14-azokk | azoko-bucsu | budap-duzza | ebbe--emleg | emlek-fenye | fenyh-gorbe | gorcs-hazab | hazac-iskol | ismer-kerul | kerve-kotel | kotes-lelke | lelki-megla | megle-mutog | muton-ohajt | ohio-ragas | ragcs-sorva | sos-szorn | szove-tetem | tetes-utasi | utaso-vizve | volgy-zurza
Fejezet
5023 28| már nem volt ott ujján a kötés. Mindnyájan észrevették
5024 13| visszahozták, megújították kötéseit, hõmérõzték, porokat adtak
5025 11| Õ adatta el a nyolcszáz kötetbõl álló könyvtárat is, melyet
5026 1 | Megnézte, helyén van-e egy-egy kötete.~5~Egy délután a könyvtárát
5027 11| Chmellnének, az elhunyt néhány kötetével együtt, melyet a könyvtárból
5028 5 | hogy el ne felejtse. A száz kötethez legalább húsz kötet jegyzetet
5029 1 | olvasta.~- Már a tizenegyedik kötetnél tartok - újságolta -, még
5030 1 | ami még hátravan, az öt kötetre s a többi-többi könyvre,
5031 11| tépelõdött, mit tegyen. Beléjük köthetett volna, fölpofozhatta volna
5032 34| melyet vastag cukorspárgával kötött dereka köré.~- Mehetünk,
5033 28| Késõbb már naponta háromszor kötötték át sebét: reggel az alorvos,
5034 28| baj. Meg fog gyógyulni. Kötözték?~- Hogyne - válaszolta az
5035 36| ilyen potomság. - Egy kis kötõhártya-gyulladás. Jelentéktelen. Sokat dohányzott -
5036 17| a szökõkútban babrált a köveivel. Õk ettek, lencsét, hagymát,
5037 15| nem tudnak, mert már olyan kövérek, hogy alig bírnak fölkelni.~
5038 4 | minden kényelem nélkül, a köves zalai parton, erõsen harmadrendû.
5039 26| szeme kigyulladt, és vele következetesen mindig az én szememet kereste.~„
5040 27| következik, beláthatatlan következményekkel. Némán levetettem a kabátom.
5041 11| ismeretes. Küzdelmes évek következtek rá. Képzett ember volt,
5042 34| villámgyorsan számolt, azt következtettem, hogy legalábbis a felsõbb
5043 12| pattogott, mint egymást követõ rövid dinamitrobbanások.~
5044 18| fejedelem, aki ellen merényletet követtek el, s utoljára még szembe
5045 38| rongyos fiatalember hevert a kövezeten, véres, sápadt arccal, halálra
5046 39| valami. Általában mindig „közbejön” valami. Két évvel ezelõtt
5047 39| pénzt. Sajnos, akkor is közbejött valami. Általában mindig „
5048 4 | hogy mit jelent anyjának a közbelépése, mellyel a régóta húzódó
5049 31| egyszerûen abnormális. ~Közbelépésem tehát nem járt sok eredménnyel.
5050 11| Botrányosan kezdtünk viselkedni. Közbeszóltunk, helyeseltünk, és olykor
5051 39| állapította meg, hogy ott van a közelben, egy macskaugrásra. Azoknak,
5052 7 | itteni szociális viszonyokról közelebbi adatokat kért, melyeket
5053 11| az emberek, kik közvetlen közelében a maguk dolgára gondolnak,
5054 35| neveznek, alattomos veszedelem közeledik, valami betörõ, valami gyilkos,
5055 24| bundámat, frakkomat, riadtan közeledne felém, azt hinné, hogy tévedtem.
5056 19| tudomásul vennem. Nem szabad közelednem hozzá. Ezzel szétrebbenteném
5057 14| szédülései, szívrohamai.~Amikor közeledni érezte halálát, fölébredt
5058 1 | feléje csúszó, mindig inkább közeledõ alattomos áradatnak:~- Hõ -
5059 10| lezárják a fülkét, állandóan közelemben fognak tartózkodni.~Nem
5060 4 | emeltebb hangon, és fürkészett közellátó szemével elõre-hátra, jó
5061 22| Bossán nem volt nagyképû, közelléte fölszabadította azokat,
5062 30| természetesnek vélték, hogy a közelükben ez az öregember állandóan
5063 14| országról országra vitte az urát Közép-Európa minden valamirevaló orvosához.
5064 5 | földrajzi könyvekben található „közép-európai ember”-hez hasonlított.~
5065 11| királytragédián, a nyolc középfajú társadalmi drámán, két kiadott
5066 2 | rejtélyes, rettenetes, akár a középkori kínzószerszámok, melyekkel
5067 11| kiejtették a nevét, az érdeklõdés középpontjába került. Ezek a ványadt alakok,
5068 11| minden, nem is rossz, hanem középszerû, bõdületes, röhögvényes,
5069 13| múlt el. Lement a kertbe.~Középütt szökõkút locsogott, elõtte
5070 14| megérkeztek az újságok, hátul, a közgazdasági rovatban kereste.~Volt tizennégy
5071 3 | háromezer példányban forogna közkézen. Ha kitekintek az ablakon,
5072 20| összeesett, mentõk vitték egy közkórházba.~Orvosai nem sok jót jósoltak.
5073 11| minden pályázatot, melyet egy közmûvelõdési kör vagy asztaltársaság
5074 13| kiment a gyerekszobából, hogy közölje a döntést az apával, akit
5075 11| mely egy kurta napihírt közölt pályafutásáról, életrajzi
5076 11| carcinomát. Feleségével közölték, hogy egy kis mûtétet kellene
5077 25| Ismét futott-futott, egy kis közön, egy jegenyékkel szegett
5078 15| szakítják meg.~Viktor nézegeti a közönséget. Így udvarol:~- Tudja, mi
5079 11| diákokkal meg egy tájékozatlan közönséggel ünnepeltette magát mint „
5080 12| hallatszik a mennyországba.~Ez a közöny azonban egyoldalú volt.
5081 26| fogalmat szeretnék adni közönyérõl, mely már nem is földi,
5082 4 | nyugalmat látott, olyan közönyt, amilyent eddig nem bírt
5083 15| megadással fekszik be egy kórház közös kórtermébe, ahol már mindent
5084 27| Elõször is megdöbbentem, hogy közösséget vállal egy nebulóval, és
5085 7 | viszony azután se szakadt meg közöttük, hogy az amerikai hazaérkezett.
5086 6 | indus tudós fölfedezte a fák központi idegrendszerét. Ezek beszélnek
5087 2 | visszatántorgott a születési, községi, erkölcsi bizonyítvánnyal
5088 19| mindenkié. Az utcapad az igazi köztulajdon. Az utcapadon újságot olvasok,
5089 28| ezrednél, sokan elestek közülük, de az ezredesné még mindig
5090 11| következik mindaddig, míg a közvélemény méltó utódot nem talál,
5091 28| ezredesné ujját, akár egy közvitéz ujját.~- Hát igen - mondta -,
5092 11| vizes pesti tejet, a sváb kofákat, meg azt a sok fene szivart,
5093 28| rendes hadikórházba, egy kõkórházba. Ott megmutatta felesége
5094 7 | lehet hatni. Fejbe kell õket kólintani.~Mind a ketten furcsállták
5095 34| vannak elõttem, idõsebb kollégák, sokgyermekes családapák
5096 4 | rekedten: - Mit izélsz? Ne komédiázz.~De senki se válaszolt.~-
5097 30| nézett farkasszemet ezzel a komisz fickóval, amikor egy nagy
5098 31| hogy az ügy komoly. Sokkal komolyabb, mint ahogy véltem. Fõképp
5099 12| dolgozott, sztenogramjait komoran diktálta a gépírókisasszonyoknak.
5100 14| inasa és ajtónállója, két komornája, Rolls-Royce-a, francia
5101 13| Belõle pedig újra az a nagy koncepciójú üzletember lett, aki annak
5102 18| ne finnyásítsák. Zsíros koncok sohase kerültek táljára.
5103 18| egyetlenegyszer zabálni, zsíros koncokat, pacalt, marhamájat, és
5104 11| folyamodott hozzá a kabarék konferansziéja is. Puszta említésére zsizsegni
5105 25| leányait.~Együtt mentek be a kongó kastélyba, melyben Tekla
5106 15| szomszédos fülkékbe, bizonyos konok, cinikus rokonszenvvel,
5107 31| rosszindulatú, de fenyegetõ konokság merevedett. Csínján, rendkívül
5108 4 | Istenesné, a fürdõsasszony, aki kontyát piros pipisz kendõvel kötötte
5109 12| már várta. Elülsõ lábait a konyhaablak deszkájára nyújtva csaholt,
5110 12| kaffogott, feléje ugrált, s ha a konyhaablakot nem veszi körül vasrács,
5111 32| Amikor kifelé mentem a konyhából, odaszóltam a szegény asszonynak:~-
5112 32| Csakugyan, emlékszem. Estefelé a konyhájuk elõtti fa alatt találtam
5113 28| ezredesné tisztogatta a halat, a konyhakés véletlenül beleszaladt gyûrûsujjába,
5114 16| Paulina, a kis maszatos konyhalány hordozta a tálakat. Vörös
5115 29| szívéhez kapott.~Odadõlt a konyhaszekrényhez. Sírt, mint a záporesõ.~
5116 11| az újságok értesültek, a kõnyomatosból, mely egy kurta napihírt
5117 23| olyan szagú volt, mint egy konzervdoboz. ~Egyszer, fürdés közben
5118 17| fölébredt. A mûhelyekbõl kopácsolás hallatszott, társzekerek
5119 12| egyedül hûsölt a konyha kõpadlóján.~Amikor megpillantotta régi
5120 12| kockacukrot. Odavetette a konyha kõpadlójára.~A kutya annál inkább üvöltött,
5121 13| kézzel sétált egy sovány, kopasz, csinosan öltözött fiatalember.
5122 31| deresedik, hogy feje búbja kopaszodik, hogy felesége is vénül,
5123 30| kánikulától megpörkölõdött, kopaszodott. Aztán leesett a hó. Egészen
5124 11| keresve se találnak semmit, kopaszon és vénen, a májbajukkal,
5125 31| most, mikor mindnyájan koplalunk s a gyermekek, szegény gyermekei,
5126 12| izgatottan, mint mikor a kopó „állja a vadat”.~- Ne tessék
5127 22| nem beteg, mikor az orvos kopogtatja s hallgatja, fájdalmai csillapodtak
5128 11| licitálni. Szerényebb helyeken kopogtatott, kiszimatolt minden pályázatot,
5129 18| lehet.”~9~A környék ebei, a kopók, a juhászkutyák, a patkányfogók,
5130 23| boldogan lélegzett föl elepedt kopoltyújával. Imbolyogva mozgolódott,
5131 30| hegyével fúrnám ki istentelen koponyádat. Vagy a melledre térdepelnék,
5132 35| hallja. Csöng a füle, a koponyája, az egész teste.~Most már
5133 1 | István ott hevert a padlón. Koponyájából szivárgott a vér. Egy enciklopédia
5134 2 | oly erõvel, mely egy ember koponyáját is átlyukaszthatta volna,
5135 12| sárga bõrû, kis horpadt koponyájával, ahogy a jó Isten megteremtette
5136 8 | helyre, akkor szétloccsant koponyával fekszem, nem élek többé.
5137 29| cselédnek.~- Mibe kerül egy koporsó? - kérdezte a lány szipogva.~-
5138 25| attól félt, hogy fölébred a koporsóban.~- Az igazán iszonyú lenne -
5139 11| Csak arra várok, hogy a koporsófödelet, mely valahol a falhoz támasztva
5140 25| szakálla mögül -, hogy valaki a koporsójába villamos telepet szereltetett,
5141 11| akármilyen más ember.~2~A koporsónál egy tizenhárom éves fiú
5142 29| Otthon nincs semmi pénz. Koporsóra kell. Én a tizenkettõhúszassal
5143 22| egy sajtkereskedés meg egy koporsóüzlet tükörablaka elõtt is. Nagyon
5144 38| fiatalember bandukolt a Körúton, kopottan, a rongyos barna ruhájában,
5145 15| jó? Azért, mert valamivel korábban jöttünk. A krémest délben
5146 19| nyilván még a keresztesháborúk korából. Azt játszom, hogy én vagyok
5147 11| arról ábrándozott, hogy majd kórágyán fejezi be. De ereje napról
5148 21| értelmes fiú, kitûnõ tanuló, korát meghaladó tudással, látókörrel.~
5149 17| cikcakkos és égõ. Semmiféle korbácsütés, nyílt seb nem fáj annyira,
5150 33| májusi reggelen bevittek a kórbonctanra. A boncolóasztalon már ott
5151 18| juhászkutyák, a patkányfogók, a korcsok és felemások, a kutyatársadalom
5152 17| harapta meg kutya. Leült egy kõre, hogy szemügyre vegye sebét.~
5153 18| Gyakran hallatott ilyen korgó hangot is. Herr farkaskutya
5154 4 | szaga is, már feltûnt a korhatag fürdõépület is, de Suhajda
5155 15| megadással fekszik be egy kórház közös kórtermébe, ahol már
5156 15| betegek közt legyen, egy kórházban: õk is megbékélnek sorsukkal,
5157 36| Harsogó verõfény tûzött a kórházra. A szemosztályból egymás
5158 11| akartak menni, ahol ilyenkor korhelylevest kapni, s bármennyire szabódott,
5159 13| gorombán szólt oda egy korholó pillantással:~- Hallatlan.~
5160 23| Most a gyermekek a híd korlátjára könyökölve percekig néztek
5161 21| gyermek -, a parttalan, korlátlan személyesség, melyet még
5162 11| most élõk, holtak fölött korlátlanul ítélkezik. Több ilyen írókölyket
5163 11| vonva tûnõdött. Ennyire korlátolt lett volna, ennyire buta?
5164 26| ember. Kizárólag az ész kormányozza tetteit. Ennélfogva igen
5165 30| sivalkodtak, bömböltek, kornyikáltak.~5~Úgy védekezett, ahogy
5166 21| írtam volna én tizenkét éves koromban édesapámról? Hegyláncnak
5167 12| harcmodorát. Mint a teremtés koronája haladt el a kutya elõtt,
5168 6 | fûrészelni kezdte. Elõbb a koronát.~A nagy ágak egymás után
5169 25| pompás ebédet citromfölfújt koronázta meg, melyhez családi szokás
5170 11| viselte ezt, mint valami korszerûtlen, társadalmi osztályához
5171 11| üldözi a sors, nem értik meg kortársai. Majd azt képzelte, hogy „
5172 11| Teljesen igazat kellett adnia kortársainak, azoknak a fickóknak is,
5173 15| fekszik be egy kórház közös kórtermébe, ahol már mindent magától
5174 35| gyermekkora óta utál, lassan kortyolgatja. Közben arra gondol, hogy
5175 11| lelkemnek, mikor a fölolvasó egy kortyot iszik, megnedvesíteni hervadt
5176 11| drámát tervezett ki magában Korvin Jánosról, Mátyás király
5177 3 | Délben észreveszem õt a korzón. Hirtelen el kell futnom
5178 31| legalább ötezer aranykoronát kóstál.~Egyszerre beszéltek valamennyien,
5179 2 | Megmosdott, szõke haját koszorúba kötötte, fehérbe öltözködött,
5180 29| anélkül is tudott mindent. A koszorúról is tudott. Amíg künn az
5181 29| vonaton ültek, ölükben a koszorúval.~- Hova, lányok? - faggatták
5182 15| perccel elõbb vettek el a kotlós alól.~Egyszer, amikor a
5183 33| megnyilatkozása csak holmi kotnyeles, szemtelen kíváncsiság.~
5184 17| azzal megmosdatta.~Akkor kotorászni kezdett zsebeiben. Valami
5185 7 | még nem is láttak. Némán kotorászott a sok titokzatos bõrrekeszben.
5186 4 | kezdte a tavat lapát módra. Kotorta fönn és lenn, rendszertelenül,
5187 30| hadonászott. - Nem halljátok? Kotródjatok, egy-kettõ!~A gyermekek,
5188 29| a fõutcán. Ott laktak a kovácsmûhely mellett.~Anyjuk az udvaron
5189 30| mint tréfás dobozból a krampusz. Csodálkoztak rajta. Talán
5190 26| körülbelül olyan, mint a hold krátere.~Ezt a csillagászati hasonlatot
5191 12| lyukból, haragja e tüzes kráterébõl okádta rá nyálas, szikrázó
5192 21| benne lobog? A tûzhányó kráterénél még senki se gyújtott rá
5193 24| isszák a levest, színes krémeket kanalaznak kristálytányérból.
5194 22| hozta oda a fércelt ruhát. Krétázott, gombostûzött. Különben
5195 39| válogathattunk. Örültünk ennek a kriptának is, „átmenetileg”. Tudniillik
5196 24| között szívta be az éles, kristályos levegõt. Hosszú sétára indult,
5197 24| színes krémeket kanalaznak kristálytányérból. A pincérek is szinte úsznak
5198 13| csábító volt elképzelni ezt a kristálytiszta vegykonyhát, ahol üvegedényekben,
5199 11| szellemóriásnál. Mégse tetszett. A kritika fanyalogva fogadta, a nézõk
5200 11| azóta újságíró, színházi kritikus, és most élõk, holtak fölött
5201 22| volt egy jó ruhám. Mindig kucorogtam. A háború alatt papírruhában
5202 25| az urának a díszmagyarja, kucsmája, még a millennium éveibõl,
5203 12| adnia a harcot. Sötéten, kudarccal szívében bejelentette a
5204 20| látni, és levessel kínál. Küldöm, és jön, hívom, és megy.
5205 14| életben. Az csak dollárokat küldött haza, de õ maga nem jött.
5206 11| asztaltársaság hirdetett, oda küldözgette be drámáit, idegen kézírással,
5207 11| szánta, s Németországba küldte, egyetemre. Utolsó elõtti
5208 10| Kiskocsiért telefonoztam. Nagyot küldtek, négyüléseset, vadonatúj,
5209 2 | semmi baj. Innen egy udvarba küldték, onnan ide vissza, késõbb
5210 13| pénzt, mint egy nagyobb külföldi útra. Értékpapírok szunnyadtak
5211 30| gyerekeket meg a szüleiket csak külön-külön ismerte. Vele szemben lakott
5212 11| azzal, hogy nála mindannyian különbek. Így alakult ki olvasóközönsége,
5213 14| miatt. Lassanként meg tudta különböztetni Tiepolót Rubenstõl, Paolo
5214 22| öltönymegrendelésrõl van szó.~Máris különféle szöveteket göngyölített
5215 15| Ez ennek a cukrászdának a különlegessége. Sok gondot fordítanak rá.
5216 33| hogy voltaképp csak bõrünk különöz el a többi emberektõl, az
5217 13| nõvér ilyenkor eloltotta a különszoba villanyát, csak a kék mécsest
5218 24| jöttek-mentek, napszámosok, kültelki alakok, sportsipkában.~Még
5219 24| villamoson igyekezett befelé a külvárosból. Sportsipkát hordott, mélyen
5220 11| perzsákon. Nem feküdt le. Kürtõkalapját egy székre dobta, odalépett
5221 24| sportsipkás is meglátta a kürtõkalapost.~Ahá, gondolta, mert õ még
5222 24| heverészett, s fájt a feje. Kürtõkalapot viselt, hódprémes bundát,
5223 7 | világosabb célzásokat tett a küszködésre, amit az amerikai õszintén
5224 39| VERÕFÉNY~Mi is sokat küszködtünk. Különösen eleinte. Nem
5225 27| akik az imént még oly ádáz küzdelemben gabalyodtak össze, a megegyezés
5226 11| történt, az nemigen ismeretes. Küzdelmes évek következtek rá. Képzett
5227 39| törõdtünk bele sorsunkba. Küzdöttünk ellene, legalább gondolatban.
5228 20| beszélgettek.~Az asszony egy kukkot se tudott oroszul. De az
5229 4 | verõfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden
5230 32| szóltam, aztán lefeküdtem.~2~A kukoricahéjjal tömött szalmazsák olyan
5231 11| állandóan íróasztalánál kuksol, meddõ igyekvéssel, éjjel-nappal
5232 30| a gyerekek télen eleget kuksolnak otthon, játszaniok is kell
5233 33| szenvedés e templomában kuktáskodjanak. De én ezzel nemigen törõdtem.
5234 27| Kinyitotta az ajtót egy nagy kulccsal. Szûk kis cella volt. A
5235 11| özvegy átadta az íróasztal kulcsait, hogy az irodalmi hagyatékot
5236 14| napestig sürgött-forgott. Kulcskötegeket csörgetett, diófalevelek
5237 28| az alorvos - sötét bõrû, kun fiú - katonásan összeverte
5238 1 | zsúpfedeles kunyhója.~Bementem a kunyhóba. Egyetlen padozatlan szobájából
5239 1 | birtoka meg egy zsúpfedeles kunyhója.~Bementem a kunyhóba. Egyetlen
5240 4 | a verõfényben. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok
5241 32| lépésnyire lehetett ettõl a kunyhótól. De, gondoltam, hadd keressen
5242 31| lemondani róla, semmi áron.~A kupaktanács, mely ezt az ügyet már számtalanszor
5243 15| amikor a som sárga szoknyában kuporodott a hegyoldalon, s a mogyoróbokrok
5244 25| szegett fasorban, amíg egy kúriához nem érkezett. Ott becsöngetett
5245 25| kölcsönöket vettek föl. Dömötör kúriáján foglaltak is ezen a nyáron.~
5246 33| bezárta, keményen. Haja kurtára volt nyírva nullásgéppel.
5247 11| emberi ésszel, miért nem kurtította meg õket, miért ékelt beléjük
5248 22| beteghez hasonlít, aki sok kuruzsló és kontár után végre egy
5249 12| cselédje többször rászólt:~- Kussolj, te bolond. Mit ugatsz?
5250 11| kapnak. Fejében még mindig a kusza jelenetek kavarogtak lobogó
5251 4 | Több mint egy negyedórai kutatás után bukkantak rá, közvetlen
5252 33| agyvelõmig szúrt, mint holmi kutatótû. Egymás után tolták be a
5253 33| alázatosan elzarándokoljak a baj kútforrásához, hogy farkasszemet nézzek
5254 31| azoknak, akik zsigerelik, kutyába se veszik, megrugdossák,
5255 33| Gyógyítottam húgom bábuit és a ház kutyáit. Pedig nagyon féltem az
5256 25| házvezetõnõje, rabszolgája és kutyája volt. Tekla néni roppant
5257 18| Õ csak függeléke volt kutyájának. Ha összevetették a két
5258 12| Gyerekkoromban se dobáltam meg a kutyákat, nem kínoztam õket. Mégis
5259 18| mikor gazdája kivitte a kutyakiállításra, hogy részt vegyen a nemzetközi
5260 12| eszükbe, hogy túladjanak a kutyán. Mi tehát a teendõm? Meg
5261 18| korcsok és felemások, a kutyatársadalom munkás és hasznos tagjai,
5262 17| közbe ért, egy pálmafa mögül kutyaugatást hallott. Egy kis fekete
5263 12| kérdezte a lány, mert a kutyaugatástól egy szót sem értett.~- Mérges
5264 12| mondd, miért haragszol rám, kutyinkó?~- Talán a nagyságos úr
5265 12| kell neki.~- Haragszol rám, kutyuka? - becézte Wohl, idétlen
5266 30| gyöpöt, melyet por lep, láb tipor, mégis egyre nõ.~A
5267 11| gépiesen továbbszõtte. Lábadozóként járt a csöndes, idilli fürdõhelyen,
5268 8 | Csengve széttört, közvetlen a lábam elõtt. Vörhenyes pora cipõmet,
5269 8 | fekszem, nem élek többé. Lábamat a halál õsi dermedete meggyökereztette.~
5270 30| a szemedre lépnék a két lábammal, a torkod fojtogatnám, lassan
5271 4 | tornaing rajta, vászonnadrág, lábán bõrsaru. Pislogott az apja
5272 12| ablakdeszkára nyújtotta két lábát, de a meglepetéstõl vagy
5273 27| angol, a „zsarnok”, aki lábbal tiporja a hõsöket.~Egy vasárnap,
5274 22| amíg az égbe röppentette a labdákat, s oly biztosan uralkodott
5275 30| csöndháborítás tetõfokát érte, s a labdarúgók úgy bõgtek, mint a sziú
5276 30| fiúk a gyöpöt kinevezték labdarúgópályának. Röpült a labda, harsány
5277 17| Hátulról ráugrott, beleharapott lábikrájába.~Silus megállott. Lábikrájához
5278 17| lábikrájába.~Silus megállott. Lábikrájához kapott. Érezte, hogy nedves.
5279 4 | Hatalmasan megriadt.~Fölugrott, lábolta a vizet, gyorsan, hogy ahhoz
5280 11| mozgott, nem kellett immár lábujjhegyen járkálni attól való félelmében,
5281 36| nem is volt fejük, kezük, lábuk, csak szemük. Négy látszerészboltot
5282 12| házmestertõl, s maga látott hozzá ládái kicsomagolásához, az agglegények
5283 13| bõrszék karfáját, simogatta a lágy kecskebõrt, s ha akarta,
5284 26| üszkeiben fõzze meg a maga lágytojását.~Egyébként mûvelt, okos
5285 25| tették meg az utat: Piskolczy Lajos a feleségével, meg Türk
5286 25| Sándorkám, szervusz, édes Lajoskám, szervusz, Jenõkém.” Sógorok
5287 12| volt ilyen kedvére való lakása. Ablakaiból le lehetett
5288 31| kétszoba-konyhás budai lakásában. Ha számba vesszük, hogy
5289 22| Két próba volt.~Az elsõ a lakásán. Segéd hozta oda a fércelt
5290 12| barátságosnak érezte.~Volt ezenkívül lakásának sok egyéb elõnye is, mely
5291 25| összekötötte a hozzátartozói lakásával, hogyha ott lenn megmozdul,
5292 39| mikor valaki így diktálja be lakáscímét: Andrássy út. Mennyire más
5293 39| évre halasztódott. Elõbb a lakásínség miatt. Késõbb az „infláció”
5294 13| onnan.~Áthaladt a fényûzõ lakáson, öt szobán, melynek csillárjait
5295 39| nekem is, az uramnak is: a lakásunk. Künn laktunk a Ferencvárosban,
5296 39| elpusztíthatatlan humorunkat. Lakásunkat az Örökös éj birodalmá-nak
5297 4 | bizony úristen kiveszem. Lakatosinasnak adom, bognárnak - maga se
5298 3 | megállapítottam, hogy nem lakhatunk egy környéken, érdeklõdési
5299 13| ráadta utcai ruhácskáját, lakk topánkáját, útra készen
5300 11| viselt, fehér nyakkendõt, lakkcipõt. Barátjai, mielõtt lefeküdtek,
5301 12| késõ délután érkezett az új lakó.~Vézna emberke volt, bizalmatlan,
5302 12| emlékiratot aláíratta a ház összes lakójával, a mérnököt és a gyorsírót
5303 12| Majd megszokja.~2~Az új lakót Wohl Ödönnek hívták. Foglalkozására
5304 31| nemigen tudtam, hogy mi lakozik benne. Beszélni is alig
5305 21| személyes lenni. Megriad a benne lakozó zabolátlan élettõl. Félénk,
5306 11| Kimondhatatlan zûrzavar lakozott kamaszfejében. Látta, hogy
5307 39| uramnak is: a lakásunk. Künn laktunk a Ferencvárosban, egy nyúlfarknyi
5308 39| hangsúlyoztuk, hogy csak átmenetileg lakunk itt, csak „egyelõre”, amíg
5309 25| rokonok is, akik közelebb lakván, gyalogszerrel tették meg
5310 26| Egyenesen a szemembe nézett.~„Lám-lám - gondoltam, s melegség
5311 15| fölött kigyulladnak a színes lámpaernyõk villanygömbjei, megdörzsölik
5312 39| amit tudtam. Kalapokat, lámpaernyõket készítettem, zekéket hímeztem.
5313 35| a fia -, az íróasztalod lámpája. Ez muzsikál. Rossz a kapcsolója.~
5314 35| fog velük.~Este meggyújtja lámpáját, dolgozni akar. Homlokát
5315 35| FÜST~1~Amint este ül a lámpánál, betût betûre vetve, vékony,
5316 23| kisebbik fiú cipelte.~A Lánchíd közepén mindhárman megálltak.
5317 21| szemérmetes. Mit ér az a sok láng, mely benne lobog? A tûzhányó
5318 33| üsse bottal egy tovatûnt lángelme nyomát, s elszaladtam orvosnövendék
5319 21| zilált, mint egy elborult lángelméé, aki az alkotás gyötrelmében
5320 34| szólva, undorodtam ezektõl a lángelméktõl, akik kivétel nélkül több
5321 11| mindnyájan ösztönösen szeretjük a lángelmét, mert diadalmas, mindent
5322 26| megkímélõdjék. Képes arra, hogy egy lángoló bérpalota üszkeiben fõzze
5323 12| sötétben szeme zöldesen lángolt.~- Na - mondta szemrehányóan
5324 15| a kis tálcáján megolvad, langy pempõ lesz belõle, a málnaszörp
5325 13| fürdõszobában.~A szobalány langyos vizet engedett a mosdócsészébe,
5326 15| rakosgatják. A lepények még langyosak, úgyszólván természetes
5327 11| sivatag aszályában. Üdülés lankadt lelkemnek, mikor a fölolvasó
5328 30| amint megállapította, csak lányai voltak. A mellette levõ
5329 29| Meghatottan csókolta meg lányait.~Azok ebédhez ültek. Gomolyát
5330 4 | nyakig merültek, élvezték a lanyha tó cirógatását, mely almazölden,
5331 13| merült, lubickolva élvezte lanyhaságát, majd miután felüdült a
5332 14| megkétszerezte. Utána egy kis lanyhulás mutatkozott, egy kis visszarokkanás,
5333 16| igaza van, hatalmas. Ennek a lánynak is igaza lehet.~- Miért
5334 5 | sétáltunk, mutogattam neki a lányokat:~- Ez csak szép? - kérdeztem.~-
5335 29| beszélt.~- Mégis csaló volt, lányom - mondta az anyja. - Rosszak
5336 25| ingóságaival együtt. Az öreg lányról se feledkezett meg. Tizennyolc
5337 25| nyáron.~Õ kérte el az öreg lánytól a végrendeletet. Tudta,
5338 32| veszedelmes. Legalább mesterem, Lao Cse, a kínai bölcs ezt vallja.
5339 4 | karjával hadarni kezdte a tavat lapát módra. Kotorta fönn és lenn,
5340 23| mûvihart kavartak pingpong lapátjaikkal, csorgatták a zuhanyt, hogy
5341 22| ruganyos hálójára, a csónakon, lapáttal kezében, a zongoránál, valami
5342 22| Az egyik púpos gallérfán lapítgatta egy kabát gallérját a kétfülû
5343 15| vajastészta hártyavékony lapjai közt aranylik, édesen ül
5344 17| alighogy megcsiklandozta lapockáját. Csak épp viszketett a helye. ~
5345 38| olvassa el ilyenkor a délutáni lapok vezércikkeit? -, lassan
5346 11| és böngészgette. Ezeket a lapokat aligha forgatta valaki ilyen
5347 13| szívhallgató. Egészen furcsa, lapos orra volt, mintha valaki
5348 11| szellem, aki mindenkinél laposabb, alantasabb. Ez már a dicsõség
5349 2 | személyi adatait, aztán az elsõ lapot mázolni kezdte ecsetjével,
5350 39| gumiszalagos zsebkönyvét, lapozgatott benne, s csodálkozva állapította
5351 11| el-elszavalta. Mások elõfizettek a lapra, melynek munkatársa volt.
5352 12| Dobogó szívvel a fal mellé lapult. Aztán a nyitott ablakon
5353 30| szatócsoknak, hogy a pokoli lármában nem bír dolgozni, s arra
5354 16| körülvették Paulinát.~A lármára az utcáról két praetori
5355 12| vagy beköthetném azt a lármás száját kötelekkel úgy, hogy
5356 30| Mellette a füvön némán hevertek lármaszerszámai, a fütyülõ meg az okarina.
5357 11| azt kellett kikanalaznia, lassan-lassan.~Arisztid lehajtott fõvel
5358 25| ágaskodniok kellett, hogy lássanak valamit.~Oldalt, a fal melletti
5359 4 | De néhány lépéssel elõbb lassított, óvatosan lopakodott melléje,
5360 30| házmesterek és vicik sem. Most lassította lépéseit, megállott az ablak
5361 13| egyikbe, folytatódott a lassú lidércnyomás, kattogni kezdett
5362 10| volt módjuk, hogy távolról, látatlanul segítségemre siessenek.
5363 22| lóversenytéren, szíjon lógó látcsõvel nyakukban.~Õ az agaras mellett
5364 33| baktériumok voltak, melyek szintén láthatatlanok, de sokkal hatalmasabbak.
5365 7 | egy amerikainak? Hisz õ is láthatja, hogy nyomorgunk ebben a
5366 33| férjén kívül még senki se láthatott így. Ezüstfehér volt a teste.~
5367 36| meggyújtjuk, nemcsak a szoba lesz láthatóvá általa, hanem maga a lámpa
5368 4 | évzáró vizsgáján megbukott a latinból. Ezen a nyáron pótvizsgára
5369 27| Egyszerre nyílt az ajtó. Latintanárunk nyitott be, az osztályfõnökünk.
5370 36| Vénkori szemgyöngeség.” De latinul mondta. Finom volt.~Fölírta
5371 36| A zöld ifjoncok csak azt látják, ami az orruk elõtt van,
5372 5 | állított meg, s így szólt:~- Látod, ez már szép nõ.~Egy divatáru-üzlet
5373 11| özvegyhez és az árvához. Rövid látogatása a polgári jelenlevõk között
5374 12| nevetséges volt délutáni látogatásom. Pipiskedve udvaroltam ennek
5375 29| Biatorbágyról jövök - szólt a látogató.~A lány rámeredt az idegenre.
5376 25| fény felé botorkáltak a látogatók. Dömötör Sándor nyitott
5377 29| szólt a lány, és kiengedte a látogatót.~2~Most fogta el igazán
5378 21| korát meghaladó tudással, látókörrel.~Megint csak bámul maga
5379 15| néha rajtakapta magát, hogy látomásai vannak. Rendszerint délben,
5380 36| lábuk, csak szemük. Négy látszerészboltot vett észre, mely egyébként
5381 4 | halál, mely hirtelenül jött, látszólag szeszélyesen, már valóság
5382 22| éves vagyok. Mégis öregnek látszom. Az igazság az, hogy elhanyagolom
5383 6 | Légy õszinte. Hét órakor láttál itt ennyire?~- Nem.~- Bözsi -
5384 31| egyetlen fia.~Úgyszólván szemem láttára cseperedett föl. Kis kölyök
5385 10| sürgönypóznákat, melyek láttomra ijedten ugrottak félre.~
5386 39| költséges szenvedély. Egymást se láttuk, és azt se, hogy mit eszünk.
5387 11| elhalványodott. Mindössze néhány laza, elnagyolt mozzanat maradt
5388 14| köhögni kezdett, alattomos kis lázai támadtak, éjszaka izzadt.
5389 11| szükségesnek mutatkozott, föl is lázította zárójelbe tett utasításával,
5390 11| így fogalmazott: a tömeg lázong.~Már ötvenedik évét tiporta,
5391 19| levelek”. Némelyek pirosak a láztól. Ezek a betegek. Némelyek
5392 13| az ágy közepén 39,6 fokos lázzal, a kétéves kis Ilonka, aki
5393 20| megismerkedett egy bécsi leánnyal, aki szintén a gyárban dolgozik.
5394 25| Istenben boldogult öccsének leányait.~Együtt mentek be a kongó
5395 25| volt, mint egy húszéves leánynak. Dömötör befogatta hintaját,
5396 11| térdére téve mulattatta a leányokat, késõbb táncolt is velük.
5397 19| Van olyan, akit a szél lebbent el, de van olyan is, aki
5398 35| belesercen a vastag, barna lébe, imbolyog benne, aztán lassan
5399 19| ponyvaregények nagy szenvedélye lebeg.~Olykor élveteg közönnyel
5400 16| rabszolgalánnyal együtt. Sárga telehold lebegett a Colosseum fölött.~Amikor
5401 9 | gyorsíróironját már a papíron lebegtette, elõrehajolt:~- Szóval nem
5402 23| föltálalják, sülve vagy paprikás lében.~Azóta már bizonyára meg
5403 33| tüdõ, ez a rózsás-szürke lebeny. A máj, amint szétszeletelték,
5404 7 | egy üzleti ügyét jött ide lebonyolítani, de a tárgyalások elhúzódtak,
5405 24| történnék, ha most csakugyan lebotorkálnék a pincelépcsõkön, és benyitnék
5406 24| mert lelkében még mindig a lebujban járt - ez olyanféle fickó
5407 24| föld alól dünnyögött, egy lebujból.~A lebuj a pincehelyiségben
5408 24| Ezalatt a sportsipkás a lebujhoz ért. Leszaladt a lépcsõkön.
5409 4 | idõ múlt el, mint az elõzõ lebukás és fölmerülés között. Sokkal
5410 4 | nyilván mást gondolt. Kiment a léckapun. A tó felé igyekezett, valamivel
5411 5 | fráter volt.~Könyveiben a leckét hajszálvékony vonalakkal
5412 10| kalauz fölpolcolta elém a kis lecsapható asztalkát. Íme, gondoltam,
5413 25| villanykörtéket mindenütt lecsavartatta takarékosságból. Nagy sokára
5414 31| õt a sértések özönétõl, lecsillapítani a puskaporos kedélyeket,
5415 20| beszéltem. Miután kissé lecsillapodott, megigazítottam párnáját,
5416 12| felé, hogy a kedélyek kissé lecsillapodtak, Alfa tetemét a házmester
5417 35| képzelõdik?~5~Egy kissé lecsillapodva átsétál a másik szobába.
5418 39| túlszárnyalva - olyan tételeket is lecsippentett, melyekre mi nem is gondoltunk.
5419 25| összegöngyölve. A rokonok lecsüggesztették fejüket. Mindnyájan egyre
5420 30| rongydarab, melyet aztán ledobok a földre. A körzõm hegyével
5421 9 | s a levelet összegyûrte, ledobta a földre.~A titkár aki gyorsíróironját
5422 23| lelkierejét, megmarkolta, leejtette a sötét mélységbe.~Most
5423 13| kíváncsisággal, a tanár leemelte a gégetükröt, melynek rugalmas
5424 7 | õszintén fájlalt.~Õsszel L.-et „leépítették”, elbocsátották állásából,
5425 11| indult. Ebéd után mindjárt leereszkedett a köd. Esett az esõ. Körülötte
5426 5 | ezért gyûlöltem.~3~Miután leérettségiztünk, évekig nem láttam õt, eltûnt
5427 12| se szûnt meg, mikor már leért a kapuhoz. Úgy rémlett,
5428 35| se tréfa. Ágyba, hamar, lefeküdni. Jeges tömlõt a szívére,
5429 36| megüvegesedik. Bizony.”~Vacsora után lefeküdt. Derülten, nyugodtan heverészett
5430 11| lakkcipõt. Barátjai, mielõtt lefeküdtek, egy kávéházba akartak menni,
5431 32| tartsa meg - szóltam, aztán lefeküdtem.~2~A kukoricahéjjal tömött
5432 35| mennie.~10~Benyit a fia, hogy lefekvés elõtt elbúcsúzkodjék. Nem
5433 11| vezette, átvilágította, lefényképezte mellkasát és gyomrát, s
5434 27| súlyosan sérült beteg kelme lefittyent. A seb gyógyíthatatlannak
5435 7 | igyekeztek a maguk számára lefoglalni, vigyáztak arra, hogy mások
5436 20| én, az elkésett tolmács?~Lefogtam a szemét. Pravoszláv szokás
5437 33| ezelõtt, déli egy órakor lefordult a bakról, ostorával a kezében,
5438 34| azt következtettem, hogy legalábbis a felsõbb matézis egyetemi
5439 34| venni.~- Nem veszek.~- A legalázatosabb tisztelettel esedezem. Én
5440 27| tápászkodtam fel utoljára, mert legalul kerültem.~Nem szólt semmit.
5441 36| szedegette le polcáról a legapróbb gyémántbetûkkel nyomtatott
5442 13| égre, oly fénnyel, hogy a légben bolygó repülõgépek is észrevették
5443 11| alakot se látjuk, csak azt a legendát, mely csodálatosan és rejtélyesen
5444 11| támogatták. Akkor hazajött, legénylakást vett ki, s az öreg grófné
5445 32| legjobb, a legokosabb, a legérettebb volt, s mindjárt õszen jött
5446 35| titkos doboza. Könyvállványa legfelsõ polcára rejtette el, könyvei
5447 7 | rejtélyes ember volt.~2~Leggyakrabban L.-ékhez járt. Ezek elõször
5448 30| az ágyában -, te vagy a leggyalázatosabb, Feri. A többiek csak mûveletlen,
5449 11| Mi kaján szerénységgel a leghátsó padban húzódtunk meg. Sokáig
5450 11| Orvosai úgy vélték, hogy leghelyesebb, ha befekszik az osztályra.
5451 14| mennydörgéstõl, a baktériumoktól és a léghuzamtól. Sohase tudta, milyen nap
5452 23| gyermekek rájöttek, hogy leginkább ahhoz a fölhúzható bádoghalhoz
5453 35| az öngyilkosságnak nem a legkellemesebb módja a dohányzás. Van ennél
5454 24| frakk-kölcsönzõ üzletek. Legközelebb bérlek egyet, fölveszem,
5455 33| a pusztulás és rothadás legkülönbözõbb formáival, melyeken mintegy
5456 14| alázatos cselédje, hasonlatos a legmagasztosabb cselédhez, az Úr szolgálóleányához.
5457 33| is éreztem, hogy élni a legnagyszerûbb dolog, és meghalni - az
5458 10| ketrecbe zárt vadállatra, a legnemesebbre, az állatok királyára, az
5459 18| nagy mûvész.~5~Életének legnevezetesebb eseménye az volt, mikor
5460 26| SZÖRNYETEG~Õ a világ legönzõbb embere. Hideg, kiégett,
5461 11| mi a baja. És ez volt a legrémesebb. Mert ezt a kérdést pontosan
5462 5 | mondta, hogy „ez a világ legszebb nõje”, és váltig sajnálta,
5463 19| Vasárnap délután egy utcapad legszélén ülök a ligetben, egyedül.
5464 19| leül a pad másik végére, a legszélére, s maga elé néz.~Most már
5465 33| végképp megsemmisülök - a legszörnyûségesebb valami, amivel szemben -
5466 34| éve „elkészültem”, a szó legszorosabb értelmében. Egyelõre, úgy
5467 10| meseországba csöppentem, ahol legtitkosabb kívánságom is teljesedik.
5468 25| borhabot és csokoládémártást. Legtöbben kétszer is vettek az ízletes
5469 11| és nem járt társaságba, legtöbbjük sohase látta, csak képzeletével
5470 33| és hozzá képest a valóság legtöbbször majdnem derûs, sõt megnyugtató.
5471 11| szivarszag maradt meg belõle legtovább. Ez beivódott minden tárgyába.
5472 35| cigaretta az életében, a legutolsó cigarettája.~Nézi, amint
5473 17| Arcáról elhessegette a legyeket, kezét megsimogatta, még
5474 13| azért, hogy tetszetõsebbek legyenek.~Salló fõorvos annak rendje-módja
5475 11| mert diadalmas, mindent legyõzõ tehetsége kitágítja elõttünk
5476 13| részvét útján egészen egyek legyünk.~Egy kezet érzett a vállán.
5477 14| kék erek.~Utolsó éveiben légzési nehézségei voltak, szédülései,
5478 11| lassan-lassan.~Arisztid lehajtott fõvel ballagott haza. Most
5479 17| galambtojásnyi duzzanat van.~Silus lehajtotta fejét. Fõképp azt szégyellte,
5480 25| túlfûtött szobában az emberi leheletektõl elnehezedett a levegõ. Melegük
5481 17| fölfogja régen elszállott, haló leheletét - ave, Perilla, ave.~A halott
5482 13| vattasisakban, szája elõtt a leheletfogó gézdarabbal, két kezét magasba
5483 4 | hozzá, hogy sebtében csókot leheljen az édes, imádandó arcra,
5484 11| ott irtózatos kínok között lehelte ki életét. Arisztid ezt
5485 23| nyolc pengõjébe került. De lehet-e nyolc pengõért ilyen kitûnõ
5486 10| amikor már megindult a vonat, lehetetlen volt kiesnem szerepembõl.
5487 12| melyekre ily kitûnõ férfiak nem lehetnek mindig tekintettel. Ez minden
5488 11| vált. Õ volt a rossz író, a lehetõ legrosszabb író, itthon
5489 11| kitágítja elõttünk az emberi lehetõségek határait, s elhiteti velünk,
5490 35| zürrög, rágcsálja agyvelejét. Leheveredik a díványra. Ott halkabban
5491 14| ura betért a hálószobába leheveredni. Erzsébet úgy hallotta,
5492 8 | idõm se maradt megijedni - lehullott egy tégla. Csengve széttört,
5493 12| hogy körötte pár fokkal lehûlt a levegõ. Elõadta panaszát.~-
5494 12| körül vasrács, bizonyára lehúzza õt a földre. Wohl megbocsátóan
5495 21| következõ: a) bevezetés: leírása, b) tárgyalás: jelleme,
5496 31| fizetésért robotolt, melyet leírni is veszedelmes, mert néhány
5497 12| mûködöm felelõs pályámon. Leírom azt, amit a miniszterek
5498 11| tüstént leírta, és amit leírt, az tüstént megnyerte tetszését.
5499 35| Orvos barátjai részletesen leírták a tüneteket: a szédülést,
5500 3 | ismerõseimhez fordultam. Leírtam személyét, ruházatát, szokásait.
5501 24| volt, több lépcsõn kellett lejárni. Valahányszor nyílt az ajtó,
5502 24| volt télikabátja.~Amikor lejárt a szakaszjegye, leugrott
5503 7 | adatokat kért, melyeket lejegyzett egy darab papírra.~Egyszer,
5504 30| innen. Tessék följebb vagy lejjebb menni. Ez itt nem játszótér.
5505 4 | kiáltott, hogy késõbb majd õ is lejön a partra.~Suhajda vagy húsz
5506 4 | ezen a napon korán ébredt. Lejött a tornác lépcsõjérõl, a
5507 26| ámulattól és iszonyattól. Aztán lekaptam orromról a szemüvegemet.
5508 17| gúnyoltak, semmibe vettek, leköptek. De miért támadt rám ez
5509 11| porcelán tégelybe tétesse, azt lekötötte a befõttekhez használatos,
5510 10| bármennyire nehezemre esett leküzdenem természetes hajlandóságomat,
5511 4 | mint derékig. Mind a ketten lekuporodtak, nyakig merültek, élvezték
5512 29| ettek fehér kenyérrel, meg lekváros kalácsot. Még bort is ittak.~
5513 33| alapjában nem sok örömet lel benne.~A bölcs ember sohase
5514 3 | hagy gondolkozni, aludni, lélegzeni. Nem feltûnõ. Hiszen ha
5515 25| napján oly rosszul lett, hogy lélegzete is elakadt, egyáltalán nem
5516 23| belécsusszantotta.~A tükörponty boldogan lélegzett föl elepedt kopoltyújával.
5517 25| rokonok ismét visszafojtott lélegzettel meredtek az ajtóra.~- Meddig
5518 13| vattakötegekbe, melyekbõl csak lélegzõ szájacskája látszott ki.
5519 31| tetszik tudni - egy kissé leleményesebb lehetne. Olyan teddide-teddoda
5520 11| összehasonlítási alapot leljen. Az összehasonlítás leverõ
5521 26| önmagáról egy másik ember lelkébe próbál átolvadni és elveszni,
5522 24| sportsipkásat. Ahá, gondolta, mert lelkében még mindig a lebujban járt -
5523 14| vagy, mert szétosztottad lelkedet, úgyhogy semmid se maradt.
5524 35| szájukban. Micsoda sivár lelkek. Érintkezhet ezután velük?
5525 11| aszályában. Üdülés lankadt lelkemnek, mikor a fölolvasó egy kortyot
5526 22| rakva lábait.~- Nagyszerû - lelkesedett a tanár, már nem tréfásan -,
5527 26| figyelmesen, kitartóan, majdnem lelkesen. Minden tíz-húsz másodpercben
5528 36| hasonlított hozzá. Egy norvég lelkészhez is hasonlított, akinek arcképét
5529 11| mint valami vad, férfias lelket, mely néha undorral töltötte
5530 36| remegõ, alázatossá vált lelkét. Komoly volt, ünnepélyes.
|