Fejezet

 1 1 |             egyet, vészesen és furcsán, majd dulakodni kezdett egész
 2 2 |              paskolni kezdte a könyvet, majd a géphez lépett, mely vasalkatrészeivel
 3 4 |                az anyja. - Ugye tanulsz majd, Jancsikám?~- Sírba visz
 4 4 |                szépen a nadrágodat. Apa majd elvisz fürödni.~Jancsi nem
 5 4 |            mintha késlekedõ fiát várná. Majd nyilván mást gondolt. Kiment
 6 4 |             utána kiáltott, hogy késõbb majd õ is lejön a partra.~Suhajda
 7 4 |              kibukott, hogy kacagva áll majd elõtte a cölöpnél vagy távolabb
 8 4 |                  sokáig, nagyon sokáig, majd percenként hallócsõvel figyelte
 9 5 |     elõrenyújtva.~Pisti sokáig bámulta. Majd azt mondta, hogy „ez a világ
10 6 |               asszony.~- Hát még télen. Majd csak akkor fogjuk igazán
11 7 |                 abban a reményben, hogy majd az utolsó pillanatban, közvetlen
12 7 |           Különben is mit írjak? Megint majd valami scheme-mel jön, hogy
13 8 | vigyázatossággal el is távolodtam tõle, majd a magasba pillantottam,
14 10|            utaznom. Úgy terveztem, hogy majd villamoson megyek ki az
15 10|           kalauz. Feszesen tisztelgett, majd felém hajolva bizalmasan,
16 11|                nem értik meg kortársai. Majd azt képzelte, hogy „hanyatlik”.
17 11|              hogy ez hazánk veszedelme, majd egy másik regényt, melynek
18 11|                 arról ábrándozott, hogy majd kórágyán fejezi be. De ereje
19 11|            mennyire szerette a szépet”, majd tanári mûködését méltatta.
20 11|           kellemesen csiklandozta, hogy majd fölsikoltott. Egyik-másik
21 11|                  arra az idõre, „amikor majd olvasni tudja”.~Õsszel az
22 11|             haját, szája tajtékot túrt, majd lebukott a földre, a súgólyukig
23 11|              fiókba, apja munkái mellé. Majd újba fogott. Az írást megszokta,
24 11|              néztem. Azt reméltem, hogy majd vele tarthatok haza egy
25 12|                ismeri a nagyságos urat. Majd megszokja.~2~Az új lakót
26 12|              Nem tudom, mi lelte.~- No, majd összebarátkozunk - biztatta
27 12|        Dehogyisnem - felelt a cseléd -, majd megbolondul érte. De most
28 12|             gyorsíró egy darabig nézte, majd a botránytól tartva, beiszkolt
29 12|            fölvonó fölfelé zötyög vele, majd figyelték a mindennapos
30 12|            Cirbusz ezt indítványozta:~- Majd behozom a kutyát.~10~A kutya
31 12|             arccal mondotta:~- Remélem, majd magamhoz fogom édesgetni.~-
32 13|         lubickolva élvezte lanyhaságát, majd miután felüdült a csapból
33 13|               be, ölében a kisleánnyal, majd õ.~Zöld júliusi éjszaka
34 14|             héten írt neki egy levelet, majd minden hónapban egy levelezõlapot.
35 14|                  Fölszólította Berlint, majd Bécset, utána ismét Berlint.
36 14|                 Folyton ígérgette, hogy majd karácsonyra, anyuskám, de
37 14|             karácsonykor azt írta, hogy majd húsvétkor, anyuskám, s húsvétkor
38 14|         anyuskám, s húsvétkor azt, hogy majd jövõ karácsonyra.~Erzsébet
39 15|              portékát készítgetik, mely majd mint kidolgozatlan nyersanyag
40 15|               szakmánymunkások kezében, majd csiszolva, leráspolyozva,
41 15|               csiszolva, leráspolyozva, majd pedig befestve, csillogva,
42 16|                a bölcs. - Az õrszobában majd agyba-fõbe verik. Vagy el
43 17|                 hang. - Lustálkodsz? No majd fölpezsdítelek.~Szíjostor
44 17|                 az alvilágban tovább él majd, de azt is tudta, hogy ez
45 17|             Tenyerével eltakarta arcát. Majd két kezét az égnek emelte,
46 17|             révésznek a fuvardíjat, aki majd átszállítja a Styxen.~De
47 20|                 bólingatott mosolyogva, majd elkomorult. - Tudod, fiam,
48 22|             eddig ott ragyogott. Ujjait majd nagyon szétterpesztve, majd
49 22|             majd nagyon szétterpesztve, majd nagyon összecsukva tartózkodó
50 22|              legelsõ. Akarod a címét?~- Majd alkalomadtán.~Juhász Máté
51 22|              úrnak, szívesen elkísérem. Majd én magam fogom kérdõre vonni.~
52 24|                 tagja. Ez néha szomorú. Majd valamikor máskor szerzek
53 25|      vakbélmûtétem van. Mihelyt végzek, majd elmegyek.~- Hány órakor
54 28|                be kell kötni. Ebéd után majd jöjjön át hozzám.~A rögtönzött
55 28|                  mint valami csecsemõt, majd pólyát készített gézbõl,
56 28|         ragasztva le a pólyát.~- Holnap majd megint jöjjön át - mondta
57 29|            Isten áldja - szólt az úr -, majd mi eligazítjuk otthon.~-
58 29|            tetszettek neki legjobban.~- Majd eladjuk - jegyezték meg
59 30|             Csodában reménykedett, mely majd véget vet ennek. Hiába reménykedett.
60 30|             felesége orra elé tartotta, majd hirtelen kinyitotta:~- Ide
61 31|              Szórakozottan figyelt rám, majd csak ennyit jegyzett meg,
62 32|                 másik vendégé lesz, aki majd jön. Nem a miénk ez a ház
63 35|               aki hamarosan végezni fog majd vele.~Csak nem a halál csönget? ~
64 35|            keserû emlõt.~De vajon tud-e majd dolgozni nélküle õ, aki
65 35|                  hogy nemsokára el kell majd innen mennie.~10~Benyit
66 35|       csöngetett be hozzád. ~Eltûnõdik, majd ezt mondja:~- Egyelõre téves
67 36|                évig használhatja, aztán majd erõsebbet kell szereznie.~
68 37|            hozzá, elõbb az anyanyelvén, majd más nyelveken, németül,
69 37|                  és elment innen, amint majd õk is elmennek.~Többé már
70 38|             pedig az ismeretlenhez, aki majd megtalálja holttestét azon
71 38|                véve.~Úgy tervezte, hogy majd éjszaka öli meg magát, amikor
72 39|               haza, ilyen nagyokat, ni. Majd leroskadtam alattuk. Mégse
73 39|               formáltak a fülük köré -, majd újra megkérdezték, milyen
74 39|          infláció” és „defláció” miatt. Majd egyéb ínségek miatt. Szerencsére
75 39|              sok.~Itt se igen nézegetem majd magam. Nem lesz hozzá kedvem.