Fejezet
1 1 | Barátom egy széken ült, és az akkor megjelent Nagy Lexikont
2 1 | bírta, állta, uralkodott. Akkor azonban egy könyv nem is
3 3 | hogy már láttam valahol. Akkor nyilván még csak tévedtem.~
4 4 | hogy megy apja a tóba.~Csak akkor somfordált utána, amikor
5 4 | kérdést:~- Félsz?~- Nem.~- Akkor mit mamlaszkodsz?~Annál
6 4 | kérdezte az apja.~- Nem.~- Akkor még egyszer. Egy-kettõ -
7 5 | találkoztam vele, a körúton.~Mi akkor már régen leraktuk vizsgáinkat
8 6 | Hát még télen. Majd csak akkor fogjuk igazán meglátni. ~
9 8 | utóbb érkezem erre a helyre, akkor szétloccsant koponyával
10 11| eltávolított bennünket.~Akkor a fölolvasó majdnem egyedül
11 11| pohár vizet hajtott le. De akkor az émelygés oly hevessé
12 11| Chmell Arisztid.~Arisztid akkor született, mikor apja nagy
13 11| szerezte, rokonai támogatták. Akkor hazajött, legénylakást vett
14 11| megint rátekintettek, s akkor szájukon megjelent egy pimasz,
15 11| pontosan éppígy hallotta már akkor. Fáradtságára hivatkozott,
16 11| jelenet se hatott rá úgy, mint akkor. Másnap, egész vasárnap,
17 12| mely különösen latba esett akkor, mikor kivette: mindenekelõtt
18 12| mosolygott. A kutyaugatás azonban akkor se szûnt meg, mikor már
19 12| Mulattak azon, hogy Alfa már akkor elböffenti magát, mikor
20 12| sohasem oly sértõ, mint akkor, amikor nem tudjuk megmagyarázni.
21 12| Néhány pillanatig várt. Akkor betekintett a konyhába,
22 13| kérdezte Vencel rámeredve, s akkor fölismerte benne a kapust,
23 14| imádkozott.~Egy fia született. Akkor az lett a mindene. Dalolgatott
24 14| akármikor szétszedhetik, s akkor vége az egésznek. Városról
25 15| elgondolkozik:~„Ma nem jönnek?”~De akkor már ott vannak. Letelepednek
26 15| elképzeli a cukrászdát. Akkor emelik ki a tepsikbõl a
27 16| pénzzel.~- Nincs nálam.~- Akkor velünk jössz, babám.~- Nem -
28 17| nyilallását is számon tartja.~Akkor az asszony valamivel jobban
29 17| tálba, azzal megmosdatta.~Akkor kotorászni kezdett zsebeiben.
30 20| meghalni, egyedül lenni akkor, a halál órájában, az még
31 21| nem ír.~Így múlik öt perc. Akkor nyitok be.~- Kezét csókolom.~-
32 21| találja meg a vigasztalást, s akkor a lámpa fénykörében felderül...~
33 21| Éjfél van, mire befejezzük.~Akkor visszamegyek a társalgóba,
34 22| Érettségi után csináltattam.~- Akkor csakugyan olcsó.~- Csak
35 23| kifogják, eladják a piacon, s akkor - e kis vendégszereplés
36 25| verték föl a rokonokat. Akkor mindnyájan hanyatt-homlok
37 25| ütõórára pillantott, melyet akkor megállított.~Az óra mutatói
38 27| osztályban gyülekeztünk. Akkor is kitört az angol-búr háború.~
39 30| Wilcsek pár pillanatig tûrte. Akkor megint az ablakhoz ugrott.
40 30| kábultan, fájó fejjel ébredt. Akkor már állt a bál. Egyik nap
41 31| összesen kilencen voltak, akkor a két szobát nemigen lehetett
42 32| ki. Ha valamit hibázunk, akkor elvesztjük a kenyerünket.~-
43 32| vizet?~- Mosdani.~- Mikor?~- Akkor, amikor ott tetszett hálni.~-
44 33| amelyre szeretne. Mert akkor elõbb-utóbb kiábrándul belõle.~
45 33| De ez nem történt meg.~Akkor kimentem a kertbe.~Itt orgonabokrok
46 35| harap egyet, s az utolsót akkor köpi ki, amikor az ágyba
47 35| a kapcsolója.~Eloltják: akkor nem hallanak semmit. Meggyújtják:
48 35| hallanak semmit. Meggyújtják: akkor újra hallják.~11~Összevissza
49 36| Megdörzsölte a kezével, ásított. De akkor is fájt. Csak nincs valami
50 37| azonnal mindenféle könyvbe. Akkor még akadtak vándorok, idegenek
51 38| halántéknál is biztosabb a száj. Akkor a golyó szétroncsolja a
52 39| utcánk iránt érdeklõdött, akkor a rendõr elõvette a kis
53 39| hebehurgyán vettük ki. Akkor én huszonhat éves voltam,
54 39| valamicske pénzt. Sajnos, akkor is közbejött valami. Általában
55 39| alja. Megöregedtem. Te, akkor délben úgy elszomorodtam.
|