1-500 | 501-582
Fejezet
1 1 | mondta -, sok szép dolog.~De nem tudott számot adni, mi az
2 1 | olvas.~- Japánul tanulsz?~- Nem, csak olvasom.~Körülbelül
3 1 | mutatkozott. Esze gyors, de azért nem villám. Becsülettel állta
4 1 | az a könyv, melyet még nem is olvasott, mert mindegyikrõl
5 1 | acéllal megsarkalva. A könyv nem engedett. Erre egy kis bosszúság
6 1 | gyomrára, úgyhogy már karjával nem tudott védekezni.~„Veszélyben
7 1 | Veszélyben volnék?” - gondolta.~Nem sápadt meg, inkább elvörösödött.
8 1 | Akkor azonban egy könyv nem is nagy - kibillentette
9 2 | hozzánk kézilánynak, de még nem volt könyve. Többször eszünkbe
10 2 | a nap semmi más napjához nem hasonlít.~Sötét folyosón
11 2 | Boris még soha életében nem látott.~A lány nem figyelhette
12 2 | életében nem látott.~A lány nem figyelhette meg oly részletesen
13 2 | megfagyott a vér. A lány nem tudott mit válaszolni. Gyûrködte
14 2 | okmányokat.~De a hivatalnok, ki nem volt rossz ember, csak a
15 2 | Ezerkilencszáztíz...~- Nem azt kérdeztem. Arra válaszoljon,
16 2 | betolakodni, szándéka meghiúsulna. Nem olyan könnyen lehet az ember
17 2 | nyelvet, van-e bélyege. Az nem volt. Újabb szomorú fejcsóválás.~
18 2 | Fehér volt, mint a fal.~Nem esett semmi baj. Innen egy
19 3 | fejembe, vajon ki lehet? Nem ismertem õt, mint ahogy
20 3 | máris megállapítottam, hogy nem lakhatunk egy környéken,
21 3 | ember.~Az az ember, akit nem ismerek, az az ember, akit
22 3 | aki feldúlja idegzetem, nem hagy gondolkozni, aludni,
23 3 | gondolkozni, aludni, lélegzeni. Nem feltûnõ. Hiszen ha feltûnõ
24 3 | ahol én.~Nyáron két hónapig nem láttam ismerõs arcokat.
25 3 | Elviselhetetlen.~Végre is nem bírtam a titkot magamba
26 4 | kérlelte az asszony.~- Nem.~- Miért?~- Mert rossz -
27 4 | és szünetet tartott. - Nem tanul.~- Dehogynem - tiltakozott
28 4 | pillantott.~Az apját szinte nem is látta. Csak érezte. Mindenütt,
29 4 | majd elvisz fürödni.~Jancsi nem értette, hogy mi történt,
30 4 | mint a kutya, még mindig nem lévén bizonyos, vajon nem
31 4 | nem lévén bizonyos, vajon nem kergetik-e vissza.~Az apa
32 4 | rémlett, észre se veszi õt, nem törõdik vele.~Jancsi, akit
33 4 | azt következtette, hogy nem is annyira dühös, mint mutatja.
34 4 | fürdõépület is, de Suhajda nem beszélt.~Istenesné, a fürdõsasszony,
35 4 | öltözködni, a fiút.~Kívülük nem is tartózkodott más a parton,
36 4 | Kijött a kabinjából, de nem tudott mit csinálni, nem
37 4 | nem tudott mit csinálni, nem mert az áhított vízbe menni.
38 4 | hogy szemébõl olvasson. De nem látott semmit. Az aranykeretes
39 4 | egy lépés távolságból. Nem mártotta meg magát, nem
40 4 | Nem mártotta meg magát, nem úszkált békatempóival, mint
41 4 | szögezte a kérdést:~- Félsz?~- Nem.~- Akkor mit mamlaszkodsz?~
42 4 | Gyáva vagy, barátom.~- Nem.~Máris megragadta a fiát,
43 4 | nyomigálta a szemét, mert nem mindjárt látott.~- Rossz? -
44 4 | Rossz? - kérdezte az apja.~- Nem.~- Akkor még egyszer. Egy-kettõ -
45 4 | tartó cölöp mögé, úgyhogy nem is láthatta, amint fia egyet
46 4 | maradt a fenéken, s gyermeke nem mehetett ki a tóból.~A víz
47 4 | közönyt, amilyent eddig nem bírt volna elképzelni.~-
48 4 | kétségbeesés.~- Kicsoda?~- Nem találom - ordította torkaszakadtából -,
49 4 | kalapácsot, lerúgta nadrágját - nem akarta összevizezni -, és
50 4 | Suhajda elbódulva zihált. Nem tudott értelmesen felelni
51 4 | hiszen a sekély víz itt nem lephetett el senkit.~Hamarosan
52 4 | fürödjék-e. Elhatározta, hogy ma nem fürdik. De amikor az ördögcérnasövény
53 4 | úton, amíg a fürdõépületig nem jutott.~Itt már két csendõr
54 4 | melynek közepén kisfia feküdt. Nem engedték oda. Egy székre
55 4 | kérdezgette, hogy él-e még.~Már nem élt. Több mint egy negyedórai
56 4 | s mire kihúzták, a szíve nem dobogott, szembogarának
57 4 | hallócsõvel figyelte a szívet. Az nem indult meg. Erre mûszereit
58 5 | leérettségiztünk, évekig nem láttam õt, eltûnt a példakép,
59 5 | minden szorgalma ellenére nem vehette át azzal a lelkiismeretességgel,
60 5 | nagy hibája.~- Micsoda?~- Nem eléggé szabályos.~Láttam,
61 5 | férje tette. Vendégeket nem hívott. Ura tudniillik egy
62 5 | jelentéktelen esemény meg nem zavarja.~Egy este az asszony
63 6 | máris világosabb van.~- Nem kár érte?~- Már öreg volt.~-
64 6 | termett.~- De virágzott.~- Nem lehetett megenni a barackjait.
65 6 | minden évben. Szegény öreg. Nem rajta múlott. Nagyon szorgalmas
66 6 | azt hiszed, hogy ez most nem érzi?~- Lehet.~- Egy indus
67 6 | Jeleket adnak. Csak mi nem értjük...~3~Kimentek az
68 6 | asszony. - Ugye?~- Hogyne.~- Nem is lehet hasonlítani. Légy
69 6 | órakor láttál itt ennyire?~- Nem.~- Bözsi - hívta Borbélyné
70 6 | sokkal világosabb van.~Aztán nem beszéltek többet.~Mind a
71 7 | számûzetést egy vadidegen városban nem is találta kellemetlennek.
72 7 | találta kellemetlennek. Dolga nem akadt sok. Naponta tárgyalt
73 7 | antilop tárca volt, ilyet még nem is láttak. Némán kotorászott
74 7 | egy nagyobb összeget, ha nem is nekik, talán a kislányuknak,
75 7 | csekély végkielégítéssel. Nem tudott mihez fogni.~Az asszony
76 7 | elveszett a leveled.~- Én már nem írok többet. Különben is
77 7 | munkaalkalom, mint náluk. Nem ismerik az európaiakat.
78 7 | neki, hogy meghaltam.~- Nem.~- De igen. Hogy megdöglöttem,
79 8 | ahonnan jött. A munkások már nem énekeltek, rám meredtek,
80 8 | szétloccsant koponyával fekszem, nem élek többé. Lábamat a halál
81 8 | dermedete meggyökereztette.~Nem is bírtam folytatni utamat.
82 8 | Közben azonban mosolyogtam. Nem hittem benne.~A halál pedig
83 8 | melyre nyilván épp azért nem gondoltam, mert kiskoromtól
84 9 | egyet utált jobban. Azt, ha nem zaklatják körkérdésekkel.~
85 9 | lebegtette, elõrehajolt:~- Szóval nem írunk?~- De - sóhajtotta
86 10| állítóan, mint aki másra nem is gondolhat, s én, aki
87 10| közelemben fognak tartózkodni.~Nem szóltam semmit.~Ebben a
88 10| félreismertek. Azt hitték, hogy én nem én vagyok, hanem valaki
89 10| tekintettem rájuk, mint egy nem létezõ világ álomalakjaira,
90 10| nyitottam. Elõkelõ ember nem olvas. Az már mindent tud.
91 10| teregetni. Erre azonban nem adtam alkalmat.~Csak egyetlenegyszer
92 10| elnémult. Hogy mi történt, nem tudom. Lehet, hogy valamelyikük
93 10| elronthattam volna. De sem nem köszöntem meg kedvességüket,
94 10| kedvességüket, sem borravalót nem adtam. Közönyösen, a levegõbe
95 10| A jegyszedõ vasutas is. Nem kérte jegyemet. Út nyílt
96 11| esete. Emlékeztek még rá?~Nem emlékeztek. Nevét talán
97 11| lépten-nyomon elénk bukkan, mikor nem is keressük, s ezek keresve
98 11| hanyatt-homlok menekültek.~Ezek nem tudták, hogy õ nekünk a
99 11| márványszobraival, akik szintén nem szökhettek meg. Nyilván
100 11| szerencséjét vagy másnak, nem tudom, de bizonyos, hogy
101 11| egy díszelõadás keretében. Nem aratott sikert. Darabjában
102 11| érezték, hogy egyáltalán nem érdekli õket. Csak néhány
103 11| választotta.~De újabb munkáival nem volt szerencséje. Még bemutatták
104 11| mely hajdan kitüntette, nem nyert többé. Úgy tetszett,
105 11| tetszett, hogy üldözi a sors, nem értik meg kortársai. Majd
106 11| zavarokkal küszködött, és nem fizetett munkatársainak.
107 11| teljesen névtelen volt, nem merném állítani. Tagadhatatlan,
108 11| tréfájához csattanót keresett és nem talált, elég volt odacsapni
109 11| Dicsõségét meg is érdemelte. Nem csüggedett, ernyedetlen
110 11| de õ, aki ki is gondolta, nem fáradt bele. Vakációban
111 11| gyámoltalansága ott van, mikor nem takarja el a megszokott
112 11| Ezt õ halogatta. De hogy nem maradtak el a rosszullétek,
113 11| bocsátották el, hogy két napig nem szabad se húst, se parajt
114 11| napra hanyatlott. Kezét már nem volt képes fölemelni. Nem
115 11| nem volt képes fölemelni. Nem tudott sem enni, sem inni.
116 11| Tûnõdve néztek maguk elé. Nem lehetett tagadni az események
117 11| közvélemény méltó utódot nem talál, aki mindenkinek egybehangzó
118 11| aki visszavonultan élt, és nem járt társaságba, legtöbbjük
119 11| társadalmi osztályához nem illõ, szomorú papiros éket.~
120 11| lázasan égett. Õt annak idején nem értesítették a betegség
121 11| az ijesztette meg, hogy nem volt rajta a szokott csíptetõ,
122 11| részvétlátogatókat. Semmi kétség, ez már nem volt közéleti esemény, csak
123 11| meg a hírlapi hajszáknak, nem az eredményt dobta latra,
124 11| ráncolta, és fölsóhajtott. De nem érzett semmit. Sok mindent
125 11| szabadabban is mozgott, nem kellett immár lábujjhegyen
126 11| regényre bukkant, melyrõl nem is tudtak. A kéziratokat
127 11| édesanyját. Amíg a diplomáját meg nem szerezte, rokonai támogatták.
128 11| neki. Az elsõ hónapokban nem is járt sehová. Dolgozott
129 11| gúnymosoly.~Mióta hazajött, nem elõször tapasztalta ezt.
130 11| annak Chmell Jánosnak, de nem merte megkérdezni tõle,
131 11| megváltoztathatja nevét. Apja nem halt meg egészen. Az a különös
132 11| sorra. De úgy döntött, hogy nem érti el a sértést. Az asztalra
133 11| jelekkel rimánkodott, hogy nem bírja tovább, hagyják abba.
134 11| meg a zsemlét. Ezzel még nem volt vége. Egy tálban fehér,
135 11| hajnali miséken, hogy apja nem természetes halállal halt
136 11| azelõtt, éveken át, még nem tisztázta. Emlékezett, hogy
137 11| áskálódnak ellene”, „nem volt szerencséje”. Õ is
138 11| elégedettséget érzett. Nem, õket igazán nem irigyelte.~
139 11| érzett. Nem, õket igazán nem irigyelte.~Mire fölért lakásába,
140 11| verõfény ragyogott a perzsákon. Nem feküdt le. Kürtõkalapját
141 11| részletre bukkant, melyre nem is emlékezett. Az utolsó
142 11| kezében? Egyet-mást bizony nem értett.~Ez tovább hajszolta
143 11| a dolognak. Munkája már nem is olvasáshoz hasonlított,
144 11| ellaposodtak, vizenyõssé váltak, s nem lehetett megérteni emberi
145 11| megérteni emberi ésszel, miért nem kurtította meg õket, miért
146 11| drámán, két kiadott és hat ki nem adott versköteten, az összes
147 11| összehasonlítás leverõ volt. Nem tudta eldönteni, hogy apja
148 11| Rossz volt itt minden, nem is rossz, hanem középszerû,
149 11| Ischlt, már el is készült.~Nem volt vele semmi terve. Odatette
150 11| Úgy hallottam, hogy még nem nõsült meg. Én egész este
151 12| hallgass. - De a kutya nem hallgatott.~- Maradhass
152 12| házmester -, a mérnökéké. Még nem ismeri a nagyságos urat.
153 12| kíváncsiságát fölkeltené.~Nem szerette a feltûnést.~3~
154 12| te bolond. Mit ugatsz? Nem értem, nagyságos asszony,
155 12| van ezzel az állattal! Ma nem lehet vele bírni. ~Cirbuszné
156 12| kétségbeesett vonítása.~Mindez nem volt valami kellemes. Wohl
157 12| ugrált, s ha a konyhaablakot nem veszi körül vasrács, bizonyára
158 12| kellett valamit, mert ez így nem maradhatott tovább.~Egyszer,
159 12| ismételte, kiabálva.~- Nem is mérges ez - szólt a cseléd
160 12| cseléd a vállát vonogatva. - Nem ugat meg senkit. Még a kéményseprõt
161 12| Még a kéményseprõt se. Nem tudom, mi lelte.~- No, majd
162 12| üvöltött, és hozzá se nyúlt.~- Nem szereti? - csodálkozott
163 12| megbolondul érte. De most nem kell neki.~- Haragszol rám,
164 12| karaván halad. Kutyaugatás nem hallatszik a mennyországba.~
165 12| Aztán, ha a kutyaugatás nem is hallatszik a mennyországba,
166 12| kutyaugatás nemegyszer órákig nem szûnt meg, a ház békéje
167 12| szegény áldozat mindig meg nem érdemelt visszhangot keltve
168 12| képzelet és valóság összeér, nem tudjuk megkülönböztetni,
169 12| éjszakáknak egyikén, amikor nem tudott aludni, csinosan
170 12| levegõ. Elõadta panaszát.~- Nem értem, nem értem - sopánkodott.~
171 12| Elõadta panaszát.~- Nem értem, nem értem - sopánkodott.~Cirbusz
172 12| aztán õ is így szólt:~- Nem értem, nem értem.~Felesége
173 12| így szólt:~- Nem értem, nem értem.~Felesége fejét rázta.~-
174 12| Felesége fejét rázta.~- Nem értem, nem értem.~Nem értették.
175 12| fejét rázta.~- Nem értem, nem értem.~Nem értették. Tanakodtak,
176 12| Nem értem, nem értem.~Nem értették. Tanakodtak, hogy
177 12| nyugtatta a mérnök.~- Én nem félek - szólt a gyorsíró
178 12| gyorsíró így tûnõdött:~„Igazán nem értem, s fõképp ez nyugtalanít.
179 12| sértõ, mint akkor, amikor nem tudjuk megmagyarázni. Eleinte
180 12| lényemet. Tudtommal pedig nem szolgáltattam erre semmi
181 12| dobáltam meg a kutyákat, nem kínoztam õket. Mégis lehet,
182 12| ismerek. Vajon mi lehet ez? Nem vagyok rossz ember. Szerény
183 12| melyekre ily kitûnõ férfiak nem lehetnek mindig tekintettel.
184 12| Érzéseink kibányászása nem könnyû dolog. Épp azért
185 12| változtatnom harcmodoromat. Nem vadászom többé a kegyét,
186 12| vadászom többé a kegyét, nem igyekszem gyáván, alázatosan
187 12| tûrhetetlenné vált.~A lakók már nem csináltak titkot abból,
188 12| Gyalog indult a városba. De nem hazafelé igyekezett, hanem
189 12| az, akit annyira gyûlöl, nem ugatott, csak nézte, hitetlenül.~
190 12| elkövetett gyilkosságot nem bünteti. A házmester se
191 13| megpillantotta Elzászt, szinte nem hitt a szemének, hogy az
192 13| sütve -, meg kell nyitni.~- Nem értem - hebegett az apa.~-
193 13| dadogta Vencel -, ugye, nem veszélyes? Úgy értem, kérem -
194 13| magát félszegen -, hogy nem életveszélyes?~- Nem. Dehogy -
195 13| hogy nem életveszélyes?~- Nem. Dehogy - legyintett Elzász. -
196 13| hogy semmi az egész. De hát nem volt semmi.~Most nem tudott
197 13| hát nem volt semmi.~Most nem tudott tõle mit kérdezni.~
198 13| Minthogy az apa még mindig nem beszélt, csak bámulta õt
199 13| illetetlen törülközõ után nyúlt, nem törõdve azzal, hogy kicsoda
200 13| viharos és vad fordulatát. De nem bírt gondolkozni. Felesége
201 13| betegszállító kocsit kért.~Neki itt nem volt dolga.~Mint üzletember,
202 13| néhány valuta is, melyet még nem váltott be, többek közt
203 13| váltson vele, de az még nem volt itt. Most ébredhetett
204 13| találkozott. Elzász azonban nem üdvözölte. Késõbb, nyilván
205 13| máshová fáradni, mert itt nem tartózkodhat.~Vencel újra
206 13| jelenetet látott valami nem létezõ darabból, az „altató
207 13| Fölgyulladt képzelete, mely nem merte megvilágítani a riadalom
208 13| köré, s látott mindent, nem úgy, mint azelõtt, hanem
209 13| az egészet, melynek már nem volt értelme, ezekkel bíbelõdött,
210 13| kecskebõrt, s ha akarta, ha nem, azon tûnõdött, hány évszázadnak
211 13| okvetlenül cserél vele. De nem lehetett. A kapus bizonyos
212 13| eddig van egy ember, és nem tovább. Nincs mód, hogy
213 13| után, s az egyiket, mely nem volt megfelelõ, bosszúsan
214 13| kölyöknek, akivel eddig nem is lehetett szóba állni -,
215 13| várhatott volna, s ezért nem is szaporította a szót,
216 13| is szaporította a szót, nem mondta el azt, amit álmatlan
217 13| az üzletébe is. Egy hete nem járt ott. Több francia levelet
218 14| oda, mert gyönge tüdeje nem bírta az itteni hidegeket.~
219 14| történnie. Olaszországban eddig nem járt. Úgy hatott rá, mint
220 14| udvarias, hûvös. Erzsébet nem szenvedett már annyit a
221 14| elfogyott. A birtok jövedelme nem futotta erre az életre s
222 14| töltöttek.~Mindez azonban nem volt elég. A mozgás izgatta,
223 14| küldött haza, de õ maga nem jött. Folyton ígérgette,
224 14| egyetlen gyermekemet, és nem törõdtem vele. Puha voltam,
225 14| matróna arcára pillantott. Nem értette, miként bálványozhatja
226 14| én...~Tovább azonban nem jutott. Ámulva kutakodott
227 14| hogy mi is volt õ. De azt nem tudta.~A pap azt hitte,
228 15| Az Ezredévi oszlopnál?~- Nem - szólal meg a drót másik
229 15| Cukrászda?~- Cukrászda! Magának nem tetszik?~- Hát, õszintén
230 15| Ennyi édességet együtt nem lehet elviselni.~- Másról
231 15| elviselni.~- Másról pedig nem lehet szó.~- Jó - mondja
232 15| beletörõdik abba, hogy már nem egészséges, és végül valami
233 15| létezõ ábránd közepette a nem létezõ valóság.~- Parancsolnak?~-
234 15| önmagával.~- Maga.~- Igazán nem tudom.~- Én sem.~A kisasszony
235 15| beszélnek, míg egészen ki nem hûl. Végül, anélkül hogy
236 15| kisasszony elgondolkozik:~„Ma nem jönnek?”~De akkor már ott
237 15| bársonydíványra, a sarokba. Már nem beszélgetnek oly lázasan,
238 15| mosollyal:~- Jaj de éhes vagyok. Nem bánom, hozzon nekem egy
239 15| kísértés olyan csábító, hogy nem bír neki ellenállni, beoson
240 15| ez? - kérdezi magától. - Nem bûn” - feleli határozottan.~
241 15| egyszerre. Egymásra bámulnak, de nem magyarázkodnak. Nevetnek,
242 15| Szeretnének elmenni, de nem tudnak, mert már olyan kövérek,
243 16| Akkor velünk jössz, babám.~- Nem - sikított Paulina -, nem.
244 16| Nem - sikított Paulina -, nem. Én ártatlan vagyok - s
245 16| szörnyû ordításra, mely nem csitult Róma utcáin, fölébredtek
246 16| átkozódott, dühöngött. Hangja el nem rekedve rikoltozott az éjszakában.~
247 16| jajveszékelõ némbert el nem cipelték. De hangját még
248 16| Fölriadtunk ágyunkból, nem bírunk többé aludni, nem
249 16| nem bírunk többé aludni, nem tudjuk folytatni elõbbi
250 17| asszony valamivel jobban lett. Nem köhögött annyira, járni
251 17| kegyelmet esdekelve.~A felügyelõ nem volt rossz ember, csak szigorú.
252 17| felügyelõ tréfáját. Általában nem kedvelték õt. Õk csak terheket
253 17| asszony volt. Gyermeket nem szült, de szerette õt. Most
254 17| átszállítja a Styxen.~De nem volt egyetlen as-a sem.~
255 17| megkenje.~Ismerõse azonban nem akadt. Részegek gajdoltak
256 17| emelve a borostömlõt. Barátai nem voltak. Nem tudott kihez
257 17| borostömlõt. Barátai nem voltak. Nem tudott kihez fordulni.~Késõbb
258 17| ismerte az édesapját. És nem messze lakott tõle.~Futni
259 17| egy emberre.~De a kutya nem tágított.~Amikor Silus egy
260 17| Semmiféle korbácsütés, nyílt seb nem fáj annyira, mintha eleven
261 17| és éppen ma éjszaka? Ezt nem értem.~Rázta megalázott
262 17| jobban lüktetett.~Mindezt már nem bírta el.~Keservesen sírni
263 18| Mindenki ismerte. Gazdáját nem ismerte mindenki. Megesett,
264 18| szobáról szobára járkált. Nem beszélte az emberek nyelvét,
265 18| kistáskájából egy forgópisztolyt, nem nagyobbat, mint egy ékszer,
266 18| szépség, a kiválóság. Nekem nem szabad megöregednem, csontokat
267 18| ropogtatni, cukrot. Csakhogy már nem lehet.”~9~A környék ebei,
268 19| Soha, míg a világ áll, nem kerülnek többé föl a gallyra.~
269 19| s maga elé néz.~Most már nem a levelek érdekelnek, hanem
270 19| tilos tudomásul vennem. Nem szabad közelednem hozzá.
271 19| bennünket az utcapadon, nem kisebbedik. Fölöttünk a
272 20| elkomorult. - Tudod, fiam, nem szeretnék egyedül lenni,
273 20| bécsi családból származott.~Nem sokat beszéltem vele. Szemébõl
274 20| egy közkórházba.~Orvosai nem sok jót jósoltak. A betegnek
275 20| hazakerüljön. Csak haza, haza. Ha nem is az aranykupolás, sok
276 20| Még a gyárba se járt el, nem törõdve, hogy elveszti állását.
277 20| fogadott a konyha ajtajában.~- Nem akar megérteni - panaszkodott
278 20| oroszul, mindig csak oroszul. Nem tudom, mi van vele.~Azt
279 20| mint valami agg gyermek -, nem akar megérteni. Tejet kérek,
280 20| Kérdezd meg tõle, hogy miért nem felel, miért nem akar megérteni?~
281 20| hogy miért nem felel, miért nem akar megérteni?~Valamit
282 20| megérteni?~Valamit dadogtam. Nem vállalkoztam arra, hogy
283 20| szidja õt, valamit kér, de nem tudni, mit, s szakadatlan
284 20| kiáltása szakadt ki, az, amit nem értett meg a felesége, az,
285 21| bele-belemártja a tintába. De nem ír.~Így múlik öt perc. Akkor
286 21| Szervusz. Mi az, te még nem alszol? ~- Házi dolgozatot
287 21| homlokát, sóhajtozik.~- Nem jut eszembe semmi - sopánkodik.~
288 21| s elmosolyodik.~- Vagy nem szereted?~- Dehogynem -
289 21| magát. Ilyesmik azonban nem férnek bele egy iskolai
290 21| személyesség, melyet még nem határol a forma merevsége.
291 21| merevsége. De épp ezért nem tud személyes lenni. Megriad
292 22| közvetlenül, mert Bossán nem volt nagyképû, közelléte
293 22| szemöldjeit. - Ki az?~- Nem tetszett még hallani? Belvárosi
294 22| állító módban.~- Dehogy. Nem drágább, mint más cég. Sõt.
295 22| lelkesedett a tanár, már nem tréfásan -, nagyszerû.~Vili
296 22| drágább - évõdött Bossán.~- Nem.~- Nem drágább?~- Annyi,
297 22| évõdött Bossán.~- Nem.~- Nem drágább?~- Annyi, mint a
298 22| dalolták:~- Soha életemben nem volt egy jó ruhám. Mindig
299 22| váltókon, ezt hallotta:~- Nem öregszünk meg. Nem, nem.
300 22| hallotta:~- Nem öregszünk meg. Nem, nem. Még nem. Schreiner,
301 22| Nem öregszünk meg. Nem, nem. Még nem. Schreiner, Schreiner.~
302 22| öregszünk meg. Nem, nem. Még nem. Schreiner, Schreiner.~5~
303 22| kedvesség nemes rozsdája, a nem sietõ, becsületes munka,
304 22| És valamint a páciens már nem beteg, mikor az orvos kopogtatja
305 22| tanári kar.~- Nekem, kérlek, nem futja másra.~- Nem futja,
306 22| kérlek, nem futja másra.~- Nem futja, nem futja. Hát azt
307 22| futja másra.~- Nem futja, nem futja. Hát azt hiszed, hogy
308 22| volna. Amint mondta, ez nem is csoda. Az ilyen termetre
309 22| segédek semmi kivetnivalót nem találtak a ruhán... Õ sem.
310 22| míg az „illetõ egyén” meg nem szokja. Baj is, ha nincs
311 22| sem.~Aztán rájött, hogy ez nem is furcsa.~Az igazán jó
312 22| egyik jellemzõ vonása, hogy nem feltûnõ, nem kiabáló. Csak
313 22| vonása, hogy nem feltûnõ, nem kiabáló. Csak mint lélek
314 22| ruhájában, melyet Bossán még nem ismert.~Elmondotta, mi történt
315 22| Akarod látni?~A tanár otthon nem viselte, kímélte, csak vasárnaponként
316 22| kilencvenéves banya arcán nem lehetett volna több ráncot
317 22| elállt a sovány nyaktól, nem sokat, körülbelül három
318 22| válaszolt, hogy most már nem állt el, hanem viharosan
319 22| kifizettem. ~- Miért?~- Nem akarta részletre adni.~-
320 22| akarta részletre adni.~- Nem értem - mondta Vili, és
321 22| mondta Vili, és most már nem is tekintett a tanárjára. -
322 22| tekintett a tanárjára. - Nem értem. Ilyen még sohasem
323 22| A szövetje - úgy látom - nem rossz. - Hozzáért. - Nem.
324 22| nem rossz. - Hozzáért. - Nem. Egy kis pamut is van benne.
325 22| Szégyen, gyalázat. Ezt azonban nem hagyom ennyiben. Újat kell
326 22| kérdõre vonni.~9~Sokáig nem mehettek el, mert Bossánnak
327 22| rendelt nálam ruhát.~- Szóval nem itt rendelte, tanár úr? -
328 22| úr? - firtatta Vili. ~- Nem.~- Á, már értem - harsant
329 22| Megesik ilyesmi.~- És nem lehet rajta segíteni? -
330 22| akasztott embert. - Ezen, kérem, nem lehet segíteni. Legokosabb,
331 22| öltönyt? Mértéket vehetek?~- Nem - rázta fejét Bossán.~-
332 22| I. emelet. Schreiner, és nem Schreiber - kiabált még
333 22| kiabált még a folyosón is. - Nem Schreiber.~10~Bossán vacsorázni
334 22| a kabát a hónaljban. Kés nem vág ily élesen. A szemben
335 22| hamu mellényére hullott. Nem verte le. Bámult maga elé
336 23| meggyilkoljuk, megenni azonban nem esszük meg õket. Csak távolibb
337 23| köröttük kíváncsiakból. Ezek nem értették, mi az ördögnek
338 23| megmentették a hal életét. Az nem jutott eszükbe, hogy elõbb-utóbb
339 23| bizonyára meg is ették mások.~Nem õk. Mert õk többet nem vettek
340 23| Nem õk. Mert õk többet nem vettek tükörpontyot.~1930~ ~
341 24| vacsorára volt hivatalos.~Nem ült rá a kocsijára, gyalogosan
342 24| érdekelte ez, hogy megállott, nem közvetlen a lebuj elõtt,
343 24| valószerû rendezésben. Egyébként nem mertem bemenni. Ilyesmi
344 24| mertem bemenni. Ilyesmi nem illik. Aztán féltem is.
345 24| illik. Aztán féltem is. Nem is gorombaságoktól, verekedésektõl,
346 24| mindenkorra kiközösítettek. Nem vagyok ember, csak egy „
347 24| tekert, hogy ne fázzék. Nem volt télikabátja.~Amikor
348 24| rózsaszín fátylak, aranyláncok. Nem mindig az a kurtakocsma,
349 24| mindig az a kurtakocsma, nem mindig az a szörnyû csapszék.
350 24| arcommal, rongyaimmal. Sajnos, nem ez az én világom. De nem
351 24| nem ez az én világom. De nem halok meg mindaddig, míg
352 24| mindaddig, míg egyszer itt nem vacsorázom. Vannak frakk-kölcsönzõ
353 25| fasorban, amíg egy kúriához nem érkezett. Ott becsöngetett
354 25| eszméletlenül feküdt, három napig nem is tért vissza öntudata,
355 25| lélegzete is elakadt, egyáltalán nem mozdult. Herlinger azonban,
356 25| kínálta az érkezõket.~Azok nem ültek le. Csak álltak és
357 25| csak leesett az álla.~- Nem szenvedett?~- Négy felé
358 25| megjegyzés némi izgalmat keltett. Nem feleltek rá, gondolataikkal
359 25| kapcsolót, de a csillár nem akart meggyulladni. Tekla
360 25| borítékon Tekla néni kemény, nem reszketõ betûi írták: Halálom
361 25| a szívét.~- De hisz már nem él, szegény. Csak a lelke.
362 25| sopánkodott a felesége. - Én nem engedném ezt.~Dömötör ingerülten
363 25| ingerülten válaszolt:~- Itt nem arról van szó, édes Mariskám,
364 25| te mit engednél, és mit nem. Mindenki önmagával rendelkezik.
365 25| elhatározásra?~- Azt én nem tudom - szólt Dömötör, vállát
366 25| meredtek. Hallgatództak is. De nem hallottak semmit.~Néhány
367 25| kérdezte Piskolczy. ~- Nem - szólt Dömötör.~- Miért?~-
368 25| szólt Dömötör.~- Miért?~- Nem akarta.~- Nem tudta?~- Nem
369 25| Miért?~- Nem akarta.~- Nem tudta?~- Nem merte - fakadt
370 25| Nem akarta.~- Nem tudta?~- Nem merte - fakadt ki Türk,
371 25| bosszúsan. - Ez Herlinger. Nem merte. Fél. Még egy kelést
372 25| Szép kis orvos.~- Csak azt nem értem - tûnõdött Piskolczy -,
373 25| bagolyfészkében azonban nem volt semmi sem. Ki-ki hazament.~
374 25| egynegyed egy is. A sebész nem jött. Hátratett kezekkel
375 25| Nagyon sürgõs. Az pedig nem olyan sürgõs.~Goromba fráter
376 25| kihirdette a végrendeletet, nem volt ilyen tekintélyes.
377 25| bõrtáskáját csattantotta össze. Nem mindjárt válaszolt. Gondolkozott
378 26| adni közönyérõl, mely már nem is földi, túl van minden
379 26| teremtés miatta jött létre. Nem lát meg senkit és semmit,
380 26| egy õrülthöz.~Én általában nem tudok senkire se haragudni.
381 26| alkotásainak tartom, s egyiktõl nem várom azt, amit esetleg
382 26| szemüvegemet. Látni akartam, hogy nem tévedtem-e? Csakugyan rám
383 26| hogy még soha életében nem szentelt nekem ennyi figyelmet.
384 26| bizonyára elfásult, azért nem törõdött se velem, se senki
385 26| az én szememet kereste.~„Nem értem - dadogtam magamnak,
386 26| lesoványodtam? Megöregedtem? Nem, nem. Otthon majdnem hetenként
387 26| lesoványodtam? Megöregedtem? Nem, nem. Otthon majdnem hetenként
388 26| látjuk egymást, s azóta nem történhetett rajtam semmi
389 26| asztalhoz:~- Engem nézel?~- Nem téged - felelte. - Valakinek
390 26| szemüvegeden figyelem, hogy nem jön-e be. Én nem látok innen
391 26| figyelem, hogy nem jön-e be. Én nem látok innen az ajtóig, mert
392 26| tartotta, csak erre szolgált.~Nem tudtam mit válaszolni. Egy
393 27| idején váltig szégyelltem. Nem is mertem bevallani senkinek.
394 27| sikerült tájékozódnom, hogy nem is olyan roppant szégyen
395 27| Ezt gonosztevõnek nevezte. Nem türelmetlenségbõl vagy elvakultságból.
396 27| volt gyõzõdve, hogy aki nem szereti a latin nyelvet,
397 27| szereti a latin nyelvet, és nem hordja szívén a rendhagyó
398 27| mert legalul kerültem.~Nem szólt semmit. Gúnyosan a
399 27| Azon tépelõdtem, vajon nem jut-e bûne miatt a pokolba,
400 27| kárhozatba. Ma már tudom, hogy nem. Azóta ha szentekrõl, földi
401 28| a te ujjad még mindig nem gyógyult meg?~- Rossz helyen
402 28| nincs itt valami fertõzés? Nem kellene tetanuszoltást adni?~
403 28| hagyja szabadon. Legjobb nem törõdni vele. Legjobb nem
404 28| nem törõdni vele. Legjobb nem nyúlni hozzá. Engedje meggyógyulni
405 28| mondjam csak? - figyelmet már nem bír el.~Mosolygott a fõtörzsorvos,
406 28| besötétedett, ezt mondta:~- Legjobb nem törõdni vele, fiam. Legjobb
407 28| törõdni vele, fiam. Legjobb nem nyúlni hozzá.~- Igen - felelte
408 28| fölött.~Este a vacsoránál már nem volt ott ujján a kötés.
409 28| az orvosnövendék is. De nem beszéltek errõl. Az ezredes
410 29| tizenegykor, amikor még nem volt otthon senki, csöngettek.
411 29| Köszönöm - mondta az úr, és nem ült le. - A déli vonattal
412 29| Sírt, mint a záporesõ.~Nem érte váratlanul a hír. Apja
413 29| évek óta ágyban feküdt, nem bírt dolgozni. Ezért szegõdött
414 29| kérdezte a lány szipogva.~- Nem tudom - dünnyögte az úr,
415 29| szolgált, a Lipótvárosban. Nem mintha a két lány valami
416 29| Tegnapelõtt este.~- Mi nem hallottunk felõle - vetették
417 29| nálunk volt édesanyátok. De õ nem említette.~4~Izgatottan
418 29| sárba. Sóbálvánnyá meredt.~- Nem halt meg a ti édesapátok -
419 29| szólt, fejét rázogatva. - Nem halt az meg. Él még.~Lassan
420 29| csinált virágait, melyek nem hervadnak el soha. Ezek
421 30| egy nagy kamasz, akit, nem tudni, miért hívtak Béluskának.~
422 30| szórakoztatta a lárma. Addig nem is volt baj, míg meg nem
423 30| nem is volt baj, míg meg nem szokta. Mihelyt megszokta,
424 30| elviselhetetlenné vált ez. Wilcsek nem tudott munkájára figyelni.
425 30| agglegény volt, de nyájas, nem emberkerülõ. A szomszédi
426 30| vadabbul zúdult föl a kánkán. Nem is gyermekek voltak ezek,
427 30| hogy a pokoli lármában nem bír dolgozni, s arra kérte
428 30| intsék õket csöndre. Ezek nem fogadták õt ellenségesen.
429 30| vagy lejjebb menni. Ez itt nem játszótér. Én dolgozom -
430 30| mellyel eddig hadonászott. - Nem halljátok? Kotródjatok,
431 30| megszeppentek a gyerekek. De nem hagyták abba a játékot,
432 30| szállt le a nyugalom. De nem bírta élvezni. Füle még
433 30| addig cibálnám, míg vér nem bugyog belõle, míg le nem
434 30| nem bugyog belõle, míg le nem szakad mind a kettõ, míg
435 30| szakad mind a kettõ, míg ott nem marad a kezemben, mint két
436 30| hiába kereste. Egész héten nem látta Ferit.~- Hol az a
437 30| szobájában motozott.~- Hát nem tetszik tudni? - álmélkodott
438 30| asszony harisnyát foltozott. Nem szokott vele beszélgetni,
439 30| volt. A fejét fájdította.~- Nem betegeskedett azelõtt?~-
440 30| betegeskedett azelõtt?~- Nem volt annak kérem soha semmi
441 30| téli napokon rajzolgatott. Nem zavarta semmi.~12~Karácsony
442 31| boldog ember. Nincs, és nem is lehet. De igenis van,
443 31| akinek valami titka van, de nem beszélne róla a világ minden
444 31| tûzvonalba.~A háborúban nem sebesült meg, nem esett
445 31| háborúban nem sebesült meg, nem esett fogságba, nem is tüntette
446 31| meg, nem esett fogságba, nem is tüntette ki magát, hanem
447 31| meg is nõsült. Elvett - nem tudni, miért és hogyan -
448 31| lelkiismeretes, pontos. A gyárban nem túlságosan szerették, de
449 31| túlságosan szerették, de nem is gyûlölték túlságosan.
450 31| túlságosan. Ennek következtében nem tették B-listára, nem is
451 31| következtében nem tették B-listára, nem is emeltek neki, soha. Reggeltõl
452 31| kézápoló kisasszony már régen nem a körmöket ápolta, hanem
453 31| az olyan rejtély, melyet nem az én feladatom eldönteni.
454 31| panaszkodni kezdett rá.~- Nem rossz fiú az, kérem - igazán
455 31| rossz fiú az, kérem - igazán nem lehet mondani, nem iszik
456 31| igazán nem lehet mondani, nem iszik az, nem kártyázik,
457 31| lehet mondani, nem iszik az, nem kártyázik, nem dohányzik,
458 31| iszik az, nem kártyázik, nem dohányzik, ha hazajön a
459 31| zárkózott volt, hideg. Homlokán nem rosszindulatú, de fenyegetõ
460 31| tévedtek. Egy motorcsónak nem kerül ötezer aranykoronába.
461 31| Kiderült, hogy a háborúban nem szolgált sem a tengerészetnél,
462 31| fölmenõ, se lemenõ ági rokonai nem voltak hajósok, hogy eddig
463 31| eddig semmiféle sportot nem ûzött, s még sohase ült
464 31| megáhította, de oly erõsen, hogy nem akar, nem tud lemondani
465 31| oly erõsen, hogy nem akar, nem tud lemondani róla, semmi
466 31| vágott szavamba a napa.~- Nem fizette ki - magyaráztam
467 31| kifizette. Tehát föltéve, de meg nem engedve, hogy már megvetted
468 31| motorcsónakot?~Kérdésemre már nem felelt, csak fölállt, s
469 31| végigmért, tetõtõl talpig.~Ezzel nem törõdtem, hanem tovább haladva
470 31| szikrázó szemmel. - Ez, kérem, nem normális. Ez, kérem, egyszerûen
471 31| abnormális. ~Közbelépésem tehát nem járt sok eredménnyel. Weigl
472 31| Berci gürcölt, nélkülözött, nem kellett neki se ruha, se
473 31| ábrándozott, senki és semmi nem verhette ki fejébõl.~Egy
474 31| melyhez foghatót eddig még nem láttam sehol. Mert azóta
475 31| mert motorcsónakját félti, nem szívesen vesz rá idegent,
476 31| hogy õ senki és semmi, aki nem szoroz és nem oszt a társadalomban,
477 31| semmi, aki nem szoroz és nem oszt a társadalomban, csak
478 31| híd pilléreit is, úgyhogy nem látni vizet sem, melyen
479 31| ezt a boldogságot, mely nem apad, nem csökken, hanem
480 31| boldogságot, mely nem apad, nem csökken, hanem egyre növekszik.
481 31| embere.~Az igazi boldogsághoz nem is kell sok: csak egy jó
482 32| vendégé lesz, aki majd jön. Nem a miénk ez a ház se. Csak
483 32| amíg a közepén mély gödröt nem vájtam. Ebben feküdtem hajnalig,
484 32| csúnya szarkát is. Mert nekik nem volt elég ennyi élet. Még
485 32| tapiskolta a poros utat. Nem szólt semmit. Idõnként rám
486 32| elhûltem.~Ez a szegény asszony nem értette, hogy megszántam
487 32| vagy egész fürdõtelepet, nem tudom. Mindenesetre nagy
488 32| fogával, a sárga mosolyával. Nem vitatkoztam. Kiegyenlítettem
489 32| Csöndesen kitessékeltem.~6~Azóta nem láttam többé, de sokat gondolkozom
490 32| Én ébresztettem föl õket. Nem lett volna helyesebb, ha
491 32| világra, mert édesanyja nem kilenc hónapig hordozta
492 33| aranylakodalmát. De alapjában nem sok örömet lel benne.~A
493 33| rajonghatunk igazán, ami nem a miénk, amit nem egészen
494 33| igazán, ami nem a miénk, amit nem egészen értünk, nem egészen
495 33| amit nem egészen értünk, nem egészen ösmerünk. Ezzel
496 33| halál rejtelmes szobájába nem nyithattam be - ez itt senkinek
497 33| tündérkékrõl hallottam. Nem mintha a tündérkék csodálatos
498 33| Ilonáról.~Szerencsére édesapám nem az orvosi szakra íratott
499 33| tudtam, hogy erkölcstelen. Nem kétkedtem abban, hogy a
500 33| találgatták. Én azonban, akit nem zavart a szaktudás, kedvemre
1-500 | 501-582 |