Fejezet

 1 14|    Isten és ember ellen. Kevély voltam, önzõ voltam. Istenítettem,
 2 14|      ellen. Kevély voltam, önzõ voltam. Istenítettem, elkényeztettem
 3 14|         nem törõdtem vele. Puha voltam, könnyelmû. Kemény és könyörtelen.
 4 14|          s fukarkodtam. Tékozló voltam. Zsugori voltam.~A pap a
 5 14|         Tékozló voltam. Zsugori voltam.~A pap a matróna arcára
 6 18|      pusztulnom.~A tökéletesség voltam, a szépség, a kiválóság.
 7 26|    egymással.~Múltkor Berlinben voltam. Este betértem egy vendéglõbe
 8 26|      csak levegõ volt. Én is az voltam.”~De most valóban engem
 9 31| motorcsónakot. Milyen ostoba is voltam, amikor azt tudakoltam tõle,
10 33|  Micsoda boldogság ez.~Pont így voltam én az orvostudománnyal is.~
11 33|         a reggelen nagyon vidám voltam, és nagyon komoly. Azt éreztem,
12 34|   állást kaptak.~Már-már boldog voltam, mikor a motor egyszerre
13 39|         Akkor én huszonhat éves voltam, az uram harmincegy. Ebben
14 39|      Megijedtem.~Jaj, de ráncos voltam, jaj, de csúnya. Mennyi
15 39|        kerültem, huszonhat éves voltam. Tizenkét évig tartott,