Fejezet
1 2 | csak a törvényt képviselte, melynek mindnyájan engedelmeskedni
2 4 | partra, a zárt csoport felé, melynek közepén kisfia feküdt. Nem
3 7 | valami kisebb városból, melynek már a nevét is elfelejtettem.~
4 11| majd egy másik regényt, melynek hõse egy óriási lángész,
5 11| Mások elõfizettek a lapra, melynek munkatársa volt. Lesték
6 11| gyászszalaggal, fekete pamutkesztyût, melynek ujjait idegesen húzogatta,
7 11| rajta a szokott csíptetõ, melynek mély nyoma még mindig ott
8 11| íróasztalához, kinyitotta a fiókját, melynek mélyén apja összes mûveit
9 11| rendõrhajszához, bûnügyi nyomozáshoz, melynek során a vádlottat vagy fölmentik,
10 13| fényûzõ lakáson, öt szobán, melynek csillárjait a személyzet
11 13| tanár leemelte a gégetükröt, melynek rugalmas ércpántja dús,
12 13| kénytelen fölfogni az egészet, melynek már nem volt értelme, ezekkel
13 14| a végtelen fehérségben, melynek egyetlen színfoltja a gyermek
14 14| holmi ideiglenes színpadon, melynek díszleteit akármikor szétszedhetik,
15 14| élete egy vidéki birtokon, melynek eladásáról maga is hallott
16 19| karfára lógatom fáradt kezem, melynek ereiben kék vér csörgedez,
17 22| belvárosi házba lépett, melynek régi, csöndes folyosóin,
18 22| van jelen, mint szellem, melynek inkább a távollétét és hiányát
19 25| kihirdették a végrendeletet, melynek értelmében a Dömötör, a
20 32| kamatoznak, oly õrületet, melynek nincs határa.~Azelõtt nyilván
|