14-azokk | azoko-bucsu | budap-duzza | ebbe--emleg | emlek-fenye | fenyh-gorbe | gorcs-hazab | hazac-iskol | ismer-kerul | kerve-kotel | kotes-lelke | lelki-megla | megle-mutog | muton-ohajt | ohio-ragas | ragcs-sorva | sos-szorn | szove-tetem | tetes-utasi | utaso-vizve | volgy-zurza
Fejezet
4011 11| utána történt, az nemigen ismeretes. Küzdelmes évek következtek
4012 38| életének, egyet pedig az ismeretlenhez, aki majd megtalálja holttestét
4013 26| kezeltem. Tegezõdtünk, mert ismeretségünk messze ifjúkorunkba nyúlik
4014 36| mûszert. Olyan ez, mint az ismerettan, mely az aggyal igyekszik
4015 7 | munkaalkalom, mint náluk. Nem ismerik az európaiakat. Hanem egyet
4016 11| akartuk magunkat röhögni.~Ismeritek ezeket a fölolvasó üléseket.
4017 15| Vannak kezdõk, akik még csak ismerkednek, tétován vallanak, haladók,
4018 12| megteremtette õt, Alfa mintha most ismerné föl, mintha csak most látná,
4019 18| acélból készült, el kellett ismerniök, hogy kettejük közül az
4020 7 | körül azokból az alkalmi ismerõseibõl, akiket maga köré csõdített,
4021 3 | titkot magamba fojtani; ismerõseimhez fordultam. Leírtam személyét,
4022 4 | kukoricát rágcsáltak.~Suhajda az ismerõseinek régi nyájas hangján köszönt,
4023 11| valamelyikük megpillantotta ismerõseit, néhány írót és újságírót,
4024 22| augusztusban, beszámolt az ismerõsök kisebb-nagyobb botrányairól.~-
4025 3 | ruházatát, szokásait. Mindegyik ismerõsöm elmosolyodott, mindegyik
4026 37| az, hogy egyáltalán nem ismerték.~Ötven év felé járó csöndes,
4027 15| több ezer éves szöveget ismételgetnek a párok, csekély változattal,
4028 12| gyanakodtak. A cseléd váltig ismételgette:~- Az tette, az a randa.
4029 24| szmokingban, frakkban. Csészébõl isszák a levest, színes krémeket
4030 29| emberek.~5~A koszorút az istállóba dugták. Aztán a lányok bementek
4031 29| Kérte, hogy hozzák be.~- Az istállóban megeszi a marha - nyögte
4032 17| sóhajtott -, megvertek engem az istenek, és megvertek az emberek
4033 12| kellemes. Wohl a barátságtalan istenhozott hatása alatt kissé elszontyolodva
4034 31| mindig maga tisztogatja isteni szelepjeit.~Vezeti a motorcsónakot.
4035 11| székfoglalóját tartotta. Istenigazában ki akartuk magunkat röhögni.~
4036 14| Kevély voltam, önzõ voltam. Istenítettem, elkényeztettem egyetlen
4037 13| ugyanazt csinálja. Homlokán az istenszemet hiába kereste.~- Tanár úr -
4038 31| házat megbolondítja azzal az istenverte motorcsónakkal. Nagyságos
4039 11| drámát fejezett be: a Szent István-t, Aba Sámuel-t, Rákóczi-t,
4040 1 | képzelõdött. István - a fiút is Istvánnak hívták - olyan volt, mint
4041 4 | kereste, mindenhogyan, az iszapba hasalva, könyökölve, guggon,
4042 24| Gajdolnak, röhögnek, pálinkát isznak. Jobban érdekelne, mint
4043 22| Elfordult a tükörtõl.~Lassan iszogatta a vöröst. Vacsora után rágyújtott
4044 14| mellett ábrándozott, bort iszogatva. Az alföldi koszttól megtelt,
4045 35| ebéd után, ozsonnára tejet iszom. Azonnal dobjátok ki összes
4046 26| meggörnyedve az ámulattól és iszonyattól. Aztán lekaptam orromról
4047 25| koporsóban.~- Az igazán iszonyú lenne - susogta maga elé
4048 5 | Mi - szólt - sohasem iszunk leves után hideg vizet.
4049 11| próbareggelivel, híg, világos teát itatott vele, melyben zsemledarabok
4050 33| késõbb nagy szivacsokkal itattak föl.~Ez jutott eszembe:
4051 11| mindenkinek egybehangzó ítélete alapján elfoglalhatja helyét.
4052 14| Férje becsülte az ízlését, ítéletét.~Erzsébet rendszerint délig
4053 11| holtak fölött korlátlanul ítélkezik. Több ilyen írókölyket ismert.
4054 11| kimutatja, milyen igaztalanul ítélték meg, s késõ kárpótlásul
4055 26| szívemet -, milyen helytelenül ítéltem meg eddig. Sohase szabad
4056 9 | véleményére nemcsak olvasóinak itthoni nagy tábora figyel, hanem
4057 38| egy mellékutcán, merész ívben a Körútra kanyarodott, s
4058 33| nullásgéppel. Orra szabályosan ívelt. Teste márványosan fehér,
4059 19| röpülésükben még egy hosszú ívet írnak le, mintha késleltetni
4060 4 | fenyegetõen, rekedten: - Mit izélsz? Ne komédiázz.~De senki
4061 30| elkeseríted utolsó napjaim, ízenként gyilkolsz meg, engem, szegény
4062 11| hintettek, málnaszörppel ízesítettek, azt kellett kikanalaznia,
4063 25| ezüst kancsócskákban kétféle ízesítõt is szolgáltak: cukros-tojásos
4064 11| szépségeit kellett ecsetelni. Ízetlennek tartotta, hogy valaki kirakatba
4065 1 | a doh, nyirok áporodott ízével. Barátom egy széken ült,
4066 35| testmozgás, éjszakázás, izgalmak. Mit csodálkozik ezen? Azon
4067 18| egy õszi szürkületkor, az izgalmaktól elcsigázva, kimerülten aludt
4068 25| élne.~Ez a megjegyzés némi izgalmat keltett. Nem feleltek rá,
4069 11| aligha forgatta valaki ilyen izgalommal, az sem, aki megírta. Végére
4070 22| mûhely sarkában állott, izgett-mozgott tájékozatlanul, mint akit
4071 14| érdekelte. Férje becsülte az ízlését, ítéletét.~Erzsébet rendszerint
4072 25| Legtöbben kétszer is vettek az ízletes fehér tésztából, s nyakon
4073 33| orvosnövendék barátaim az izmok tapadását, a csontok nevét
4074 4 | egy kissé potrohosan, de izmosan, föltárva fekete szõrös
4075 33| szív, ez az óriási vörös izom, a tüdõ, ez a rózsás-szürke
4076 28| az ezredesné -, a hajlító izomnál, a felsõ ujjperc savós hüvelyénél.
4077 11| gyertyát emelte, savanyú izzadságszagot terjesztett a hûvösvölgyi
4078 8 | Még mindig bámultam az ízzé-porrá tört téglát, a példabeszédek
4079 31| nyersolajfogyasztó Bolindert is kapni, izzó süveggyújtóval, vagy egy
4080 13| Fölhevült, a rendesnél is izzóbb téglavörös arca ingerültséget
4081 13| Amikor fölébredt, hányt és jajgatott. Elzász egy óra múlva meglátogatta.
4082 16| márványpadról, s bámultak, míg a jajveszékelõ némbert el nem cipelték.
4083 29| fogta el igazán a keserûség. Jajveszékelt, óbégatott. A folyosón,
4084 4 | megértette, mi történt. Jajveszékelve támolygott a partra, a zárt
4085 11| tolla, képek cikáztak el, jambusok zendültek káprázó fülében.
4086 11| verseket kezdett firkálni, jambusos sorokat, gyorsan, nagyon
4087 17| tunikáját. Hazaballagott a Janiculumról a Circus Flaminius felé.~
4088 11| csakugyan fia-e annak Chmell Jánosnak, de nem merte megkérdezni
4089 11| tervezett ki magában Korvin Jánosról, Mátyás király boldogtalan
4090 11| tudnék” - sóhajtott Arany Jánossal.~Erre lefelé kezdett licitálni.
4091 24| villanegyed kertjeiben a január finom üvegmunkái voltak
4092 25| bugyolálva. Szaladt a csikorgó januári hajnalban.~Két utcát futott.
4093 1 | Egyszer rajtakaptam, hogy japán nyelvtant olvas.~- Japánul
4094 1 | japán nyelvtant olvas.~- Japánul tanulsz?~- Nem, csak olvasom.~
4095 15| elhagyott cukrászdába a madár se jár. De annál több szerelmes.~
4096 11| volta, a csöndje, aztán a járás-kelés, mely körötte folyik, azok
4097 12| Tekintetét elégedetten járatta körül. Még sohase volt ilyen
4098 30| el a kis könyökutcát, a járda sárga márgaföldjébe belecuppantak
4099 13| szobrok, tornyok, terek, járdák, azokon gyalogjárók.~Hátradõlt
4100 35| Szájpadlása zugait úgy járja be, mint tömjén a templom
4101 11| kellett immár lábujjhegyen járkálni attól való félelmében, hogy
4102 11| szerint hangosan, le-föl járkálva szobájában. Hétkor a cseléd
4103 31| szegény gyermekei, rongyokban járnak. Igazán szégyen, gyalázat.~-
4104 39| Nem kellett tánctornára járnom, villamos massage-ra, mint
4105 3 | nemigen szoktam törõdni a járókelõkkel, villamosszomszédjaimmal.
4106 22| bajod, Máté, hogy rongyokban jársz.~- Én?~- Te, te. Elnézlek,
4107 16| egy kurtakocsma. Matrózok jártak oda éjszakánként, s piros
4108 22| háború alatt papírruhában jártam. Papírba csomagoltam testemet,
4109 31| árusította, házról házra járva. Így tettek szert némi mellékjövedelemre.~
4110 7 | közelébe.~Az amerikai olykor játékokat hozott ötéves kislányuknak,
4111 4 | a jó érzéstõl ingerkedõ, játékos kedv ébredt.~- Gyáva vagy,
4112 23| nyolc pengõért ilyen kitûnõ játékszert kapni?~Az a gondolat is
4113 19| annyit csalódott. Õ pedig azt játssza, hogy õ a grófkisasszony.~
4114 30| kiszólt:~- Csöndesebben játsszatok, gyerekek.~Halotti csönd
4115 19| emeletrõl ugranak le.~Amíg így játszadozom gondolataimmal, a pad túlsó
4116 30| eleget kuksolnak otthon, játszaniok is kell valahol szegényeknek.~
4117 32| túlhaladott. Végig kellett játszanom a játékot, abban a modorban,
4118 19| keresztesháborúk korából. Azt játszom, hogy én vagyok a gróf,
4119 30| lejjebb menni. Ez itt nem játszótér. Én dolgozom - és mutatta
4120 2 | bámulatos rátermettséggel játszotta a pszichológus, antropológus,
4121 33| Már mint kisfiú doktort játszottam. Gyógyítottam húgom bábuit
4122 27| Gyermekkoromban még angol-búr háborút játszottunk. Az egyik fél volt a „maroknyi
4123 12| hibákat, a magyartalanságokat javítom ki, melyekre ily kitûnõ
4124 14| szolgálnak föl, tapeur-ök és jazz-ek játszanak, s operaénekesek
4125 25| futott-futott, egy kis közön, egy jegenyékkel szegett fasorban, amíg egy
4126 31| egy méternyire födi el a jégkérget, ha sötétség takarja el
4127 12| marhamócsingot, melyet a jégszekrényben õriztek, a vacsoráját.~Wohl
4128 14| körül a szenvedés mindentudó jegye, elmúlt élete egy vidéki
4129 10| jegyszedõ vasutas is. Nem kérte jegyemet. Út nyílt elõttem. Én pedig
4130 10| harmadik szaladt poggyászommal jegyet váltani. „Elsõosztály” -
4131 22| villámgyorsan a mértékkönyvbe jegyezze, neki is az a benyomása
4132 28| is tiltotta egy idõre a jegygyûrû viselésétõl. Az ezredesné
4133 10| vigyázz”-ban állott. A jegyszedõ vasutas is. Nem kérte jegyemet.
4134 5 | kötethez legalább húsz kötet jegyzetet készített.~Különben porolta
4135 31| figyelt rám, majd csak ennyit jegyzett meg, fölényesen, mély meggyõzõdéssel:~-
4136 23| gyanakodtak. Bûntények áruló jeleit szokás a Dunába vetni.~Az
4137 6 | idegrendszerét. Ezek beszélnek is. Jeleket adnak. Csak mi nem értjük...~
4138 22| kiabáló. Csak mint lélek van jelen, mint szellem, melynek inkább
4139 13| dajkák a mesében - s egy jelenetet látott valami nem létezõ
4140 11| Nápolyi Endre néhány szebb jelenetét, s baráti társaságban el-elszavalta.
4141 11| nélkül tapsoltunk is. A kínos jelenetnek a társaság egyenruhás szolgája
4142 11| mint egy színésznõ, egyik jelenetrõl a másikra.~A temetésre a
4143 15| ezen a földön vannak.~7~Így jelenik meg elõttük minden alkalommal
4144 2 | elõször, bátorítást keresve jelenlétemben. Fehér volt, mint a fal.~
4145 11| Rövid látogatása a polgári jelenlevõk között ünnepi, zavart megindultságot
4146 15| és amikor a külsõ világ jelenségei véletlenül lelkükhöz érnek,
4147 28| Alázatos tisztelettel jelentkezem a kezelésre, mert tízkor
4148 22| magyarázták - minden új ruhánál jelentkezik, míg az „illetõ egyén” meg
4149 11| s harmadnap éhgyomorral jelentkezzék. Chmell János ezeken a napokon
4150 11| lehetett tagadni az események jelentõségét. Egy trón maradt üresen,
4151 2 | derûsen és boldogan, de jelentõsen, mint aki a halál torkából
4152 33| éreztem magam. Közel sem oly jelentõsnek, mint otthon, amikor verseket
4153 24| öregedõ urak, akiknek neve a „jelenvoltak” névsorában olvasható, és
4154 11| kézírással, nevét tartalmazó jeligés levélkével, de itt csak
4155 36| rendezkedett be. Ez a bölcsesség jelképe.”~Egymás után szedegette
4156 11| novíciusok valami különös jelképpé váltak szemében. Apja lelke
4157 12| hogy valamit érez bennem, jellemem oly hibáját, melyet magam
4158 21| Mondjuk egyszerûen, hogy: jellemes. Mindig egyenes, határozott.
4159 2 | cseléd.~Kérdést intéztek a jelölthöz, egészséges-e, beszél-e
4160 35| Török cigaretták, C. D. jelzéssel. Egy diplomatától kapta.~
4161 25| a feleségével, meg Türk Jenõ, a két nagyfiával. A férfiak
4162 12| érintkezést. A kutyára pedig jóakaratú közönnyel pillantott.~Közmondásokkal
4163 26| nyúlik vissza, de csak afféle jóakaratúan hûvös, köszönõ viszonyban
4164 31| benzinmotort „egy testi-lelki jóbarátjának kezességével”, tizenkét
4165 31| idegent, még testi-lelki jóbarátját sem, mindig maga olajozza
4166 1 | típusból való. Sokszázados jobbágyságon, roboton is átütött valami
4167 14| tizenhat esztendõ alatt jobbára olasz, francia társaságokban
4168 22| ott, ahol a kis szabócska jobbjával a centimétert nyomogatta,
4169 22| kabát vállai kipeckesedtek. Jobbra-balra ferdültek, egy nyomorékot
4170 12| elszigetelten, úgyhogy észrevétlenül jöhetett-mehetett anélkül, hogy a bérház kíváncsiságát
4171 4 | amikor Suhajda hátraszólt:~- Jöhetsz.~Követte õt, egy lépés távolságból.
4172 12| Alfa - csillapította. - Jöjj szépen. Nézd, itt a Wolli
4173 20| reggel telefonozott, hogy jöjjek ki azonnal. Kisírt szemmel
4174 29| Isten. Ne sírjon, lelkem. Jöjjenek le mind a ketten a temetésre.
4175 26| szemüvegeden figyelem, hogy nem jön-e be. Én nem látok innen az
4176 15| kisasszony elgondolkozik:~„Ma nem jönnek?”~De akkor már ott vannak.
4177 25| annyit mondott:~- Tessék jönni. Az öreg méltósága meghalt.~
4178 16| Nincs nálam.~- Akkor velünk jössz, babám.~- Nem - sikított
4179 34| Végre nem bosszankodni jöttem ide, hanem üdülni, felejteni.
4180 12| moccanni is. Alfa kiszimatolta jöttét-mentét. Ha falt, abbahagyta, ha
4181 25| lány, ölbe tett kézzel. Jöttükre fölkelt. A gyér világosságban,
4182 15| mert valamivel korábban jöttünk. A krémest délben sütik
4183 14| Pénzük elfogyott. A birtok jövedelme nem futotta erre az életre
4184 30| felnõttek szeme fénye, a jövendõ reménysége, s ehhez mérten
4185 29| porrongyot. ~- Biatorbágyról jövök - szólt a látogató.~A lány
4186 9 | titkárhoz. - Az emberiség jövõje, ugye? Adja csak ide azt
4187 9 | Vajon hisz-e ön az emberiség jövõjében, és hogy látja a háború
4188 9 | részint pedig az emberiség jövõjén. Az utóbbira vonatkozó véleményével
4189 18| és mogyorót. Úgy készült jövõjére, mint egy nagy mûvész.~5~
4190 9 | baktériumok. Az emberiség jövõjét általában biztatónak, majdnem
4191 26| sorsomra, a múltamra és jövõmre, azzal az álmatag odaadással,
4192 22| élet lüktetését érezteti, a jövõt, s zaja szövegtelen ütemvázat
4193 28| ragaszkodott a maga szerzett jogához, s az ezredesné sokkal nyájasabb
4194 25| Piskolczy és a Türk család, mint jogos örökösök, azonnal a hagyaték
4195 29| vonzódást tanúsított volna a jogtudomány és az igazságszolgáltatás
4196 20| mûveltségû ember volt, kitûnõ jogtudós, valaha a moszkvai semmítõszék
4197 11| vörös hajú és fehér bõrû Johannával, határozottan tetszett neki.
4198 12| igyekszem gyáván, alázatosan jóindulatába férkõzni. A gyûlölet ellen
4199 5 | Pisti üres óráiban olvasott, Jókai összes mûveit tanulmányozta
4200 13| végzett egy mûtéttel. Afféle jókedvû, véres verekedõnek tetszett,
4201 5 | vizsgáinkat az egyetemen, jól-rosszul, de õ még mindig tanult.
4202 35| vall töredelmesen, mert jólesik vádolni magát. - Egyszerre
4203 20| is jobb napokat látott. Jómódú bécsi családból származott.~
4204 21| szigort bölcsen egyesíti a jósággal. Ha elfárad az élet harcában,
4205 21| szemtelenséggel diktálok:~- Arca jóságos. Mi is a második rész? Ja,
4206 20| közkórházba.~Orvosai nem sok jót jósoltak. A betegnek egyetlen vágya
4207 10| is, hogy az anya a maga jószántából dobta ki gyermekét a robogó
4208 23| töltötte el, hogy fiai ennyire jószívûek. Szentül hitték mind a ketten,
4209 20| közkórházba.~Orvosai nem sok jót jósoltak. A betegnek egyetlen
4210 22| talán különb is, több évi jótállással, éppen olyan érdes tapintatú,
4211 4 | harag kitágította az ereit, jótékonyan elûzte délutáni unalmát.~-
4212 32| veszedelmes. Sohase tudjuk, hogy jótetteinkkel micsoda rosszat mûvelünk.
4213 14| Volt tizennégy szobája, jour fix-e, több palotája, párizsi
4214 30| emberkerülõ. A szomszédi jóviszonyt mindennél többre becsülte,
4215 27| akik mind testi, mind lelki jóvoltunkra atyai szeretettel ügyeltek.~
4216 35| szagot áraszt, mint egy juhakol.~Az utcán szánakozva nézi
4217 18| környék ebei, a kopók, a juhászkutyák, a patkányfogók, a korcsok
4218 13| kisleánnyal, majd õ.~Zöld júliusi éjszaka volt, a közeli hegyek
4219 22| tölti a szünidõt?~- Csak a júliust.~Bossán belekarolt ebbe
4220 30| megjárod.~8~Így múlt el a június, a július s az augusztus
4221 16| gazember. Caesar is gazember. Jupiter - hadonászott a kezeivel
4222 27| Azon tépelõdtem, vajon nem jut-e bûne miatt a pokolba, az
4223 25| azonnal a hagyaték birtokába jutottak.~Fél kettõkor már megint
4224 31| motorcsónakot. De mihelyt közelébe jutottam, mintha darázsfészket bolygatnék
4225 11| gyakran folyamodott hozzá a kabarék konferansziéja is. Puszta
4226 11| tengõdtek. Az egyik gyönge kabarészínész, a másik parkett-táncos,
4227 28| a rendetlenül vetkõzõk a kabátjukat, cipõjüket - egy fejet itt,
4228 27| Szûz Mária-kép.~- Vesd le a kabátod - parancsolta.~Fogalmam
4229 27| hittem, hogy elkobozza a kabátomat, és mint bûnjelet átadja
4230 38| végrehajtására.~Ezt a három levelet kabátzsebébe csúsztatta. Nézegette forgópisztolyát.
4231 4 | elõbb vetkõzött le.~Kijött a kabinjából, de nem tudott mit csinálni,
4232 4 | kendõvel kötötte át, kinyitotta kabinjaikat, beengedte õket: az elsõbe
4233 30| a Ferié. Ismerem. ~Egy kábító, forró délután föltépte
4234 30| gondolatokkal aludt el, s kábultan, fájó fejjel ébredt. Akkor
4235 35| Összevissza öleli fiát, kacag és ugrál örömében. Másik
4236 12| elfordultak tõle, a szemébe kacagtak. Délután az ablakokból ki-kiszólt
4237 4 | közben fia már kibukott, hogy kacagva áll majd elõtte a cölöpnél
4238 33| egészen ösmerünk. Ezzel örökre kacérkodhatunk. Esetrõl esetre hûtlenné
4239 22| gyarlóságán, s Vili felé kacsintott:~- Na, mit szólsz hozzá,
4240 33| szétszeletelték, a szerecsendió kacskaringós ábráit mutatta. Láttam a
4241 12| deszkájára nyújtva csaholt, kaffogott, feléje ugrált, s ha a konyhaablakot
4242 21| érzek iránta, de egy kis kajánságot is, s kegyetlenül, gonoszul
4243 6 | Hangosan olvasta:~- „Barackfa. Kajszibarack. (Prunus Armeniaca). Átlag
4244 29| kenyérrel, meg lekváros kalácsot. Még bort is ittak.~Az öreg
4245 12| Azért csinál mindig olyan kalamajkát.~Este lassan, kényelmesen
4246 23| azon tûnõdött, hogy ez a kaland - a kellemetlenségeken kívül -
4247 15| lakik friss krémessel.~Ezt a kalandját majdnem mindennap megismétli,
4248 2 | hasonlóságot. Ha a lány helyébe egy kalandor milliomosnõ akarna betolakodni,
4249 31| õsszel, ködben, esõben is ott kalandozik a Dunán, szombaton s egész
4250 17| s meztelenül, kezében a kalapáccsal, vésõvel, munkahelyére állt,
4251 8 | Gyönyörködtem a munka ütemében, a kalapácsok csilingelésében, az állványokban,
4252 17| benne.~De csak ímmel-ámmal kalapált-vésett, abba-abbahagyta. Vakította
4253 22| fekete nyakkendõvel, fekete kalapban, a fiatalember pedig derûsen
4254 12| Talán a nagyságos úr kalapja miatt. Tessék levenni.~Wohl
4255 12| engedett a tanácsnak. Levetette kalapját, mintha köszönne a kutyának.~
4256 39| dolgoztam, amit tudtam. Kalapokat, lámpaernyõket készítettem,
4257 14| világában élt. Azokat a lengõ kalászokat, melyeket az elsõ férje
4258 10| volt kiesnem szerepembõl. A kalauzok, az étkezõkocsi alkalmazottai,
4259 10| mormoltam. Az öregebbik kalauzt, aki biztosan apám lehetett
4260 23| az odaliszk a vérszomjas kalifát. Már nevet is adtak a tükörpontynak.
4261 16| üvöltött a levegõben, kalimpálva lábaival -, dögök. Öljetek
4262 33| adtak rám. Ebben szabadon kalózkodhattam. Közéjük elvegyülve értõ-közönyös
4263 11| Kimondhatatlan zûrzavar lakozott kamaszfejében. Látta, hogy eltûnt valaki.
4264 19| harangkalapban, melyet kamaszfürtjére húzott. Szeme fekete, szemöldöke
4265 14| Erzsébet levágatta a haját, kamaszfürtjét megfestette. Briliáns nyakékkel,
4266 27| fölöttem egy csomó vastag kamasztesttel, mely mozgó, izgatott rétegben
4267 32| bûnt fiadzanak, romlást kamatoznak, oly õrületet, melynek nincs
4268 24| levest, színes krémeket kanalaznak kristálytányérból. A pincérek
4269 13| tornácán bordó málnafagylaltot kanalazott. Kivilágított hirdetõoszlopok
4270 22| Bossán a gyümölcsös rizst kanalazta. Eltûnõdött, gondolataiba
4271 1 | rajtuk.~Éjjeliszekrényén egy kanálkát találtam, meg egy kis üveget.~-
4272 25| feketekávét is ivott, egy kanálkával. Nagyon szerette a feketekávét.~
4273 25| családi szokás szerint ezüst kancsócskákban kétféle ízesítõt is szolgáltak:
4274 33| hashajtót öntsek belé, vagy egy kandúrnak be kellett kötni a véresre
4275 30| a cipõk. A gyöp, mely a kánikulától megpörkölõdött, kopaszodott.
4276 30| annál vadabbul zúdult föl a kánkán. Nem is gyermekek voltak
4277 11| gyászszertartásra. A fölolvasó kántáló hangja, akár a halottas
4278 38| merész ívben a Körútra kanyarodott, s az öngyilkosnak már nem
4279 11| másolnia, bizonyára írógörcsöt kap, de õ, aki ki is gondolta,
4280 30| Megérdemelnéd. Jaj, ha kezeim közé kaparinthatnálak. Cibálnám a két füled, este
4281 19| végelgyöngülés görcsével kapaszkodik a fába mindaddig, amíg lehet,
4282 13| ércpántja dús, szõke hajába kapaszkodott.~Így szólt:~- Bocsánat,
4283 35| mondja:~- Egyelõre téves kapcsolás volt - és rágyújt.~1930~ ~
4284 11| Miután az élettel való kapcsolata megszakadt, semmi sem táplálta
4285 35| lámpája. Ez muzsikál. Rossz a kapcsolója.~Eloltják: akkor nem hallanak
4286 25| Ott sokáig nyekergették a kapcsolót, de a csillár nem akart
4287 31| néhány munkaadó még vérszemet kaphatna tõle.~Együtt lakott a feleségével,
4288 25| Piskolczyék 350-350 holdat kapjanak, Türkék pedig 200 holdat,
4289 37| izgatott lett. Gyorsan, szinte kapkodva nyitotta ki táskáját, kivette
4290 21| belemelegszem, bátorságra kapok, már gondolkozás nélkül,
4291 27| mutatkozott.~Mise után a kápolna alatt ott állt a latintanárom.~-
4292 11| virágot költõinek tartotta, a káposztát prózainak. Úgy hitte, hogy
4293 16| a pörkölt hallal, valami kappadóciai hajóács ijedten a tunikájához
4294 19| hozzá. Ezzel szétrebbenteném káprázatát, elrontanék mindent. Nekem
4295 12| ráznak, nagy zsákokban? A fül káprázik. Gondolatban folytatjuk,
4296 11| cikáztak el, jambusok zendültek káprázó fülében. Szinte készen vetette
4297 24| keresztül áttûzött a fény.~Káprázva szemlélte a bejárat elõtt
4298 12| szûnt meg, mikor már leért a kapuhoz. Úgy rémlett, hogy ennek
4299 25| Hajnali öt felé a kastély kapuja kinyílt. Öreg cseléd kászálódott
4300 38| a lélek eltávozik a test kapuján? Hiába hallott errõl megnyugtató
4301 16| papucsban csoszogtak a kapuk elé, s hallgatták ezt a
4302 10| ablakaival puhán gördült kapunk elé. Kezembe kaptam kézipoggyászomat,
4303 39| egyszerre, a divat után futni, kapupénzt fizetni, ha tíz elõtt is
4304 13| zárt volt és néma, akár a kapusé. Állán egy szemölcs feketedett,
4305 13| elõcsarnokba vánszorgott, a kapusfülke elé.~A kapus paszományos
4306 13| Rolls-Royce állott elõtte. A kapustól megtudta, hogy a tanár úr
4307 22| többiek is. Az egész tanári kar.~- Nekem, kérlek, nem futja
4308 13| darabból, az „altató orvosok karát”, akik fehérben bölcsõdalt
4309 12| önérzetét. A kutya ugat, a karaván halad. Kutyaugatás nem hallatszik
4310 13| homlokán a tükörrel, azzal a karbunkulusként tündöklõ tükörrel, melyet
4311 11| lehetett látni a humoros karcolatokban. Chmell János fogalommá
4312 16| katona rontott be, csörrenõ karddal: az éji õrség.~Elõvették
4313 39| az uram folyton amellett kardoskodott, hogy nem is északra fekszik,
4314 13| gépezet. Szorította a bõrszék karfáját, simogatta a lágy kecskebõrt,
4315 19| Olykor élveteg közönnyel a karfára lógatom fáradt kezem, melynek
4316 27| miatt a pokolba, az örök kárhozatba. Ma már tudom, hogy nem.
4317 35| Úgy megy minden, mint a karikacsapás.~Éjfél után, amikor már
4318 28| szomorú aranyfénnyel - a karikagyûrû. ~1930~ ~
4319 22| levetette fejérõl széles karimájú nemezkalapját. Halántékán
4320 11| századoktól megszentelt karingében az alázat és megbocsátás
4321 4 | Máris megragadta a fiát, két karjába nyalábolta, s belevetette
4322 16| katona - a magasabbik - a karjához ért. - Ne nyúlj hozzám -
4323 6 | Elõbb a fejemet, aztán a karjaimat, a combjaimat.~- Már alig
4324 25| szappanhabban sikálta ujjait. Csak karjait nyújtotta föl, úgy üdvözölte.
4325 14| ragyogott. Feleségét fél karjára emelte, mint a pelyhet.
4326 11| másik, nagyobb sebet fessen, kárminnal. A dicsõséget se becsülte
4327 22| hátrafordult.~- Tárd ki a karod. ~Vili kitárta karját. ~-
4328 4 | tornáztatta a kis, halott karokat, sokáig, nagyon sokáig,
4329 11| állott az oltár elé, kitárt karokkal Szûz Máriához fohászkodott,
4330 15| hármat is.~Egy találka után karonfogva ballagnak hazafelé a budai
4331 11| megrémült. Leroskadt egy karosszékbe, az íróasztala mellé. Orráról
4332 22| közeledett Vili felé, aki egy karosszékben ült.~Vili fölállt.~- Na? -
4333 5 | asszony a szalonból áthozta a karosszéket a hálószobába, leült, úgy
4334 12| kényszerû hallgatásért bõséges kárpótlást vett magának. Utána órákig
4335 11| igaztalanul ítélték meg, s késõ kárpótlásul melléje áll õ, a fia, az
4336 4 | hátraszegett fõvel, kitárt karral lefelé zuhant a vízbe. Ezért
4337 22| mellbõséget és hasbõséget, a kart és a térdet, s halkan mormogott
4338 8 | fejemet, hogy mennél kisebb kárt tegyenek bennem, a fölvonón
4339 11| elszállították. Ezzel a kartárs elvégezte kegyeletes hivatását.
4340 11| náluk Chmell János egyik kartársa, egy szürke ruhás, szürke
4341 22| este hetykén és vidoran kartársának, Juhász Máténak. - Az a
4342 24| elnémulnának, rám bámulnának. A kártyát az asztal alá dugnák. Mindenki
4343 31| mondani, nem iszik az, nem kártyázik, nem dohányzik, ha hazajön
4344 31| megvetik, ha a gyárban lüszter karvédõvel bebugyolálva körmöl, ha
4345 11| bejáratos volt a grófnõ kastélyába, a többi íróval együtt olykor
4346 25| bekecsét, és feleségével a kastélyhoz hajtatott. Közben a vasfekete
4347 11| tollvonással harmincezer embert kaszaboltatott le. Tömegeket idézett, s
4348 25| kapuja kinyílt. Öreg cseléd kászálódott elõ, hárászkendõbe bugyolálva.
4349 25| szolgálata fejében egy holdnyi kaszálót hagyott rá, a város határában,
4350 1 | közönyösen, és rám se nézett.~Kaszát élesített a fenõkõvel.~De
4351 1 | eszembe jutott az apja, ki kaszával kezében állott a gabonaföld
4352 11| Késõbb beiratkozott egy kaszinóba, fel-feltûnt a társaságokban
4353 11| Bármennyire tapintatos volt az a kaszinótársaság, melyben eddig mozgott,
4354 29| Bözsinek még megvolt a bére. Katinak is kiutaltak negyven pengõt
4355 31| nyolcadikba került, berántották katonának, vitték a tûzvonalba.~A
4356 28| sötét bõrû, kun fiú - katonásan összeverte elõtte bokáit.~-
4357 18| állatorvosok, sportemberek, katonatisztek. Versenytársa, komoly, csak
4358 22| másodosztályú fülkében, a kattogásra így felelt magában:~- Csak
4359 13| folytatódott a lassú lidércnyomás, kattogni kezdett fejében az ördögi
4360 15| citrommal. Szórakozottan kavargatják, addig-addig beszélnek,
4361 16| Tolvaj - rivallt -, tolvaj. ~Kavarodás támadt. Közben a tolvaj -
4362 24| maga vad õszinteségében kavarog. Gajdolnak, röhögnek, pálinkát
4363 23| jöttek, a vízben mûvihart kavartak pingpong lapátjaikkal, csorgatták
4364 7 | kirándult a hegyekbe, üldögélt kávéházainkban, s este a kerti vendéglõben
4365 25| kihirdetése érdekében.~Dömötör egy kávéházból telefonozott Reichnek. Minthogy
4366 34| Délután arról értesültem, hogy kávéházi pincérem a békében egy erdélyi
4367 11| Chmell János megitta a kávét, egy fél kiflit fogyasztott
4368 13| ásított vagy nevetett, kávézott, reggeli újságjait olvasta.
4369 11| tudták, hogy õ nekünk a kaviár. Rossz írónak lenni könnyû.
4370 11| meg lehet unni. Sok volt a kaviárból. Abból se lehet megenni
4371 13| karfáját, simogatta a lágy kecskebõrt, s ha akarta, ha nem, azon
4372 22| gyógycipõt viselt. Álláról régies kecskeszakáll lengedezett ezüst rojtokban.~
4373 22| és fényes segédlettel. A kecskeszakállas úr engedelmet kért, hogy
4374 12| spekulált.~20~Éjfél felé, hogy a kedélyek kissé lecsillapodtak, Alfa
4375 31| lecsillapítani a puskaporos kedélyeket, s Berci felé fordulva higgadtan
4376 13| Paraszti származás lehetett, kedélytelen és egyszerû, háta mögött
4377 4 | érzéstõl ingerkedõ, játékos kedv ébredt.~- Gyáva vagy, barátom.~-
4378 17| tréfáját. Általában nem kedvelték õt. Õk csak terheket vittek,
4379 33| nem zavart a szaktudás, kedvemre képzelõdhettem.~Sohase felejtem
4380 11| mindennapi életben hallhatta kedvenc hõsének a nevét, fia pedig
4381 12| körül. Még sohase volt ilyen kedvére való lakása. Ablakaiból
4382 22| kísértett, a tisztesség és kedvesség nemes rozsdája, a nem sietõ,
4383 10| De sem nem köszöntem meg kedvességüket, sem borravalót nem adtam.
4384 36| szerelmesek néznek így a kedvesük szemébe. De azok egész másképp
4385 31| helyes. Szóval te puszta kedvtelésbõl, szenvedélybõl vezetnéd
4386 22| szolgáltat nekünk, melyet mi kedvünk szerint töltünk ki, tervekkel,
4387 25| Hát - mondta Reich, érdes keféivel babrálva -, megcsinálhatom.~-
4388 39| Magam takarítottam, magam keféltem a padlót. Ez nem is volt
4389 5 | Morvay Pistit.~Amíg vizes kefével simogatta hajam, a kis Morvay
4390 11| Ezzel a kartárs elvégezte kegyeletes hivatását. A kéziratos dobozt
4391 33| megszokottság bizonyos gépies kegyeletével, de elég gyorsan visszarakták
4392 12| harcmodoromat. Nem vadászom többé a kegyét, nem igyekszem gyáván, alázatosan
4393 4 | azonban az apa homloka ismét kegyetlenné vált.~Tücskök ciripeltek
4394 25| addig. Ott fekszik. Micsoda kegyetlenség. Ilyenek az orvosok. Ha
4395 21| egy kis kajánságot is, s kegyetlenül, gonoszul élvezem vergõdését,
4396 36| öregúr a szemüvegét dicsérte kéjes mosollyal.~Harsogó verõfény
4397 10| szélhámosok szívdobogtató kéjét élveztem, akiket másnak
4398 13| hirdetõoszlopok ordítottak kéken, sárgán. Mozik hirdetõvillámai
4399 30| nézném, hogy sápadsz el, hogy kékülsz meg, te disznó. Mit számít
4400 25| Nem merte. Fél. Még egy kelést se mer fölszúrni. Mindenkit
4401 17| két kezét az égnek emelte, kelet felé fordult, és jobbra
4402 23| Már-már jókora csoport keletkezett köröttük kíváncsiakból.
4403 11| elõtte sisakban, páncéllal, kelevézzel, pihegõ hírnökök, akik jelentettek
4404 25| biztatták az asszonyokat:~- Kelj föl, fiam. Tekla néni meghalt.~
4405 12| Mindez nem volt valami kellemes. Wohl a barátságtalan istenhozott
4406 11| töltötte el, néha azonban oly kellemesen csiklandozta, hogy majd
4407 11| gondolatok voltak ezek. Olyan kellemetlenek, hogy fintorognia kellett
4408 23| tûnõdött, hogy ez a kaland - a kellemetlenségeken kívül - pont nyolc pengõjébe
4409 34| utcapadokon. Senkinek se kellenek. Naponta írásbeli bizonyítványt
4410 27| a súlyosan sérült beteg kelme lefittyent. A seb gyógyíthatatlannak
4411 22| a földre is, úgyhogy a kelmezuhatagok valósággal zavarba hozták.
4412 21| s kétségbeesve, dühöngve keltem föl az asztaltól, mikor
4413 10| megyek ki az állomásra. De a keltõóra késõn csörömpölt fel. Kiskocsiért
4414 12| nem érdemelt visszhangot keltve sunyított az ajtaja felé.~
4415 5 | utánoztam.~2~Patyolatfehér keménygallér szorította körül vérszegény
4416 33| emberi bõr erõsségét és keménységét. Nagyszerû takaró ez. Arra
4417 12| Nem ugat meg senkit. Még a kéményseprõt se. Nem tudom, mi lelte.~-
4418 4 | oldalvást, gyors pillantással kémlelt, zárt volt és merev. Fejét
4419 24| homlokába húzva, szürke piszkos kendõt, melyet nyaka köré tekert,
4420 13| se gondolva. Rakosgatta, kenegette rá a finom szappanrétegeket.~
4421 13| félrebeszélt.~Rekkenõ nap volt ez. Kénsárga felhõk lógtak a vihar elõtti
4422 4 | volt ez, villany és minden kényelem nélkül, a köves zalai parton,
4423 13| asztal állt, körös-körül kényelmes bõrszékekkel.~Mihelyt azonban
4424 10| mellette levõ fülkében még kényelmesebben utazhatom. Bevezettek oda,
4425 22| megigazították a kabátot, eltûnt ez a kényelmetlen érzése, mely - mint magyarázták -
4426 12| bántsa. Azzal keresem a kenyerem.~Cirbusz föltette a kutyára
4427 3 | vörös bort ittak, s fehér kenyeret rágtak hozzá. Mindjárt a
4428 11| ki betûvetéssel keresi kenyerét, ezért kötelességének tartotta,
4429 31| csúnyul, savanyodik, ha otthon kenyérgond miatt nyafognak, ha édesanyja
4430 23| táplálkozást tanulmányozták, kenyérmorzsát, narancshéjat, datolyamagot
4431 29| ültek. Gomolyát ettek fehér kenyérrel, meg lekváros kalácsot.
4432 32| hibázunk, akkor elvesztjük a kenyerünket.~- Ebbõl élnek?~- Ebbõl.~-
4433 31| óvatosan igyekeztem érinteni a kényes kérdést: a motorcsónakot.
4434 12| nélkül.~12~Alfa ezért a kényszerû hallgatásért bõséges kárpótlást
4435 5 | belelõtte feleségébe.~5~A mentõk kényszerzubbonyt húztak rá. Dühöngött. Fönn
4436 13| szemlélte, hogy ne legyen kénytelen fölfogni az egészet, melynek
4437 11| zavarja apját a munkában. Képe napról napra homályosodott
4438 14| ismert s a második férje képeirõl, reggelenként, amikor megérkeztek
4439 11| politikus is, aki részint képeivel, részint tüzes beszédjeivel
4440 25| Tekla, testi és szellemi képességeinek teljes birtokában úgy rendelkezik,
4441 33| mint a valóság, és hozzá képest a valóság legtöbbször majdnem
4442 7 | keresett. A villácskájának képét mutatta meg, mosolyogva.~
4443 22| divatlapokat teregettek ki, sok képpel, hogy válasszon, melyik
4444 14| Az asszony eleinte unta a képtárakat. Leplezett ásítással járkált
4445 12| forró, viharos nap volt a képviselõházban: az ellenzék támadásba ment
4446 12| azt, amit a miniszterek és képviselõk beszélnek, hivatali esküm
4447 29| amilyent csak körmenetek, képviselõválasztások alkalmával érzett, mikor
4448 27| hallok, mindig tûvel-cérnával képzelem el õket és foldozófával.~
4449 12| amikor újra fölzendül, a képzelet és valóság összeér, nem
4450 11| rámában. Ez elevenítette meg képzeletét, s azzal áltatta magát,
4451 11| legtöbbjük sohase látta, csak képzeletével építette föl alakját, tarkabarka,
4452 11| fölszegte. Azon tûnõdött, miért képzeli õ még mindig, mint gyermekkorában
4453 23| a hal egy nyári záporban képzelje magát, gramofonjukat is
4454 33| zavart a szaktudás, kedvemre képzelõdhettem.~Sohase felejtem el „elsõ
4455 35| csöngetés megszûnt. Vagy csak képzelõdik?~5~Egy kissé lecsillapodva
4456 11| nevetés. Az emberek már képzelõdtek felõle. Azok, akik sohasem
4457 30| tiltakozása közben begurult a képzelt kapuba.~Wilcsek most már
4458 12| rendõrségen.~Ajtajuk elõtt csoport képzõdött. Egy ügyvéd azt magyarázta,
4459 2 | Bizonyos ez?~Ebben a kérdésben kétkedés volt, vallató árnyalat,
4460 31| türelmetlenül hallgatta nyugodt kérdéseimet. Lépten-nyomon új patália
4461 4 | tudott értelmesen felelni kérdéseire.~Mind a ketten csak ide-oda
4462 37| orvosért szalasztott.~Az orvos kérdéseket intézett hozzá, elõbb az
4463 31| vezetnéd a motorcsónakot?~Kérdésemre már nem felelt, csak fölállt,
4464 20| és megy. Bolonddá tart. Kérdezd meg tõle, hogy miért nem
4465 4 | székre ültették. Ájuldozva kérdezgette, hogy él-e még.~Már nem
4466 13| Most nem tudott tõle mit kérdezni.~Csak nézte Elzászt, minthogy
4467 29| hallgattak. Pipáztak. Szünet után kérdezték: ~- A ti édesapátok?~- Az.~-
4468 21| rajza - kutya vagy disznó -, kérdõjelek, fölkiáltójelek, s egyetlen
4469 22| elkísérem. Majd én magam fogom kérdõre vonni.~9~Sokáig nem mehettek
4470 5 | zománca megrepedezik, õ kéredzkedett.~- Mi - szólt - sohasem
4471 30| nyolcig.~9~Másnap vihar kerekedett. Szakadt a zápor, villámok
4472 22| a ruha, a ruha.~Késõbb a kerekek ezt dalolták:~- Soha életemben
4473 16| tolvaj - egy hajóslegény - kereket oldott.~- Ez volt - mondták
4474 12| a kezem ne bántsa. Azzal keresem a kenyerem.~Cirbusz föltette
4475 24| itt mulatom el egész heti keresetemet.~Ezzel továbbment.~~Ment-mendegélt
4476 17| akik azzal növelték sovány keresetüket, hogy néha madarakat lõttek,
4477 7 | megvolt, hogy elõrukkoljon kérésével.~Ha betoppant hozzájuk a
4478 27| fiókot, abban hosszan-hosszan keresgélt. Föltette a pápaszemét.~
4479 33| márványasztalkára rakosgatták, s amíg keresgéltek bennük, a szolga gumicsõvel
4480 22| becsületes munka, az ipar és kereskedelem nagy és dicsõ hagyománya.
4481 13| sürögve, mintha egy tût keresne benne.~- Meg kell nyitni -
4482 35| itt.~- Hát te is hallod?~Keresni kezdik a lárma forrását,
4483 4 | haladt, hogy más irányban is keresse, aztán a távolságtól megrémülve,
4484 32| kunyhótól. De, gondoltam, hadd keressen még a szegény asszony.~Az
4485 11| elénk bukkan, mikor nem is keressük, s ezek keresve se találnak
4486 22| hintett szürke szövetet hiába keresték, de volt helyette sok más,
4487 11| figyeltem õt messzirõl, kerestem az alkalmat, hogy beszédbe
4488 14| temetõben, melyben annyi kereszt és fejfa van, mint valami
4489 30| vászonnadrágot. Kék nadrágtartói keresztben feszültek meg kiálló bordáin.~„
4490 23| tükörpontynak. Fricinek keresztelték el.~Két hét múltán anyjuk
4491 39| Örökös éj birodalmá-nak kereszteltük el, s azon töprengtünk,
4492 12| vannak az áldozatra kiszemelt keresztények.~- Alfa, Alfa! - kiáltott
4493 19| csörgedez, nyilván még a keresztesháborúk korából. Azt játszom, hogy
4494 2 | vádlott a végtárgyaláson a keresztkérdések súlya alatt ezt dadogja: „
4495 21| bele egy iskolai dolgozat keretébe.”~Késõbb ezt gondolom:~„
4496 11| jobban lett. Még magához kérette az Albert király kéziratait
4497 4 | lévén bizonyos, vajon nem kergetik-e vissza.~Az apa egy szót
4498 15| szél cserzette ki. Viharok kergették õket.~Erdõkben, ligetekben
4499 4 | Ugyan, vidd el õt is - kérlelte az asszony.~- Nem.~- Miért?~-
4500 15| ihatatlanná válik.~Õsszel teát kérnek, elõbb rummal, aztán citrommal.
4501 31| a nyomorúságos világban, kérném. Már mindenféle könyveket
4502 12| harmadik szobában tartózkodott, kerregve, hörögve vágtatott elõ,
4503 37| azoktól, akik utaztak, nem kérték lépten-nyomon az útlevelüket,
4504 34| élnem.~- Különben micsoda?~- Kertész, de a mai szomorú viszonyok
4505 34| kezdve azonban nem mertem a kertészre tekinteni, aki a parkot
4506 34| életemben nem láttam olyan kertészt, aki cirkuszszolga lett
4507 24| gallérvédõt.~A villanegyed kertjeiben a január finom üvegmunkái
4508 12| lehetett látni az udvar kertjére. Körös-körül békés, családi
4509 12| 16~Valahol a kilencedik kerületben kapott lakást, messze az
4510 39| mire a fizetés kezünkbe kerüli, oly kicsiny lett, hogy
4511 2 | hogy az elõbb érkezõk sorra kerüljenek.~Közel másfél órát várakoztunk,
4512 19| Soha, míg a világ áll, nem kerülnek többé föl a gallyra.~Ez
4513 13| Ilyesmi sok pénzbe szokott kerülni. Kinyitotta páncélszekrénye
4514 39| akinek orvosi rendeletre kerülnie kell a fényt.~Annak idején,
4515 26| töprenghet? Talán azon, hogy kerülök ide, mit keresek itt, vagy
4516 22| Szervusz, Vili. Hát te hogy kerülsz ide?~A fiú homloka a sötétszõke
|