Fejezet

 1 1 |     verõfényben. Õ is így felelt. Aztán a fia most különben is nagyon
 2 1 |           egy-egy gyémánt kiadás. Aztán csönd lett.~István ott hevert
 3 2 |           Boris személyi adatait, aztán az elsõ lapot mázolni kezdte
 4 4 |   toccsant a tóba. A víz kinyílt, aztán rejtelmes zúgással, háborogva
 5 4 |        mondta végül bosszankodva. Aztán fenyegetõen, rekedten: -
 6 4 |          más irányban is keresse, aztán a távolságtól megrémülve,
 7 5 |       körmeid. Megint gyászolnak.~Aztán mindig ez következett:~-
 8 6 |          vagyok. Elõbb a fejemet, aztán a karjaimat, a combjaimat.~-
 9 6 |          haja - mondta a férfi.~4~Aztán, mikor a fát egészen összeaprították
10 6 |            sokkal világosabb van.~Aztán nem beszéltek többet.~Mind
11 10|            valamit tárgyalhattak, aztán beléptek. Értésemre adták,
12 10|           futkároztak a folyosón, aztán a csecsemõ hirtelen elnémult.
13 11|         fölolvasó szerepelt. Csak aztán következett maga Chmell
14 11|      elõadás kezdetéig dolgozott, aztán alig várta a pillanatot,
15 11|          elolvasta. Elõbb halkan, aztán szokása szerint hangosan,
16 11|         de csak éppen kinyitotta, aztán mintha puszta kíváncsiságból
17 11|     érzékelhetõ volta, a csöndje, aztán a járás-kelés, mely körötte
18 11|     melyek egy darabig pangottak, aztán föloszlásnak indultak, megrohadtak,
19 11|       hangversenyrendezõ mellett. Aztán Petõfi Zoltán. Petõfi Zoltán.
20 11|          A jelenetek megindultak, aztán ellaposodtak, vizenyõssé
21 12|           néhány percnyi járásra, aztán a folyosó legvégén állott,
22 12|           azonban egyoldalú volt. Aztán, ha a kutyaugatás nem is
23 12|          amikor már abbamaradt, s aztán, amikor újra fölzendül,
24 12|  sopánkodott.~Cirbusz hallgatott, aztán õ is így szólt:~- Nem értem,
25 12|    beszédjébõl is írt tíz percet, aztán szabadult.~17~Gyalog indult
26 12|       szívvel a fal mellé lapult. Aztán a nyitott ablakon bedobta
27 13|       mûszereket szedegetett elõ, aztán a háziorvos.~Aztán Ilonka,
28 13|           elõ, aztán a háziorvos.~Aztán Ilonka, az ágy közepén 39,
29 13|   gratulálna egymásnak valamiért, aztán a vízbe merült, lubickolva
30 13|          Tanár úr - akadozott, de aztán megeredt a szava, mert markában
31 15|    mindent a múlthoz arányítanak, aztán kiábrándultak, szakítók,
32 15|        keresi föl az elsõ orvost, aztán lassanként beletörõdik abba,
33 15|        teát kérnek, elõbb rummal, aztán citrommal. Szórakozottan
34 15|   szélesen, kedélyesen, õszintén.~Aztán megtetejezik tányérukat
35 16|        verték. Mégse bírtak vele.~Aztán fölnyalábolták, s úgy vitték.~-
36 18|         darabig tûnõdve nézte õt. Aztán kivett kistáskájából egy
37 19|       fába mindaddig, amíg lehet, aztán megadja magát a másíthatatlannak,
38 19|     tisztelettel tekintek feléje, aztán a levegõbe bámulok. Sokáig,
39 20|           hallgatott egy darabig. Aztán elmondotta, hogy megismerkedett
40 22|            Lex minimi - idézte. - Aztán részletre is ad. ~- Részletre?~-
41 22|          kötelességét teljesítve, aztán sietve adta át a várakozó
42 22|     tanárok. Még Juhász Máté sem.~Aztán rájött, hogy ez nem is furcsa.~
43 22|         nadrágszárakat a combján, aztán leült. Mosolygott a hiúság
44 22|           Ez pamut. Tiszta pamut. Aztán a kidolgozás. Micsoda bélés,
45 23|           tálba kellett helyezni, aztán kimosni a kádat, friss vizet
46 24|       bemenni. Ilyesmi nem illik. Aztán féltem is. Nem is gorombaságoktól,
47 25|  mehessenek. A csengettyû egyszer aztán meg is szólalt. Pont éjfélkor...~-
48 25|           nézték a síró asszonyt. Aztán mindnyájan bólintottak.~
49 26|         ámulattól és iszonyattól. Aztán lekaptam orromról a szemüvegemet.
50 27|            arról nincs tudomásom.~Aztán az iskolai viadalokban a
51 28|          kistáskájába csúsztatta.~Aztán az ezredorvos annak rendje
52 28|         seb begyógyult. Negyednap aztán feltûnt az ezredesné ujján -
53 29|          így hívták édesanyját. - Aztán küldjön pénzt. Ezt is üzeni.
54 29|      mindent összekotyogott, este aztán szállást is kért. Ott aludt
55 29|     koszorút az istállóba dugták. Aztán a lányok bementek az apjukhoz.~
56 30|       mint két rongydarab, melyet aztán ledobok a földre. A körzõm
57 30|         zajongott. Nézte az eget, aztán lehunyta a szemét.~Wilcsek,
58 30|      labda a pocsolyába loccsant, aztán felfröccsent, sárkoszorút
59 30|      megpörkölõdött, kopaszodott. Aztán leesett a hó. Egészen eltakarta
60 31|        vág, még a fiatalabbak is. Aztán újabban van egy bolondériája.
61 31|      rikító fényében: Weigl néni, aztán Berci napa, egy tekintélyes,
62 31|         fekete szemölcsök lógtak, aztán a felesége, aki varrogatott,
63 31|        felesége, aki varrogatott, aztán a hallgatag erdélyi menekült.~
64 31|           míg a lárma elül kissé, aztán méltóságosan, majdnem ünnepélyesen
65 31|         könyvelõvé léptették elõ. Aztán nemsokára meg is vette félrerakott
66 32|    mennyit fizetett a gyertyáért. Aztán elém tette a pénzt, melyet
67 32|         Jó, tartsa meg - szóltam, aztán lefeküdtem.~2~A kukoricahéjjal
68 32|         az ötven fillérre nézett, aztán az arcomra. Megköszönte.~
69 32|    szállított csomagokat ide-oda, aztán a szegény asszony, aztán
70 32|          aztán a szegény asszony, aztán három apró gyerek. Negyedik
71 33|          kicsit, mintha beszélne. Aztán az orr hirtelen vérezni
72 35|           emeli, szemügyre veszi, aztán beledobja a vízzel telt
73 35|       barna lébe, imbolyog benne, aztán lassan megfullad. Micsoda
74 35|            Elszívja cigarettáját, aztán keze öntudatlanul a második
75 36| Jelentéktelen. Sokat dohányzott - aztán átnyújtott egy nyomtatott
76 36|         vett, várt. Folytatta. De aztán újra megállt.~Az orvos elfordulva
77 36|            pár évig használhatja, aztán majd erõsebbet kell szereznie.~
78 36|         becsukódik. Beüvegesedik, aztán megüvegesedik. Bizony.”~
79 39|           aggatni. Múltkor délben aztán elkészültem. Egyedül gyönyörködtem