Fejezet
1 1 | szobában. Valahogy az ablakok felé törekedett ez a papírdagály,
2 2 | minden erejét az asztal felé indult.~- Hogy hívják? -
3 4 | Pislogott az apja meg az anyja felé.~- Hát - szólt hozzá Suhajda
4 4 | Kiment a léckapun. A tó felé igyekezett, valamivel lassabban,
5 4 | Hé - üvöltött a part felé, s tulajdon hangját sem
6 4 | bezárva, elindult a part felé, amint megígérte neki.~Lassan
7 4 | amikor az ördögcérnasövény felé érkezett, gondolatának fonala
8 4 | a partra, a zárt csoport felé, melynek közepén kisfia
9 10| ösvényen, mely a csillagok felé vezet.~1928~ ~
10 11| mutatkozott be, aki már negyven felé járt. Igazán egy grófhoz
11 12| keltve sunyított az ajtaja felé.~8~De mindennek van határa.
12 12| Mindig spekulált.~20~Éjfél felé, hogy a kedélyek kissé lecsillapodtak,
13 14| gépies mosolyát. Fogadta a felé röppenõ bókokat, s minden
14 16| kezeivel az üres égbolt felé.~A szörnyû ordításra, mely
15 17| rabszolgák röhögtek. Silus felé hunyorogtak a napfényben.
16 17| Janiculumról a Circus Flaminius felé.~Kétszáz rozoga falépcsõn
17 17| Varjam - mondta az ágy felé -, itt vagyok már, kis varjam.~
18 17| kezét az égnek emelte, kelet felé fordult, és jobbra nézett.
19 21| poharaznak és füstölnek, tizenegy felé fényt látok a diákszobában.
20 22| jobban mélyült a fejbúb felé.~Régi dolgokról beszélgettek,
21 22| amikor a tóban fürdött, felé úszott: ~- És hány éves
22 22| továbbított a kisasszony felé, hogy az villámgyorsan a
23 22| mereven közeledett Vili felé, aki egy karosszékben ült.~
24 22| gyermekes gyarlóságán, s Vili felé kacsintott:~- Na, mit szólsz
25 24| éjszakában, ki-ki a maga célja felé. Egy utcai villanylámpa
26 25| tornyocskával.~Hajnali öt felé a kastély kapuja kinyílt.
27 25| ilyesmit mormoltak egymás felé, szomorúan, de holmi régi
28 25| boltíves folyosón e fény felé botorkáltak a látogatók.
29 25| Nem szenvedett?~- Négy felé még feketekávét is ivott,
30 25| szerencsénk?~- Úgy tizenegy felé. Tizenegy után.~Amikor ezt
31 25| órakor hirdessék ki.~Tizenegy felé nyugtalankodni kezdtek.
32 28| sovány férfi volt, ötven év felé járó, hallgatag és szórakozott.
33 30| emlõt a csecsemõknek.~2~Nyár felé a fiúk a gyöpöt kinevezték
34 30| sápadt volt.~Késõbb - tíz felé - kezdõdött el a cirkusz,
35 31| puskaporos kedélyeket, s Berci felé fordulva higgadtan érveltem,
36 35| jobb. Fülel a négy égtáj felé. Úgy rémlik, hogy a csöngetés
37 37| egyáltalán nem ismerték.~Ötven év felé járó csöndes, szelíd úr
38 38| elindult, gyalog, az erdõ felé.~Sovány, halvány fiatalember
39 39| voltunk híva, s éjfél után egy felé kiléptünk az utcára, vártuk
|