Fejezet

 1 1 |           Hõ - szólt, mint a lónak.~Míg bírta, állta, uralkodott.
 2 4 |         Néhány másodpercig tartott, míg kievickélt. Orrán-száján
 3 5 |        leült, semerre se tekintett, míg mi rábámultunk vigyori irigységgel.~
 4 11|   interregnum következik mindaddig, míg a közvélemény méltó utódot
 5 11|          ujjait idegesen húzogatta, míg a szertartás folyt. A halottasházban,
 6 11|              késõ nyárig - tartott, míg végigrágta magát mindenen,
 7 13|             kellett elmúlnia addig, míg az õsember ükunokái a kezdetlegesen
 8 15|              addig-addig beszélnek, míg egészen ki nem hûl. Végül,
 9 16|          márványpadról, s bámultak, míg a jajveszékelõ némbert el
10 17|      megtöltötte friss vízzel, hogy míg õ távol van, a beteg olthassa
11 19|             le kell hullniok. Soha, míg a világ áll, nem kerülnek
12 22|             új ruhánál jelentkezik, míg az „illetõ egyén” meg nem
13 24|            nem halok meg mindaddig, míg egyszer itt nem vacsorázom.
14 30|              Addig nem is volt baj, míg meg nem szokta. Mihelyt
15 30|          Mit tegyek? Leönthetnélek, míg az ablakom alatt visongsz,
16 30|             se lát, addig cibálnám, míg vér nem bugyog belõle, míg
17 30|          míg vér nem bugyog belõle, míg le nem szakad mind a kettõ,
18 30|            nem szakad mind a kettõ, míg ott nem marad a kezemben,
19 31| számlálgatta némán.~Berci megvárta, míg a lárma elül kissé, aztán
20 38|            halál, s meddig tart az, míg a lélek eltávozik a test