Fejezet

 1 5 |           rendetlen. Jaj, te szelekótya. Milyen kócos vagy. Hogy lóg a harisnyád.
 2 8 |                  Csak most értettem meg, milyen veszedelemben forogtam.
 3 11|                  után innék, legalább õ. Milyen szép künn az élet, a nõk
 4 11|              folyton arról beszélt, hogy milyen „áldott, jó ember volt”.
 5 11|                 múlva azt se tudta, hogy milyen volt. Fotográfiákra emlékezett,
 6 11|                írást, melyben kimutatja, milyen igaztalanul ítélték meg,
 7 12|                 harag. Jaj, hogy utálom. Milyen boldog volnék, ha kirohanhatnék,
 8 14|               léghuzamtól. Sohase tudta, milyen nap van, és milyen hónap.
 9 14|                tudta, milyen nap van, és milyen hónap. Festett és cigarettázott.
10 16|              fönséges - szólt a költõ. - Milyen fönséges volt ez a lány,
11 16|                 fönséges volt ez a lány, milyen hatalmas. Aki haragszik,
12 21|                    Kezdjünk hozzá, fiam. Milyen az édesapád? Írjuk le.~Diktálok,
13 22|                 hogy elhanyagolom magam. Milyen kitérdelt ez a nadrág, milyen
14 22|            Milyen kitérdelt ez a nadrág, milyen kopott ez a kabát. A ruha
15 24|                bemehetnék ide, gondolta. Milyen nyugodtak, boldogok azok,
16 25|                 kérlek, magyarázta, hogy milyen az a mûszer. Az egy ekkora
17 25|         könnyedén, biztosan, mosolyogva. Milyen világfias volt, és milyen
18 25|                Milyen világfias volt, és milyen tekintélyes. A bíró, aki
19 26|          melegség öntötte el szívemet -, milyen helytelenül ítéltem meg
20 26|                benne is fölébred valami. Milyen vizsgálódó szeretettel pihen
21 30|           züllött. Csak az izgatta õket, milyen válogatott kínzásokkal gyötörhetik
22 31|             többiek.~- Nagyon helyes. De milyen célzattal vezetnéd? - firtattam
23 31|                  Vezeti a motorcsónakot. Milyen ostoba is voltam, amikor
24 34| Worcester-mártással kínált. Meglepõdtem, milyen hibátlan angolsággal ejtette
25 36|             szemével nézte meg a szemét. Milyen furcsa. A mûszer vizsgálja
26 36|          szokásához híven eldicsekedjék, milyen csodálatos, semmihez sem
27 36|                betelni azzal az örömmel, milyen pompás szemüveggel olvasni.~
28 36|       vacsorázott. A többieknek föltûnt, milyen szótlan.~„Ez a rend - töprengett. -
29 39|                  majd újra megkérdezték, milyen utca is az, és végül kijelentették,
30 39|  Visszavágyakoztam a régi lakásba. Lásd, milyen az ember. Még a szerencséjének