Fejezet

 1 1 |            Aztán csönd lett.~István ott hevert a padlón. Koponyájából
 2 2 |                Menjen ki, és várjon ott künn.~A lány visszatántorgott
 3 3 |        Azóta csakugyan látom itt és ott, mindenütt. Ha reggel kilépek
 4 3 |    mellettem, szinte meg se lát, de ott van színházi fõpróbákon,
 5 4 |     lobogtatva hozta ki az udvarba. Ott csak az anyja várta. Fölágaskodott
 6 4 |         parton, csak egy legény. Az ott valami döglött lélekvesztõt
 7 4 |     elõre-hátra, jó messzire, hátha ott bukott föl, Jancsi tudniillik
 8 5 |             megnézni, hogy a dívány ott van-e, ahol volt, vagy a
 9 6 |            napszámos. Ágai, gallyai ott hevertek a földön, még zöld
10 11|        közül.~Pimaszul rábámultunk. Ott ült két gyertya között,
11 11|         fájdalma és gyámoltalansága ott van, mikor nem takarja el
12 11|      szünidõben elment a klinikára. Ott kikérdezték, s azzal bocsátották
13 11|             megnézi, hogy mi is van ott, nyomban összevarrta. A
14 11|          egy tizenhárom éves fiú is ott állt könnyekben fuldokolva,
15 11|       melynek mély nyoma még mindig ott látszott az orra nyergén.
16 11|       barátját egy ablakmélyedésbe, ott hosszan vallatgatta, s azalatt
17 11|              a súgólyukig gurult, s ott irtózatos kínok között lehelte
18 11|         királyné nászágyán miért ül ott az udvari bolond és egy
19 11|        azoknak a fickóknak is, akik ott a kávéházban vihogtak. Rossz
20 12|       köszönne a kutyának.~De amint ott állt elõtte hajadonfõtt,
21 12|      cirkuszok porondjára, ahol már ott vannak az áldozatra kiszemelt
22 13|             Fölszaladt a rendelõbe. Ott azt mondták, hogy a tanár
23 13|         kissé visszatorpant. Elzász ott ült az íróasztalnál, barna
24 13|      üzletébe is. Egy hete nem járt ott. Több francia levelet kell
25 14|            Davosban állapodtak meg. Ott háromszobás lakásuk volt.
26 14|            Áldott vagy, Erzsébet, s ott fenn várnak téged.~1929~ ~
27 15|    kisasszonyra, megállapítva, hogy ott van elõtte. - Mit rendel? -
28 15|           nem jönnek?”~De akkor már ott vannak. Letelepednek szokott
29 15|            cukrászdába, látja, hogy ott van Márta is.~„Hát õ is” -
30 16|             kitántorgott az utcára.~Ott megint csak állt, mint a
31 17|           világított. Az úgy feküdt ott, amint hagyta. Csak az álla
32 17|            fásultan az utcára ment. Ott ténfergett sokáig, hogy
33 19|           látom, hogy egy leány áll ott, divatjamúlt rövid szoknyában,
34 20|   szoba-konyhás lakásba. Azt hitte, ott jobb lesz.~Felesége, aki
35 20|      keresett, haza is szállította. Ott pedig úgy ápolta, ahogy
36 21|             az üvegajtón.~A kisdiák ott gubbaszt a zöld viaszkosvászonnal
37 21|         másik szobába menekültem, s ott hangosan ordítoztam, hogy
38 22|          fenyves erdõig. Ebéd elõtt ott szokott sétálni egy órát.~
39 22|          bevezette a szabómûhelybe, ott hellyel kínálta, megkérve,
40 22|             mennyire más volt, mint ott, ahol a kis szabócska jobbjával
41 22|       föltétlen hódolat, mely eddig ott ragyogott. Ujjait majd nagyon
42 23|          villanyfényben. Úgy érezte ott magát, mint hal a vízben.~
43 24|             bejutnék az üvegajtóig, ott olyan furcsán néznének rám,
44 24|              Leszaladt a lépcsõkön. Ott az orrába csapódó bûztõl
45 25|        hajnalban.~Két utcát futott. Ott becsöngetett Piskolczyékhoz.
46 25|            Megint két utcát futott. Ott becsöngetett Türkékhez.
47 25|          egy kúriához nem érkezett. Ott becsöngetett Dömötörékhez.~
48 25|          különbözõ pontján - itt és ott és amott - ablakok gyulladtak
49 25|           Átmentek a másik szobába.~Ott sokáig nyekergették a kapcsolót,
50 25|     hozzátartozói lakásával, hogyha ott lenn megmozdul, azonnal
51 25|     kastélyba, már mindnyájan újból ott voltak, mély gyászban. Részvétlátogatókat
52 25|             lehet öltöztetni addig. Ott fekszik. Micsoda kegyetlenség.
53 25|       Telefonozott a szanatóriumba. Ott azt a választ kapta, hogy
54 25|             azt elintéztem, nyomban ott leszek. Körülbelül egy fél
55 27|           Mise után a kápolna alatt ott állt a latintanárom.~- Miért
56 27|          némán.~Az ablak mellé ült. Ott kihúzott egy fiókot, abban
57 28|       hadikórházba, egy kõkórházba. Ott megmutatta felesége sebét
58 28|             vacsoránál már nem volt ott ujján a kötés. Mindnyájan
59 29|            siettek végig a fõutcán. Ott laktak a kovácsmûhely mellett.~
60 29|             aztán szállást is kért. Ott aludt a pitvaron. Elpanaszolta
61 29|             bementek az apjukhoz.~Õ ott feküdt, ahol évek óta, a
62 30|              mindnyájan, akik eddig ott voltak, s az újak, akik
63 30|            kellett, hogy mi történt ott künn.~- Szent isten - dohogott -,
64 30|            szakad mind a kettõ, míg ott nem marad a kezemben, mint
65 31|           szólt vállát vonogatva. - Ott, ahol a többiek.~- Nagyon
66 31|           õsszel, ködben, esõben is ott kalandozik a Dunán, szombaton
67 32|              Mikor?~- Akkor, amikor ott tetszett hálni.~- Ja igen.
68 33| kórbonctanra. A boncolóasztalon már ott volt a hulla, melyet a fagyasztókamrából
69 34|     Estefelé kisétáltam a tópartra.~Ott egy motorcsónak vesztegelt.~
70 35|            átsétál a másik szobába. Ott a felesége meg a fia olvas
71 35|             Leheveredik a díványra. Ott halkabban hallja, de azért
72 39|   csodálkozva állapította meg, hogy ott van a közelben, egy macskaugrásra.
73 39|         tartott, amíg ide érkeztem.~Ott nemigen nézegethettem magam