Fejezet

501 33|                    legalább láthatólag - nem huszonhárom évre tervezte,
502 33|         hullafolt. Csak ez jelezte, hogy nem él.~A tanár kijelentette,
503 33|                magam minden emberrel. Ez nem fájt. Csak némi alázat fogott
504 33|                helyre, ahonnan kivették. Nem hittem, hogy még valaki -
505 33|                  end-félét vártam. De ez nem történt meg.~Akkor kimentem
506 34|           orvosom. - Ezen sem ön, sem én nem segíthetek. Talán más se.
507 34|            tanácsát. Tényleg, legokosabb nem látni azt, ami fáj.~Elutaztam
508 34|                  itt tó volt, és a tónak nem kellett teknõnek vagy mosdótálnak
509 34|                rigók - akár hiszik, akár nem - mindnyájan mint rigók
510 34|                  fölforralja vérem, mert nem fér a fejembe, miért viseltetik
511 34|             talán cirkuszjegyet venni.~- Nem veszek.~- A legalázatosabb
512 34|              Minthogy még soha életemben nem láttam olyan kertészt, aki
513 34|      cirkuszjegyet.~Ettõl kezdve azonban nem mertem a kertészre tekinteni,
514 34|         gyorsírást és gépírást is. Végre nem bosszankodni jöttem ide,
515 35|                   Valahol csöngetnek. De nem kívül, hanem belül, õbenne.
516 35|               Percek múlnak.~A csöngetés nem szûnik: nem erõsödik, nem
517 35|                  A csöngetés nem szûnik: nem erõsödik, nem gyöngül, mindig
518 35|                nem szûnik: nem erõsödik, nem gyöngül, mindig ugyanaz.~
519 35|              végezni fog majd vele.~Csak nem a halál csönget? ~2~Rápillant
520 35|           Hányadik ez ma? A harmincadik. Nem, a negyvenedik.~Mindezt
521 35|             Inkább fõbe lövi magát.~3~De nem: élni fog, egészségesen,
522 35|                 a mai nap dohányabrakja. Nem is negyven, hanem ötven.~
523 35|                  hogy az öngyilkosságnak nem a legkellemesebb módja a
524 35|       cigarettázott, Aiszkhülosz azonban nem cigarettázott.~Mindez fölöttébb
525 35|                  pillanatban. Soha többé nem veszek szájamba cigarettát,
526 35|                 ezt tõle.~- Most azonban nem tréfa. Tudniillik az elõbb
527 35|                 asszonyt, mert a vád már nem esik jól. - Szóval vége.~-
528 35|                  ostromolnák, s kívülrõl nem szerezhetne dohányt.~Átadja
529 35|               kellene csodálkoznia, hogy nem elõbb jelentkezett, és nem
530 35|               nem elõbb jelentkezett, és nem végzetesebb formában. Örüljünk,
531 35|                 az egész teste.~Most már nem idegeskedik. Próbálja megszokni.
532 35|           lefekvés elõtt elbúcsúzkodjék. Nem panaszkodik neki. Megcsókolja,
533 35|              kapcsolója.~Eloltják: akkor nem hallanak semmit. Meggyújtják:
534 35|             templom fülkéit. Aiszkhülosz nem cigarettázott? Musset azonban
535 36|             szemet látott. Az embereknek nem is volt fejük, kezük, lábuk,
536 36|                     Fáj - mondta neki. - Nem nagyon. Azt hiszem, semmi.~
537 36|              máris legyintett, mint akit nem érdekel ilyen potomság. -
538 36|                 Lám, lám. Mi mindent meg nem érünk. Az elsõ ábécéskönyv,
539 36|         gondoltam erre. Azt hittem, hogy nem következik be. Hát a többiek,
540 36|                 nézik a világot? Azokkal nem törõdtem. Úgy képzeltem,
541 36|                  ami az orruk elõtt van, nem veszik észre, ami távoli.
542 36|    gyémántbetûkkel nyomtatott könyveket. Nem bírt betelni azzal az örömmel,
543 36|                   töprengett. - Csak azt nem tudom, vajon a világ távolodik-e
544 36|            védekezik. A lélek védekezik. Nem akar látni, minekelõtte
545 37|              Abban az idõben a világ még nem volt egyetlen földfolt,
546 37|                De azoktól, akik utaztak, nem kérték lépten-nyomon az
547 37|              államból jött erre a tájra. Nem volt se norvég, se svéd,
548 37|                értett. Más nyelvet pedig nem tudott.~Abban a kis szállodában,
549 37|                 csak az, hogy egyáltalán nem ismerték.~Ötven év felé
550 37|              szelíd úr volt, szerény, de nem félénk, inkább fáradt, inkább
551 37|               egy cigarettára, s amíg el nem szívta, nézegette az étkezõket,
552 37|           bólintott. Külön szolgálatokat nem kért. Roppant igénytelennek
553 37|             franciául, angolul, de õ ezt nem értette. Csak egyetlen szót
554 37|                  melyet viszont az orvos nem értett.~Erre az orvos odanyúlt
555 37|         egyszerre. Kereste verõerét. Már nem találta.~Az idegen nyugodtan
556 37|                õk is elmennek.~Többé már nem volt idegen. A testvérük
557 38|                Sütött a nap. De minthogy nem tudott mit csinálni itthon -
558 38|                  azért, hogy kioltsa.~De nem volt egykedvû. Azon töprengett,
559 38|            megnyugtató szakvéleményeket. Nem akart sokat szenvedni. Eddig
560 38|                Azt már elhatározta, hogy nem a szívébe lõ, hanem a fejébe.
561 38|       kanyarodott, s az öngyilkosnak már nem maradt ideje, hogy a járdára
562 38|               ezt rebegte:~- Köszönöm.~- Nem értem - lihegte magánkívül
563 38|                    meghalt. Úgy látszik, nem szenvedett. Szája mosolygott.~
564 39|          küszködtünk. Különösen eleinte. Nem panaszkodom. Hiszen tudom,
565 39|               lecsippentett, melyekre mi nem is gondoltunk. A legnagyobb
566 39|         traktáltuk egymást. A szegénység nem szégyen. Fõ a becsület. -
567 39|              magam keféltem a padlót. Ez nem is volt rossz. Legalább
568 39|               Legalább sohase híztam el. Nem kellett tánctornára járnom,
569 39|              eltaláljanak hozzánk. Pedig nem is afféle zugutca. Csak
570 39|                Nagyon nevetséges a neve. Nem is mondom meg neked. Isten
571 39|           Mennyire más az, drágám.~De mi nem emiatt szenvedtünk. Csak
572 39|         szenvedtünk. Csak a lakás miatt. Nem volt az kicsiny - szó sincs
573 39|              amellett kardoskodott, hogy nem is északra fekszik, csak
574 39|                  el, s azon töprengtünk, nem cserélhetnõk-e el - apróhirdetés
575 39|                egyelõre”, amíg oly lakás nem akad, mely megfelel részint
576 39|                Mi azonban, mint a hõsök, nem tettünk le arról a reménységünkrõl,
577 39|                  lehetõleg Budán. Vagyis nem törõdtünk bele sorsunkba.
578 39|                miatt. Szerencsére minket nem „építettek le”. Az uram
579 39|          szívének, és lemondott róla. Ez nem jelentéktelen összeg. Minek
580 39|               szobában, mint két bolond. Nem hittük, hogy ilyen szép
581 39|               Mennyi õsz haj szálam van. Nem csoda, szívem. Áprilisban
582 39|               igen nézegetem majd magam. Nem lesz hozzá kedvem. Túlságosan