Fejezet

 1 2 |          órát várakoztunk, mikor ismét áthaladtunk a sötét folyosón,
 2 4 |    Késõbb azonban az apa homloka ismét kegyetlenné vált.~Tücskök
 3 4 |          egyszer. Egy-kettõ - és ismét magához ölelte a gyermeket.~
 4 10|          múlt pár perc, a kalauz ismét feltûnt ajtóm elõtt egy
 5 11|      keltett.~Arisztid már régen ismét iskolába járt, mikor gondolkozni
 6 13|          kapuban szétnézett. Már ismét egy volt minden, ami széttöredezett,
 7 14|      Berlint, majd Bécset, utána ismét Berlint. Amíg beszélt a
 8 21|       vizet, tüszkölt, köhögött, ismét leírta: édesapám, és ismét
 9 21|       ismét leírta: édesapám, és ismét áthúzta. Egy új papírlapot
10 23|        eszükbe, hogy elõbb-utóbb ismét kifogják, eladják a piacon,
11 25|          becsöngetett Türkékhez. Ismét futott-futott, egy kis közön,
12 25|         után az ajtót.~A rokonok ismét visszafojtott lélegzettel
13 26|          néhány másodperc múltán ismét szemembe bámult fürkészve,
14 28| mell-lövést kaptak, föllábadtak, ismét jelentkeztek az ezrednél,
15 31|        Egy kissé elcsodálkoztam. Ismét igen tapintatosan puhatolódzni
16 32|         de kifizettem.~Harmadnap ismét benyitott. Ezt mondta: ~-
17 35|          íróasztalához, elsápad. Ismét hallja azt a vékony, éles
18 36|         a nyelve tévedett volna. Ismét olvasott. Végre zavarba