Fejezet

 1 1 |              Mert eszembe jutott az apja, ki kaszával kezében állott
 2 4 |         lábán bõrsaru. Pislogott az apja meg az anyja felé.~- Hát -
 3 4 |     szünidõben is félvállról vette, apja büntetésbõl eltiltotta õt
 4 4 |             édes, imádandó arcra, s apja után iramodott.~Anyja utána
 5 4 | visszafordulni, de félt attól, hogy apja megint rárivall, s így a
 6 4 |          lába fejét nézegette. Amíg apja elkészült, ezt szemlélte
 7 4 |         Pironkodva nézte, hogy megy apja a tóba.~Csak akkor somfordált
 8 4 |                Rossz? - kérdezte az apja.~- Nem.~- Akkor még egyszer.
 9 4 |      közvetlen a cölöp mögött, ahol apja állott, s mire kihúzták,
10 11|     Arisztid akkor született, mikor apja nagy reménység közepette
11 11|       pompáját, a virágos ravatalt, apja ismert barátait, kik a gyertyafényben
12 11|         fülledt levegõben szemlélte apja viaszsárga, haláltusától
13 11|           jelképpé váltak szemében. Apja lelke üdvéért mindennap
14 11|            megváltoztathatja nevét. Apja nem halt meg egészen. Az
15 11|  facsarodott el. Az apját látta, az apja arcát, oly élesen, mint
16 11|            esõtõl üveges aszfalton, apja megfogta az õ kezét, hogy
17 11|           hosszú gumicsövet nyomott apja szájába, tuszkolta lefelé,
18 11|             a hajnali miséken, hogy apja nem természetes halállal
19 11|             se bírta onnan kitépni. Apja nyilván nagyon sokat szenvedett
20 11|             fiókját, melynek mélyén apja összes mûveit õrizte, s
21 11|           Nem tudta eldönteni, hogy apja azért szenvedett-e annyit,
22 11|       fiókjába, abba a mély fiókba, apja munkái mellé. Majd újba
23 14|              magas termetû, mint az apja, de udvarias, hûvös. Erzsébet
24 21|          hol voltál? - kérdezi Pali apja.~- A fiadnál.~- Mit csináltál?~-
25 29|          Nem érte váratlanul a hír. Apja három éve betegeskedett,