Fejezet

 1 2 |          hivatalnok rátekintett.~- Maga az?~- Én - hebegé a kis
 2 4 |   Lakatosinasnak adom, bognárnak - maga se tudta, hogy indulatában
 3 5 |       lelkiismeretességgel, melyet maga elé tûzött, inkább búcsút
 4 5 |          legyen.~Egyszer azonban õ maga állított meg, s így szólt:~-
 5 5 |    sakktáblán. Mindennek megvolt a maga helye. Tudták, hogy hány
 6 7 |       alkalmi ismerõseibõl, akiket maga köré csõdített, hogy ne
 7 10|        lehet az is, hogy az anya a maga jószántából dobta ki gyermekét
 8 11|             Csak aztán következett maga Chmell János.~Ásatag, topa
 9 11|       Orráról levette csíptetõjét, maga elé tekintett, a rövidlátóknak
10 11|            hiányzott. A sok „én” a maga erõszakos uralomvágyával
11 12|  kalapácsot kért a házmestertõl, s maga látott hozzá ládái kicsomagolásához,
12 13|      meghallotta tulajdon hangját, maga is megriadt. Idegessége
13 13|          éles sugárkévéket lövellt maga köré, s látott mindent,
14 13|           felelt az alkalmazott.~- Maga? - kérdezte Vencel rámeredve,
15 14|       birtokon, melynek eladásáról maga is hallott valamit, s a
16 14|      dollárokat küldött haza, de õ maga nem jött. Folyton ígérgette,
17 15|      azonosítva magát önmagával.~- Maga.~- Igazán nem tudom.~- Én
18 15|            sem várja rendelésüket. Maga hozza a krémest. Megesznek
19 15|             Micsoda?~- A krémes.~- Maga is észrevette?~- De tudja-e,
20 19|            végére, a legszélére, s maga elé néz.~Most már nem a
21 20|             sokkal fiatalabb nála, maga az egyszerûség, az igénytelenség.~
22 21|      látókörrel.~Megint csak bámul maga elé, ráncolja homlokát,
23 22|        szolgája, tanár úr.~- Nini, maga az, Vili? - szólt. - Szervusz,
24 22|        dolgozni.~A másik próbára õ maga ment a mûhelybe. A hármas
25 22|         mozdulatra a kabátgallér a maga módján azzal válaszolt,
26 22|      hullott. Nem verte le. Bámult maga elé a levegõbe meredve,
27 24|          meleg odú, ahol az élet a maga vad õszinteségében kavarog.
28 24|           téli éjszakában, ki-ki a maga célja felé. Egy utcai villanylámpa
29 24|            az ismert pofákat látta maga körül, a vagányokat, a megcinkelt
30 25|            iszonyú lenne - susogta maga elé Dömötörné.~- Na lásd -
31 25|            kis szobába, s becsukta maga után az ajtót.~A rokonok
32 25|            kis szobába, s becsukta maga után az ajtót.~A rokonok
33 26|    bérpalota üszkeiben fõzze meg a maga lágytojását.~Egyébként mûvelt,
34 28|           Mindegyik ragaszkodott a maga szerzett jogához, s az ezredesné
35 29|    Körültekintett, és így szólt:~- Maga, lelkem, a Török Kati?~-
36 29|         mind a ketten a temetésre. Maga is, meg a Bözsi is. Ezt
37 30|             a harc nyíltan kitört.~Maga a labdarúgás a gyermekek
38 30|          fütyülõ meg az okarina. Õ maga se zajongott. Nézte az eget,
39 30|    felfröccsent, sárkoszorút vonva maga után.~Wilcsek, aki félszemmel
40 31| testi-lelki jóbarátját sem, mindig maga olajozza gyönyörû sárgaréz
41 31|          sárgaréz csapjait, mindig maga tisztogatja isteni szelepjeit.~
42 34|           Tüstént kijavítom.~- Hát maga ért hozzá?~- Hogyne, kezit
43 36|            láthatóvá általa, hanem maga a lámpa is. Mindez furcsa