Fejezet

 1 11|          tizenhárom éves fiú is ott állt könnyekben fuldokolva, zsebkendõjét
 2 11|          születésénél fogva fölötte állt az érdekcsatáknak meg a
 3 12|            a kutyának.~De amint ott állt elõtte hajadonfõtt, zúzmarás
 4 12|        folyton újabb indítványokkal állt elõ -, ne tessék annyira
 5 13|        locsogott, elõtte egy asztal állt, körös-körül kényelmes bõrszékekkel.~
 6 16|             utcára.~Ott megint csak állt, mint a cövek.~Erre a másik
 7 17|  kalapáccsal, vésõvel, munkahelyére állt, a szökõkúthoz, melyen már
 8 17|           Hátrafordult.~A felügyelõ állt elõtte, sötét ércszakállával.
 9 22| gombostûzött. Különben mindjárt úgy állt rajta, mintha ráöntötték
10 22|        válaszolt, hogy most már nem állt el, hanem viharosan fölugrott
11 25|           mûtétet. Az elõkészítõben állt. Két ápoló vetkõztette.~-
12 27|            után a kápolna alatt ott állt a latintanárom.~- Miért
13 30|            fejjel ébredt. Akkor már állt a bál. Egyik nap a másikhoz
14 36|        megállt.~Az orvos elfordulva állt mellette, a földre pillantott,