a sok szép dolog. Csak tovább
   8 1 |                     Vakációban fölkerestem õt. A napnyugati ugarföldek mellett
   9 1 |                       erdõk tõszomszédságában, a kisvároson kívül.~Itt apjának,
  10 1 |                      apjának, ki világéletében a földet túrta, volt egy kis
  11 1 |                 zsúpfedeles kunyhója.~Bementem a kunyhóba. Egyetlen padozatlan
  12 1 |                      földszag csapott orromba, a penész, a doh, nyirok áporodott
  13 1 |                     csapott orromba, a penész, a doh, nyirok áporodott ízével.
  14 1 |                        Lexikont olvasta.~- Már a tizenegyedik kötetnél tartok -
  15 1 |                     van - szólt diadalmasan, s a könyvére mutatott. - Minden.
  16 1 |                   könyvére mutatott. - Minden. A vakáció végén elkészülök
  17 1 |                      hátravan, az öt kötetre s a többi-többi könyvre, mely
  18 1 |                      többi-többi könyvre, mely a könyvtárban szundít és várja
  19 1 |                     galambõsz. Arca vörhenyes. A török-magyar típusból való.
  20 1 |                     szóltam -, nagy tudós lesz a fiából.~- Az - mondta közönyösen,
  21 1 |                       nézett.~Kaszát élesített a fenõkõvel.~De anyja - halvány
  22 1 |                     Sohasem tudtam meg, mi az.~A kis babonás nénike bizonyára
  23 1 |                     csak képzelõdött. István - a fiút is Istvánnak hívták -
  24 1 |                      hívták - olyan volt, mint a többi diák. Jól evett, jól
  25 1 |                  villám. Becsülettel állta meg a helyét, anélkül hogy különösebb
  26 1 |                        kaszával kezében állott a gabonaföld közepén, a verõfényben.
  27 1 |                   állott a gabonaföld közepén, a verõfényben. Õ is így felelt.
  28 1 |                         Õ is így felelt. Aztán a fia most különben is nagyon
  29 1 |                      se változott. Egyre bújta a könyveket. Még az ablakdeszkákon
  30 1 |                   füzetek hevertek szerteszét. A könyváradat alig fért a
  31 1 |                        A könyváradat alig fért a szobában. Valahogy az ablakok
  32 1 |                     ablakok felé törekedett ez a papírdagály, hogy kiömöljön
  33 1 |                   építette. Egymásra tornyozta a könyveket. Lakást szerzett.
  34 1 |                     Lakást szerzett. Nõtt-nõtt a rengeteg. Utcákat kellett
  35 1 |                 olvasnia. Eszébe jutott ez, az a könyv, melyet még nem is
  36 1 |                  egy-egy kötete.~5~Egy délután a könyvtárát rendezte. Fönn,
  37 1 |                     könyvtárát rendezte. Fönn, a legmagasabb polcon rakosgatott,
  38 1 |                legmagasabb polcon rakosgatott, a létrán állva. Egy vastag,
  39 1 |                    kötve, acéllal megsarkalva. A könyv nem engedett. Erre
  40 1 |                       Fitymálva nevetett, mint a rendvágó legény, s egyszerre
  41 1 |                    erõsnek látszott. Birkózott a rengeteg könyvvel, odatartva
  42 1 |                       acélbordáit, vasgerincét a feléje csúszó, mindig inkább
  43 1 |                  áradatnak:~- Hõ - szólt, mint a lónak.~Míg bírta, állta,
  44 1 |                   kibillentette egyensúlyából, a létráról letántorodott,
  45 1 |                letántorodott, hanyatt vágódott a földön.~Egy darabig még
  46 1 |                     Egy darabig még záporoztak a könyvek, zúgtak, mint az
  47 1 |                        lett.~István ott hevert a padlón. Koponyájából szivárgott
  48 1 |                        Koponyájából szivárgott a vér. Egy enciklopédia az
  49 2 |                       eszünkbe jutott:~- Igaz, a könyv. Azt is ki kellene
  50 2 |                   kellene váltani.~Csakhogy ez a falusi gyermeklány, ki nyáron
  51 2 |                      nyáron még libákat õrzött a mezõn, eltévedt volna ebben
  52 2 |                    mezõn, eltévedt volna ebben a rengeteg városban, egy tapodtat
  53 2 |                    tenni. Ezért magam kísértem a hivatalba, hol a könyvet
  54 2 |                      kísértem a hivatalba, hol a könyvet adják.~Megmosdott,
  55 2 |                  almával, szilvával tömte tele a nagy útra. Ünnepélyesen
  56 2 |                      az utcán, érezve, hogy ez a nap semmi más napjához nem
  57 2 |                        ki, és várjon ott künn.~A lány visszatántorgott a
  58 2 |                        A lány visszatántorgott a születési, községi, erkölcsi
  59 2 |                        mikor ismét áthaladtunk a sötét folyosón, lefelé mentünk
  60 2 |                       folyosón, lefelé mentünk a rozoga falépcsõn, benyitottunk
  61 2 |                      soha életében nem látott.~A lány nem figyelhette meg
  62 2 |                    rejtélyes, rettenetes, akár a középkori kínzószerszámok,
  63 2 |                        Hogy hívják? - kérdezte a kemény, hivatalos hang.~
  64 2 |                        kemény, hivatalos hang.~A lány felelt. De ezt csak
  65 2 |                     érthettem meg, mert hangja a görcsösen összeszoruló gégében
  66 2 |                 gégében elcsuklott, mint mikor a vádlott a végtárgyaláson
  67 2 |               elcsuklott, mint mikor a vádlott a végtárgyaláson a keresztkérdések
  68 2 |                       vádlott a végtárgyaláson a keresztkérdések súlya alatt
  69 2 |                       Boris hangosabban mondta a nevét, mire a hivatalnok
  70 2 |               hangosabban mondta a nevét, mire a hivatalnok rátekintett.~-
  71 2 |                         Maga az?~- Én - hebegé a kis cseléd, inkább szája
  72 2 |                hangjával.~- Bizonyos ez?~Ebben a kérdésben kétkedés volt,
  73 2 |                   árnyalat, melytõl megfagyott a vér. A lány nem tudott mit
  74 2 |                      melytõl megfagyott a vér. A lány nem tudott mit válaszolni.
  75 2 |                     markában az okmányokat.~De a hivatalnok, ki nem volt
  76 2 |                     nem volt rossz ember, csak a törvényt képviselte, melynek
  77 2 |         engedelmeskedni tartozunk, eltekintett a felelettõl. Csóválta fejét,
  78 2 |                     hány éves.~- Tizenöt.~Most a hivatalnok fölállt. Fölállt,
  79 2 |                      megragadta Boris állát, s a lány fejét fölfelé tolva
  80 2 |                      oldalvást, egyik szemével a fényképre, másik szemével
  81 2 |                        az arcra sandítva, hogy a valóságot és annak mását
  82 2 |               összehasonlítván megállapíthassa a hasonlóságot. Ha a lány
  83 2 |             megállapíthassa a hasonlóságot. Ha a lány helyébe egy kalandor
  84 2 |                       cseléd.~Kérdést intéztek a jelölthöz, egészséges-e,
  85 2 |                        fejcsóválás.~Az úr mind a két kezével kihúzott egy
  86 2 |                      keresett, lassan kiemelte a cselédkönyvet, gyöngybetûkkel
  87 2 |                     szabályosan csokorba fogta a zsinegvégeket, rányomott
  88 2 |                      rózsaszín papírcsillagot, a másikra pedig a fényképet
  89 2 |                papírcsillagot, a másikra pedig a fényképet ragasztotta. Õ,
  90 2 |                      rátermettséggel játszotta a pszichológus, antropológus,
  91 2 |                       filológus szerepet, most a könyvkötõmunkához látott,
  92 2 |                    szerszámmal paskolni kezdte a könyvet, majd a géphez lépett,
  93 2 |                paskolni kezdte a könyvet, majd a géphez lépett, mely vasalkatrészeivel
  94 2 |                  vészesen sötétedett elõttünk.~A gép forgott, zakatolt, oly
  95 2 |           átlyukaszthatta volna, lyukakat vájt a cselédkönyvbe. Sokáig tartott.
  96 2 |                jelenlétemben. Fehér volt, mint a fal.~Nem esett semmi baj.
  97 2 |                        de jelentõsen, mint aki a halál torkából menekült.
  98 2 |                    hogy semmi az egész.~- Csak a gép - sóhajtott.~Vadonatúj
  99 2 |                    csavart, átnyújtotta nekem, a gazdának, kinek föltétlen
 100 2 |                      kinek föltétlen jogom van a megõrzéséhez. De mikor el
 101 3 |                        nemigen szoktam törõdni a járókelõkkel, villamosszomszédjaimmal.
 102 3 |             villamosszomszédjaimmal. Õk mennek a dolguk után, én is megyek
 103 3 |                      dolguk után, én is megyek a magam dolga után.~De ez
 104 3 |                     eshetõségeket, semhogy ezt a véletlenek puszta összejátszásának
 105 3 |                ilyesmik. Délben észreveszem õt a korzón. Hirtelen el kell
 106 3 |                        Hirtelen el kell futnom a város másik részébe, egy
 107 3 |                       vagyok, közben megfájdul a fogam, sietve keresek egy
 108 3 |                    sietve keresek egy patikát, a temetõhöz közel, akármilyent.
 109 3 |                   akármilyent. Amint berohanok a patikába és aszpirint kérek
 110 3 |                    patikába és aszpirint kérek a gyógyszerésztõl, ki más
 111 3 |                    földalatti megállóhelyeken, a Gellérthegy tetején, tûzvészeken
 112 3 |                      alpesi hegyekbe. Útközben a gépszekér megállapodott
 113 3 |                      faluban, hogy ebédeljünk. A többi kirándulóval együtt
 114 3 |                kenyeret rágtak hozzá. Mindjárt a bejáratnál egy úr ült, természetesen,
 115 3 |                        botlottam. Ettõl kezdve a helyzet csak rosszabbodott.
 116 3 |                      Ha kitekintek az ablakon, a járdán szalad, minden kocsiban
 117 3 |           Elviselhetetlen.~Végre is nem bírtam a titkot magamba fojtani;
 118 3 |                        Érdekes. Évek óta töröm a fejem, hogy ki lehet?~1925~ ~
 119 4 |                          FÜRDÉS~Fehéren sütött a nap.~Mint amikor éjjel fényképeznek
 120 4 |              villanóport gyújtanak, úgy izzott a balatoni fürdõhely a verõfényben.
 121 4 |                    izzott a balatoni fürdõhely a verõfényben. A meszelt kunyhók,
 122 4 |                       fürdõhely a verõfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék,
 123 4 |                verõfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében
 124 4 |                      kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek
 125 4 |                     háromra járt.~Suhajda ezen a napon korán ébredt. Lejött
 126 4 |                     napon korán ébredt. Lejött a tornác lépcsõjérõl, a nyaraló
 127 4 |                   Lejött a tornác lépcsõjérõl, a nyaraló udvarában levõ parasztkertbe.~-
 128 4 |                      kérdezte Suhajdáné, amint a törökszegfûk között horgolt.~-
 129 4 |                         Egész délelõtt tanult.~A konyha elõtt a lócán fölneszelt
 130 4 |                délelõtt tanult.~A konyha elõtt a lócán fölneszelt egy tizenegy
 131 4 |                  összecsukott könyvet tartott: a latin nyelvtant. Vékonyka
 132 4 |                          Lauderentur - rebegte a gyermek, gondolkozás nélkül,
 133 4 |                 Suhajda -, lauderentur. Szóval a pótvizsgán is meg fogsz
 134 4 |                     Jancsikám?~- Sírba visz ez a taknyos - vágott közbe Suhajda,
 135 4 |                     vágott közbe Suhajda, mert a méreg fûszer volt neki,
 136 4 |                     ismételte, s élvezte, hogy a harag kitágította az ereit,
 137 4 |                   unalmát.~- Tanulok - hebegte a fiú, hangtalanul.~Védelmet
 138 4 |                       tanul - szólt az anya, s a gyermek fejét hóna alá ölelve
 139 4 |                  átmenet nélkül -, hozd szépen a nadrágodat. Apa majd elvisz
 140 4 |                       hogy mit jelent anyjának a közbelépése, mellyel a régóta
 141 4 |                anyjának a közbelépése, mellyel a régóta húzódó pörpatvart
 142 4 |                    intézte. De azért fölrohant a tornácra. Onnan egy sötét
 143 4 |                        szobába ért. Keresgélte a fiókokban a meggyszín fürdõnadrágot.
 144 4 |                         Keresgélte a fiókokban a meggyszín fürdõnadrágot.
 145 4 |                  kisebb. Suhajdáné varrta mind a kettõt.~Az apa tétovázni
 146 4 |                   nyilván mást gondolt. Kiment a léckapun. A tó felé igyekezett,
 147 4 |                    gondolt. Kiment a léckapun. A tó felé igyekezett, valamivel
 148 4 |                      máskor.~Sokáig kutakodott a fiú.~Jancsi a második gimnázium
 149 4 |                       kutakodott a fiú.~Jancsi a második gimnázium évzáró
 150 4 |                     évzáró vizsgáján megbukott a latinból. Ezen a nyáron
 151 4 |                     megbukott a latinból. Ezen a nyáron pótvizsgára készült.
 152 4 |                      készült. Minthogy azonban a tanulást a szünidõben is
 153 4 |                    Minthogy azonban a tanulást a szünidõben is félvállról
 154 4 |                      büntetésbõl eltiltotta õt a fürdéstõl egy hétre. Még
 155 4 |                         Lázasan hányta széjjel a ruhákat. Végre meglelte
 156 4 |                        ruhákat. Végre meglelte a fürdõnadrágot. Be se csomagolta,
 157 4 |                    hogy késõbb majd õ is lejön a partra.~Suhajda vagy húsz
 158 4 |                    lépéssel haladhatott elõtte a gyalogösvényen. Jancsi bõrsaruja,
 159 4 |                       amint futott, tapsikolta a port. Hamar utolérte õt
 160 4 |                       lopakodott melléje, mint a kutya, még mindig nem lévén
 161 4 |                    szót se szólt. Arca, melyet a gyermek olykor oldalvást,
 162 4 |                        merev. Fejét fölszegte, a semmibe nézett. Úgy rémlett,
 163 4 |                    apja megint rárivall, s így a helyzetet, melyet csatlakozásával
 164 4 |                     csatlakozásával teremtett, a rosszabbtól való félelmében
 165 4 |                        mi történik vele.~Az út a nyaralóktól a tóig mindössze
 166 4 |                      vele.~Az út a nyaralóktól a tóig mindössze négy perc.
 167 4 |                        minden kényelem nélkül, a köves zalai parton, erõsen
 168 4 |                        hangján köszönt, amibõl a gyerek - a harag e boldog
 169 4 |                     köszönt, amibõl a gyerek - a harag e boldog fegyverszünetében -
 170 4 |                       vált.~Tücskök ciripeltek a napfényben. Már feléjük
 171 4 |                napfényben. Már feléjük lengett a víz édesen rothadt szaga
 172 4 |                  rothadt szaga is, már feltûnt a korhatag fürdõépület is,
 173 4 |                        nem beszélt.~Istenesné, a fürdõsasszony, aki kontyát
 174 4 |                       õket: az elsõbe az apát, a másodikba, melyben Suhajdáné
 175 4 |                  Suhajdáné szokott öltözködni, a fiút.~Kívülük nem is tartózkodott
 176 4 |                        nem is tartózkodott más a parton, csak egy legény.
 177 4 |                   Rozsdás szögeket egyengetett a földön.~Jancsi elõbb vetkõzött
 178 4 |                     elõbb vetkõzött le.~Kijött a kabinjából, de nem tudott
 179 4 |                 áhított vízbe menni. Zavarában a lába fejét nézegette. Amíg
 180 4 |                   fekete szõrös mellét, melyet a gyermek mindig megbámult.~
 181 4 |               Pironkodva nézte, hogy megy apja a tóba.~Csak akkor somfordált
 182 4 |                    mint szokta. Csak botorkált a nyomában, valami bátorítást
 183 4 |                     mogorván mellének szögezte a kérdést:~- Félsz?~- Nem.~-
 184 4 |                        mit mamlaszkodsz?~Annál a cölöpnél álltak, ahol a
 185 4 |                        a cölöpnél álltak, ahol a gyermeknek a csecsbimbójáig
 186 4 |                      álltak, ahol a gyermeknek a csecsbimbójáig ért a víz,
 187 4 |                gyermeknek a csecsbimbójáig ért a víz, az apjának pedig valamivel
 188 4 |                    följebb, mint derékig. Mind a ketten lekuporodtak, nyakig
 189 4 |                      nyakig merültek, élvezték a lanyha tó cirógatását, mely
 190 4 |                pezsgett körülöttük.~Suhajdában a jó érzéstõl ingerkedõ, játékos
 191 4 |                          Nem.~Máris megragadta a fiát, két karjába nyalábolta,
 192 4 |                      nyalábolta, s belevetette a vízbe.~Jancsi röpült a levegõben.
 193 4 |             belevetette a vízbe.~Jancsi röpült a levegõben. Farral toccsant
 194 4 |                     levegõben. Farral toccsant a tóba. A víz kinyílt, aztán
 195 4 |                        Farral toccsant a tóba. A víz kinyílt, aztán rejtelmes
 196 4 |                        Orrán-száján prüszkölte a vizet. Két öklével nyomigálta
 197 4 |                         Két öklével nyomigálta a szemét, mert nem mindjárt
 198 4 |                        és ismét magához ölelte a gyermeket.~Suhajda, amikor
 199 4 |                   elhajította, körülbelül arra a helyre, ahová elõbb, de
 200 4 |                      mégis valamivel messzebb, a köteleket tartó cölöp mögé,
 201 4 |                    kitárt karral lefelé zuhant a vízbe. Ezért hátra is fordult.~
 202 4 |                       is fordult.~Szemben vele a somogyi part nyúlt el. A
 203 4 |                       a somogyi part nyúlt el. A tó tündöklött, mintha millió
 204 4 |               tudniillik kitûnõen tudott úszni a víz alatt is.~Amíg azonban
 205 4 |                   megriadt.~Fölugrott, lábolta a vizet, gyorsan, hogy ahhoz
 206 4 |                     vizet, gyorsan, hogy ahhoz a ponthoz érjen, ahol a fia
 207 4 |                    ahhoz a ponthoz érjen, ahol a fia valószínûleg a vízbe
 208 4 |                        ahol a fia valószínûleg a vízbe pottyanhatott. Közben
 209 4 |                           Jancsi, Jancsi.~Azon a ponton a cölöp mögött se
 210 4 |                  Jancsi, Jancsi.~Azon a ponton a cölöp mögött se találta.
 211 4 |                        karjával hadarni kezdte a tavat lapát módra. Kotorta
 212 4 |                       rendszertelenül, próbált a tó fenekére nézni, a zavaros
 213 4 |                   próbált a tó fenekére nézni, a zavaros víz azonban arasznyira
 214 4 |                     eddig száraz fejét, szemét a csíptetõ üvege mögött kimeresztette,
 215 4 |                     mögött kimeresztette, mint a hal. Kereste, kereste, mindenhogyan,
 216 4 |                        se volt.~Mindenütt csak a víz volt, a víz ijesztõ
 217 4 |                     Mindenütt csak a víz volt, a víz ijesztõ egyformasága.~
 218 4 |                        kacagva áll majd elõtte a cölöpnél vagy távolabb már,
 219 4 |                      egy-két pillanatig maradt a fenéken, s gyermeke nem
 220 4 |                       gyermeke nem mehetett ki a tóból.~A víz fölött olyan
 221 4 |                       nem mehetett ki a tóból.~A víz fölött olyan nyugalmat
 222 4 |                    elképzelni.~- Hé - üvöltött a part felé, s tulajdon hangját
 223 4 |                    ismerte föl -, nincs sehol.~A legény, aki a lélekvesztõt
 224 4 |                     nincs sehol.~A legény, aki a lélekvesztõt szögezgette,
 225 4 |                   Nincs sehol - hörgött belõle a kétségbeesés.~- Kicsoda?~-
 226 4 |                  torkaszakadtából -, segítség.~A legény az evezõpadra tette
 227 4 |                     legény az evezõpadra tette a kalapácsot, lerúgta nadrágját -
 228 4 |                      akarta összevizezni -, és a tóba lépett. Vágtatott,
 229 4 |                       még néhányszor lebukott, a vízbe térdelt, tovább haladt,
 230 4 |                     irányban is keresse, aztán a távolságtól megrémülve,
 231 4 |                   megrémülve, visszatért ahhoz a helyhez, melyet mintegy
 232 4 |                         melyet mintegy õrzött. A cölöpbe fogózkodott, hogy
 233 4 |                     hogy el ne szédüljön.~Mire a legény odaért, Suhajda elbódulva
 234 4 |                       felelni kérdéseire.~Mind a ketten csak ide-oda ténferegtek.~
 235 4 |                 ide-oda ténferegtek.~Istenesné a parton kezét tördelte.~Kiabálására
 236 4 |                        egy csónak is megindult a szerencsétlenség színhelyére,
 237 4 |                        fölösleges volt, hiszen a sekély víz itt nem lephetett
 238 4 |                      Hamarosan híre futamodott a környéken, hogy „valaki
 239 4 |                        környéken, hogy „valaki a vízbe fulladt”. Már mint
 240 4 |                 fulladt”. Már mint tény.~Ebben a pillanatban Suhajdáné a
 241 4 |                        a pillanatban Suhajdáné a parasztkertben a törökszegfûk
 242 4 |                     Suhajdáné a parasztkertben a törökszegfûk között abbahagyta
 243 4 |                 törökszegfûk között abbahagyta a horgolást. Fölkelt, a sötét
 244 4 |               abbahagyta a horgolást. Fölkelt, a sötét kis szobába ment,
 245 4 |                      ment, ahol elõbb Jancsika a fürdõnadrágját keresgélte,
 246 4 |                        ajtót bezárva, elindult a part felé, amint megígérte
 247 4 |                 nyitott napernyõje alatt, mely a tûzõ fény ellen oltalmazta.
 248 4 |                       szaladt egész úton, amíg a fürdõépületig nem jutott.~
 249 4 |                     már két csendõr állott meg a mormoló tömeg, többnyire
 250 4 |                       Jajveszékelve támolygott a partra, a zárt csoport felé,
 251 4 |             Jajveszékelve támolygott a partra, a zárt csoport felé, melynek
 252 4 |                        bukkantak rá, közvetlen a cölöp mögött, ahol apja
 253 4 |                       állott, s mire kihúzták, a szíve nem dobogott, szembogarának
 254 4 |                       állíttatta, rázta belõle a vizet, fölpolcolta a mellkast,
 255 4 |                    belõle a vizet, fölpolcolta a mellkast, mesterséges légzést
 256 4 |                       alkalmazott, tornáztatta a kis, halott karokat, sokáig,
 257 4 |                percenként hallócsõvel figyelte a szívet. Az nem indult meg.
 258 4 |                 táskájába dobta, és elment.~Ez a halál, mely hirtelenül jött,
 259 4 |                     megformált és meredt, mint a földgolyó legnagyobb hegyláncolatai.~
 260 4 |                        fürdõnadrágban üldögélt a parton. Arcáról, csíptetõjérõl
 261 4 |                         csíptetõjérõl csurgott a víz, a könny. Eszelõsen
 262 4 |                  csíptetõjérõl csurgott a víz, a könny. Eszelõsen sóhajtozott.~-
 263 5 |                    Milyen kócos vagy. Hogy lóg a harisnyád. A körmeid pedig,
 264 5 |                    vagy. Hogy lóg a harisnyád. A körmeid pedig, a körmeid.
 265 5 |                    harisnyád. A körmeid pedig, a körmeid. Megint gyászolnak.~
 266 5 |                  mindig ez következett:~- Nézd a kis Morvay Pistit.~Amíg
 267 5 |                       kefével simogatta hajam, a kis Morvay Pistirõl kellett
 268 5 |                 hallanom, az osztálytársamról.~A kis Morvay Pistit úgy utáltam,
 269 5 |                     hallatára összeszorítottam a torkom, s az öklõdés hangját
 270 5 |                vérszegény nyakát.~Játék közben a kabátját levetette, hogy
 271 5 |                       elõbb óvatosan feltûrte, a csuklója fölé. Még fürödni
 272 5 |                        fráter volt.~Könyveiben a leckét hajszálvékony vonalakkal
 273 5 |                       nemegyszer láttam, amint a verõfényben gyanakodva szemlélte
 274 5 |                      porszemet keresett rajta. A hüvelykével meg a nagyujjával
 275 5 |                       rajta. A hüvelykével meg a nagyujjával lepöccentette.
 276 5 |                 rosszul sült krémes lepény.~Ha a tanár arról magyarázott,
 277 5 |                        arról magyarázott, hogy a forró leves után helytelen
 278 5 |                        Tudom, fiam - bólintott a tanár elismerõen. - A te
 279 5 |                bólintott a tanár elismerõen. - A te édes jó atyád kitûnõ,
 280 5 |                 mindnyájan.~Pisti zsebre vágta a dicséretet, leült, semerre
 281 5 |                     Kezembõl idegesen kapta ki a bicskámat:~- Mit csinálsz,
 282 5 |                       szerencsétlen? Rálehelsz a tollkés pengéjére. Hisz
 283 5 |                pengéjére. Hisz megrozsdásodik.~A bicskát „tollkés”-nek nevezte,
 284 5 |                        az evést „étkezés”-nek, a gondolatot „eszmé”-nek.
 285 5 |                   évekig nem láttam õt, eltûnt a példakép, melyet mint utánzandó
 286 5 |                   Budapesten találkoztam vele, a körúton.~Mi akkor már régen
 287 5 |                  ellenére nem vehette át azzal a lelkiismeretességgel, melyet
 288 5 |                   beült egy irodába díjnoknak.~A nõk iránt nemigen érdeklõdött.
 289 5 |                     sétáltunk, mutogattam neki a lányokat:~- Ez csak szép? -
 290 5 |               szabályos.~Láttam, hogy szenved. A lány kócos haja nyugtalanította.
 291 5 |                      Majd azt mondta, hogy „ez a világ legszebb nõje”, és
 292 5 |             Harmincéves korában meglelte ennek a nõnek a mását, kinek épp
 293 5 |                 korában meglelte ennek a nõnek a mását, kinek épp ily kék
 294 5 |                illettek. Pisti ebben az idõben a földrajzi könyvekben található „
 295 5 |                         Háromszobás fészkükben a parkettek kockáin úgy tipegtek,
 296 5 |                     kockáin úgy tipegtek, mint a sakktáblán. Mindennek megvolt
 297 5 |                  sakktáblán. Mindennek megvolt a maga helye. Tudták, hogy
 298 5 |                     irodákban, kifüggesztettek a szobák falaira.~Az asszony
 299 5 |                   Pisti ruháit vasalta, holott a hordás által csak még rendesebbek
 300 5 |                     rendesebbek lettek. Ügyelt a bútorokra, hogy egy milliméterrel
 301 5 |                        se mozduljanak el arról a helyrõl, amelyre férje tette.
 302 5 |                 idegrohamot kapott attól, hogy a vendég a szõnyegre ejtette
 303 5 |                    kapott attól, hogy a vendég a szõnyegre ejtette szivarja
 304 5 |              kivonatolta, hogy el ne felejtse. A száz kötethez legalább húsz
 305 5 |                     fölriadt álmából. Ilyenkor a szalonba rontott, megnézni,
 306 5 |                        rontott, megnézni, hogy a dívány ott van-e, ahol volt,
 307 5 |                     ott van-e, ahol volt, vagy a konyhába szaladt, mert eszébe
 308 5 |                       mert eszébe jutott, hogy a porkefét a fényezõkefén
 309 5 |                        jutott, hogy a porkefét a fényezõkefén felejtette.
 310 5 |                         Sokáig élték volna ezt a paradicsomi életet, ha boldogságukat
 311 5 |                   zavarja.~Egy este az asszony a szalonból áthozta a karosszéket
 312 5 |                    asszony a szalonból áthozta a karosszéket a hálószobába,
 313 5 |                szalonból áthozta a karosszéket a hálószobába, leült, úgy
 314 5 |                       az urát.~Pisti, kinek ez a szabálytalanság végtelenül
 315 5 |                       forgópisztolyát, és mind a hat golyót belelõtte feleségébe.~
 316 5 |                        belelõtte feleségébe.~5~A mentõk kényszerzubbonyt
 317 5 |                     húztak rá. Dühöngött. Fönn a mentõkocsiban arra kérte
 318 5 |                       mentõkocsiban arra kérte a mentõorvost, hogy egészen
 319 5 |             párhuzamosan üljön melléje. Miután a mentõorvos teljesítette
 320 6 |                        hozatta lakását.~Miután a szobákat mind-mind kifestették
 321 6 |              föltisztogatták, észrevette, hogy a szalon még mindig sötét.
 322 6 |                      Gondolt egyet, áthívatott a szomszédból egy napszámost,
 323 6 |                       szólt hozzá:~- Vágja ki.~A napszámos létrát támasztott
 324 6 |                    napszámos létrát támasztott a fához, lassan fûrészelni
 325 6 |                       fûrészelni kezdte. Elõbb a koronát.~A nagy ágak egymás
 326 6 |                       kezdte. Elõbb a koronát.~A nagy ágak egymás után hullottak
 327 6 |                    után hullottak le recsegve, a gallyak csak valami különös
 328 6 |                          Miért?~- Mert elvette a fényt. Nézd, máris világosabb
 329 6 |                 Fogalmam sincs.~Borbély bement a könyvtárszobába, kihozott
 330 6 |                      negyvenéves vagyok. Elõbb a fejemet, aztán a karjaimat,
 331 6 |                         Elõbb a fejemet, aztán a karjaimat, a combjaimat.~-
 332 6 |                    fejemet, aztán a karjaimat, a combjaimat.~- Már alig termett.~-
 333 6 |                           Nem lehetett megenni a barackjait. Tudod, hogy
 334 6 |                     Egy indus tudós fölfedezte a fák központi idegrendszerét.
 335 6 |                 Kimentek az udvarba.~Ekkor már a törzsét emelte ki a napszámos.
 336 6 |                        már a törzsét emelte ki a napszámos. Ágai, gallyai
 337 6 |                     Ágai, gallyai ott hevertek a földön, még zöld levelekkel.
 338 6 |                   földön, még zöld levelekkel. A levelek susogtak a szeptemberi
 339 6 |                 levelekkel. A levelek susogtak a szeptemberi szélben.~- Mintha
 340 6 |                    élne - mondta az asszony.~- A halott haja - mondta a férfi.~
 341 6 |                         A halott haja - mondta a férfi.~4~Aztán, mikor a
 342 6 |                        a férfi.~4~Aztán, mikor a fát egészen összeaprították
 343 6 |                     összeaprították s levitték a pincébe, hogy télire tüzeljenek
 344 6 |                        vele, visszatértek mind a ketten a szalonba.~- Határozottan
 345 6 |                     visszatértek mind a ketten a szalonba.~- Határozottan
 346 6 |                        Bözsi - hívta Borbélyné a cselédet -, ugye, világosabb
 347 6 |                        Föltétlenül - válaszolt a férfi -, sokkal világosabb
 348 6 |                     nem beszéltek többet.~Mind a ketten úgy érezték, hogy
 349 7 |                   kisebb városból, melynek már a nevét is elfelejtettem.~
 350 7 |                     jött ide lebonyolítani, de a tárgyalások elhúzódtak,
 351 7 |                 üzletemberrel, telefonoztatott a szálloda portásával ennek-annak,
 352 7 |               megismerte Budapestet, kirándult a hegyekbe, üldögélt kávéházainkban,
 353 7 |                üldögélt kávéházainkban, s este a kerti vendéglõben cigányzenét
 354 7 |                       vacsoráját, néha azonban a saját vacsoráját se fizette
 355 7 |                   találkoztak vele, igyekeztek a maguk számára lefoglalni,
 356 7 |                      túlságosan ne férkõzzenek a közelébe.~Az amerikai olykor
 357 7 |                láthatja, hogy nyomorgunk ebben a szûk lakásban. De siess,
 358 7 |               kérésével.~Ha betoppant hozzájuk a vendégük, férj és feleség
 359 7 |                      ráordítani, így:~- Pénzt.~A rokonszenves yankee csak
 360 7 |            rokonszenves yankee csak nézelõdött a kék szemével, s ez õket
 361 7 |                  zavarba hozta. L.-né lökdöste a férjét, hogy már kezdje.~
 362 7 |               általános nyomorúságról beszélt, a megélhetés nehézségeirõl.
 363 7 |                         Az amerikait érdekelte a téma: az itteni szociális
 364 7 |                      láttak. Némán kotorászott a sok titokzatos bõrrekeszben.
 365 7 |                       meglelte, amit keresett. A villácskájának képét mutatta
 366 7 |                vendégszeretetüket, és zsebében a traveller-cheque-jével a
 367 7 |                       a traveller-cheque-jével a pályaudvarra hajtatott.~
 368 7 |                 kikísérték az állomásra, abban a reményben, hogy majd az
 369 7 |                  utolsó pillanatban, közvetlen a vonatra szállás elõtt ad
 370 7 |                         ha nem is nekik, talán a kislányuknak, akit ünnepi
 371 7 |                  vittek.~Ebben is csalódtak.~3~A baráti viszony azután se
 372 7 |                     világosabb célzásokat tett a küszködésre, amit az amerikai
 373 7 |                    dollárt. Az amerikaiak csak a számokat értik.~L. meg is
 374 7 |                    Levelére választ se kapott.~A végkielégítést hamarosan
 375 7 |                          Lehet, hogy elveszett a leveled.~- Én már nem írok
 376 7 |                fogpiszkálógyárat. Ezeknek csak a munka a bálványuk. Azt hiszik,
 377 7 |        fogpiszkálógyárat. Ezeknek csak a munka a bálványuk. Azt hiszik, hogy
 378 7 |                         hogy itt is úgy röpköd a munkaalkalom, mint náluk.
 379 7 |                  megdöglöttem, és özvegy vagy, a kislányom árva, kidobtak
 380 7 |                   utcára. Ez talán megindítja. A kislányt szerette. Ezekre
 381 7 |                      kislányt szerette. Ezekre a hülyékre csak ilyen ponyvaregényekkel
 382 7 |                      kell õket kólintani.~Mind a ketten furcsállták a tervet,
 383 7 |                      Mind a ketten furcsállták a tervet, de a férj megfogalmazta
 384 7 |                       furcsállták a tervet, de a férj megfogalmazta a levelet,
 385 7 |                        de a férj megfogalmazta a levelet, a felesége lemásolta,
 386 7 |                       megfogalmazta a levelet, a felesége lemásolta, s elküldte.~
 387 7 |                felesége lemásolta, s elküldte.~A levél rövid volt és brutális:
 388 7 |            elfelejtette az amerikait is, mikor a posta egy csekket hozott,
 389 7 |                        föltétlen szüksége volt a háztartásban. A hátramaradó
 390 7 |                  szüksége volt a háztartásban. A hátramaradó összegbõl sírkövet
 391 8 |                                                A TÉGLA~Egy verõfényes napon,
 392 8 |                       ég oly szelíd volt, mint a nyugodt tenger, vidáman
 393 8 |                       ház mellett haladtam el. A járdán az építkezési vállalat
 394 8 |                     bandukoltam.~Gyönyörködtem a munka ütemében, a kalapácsok
 395 8 |                Gyönyörködtem a munka ütemében, a kalapácsok csilingelésében,
 396 8 | fogpiszkáló-építményeimet hozták eszembe. Fönn a tér végtelenségén, a kék
 397 8 |                      Fönn a tér végtelenségén, a kék égben, köteleken lengõ
 398 8 |                énekeltek.~Egyszerre valahonnan a negyedik emeletrõl - oly
 399 8 |                    Csengve széttört, közvetlen a lábam elõtt. Vörhenyes pora
 400 8 |                       is távolodtam tõle, majd a magasba pillantottam, oda,
 401 8 |               pillantottam, oda, ahonnan jött. A munkások már nem énekeltek,
 402 8 |                másodperccel utóbb érkezem erre a helyre, akkor szétloccsant
 403 8 |                        nem élek többé. Lábamat a halál õsi dermedete meggyökereztette.~
 404 8 |                       folytatni utamat. Néztem a téglát, igen kíváncsian.~
 405 8 |                       hogy ismerem. Ez volt az a tégla, mely mindnyájunk
 406 8 |                 mosolyogtam. Nem hittem benne.~A halál pedig mindennap számtalanszor
 407 8 |                   kisebb kárt tegyenek bennem, a fölvonón belekapaszkodtam
 408 8 |                      fölvonón belekapaszkodtam a bársonypadba, hogy a szerencsétlenség
 409 8 |          belekapaszkodtam a bársonypadba, hogy a szerencsétlenség pillanatában
 410 8 |                       pillanatában csökkentsem a zökkenést, nyári zivatarok
 411 8 |                         nyári zivatarok idején a mennydörgés után nyitott
 412 8 |                    után nyitott szájjal vártam a villámütést. Képzeletem
 413 8 |                        ízzé-porrá tört téglát, a példabeszédek hírhedt tégláját,
 414 9 |                                      KÖRKÉRDÉS~A híres író korán õsz oroszlánsörényével
 415 9 |             reggelizett cukor nélkül. Belépett a titkárja. A reggeli postát
 416 9 |                   nélkül. Belépett a titkárja. A reggeli postát hozta.~-
 417 9 |                     tõle.~- Semmi - jelentette a titkár. - Néhány magánlevél.
 418 9 |                   titkár. - Néhány magánlevél. A hollandi kiadó pénzt küld.
 419 9 |                       Azonkívül egy körkérdés.~A híres író elbiggyesztette
 420 9 |                      érdeklõdött:~- Mirõl szól a körkérdés?~- Az emberiség
 421 9 |                  emberiség jövõjérõl - rebegte a titkár, s máris gyorsan
 422 9 |                       jövõjében, és hogy látja a háború keserû tapasztalatai
 423 9 |                  keserû tapasztalatai után?... A mozi... a rádió... Nagyon
 424 9 |               tapasztalatai után?... A mozi... a rádió... Nagyon fontosnak
 425 9 |                válaszát...~- Satöbbi - hadarta a titkár -, a szokott formaságok.~-
 426 9 |                  Satöbbi - hadarta a titkár -, a szokott formaságok.~- Csak
 427 9 |                      olvassa tovább - szólt rá a híres író, szigorúan.~Nagyon
 428 9 |                 szánjuk.~- Igen, igen - mondta a híres író, felkönyökölt
 429 9 |                     darabig merengett. Részint a holland forintokon merengett,
 430 9 |                        útján szaporodtak, mint a baktériumok. Az emberiség
 431 9 |                    vélte.~- Diktálok - fordult a titkárhoz. - Az emberiség
 432 9 |                        ugye? Adja csak ide azt a levelet.~A titkár átnyújtotta.
 433 9 |                        csak ide azt a levelet.~A titkár átnyújtotta. Erre
 434 9 |                       titkár átnyújtotta. Erre a híres író elsápadt. Levonógéppel
 435 9 |                       mormolta fogai között, s a levelet összegyûrte, ledobta
 436 9 |                   levelet összegyûrte, ledobta a földre.~A titkár aki gyorsíróironját
 437 9 |                 összegyûrte, ledobta a földre.~A titkár aki gyorsíróironját
 438 9 |                        aki gyorsíróironját már a papíron lebegtette, elõrehajolt:~-
 439 9 |                       írunk?~- De - sóhajtotta a híres író, mint egy vértanú -,
 440 9 |                       emberiség hanyatt-homlok a végsõ veszedelembe rohan.~
 441 10|                     megyek ki az állomásra. De a keltõóra késõn csörömpölt
 442 10|                    csomagoltak be, s indultam.~A pályaudvaron három hordár
 443 10|                       nyitotta az ajtót, másik a kocsit fizette, harmadik
 444 10|                       az ajtó üvege. Megjelent a kalauz. Feszesen tisztelgett,
 445 10|                   pillanat múlva lenn kiabálta a hordárom számát, s vele
 446 10|                   tûzvész ütött volna ki. Jött a hordár. Könnyû kézibõröndömet,
 447 10|                    volna, ketten hozták, õ meg a kalauz. Alig múlt pár perc,
 448 10|                    kalauz. Alig múlt pár perc, a kalauz ismét feltûnt ajtóm
 449 10|                    darabig félénken szemléltek a folyosóról, valamit tárgyalhattak,
 450 10|                beléptek. Értésemre adták, hogy a mellette levõ fülkében még
 451 10|                   fáradni, õk azonnal lezárják a fülkét, állandóan közelemben
 452 10|                      Nem szóltam semmit.~Ebben a pillanatban meggyulladt
 453 10|                        pillanatban meggyulladt a villany, tündéri fénnyel
 454 10|                      kívánságom is teljesedik. A kalauz fölpolcolta elém
 455 10|                        kalauz fölpolcolta elém a kis lecsapható asztalkát.
 456 10|                     asztalkát. Íme, gondoltam, a mesék terüljasztalkája.~
 457 10|                      azonban mindenesetre.~Ezt a félreértésüket ekkor még
 458 10|                   Késõbb, amikor már megindult a vonat, lehetetlen volt kiesnem
 459 10|                      volt kiesnem szerepembõl. A kalauzok, az étkezõkocsi
 460 10|                     étkezõkocsi alkalmazottai, a takarítóasszonyok folyton-folyvást
 461 10|                         Amint le-föl járkáltak a folyosón, amennyire a hódolat
 462 10|                járkáltak a folyosón, amennyire a hódolat megengedi, egy-egy
 463 10|                      ketrecbe zárt vadállatra, a legnemesebbre, az állatok
 464 10|                        nekem is örömet okozott a játék. A szélhámosok szívdobogtató
 465 10|                        örömet okozott a játék. A szélhámosok szívdobogtató
 466 10|                      mindent tud. Tartózkodtam a gondolkodástól is, mert
 467 10|                        vés arcunkra. Mindössze a fákat néztem, igen szigorúan,
 468 10|                        ijedten ugrottak félre.~A személyzetnek láthatólag
 469 10|                       párkányára támasztottam, a gondolat is kétségbe ejtette
 470 10|                    kétségbe ejtette õket, hogy a durva fa esetleg feltörheti
 471 10|                        segítségemre siessenek. A kocsi másik végében bõgni
 472 10|                  csecsemõ. Ijedten futkároztak a folyosón, aztán a csecsemõ
 473 10|                  futkároztak a folyosón, aztán a csecsemõ hirtelen elnémult.
 474 10|                  hosszú késsel azonnal elvágta a csecsemõ torkát, de lehet
 475 10|                      lehet az is, hogy az anya a maga jószántából dobta ki
 476 10|                 jószántából dobta ki gyermekét a robogó vonatból, nehogy
 477 10|              borravalót nem adtam. Közönyösen, a levegõbe meredve hallgattam.
 478 10|                    akinek gondoltak.~Egyébként a pályaudvaron mindenki „vigyázz”-
 479 10|                 mindenki „vigyázz”-ban állott. A jegyszedõ vasutas is. Nem
 480 10|                         azon az ösvényen, mely a csillagok felé vezet.~1928~ ~
 481 11|                      ifjú mordályégetõk, annak a tisztes, hagyományokban
 482 11|                      röhögni.~Ismeritek ezeket a fölolvasó üléseket. A terem
 483 11|                   ezeket a fölolvasó üléseket. A terem komor, fönn gázlángok
 484 11|                  asztalon két gyertya ég, mint a siralomházban vagy egy szegényes
 485 11|                       Igen, én ilyenkor mindig a halálra gondolok, a gyászszertartásra.
 486 11|                     mindig a halálra gondolok, a gyászszertartásra. A fölolvasó
 487 11|                 gondolok, a gyászszertartásra. A fölolvasó kántáló hangja,
 488 11|                 fölolvasó kántáló hangja, akár a halottas ének. Csak arra
 489 11|                    ének. Csak arra várok, hogy a koporsófödelet, mely valahol
 490 11|                   koporsófödelet, mely valahol a falhoz támasztva áll, megragadják
 491 11|                     támasztva áll, megragadják a gyászhuszárok. Az asztalt
 492 11|                   posztó borítja. Vizespoharak a sárgás bádogtálcán, s a
 493 11|                        a sárgás bádogtálcán, s a palackban víz, igazi víz.
 494 11|                       víz, igazi víz. Üdvözlöm a vizet, mely legalább valódi,
 495 11|                      valódi, harmatcsöpp nekem a sivatag aszályában. Üdülés
 496 11|                       lankadt lelkemnek, mikor a fölolvasó egy kortyot iszik,
 497 11|                      Milyen szép künn az élet, a nõk és a bûnök, a patikában
 498 11|                    szép künn az élet, a nõk és a bûnök, a patikában a méregszekrény,
 499 11|                        élet, a nõk és a bûnök, a patikában a méregszekrény,
 500 11|                        és a bûnök, a patikában a méregszekrény, a sok hirtelen