Fejezet

 1 1 |         mosolyogtam.~Mert eszembe jutott az apja, ki kaszával kezében
 2 1 |         kell még olvasnia. Eszébe jutott ez, az a könyv, melyet még
 3 2 |         könyve. Többször eszünkbe jutott:~- Igaz, a könyv. Azt is
 4 4 |          amíg a fürdõépületig nem jutott.~Itt már két csendõr állott
 5 5 |     konyhába szaladt, mert eszébe jutott, hogy a porkefét a fényezõkefén
 6 8 |   mindennap számtalanszor eszembe jutott. Valahányszor repülõgépek
 7 11|           Ma reggel hirtelenül ez jutott eszembe. Sok mindent kellene
 8 11|      könnyûséggel írt. Ami eszébe jutott, azt tüstént leírta, és
 9 11|       neve hallatára elnémult, az jutott eszébe, vajon Chmell Arisztid
10 11|        ajkait. Egyik osztálytársa jutott eszébe, egy regényíró fia,
11 12|         akiknek egy pillanatig se jutott eszükbe, hogy túladjanak
12 14|          én...~Tovább azonban nem jutott. Ámulva kutakodott homályosuló
13 15|          Így udvarol:~- Tudja, mi jutott eszembe az elõbb? Az, hogy
14 17|     tudott kihez fordulni.~Késõbb jutott eszébe Manilius, az öreg
15 23| megmentették a hal életét. Az nem jutott eszükbe, hogy elõbb-utóbb
16 25|        tehetünk érette.~- De hogy jutott eszébe? Mi bírhatta erre
17 25|        faggatta az ura.~- Eszembe jutott - dadogta az asszony.~-
18 27|          is többnyire ez a szerep jutott. Ezt annak idején váltig
19 30|         Végre döntõ elhatározásra jutott.~Egyszer, mikor a csöndháborítás
20 33|      szivacsokkal itattak föl.~Ez jutott eszembe: miért ismétli a