Fejezet

 1 2 |        tudott egyedül tenni. Ezért magam kísértem a hivatalba, hol
 2 3 |        dolguk után, én is megyek a magam dolga után.~De ez az ember
 3 7 | megtudhatja, hogy élek. Szégyellem magam.~Ide-oda loholt állásokért,
 4 8 |   terveztem valamit távoli évekre, magam is gyakran emlegettem, mint
 5 12|         hát most miért ugat?~- Már magam se tudom - válaszolt a lány,
 6 12|       jellemem oly hibáját, melyet magam sem ismerek. Vajon mi lehet
 7 19|          ha kedvem van, fõbe lövöm magam.~Hát miért tudakolta ez
 8 19|            Kitûnõen mulattatnám, s magam is kitûnõen mulatnék. Szerelmet
 9 22|      igazság az, hogy elhanyagolom magam. Milyen kitérdelt ez a nadrág,
10 22|        szívesen elkísérem. Majd én magam fogom kérdõre vonni.~9~Sokáig
11 31|            és lehet is. Például én magam is ismerek valakit - igaz,
12 32|          velem.~Szomorúan meredtem magam elé. A szegény asszony csak
13 33|            Ennélfogva rászoktattam magam, hogy alázatosan elzarándokoljak
14 33|     cudarul egyenlõnek éreztem itt magam minden emberrel. Ez nem
15 33|        Afféle gyári árunak éreztem magam. Közel sem oly jelentõsnek,
16 39|       Cselédet sohase tarthattunk. Magam takarítottam, magam keféltem
17 39|   tarthattunk. Magam takarítottam, magam keféltem a padlót. Ez nem
18 39|         piszokban. Most néztem meg magam elõször. Megijedtem.~Jaj,
19 39|          Ott nemigen nézegethettem magam a tükörben. Idõm se volt
20 39|         Itt se igen nézegetem majd magam. Nem lesz hozzá kedvem.
21 39|    szeretettel. Erre én elkacagtam magam. Szokásom szerint így feleltem