Fejezet

 1 2 |       bizonyára jobban érezte. Egy úr ült az asztalnál, pápaszemes,
 2 2 |          Hangosabban - biztatta az úr.~Boris hangosabban mondta
 3 2 |         írásai?~Minden megvolt. Az úr is látta. De azért csóválta
 4 2 |            szomorú fejcsóválás.~Az úr mind a két kezével kihúzott
 5 3 |          Mindjárt a bejáratnál egy úr ült, természetesen, szinte
 6 12|          idején beköltözködött egy úr. Eleinte senki se tudta
 7 12|      kutyinkó?~- Talán a nagyságos úr kalapja miatt. Tessék levenni.~
 8 12|            lakásába.~6~- Nagyságos úr - szólt reggel a cseléd,
 9 12|             és jelentette.~- Az az úr van itt. A kutya miatt.~-
10 12|          szépen. Nézd, itt a Wolli úr.~- Wohl - javította ki a
11 12|            Egy h-val, Wohl.~- Wohl úr, a mi kedves szomszédunk.
12 12|           ki-kiszólt egy-egy álmos úr, akit szendergésébõl riasztott
13 13|  szárítkozott.~- Mehetünk, kolléga úr - mondta majdnem vidáman
14 13|            aludt. A fõorvos köpcös úr volt. Feszült rajta fehér
15 13|    kapustól megtudta, hogy a tanár úr az imént érkezett meg.~Fölszaladt
16 13|          azt mondták, hogy a tanár úr már a mûtõben van. Ennek
17 13| istenszemet hiába kereste.~- Tanár úr - akadozott, de aztán megeredt
18 13|          így szólt: - Kedves tanár úr, engedje meg, hogy ezt a
19 14|      legmagasztosabb cselédhez, az Úr szolgálóleányához. Áldott
20 22|           Alázatos szolgája, tanár úr.~- Nini, maga az, Vili? -
21 22|            éjjel érkeztem. A tanár úr szintén itt tölti a szünidõt?~-
22 22|           drágán. Hisz ezt a tanár úr magyarázta. Lex minimi -
23 22|          tessék megpróbálni, tanár úr. Ingyen vasal.~- Schreiner? -
24 22|             Minden idényben, tanár úr.~Néhány napra rá, amikor
25 22|             fiatal lány, Schreiner úr iránt érdeklõdött nála.
26 22|     segédlettel. A kecskeszakállas úr engedelmet kért, hogy lesegítse
27 22|        Tessék csak megállni, tanár úr.~Bossán megállt.~- Mostan
28 22|  hátrafordult.~- Most tessék tanár úr, kitárni a karját.~Bossán
29 22|          Bossán.~- Bocsánat, tanár úr, hogy annyit fárasztom.
30 22|         kövér, piros képû bajuszos úr. - Azt hiszem, tévedésrõl
31 22|            nem itt rendelte, tanár úr? - firtatta Vili. ~- Nem.~-
32 22|     segíteni. Legokosabb, ha tanár úr befogja és elhordja otthon.
33 25|       ápoló vetkõztette.~- Fõorvos úr - mondta Dömötör, fékezve
34 29|     idegenre. Látszott rajta, hogy úr. Nagyon szépen beszélt,
35 29|               Köszönöm - mondta az úr, és nem ült le. - A déli
36 29|          Ne sírjon - csitította az úr. - Szegény István bácsinak
37 29|           Nem tudom - dünnyögte az úr, vállát vonogatva. - Azt
38 29|             Isten áldja - szólt az úr -, majd mi eligazítjuk otthon.~-
39 30|     kérdezte az asszony.~- Wilcsek úr. Odajött hozzám, és csöndes
40 31|          motorcsónakkal. Nagyságos úr, beszéljen vele.~Õszintén
41 37|          felé járó csöndes, szelíd úr volt, szerény, de nem félénk,