Fejezet

 1 1 |        az a sok szép dolog. Csak tovább olvasott. Mindent, összevissza,
 2 1 |      nagy tudós lesz - tréfáztam tovább.~- Az - válaszolt fásan.~
 3 1 |      köde. Könyvtárát évrõl évre tovább építette. Egymásra tornyozta
 4 4 |       lebukott, a vízbe térdelt, tovább haladt, hogy más irányban
 5 8 |          gondtalanul fütyörészve tovább bandukoltam.~Gyönyörködtem
 6 9 |       formaságok.~- Csak olvassa tovább - szólt rá a híres író,
 7 11|      rimánkodott, hogy nem bírja tovább, hagyják abba. Nagy nehezen
 8 11| Egyet-mást bizony nem értett.~Ez tovább hajszolta õt elõre. Fölvilágosítást
 9 12|      mert ez így nem maradhatott tovább.~Egyszer, hogy az ablak
10 13|      eddig van egy ember, és nem tovább. Nincs mód, hogy bûvös,
11 14|          diadalmas hajrá, mindig tovább és tovább. Azokat, akik
12 14|          hajrá, mindig tovább és tovább. Azokat, akik az utcán bandukoltak,
13 14|    dadogott: - Én... én... én...~Tovább azonban nem jutott. Ámulva
14 17|         hogy lelke az alvilágban tovább él majd, de azt is tudta,
15 22|       gondolataiba süppedt. Vili tovább beszélt. Nemigen figyelte,
16 22|       Állj föl még egyszer. Menj tovább. Ne addig. Közelebb. Így,
17 30|         szegényeknek.~Ennélfogva tovább játszottak. Jancsi, Ottó,
18 30|     Mintha mi sem történt volna, tovább tombolt a lárma. Wilcsek
19 31|        Ezzel nem törõdtem, hanem tovább haladva érvelésemben, azt
20 33|        jelezve, hogy eddig és ne tovább, hogy itt önálló lény kezdõdik,
21 37|      utaztak, mint ma. Az utazás tovább tartott és többe került.