Fejezet

 1 2 |     megállapíthassa a hasonlóságot. Ha a lány helyébe egy kalandor
 2 3 |        látom itt és ott, mindenütt. Ha reggel kilépek az utcára,
 3 3 |      lélegzeni. Nem feltûnõ. Hiszen ha feltûnõ volna.~Sokkal jobb
 4 3 |        példányban forogna közkézen. Ha kitekintek az ablakon, a
 5 5 |         rosszul sült krémes lepény.~Ha a tanár arról magyarázott,
 6 5 |          iránt nemigen érdeklõdött. Ha sétáltunk, mutogattam neki
 7 5 |           ezt a paradicsomi életet, ha boldogságukat egy jelentéktelen
 8 7 |             elõrukkoljon kérésével.~Ha betoppant hozzájuk a vendégük,
 9 7 |            át egy nagyobb összeget, ha nem is nekik, talán a kislányuknak,
10 8 |             veszedelemben forogtam. Ha egy kicsit kilépek, s valami
11 9 |     elbiggyesztette száját. Utálta, ha körkérdésekkel zaklatják.
12 9 |            egyet utált jobban. Azt, ha nem zaklatják körkérdésekkel.~
13 11|                   CHMELL ARISZTID~1~Ha meghalunk, egyszerre mindent
14 11|          fényében ragyogott. „Hejh, ha még egy olyant énekelni
15 11|         élclapok is szerepeltették. Ha valamelyik ócska humorista
16 11|            le. Tömegeket idézett, s ha szükségesnek mutatkozott,
17 11|          vélték, hogy leghelyesebb, ha befekszik az osztályra.
18 11|          beivódott minden tárgyába. Ha Arisztid leheveredett a
19 11|      pontossággal támolygott elõre. Ha valaki kinyitotta a száját,
20 11|       Petõfi Zoltán. Petõfi Zoltán. Ha sorsát összevetette az övével,
21 11|     kijavítani, folytatni. Viszont, ha ezeket az odacsirizelt toldalékokat
22 12|         kaffogott, feléje ugrált, s ha a konyhaablakot nem veszi
23 12|         kiszimatolta jöttét-mentét. Ha falt, abbahagyta, ha aludt,
24 12| jöttét-mentét. Ha falt, abbahagyta, ha aludt, fölébredt, ha valahol
25 12|    abbahagyta, ha aludt, fölébredt, ha valahol a harmadik szobában
26 12|      azonban egyoldalú volt. Aztán, ha a kutyaugatás nem is hallatszik
27 12|       utálom. Milyen boldog volnék, ha kirohanhatnék, s egy súlyos
28 13|      simogatta a lágy kecskebõrt, s ha akarta, ha nem, azon tûnõdött,
29 13|            kecskebõrt, s ha akarta, ha nem, azon tûnõdött, hány
30 13|           annyira megáhította, hogy ha lehet, okvetlenül cserél
31 14|          nála, tagbaszakadt, izmos. Ha belépett valahová, tele
32 14|          fésûn, ajnározta. Éjszaka, ha moccant, riadtan ugrott
33 14|             méltó felesége lehetne, ha kitûnõen tudna „reprezentálni”.~
34 15|    cukrászdába, mint egy hivatalba. Ha néhány percet késnek, a
35 18|          függeléke volt kutyájának. Ha összevetették a két élõlényt,
36 18|           hengergõzött a szõnyegen. Ha megkérték, röhögött vidám
37 19|             horkolok. Az utcapadon, ha kedvem van, fõbe lövöm magam.~
38 20|      hazakerüljön. Csak haza, haza. Ha nem is az aranykupolás,
39 21|               Késõbb ezt gondolom:~„Ha most Pali meg tudná írni,
40 21|        bölcsen egyesíti a jósággal. Ha elfárad az élet harcában,
41 22|             Jó lélekkel ajánlhatom. Ha méltóztatik érdeklõdni,
42 22|             meg nem szokja. Baj is, ha nincs így.~Az új ruhában
43 22|         lehet segíteni. Legokosabb, ha tanár úr befogja és elhordja
44 23|            vagy a halotté.~Még élt.~Ha hozzáértek, ficánkolt, csapkodott
45 24|            igyekszem. Mi történnék, ha most csakugyan lebotorkálnék
46 24|           hasadékán bekémlelt.~Jaj, ha én egyszer bemehetnék ide,
47 24|       Megkérdezné, hogy mit akarok. Ha pedig bejutnék az üvegajtóig,
48 25|   kegyetlenség. Ilyenek az orvosok. Ha szükség van rájuk, sehol
49 25|              Csak ide a szomszédba. Ha azt elintéztem, nyomban
50 27|           hogy mit jelent ez. Apám, ha meglátja otthon, elnadrágol.
51 27|          már tudom, hogy nem. Azóta ha szentekrõl, földi angyalokról
52 28|             fõorvos jelentkezett:~- Ha megengedné, méltóságos asszonyom,
53 30|      asszonyok. Megérdemelnéd. Jaj, ha kezeim közé kaparinthatnálak.
54 31|   kétszoba-konyhás budai lakásában. Ha számba vesszük, hogy összesen
55 31|           kártyázik, nem dohányzik, ha hazajön a hivatalból, folyton
56 31|          boldog magánhivatalnok ül.~Ha köhögnek és sírnak a gyermekei,
57 31|             neki egy motorcsónakja. Ha látja, hogy halántéka deresedik,
58 31|         vénül, csúnyul, savanyodik, ha otthon kenyérgond miatt
59 31|         kenyérgond miatt nyafognak, ha édesanyja mosás után a derekát
60 31|            után a derekát fájdítja, ha a napa különbözõ színû szemölcseit
61 31|             szemölcseit bibirkálja, ha a hallgatag erdélyi menekült
62 31|             neki van motorcsónakja. Ha mások lenézik és megvetik,
63 31|          mások lenézik és megvetik, ha a gyárban lüszter karvédõvel
64 31|     karvédõvel bebugyolálva körmöl, ha unos-untalan eszébe hozzák,
65 31|            nincs is motorcsónakjuk. Ha télen a Duna arasznyira
66 31|     méternyire födi el a jégkérget, ha sötétség takarja el még
67 32|             se. Csak mink adjuk ki. Ha valamit hibázunk, akkor
68 32|           Nem lett volna helyesebb, ha egyszerûen továbbállok,
69 33|            õket, különösen este. De ha egy kutyának szét kellett
70 33|           mert az elmúlás izgatott. Ha a halál rejtelmes szobájába
71 33|          undorodtam. Düh fogott el, ha a kis, édes tündérkékrõl
72 33|             szörnyethalt.~Hazudnék, ha azt állítanám, hogy ijesztõ
73 35|        vízcsapot, alá tartja fejét. Ha a tûzoltótrombiták rivallanak,
74 35|             arra az eshetõségre is, ha például házát körülzárnák,
75 39|           aki a környéken posztolt. Ha valaki a mi utcánk iránt
76 39|           futni, kapupénzt fizetni, ha tíz elõtt is hazatérhetünk?