14-azokk | azoko-bucsu | budap-duzza | ebbe--emleg | emlek-fenye | fenyh-gorbe | gorcs-hazab | hazac-iskol | ismer-kerul | kerve-kotel | kotes-lelke | lelki-megla | megle-mutog | muton-ohajt | ohio-ragas | ragcs-sorva | sos-szorn | szove-tetem | tetes-utasi | utaso-vizve | volgy-zurza
Fejezet
10036 14| meneküljenek a firenzei völgykatlanból Szicília száraz, egyenletes
10037 1 | arcával, mely évek során egyre vörhenyesebb lesz, tempós beszédével
10038 13| mondta: „meg kell nyitni”, a vörnyeges arcát nézte, a kék szemét
10039 22| rendelt, hozzá három deci vöröset.~Most érezte, mennyire vágja
10040 22| fényben szivattyúskút állott, vörösmárvány medencével.~Fönn az elsõ
10041 25| világosságban, melyet egyetlen, vörösre égett villanykörte árasztott,
10042 22| tükörtõl.~Lassan iszogatta a vöröst. Vacsora után rágyújtott
10043 11| lepte meg, az érzékelhetõ volta, a csöndje, aztán a járás-kelés,
10044 13| hõmérséklete lezuhant a piros vonal alá.~Elzász reggel a mûtétjei
10045 5 | Könyveiben a leckét hajszálvékony vonalakkal jegyezte meg, melyeket késõbb
10046 30| Én dolgozom - és mutatta vonalzóját, mellyel eddig hadonászott. -
10047 22| igazán jó ruha egyik jellemzõ vonása, hogy nem feltûnõ, nem kiabáló.
10048 10| dobta ki gyermekét a robogó vonatból, nehogy nyugalmamat megbolygassa.~
10049 9 | emberiség jövõjén. Az utóbbira vonatkozó véleményével máris elkészült.
10050 10| pontossággal érkezett meg vonatom. Megint ketten vitték ki
10051 7 | pillanatban, közvetlen a vonatra szállás elõtt ad át egy
10052 29| és nem ült le. - A déli vonattal vissza kell utaznom. Baj
10053 12| kihallatszott kétségbeesett vonítása.~Mindez nem volt valami
10054 22| Majd én magam fogom kérdõre vonni.~9~Sokáig nem mehettek el,
10055 30| hogy a rendõr a vállát vonogatja és vitatkozik vele. Megvárták,
10056 37| szolgálhatott felvilágosítással.~Vonogatták a vállukat, és mosolyogtak.~
10057 11| fogadta, a nézõk vállukat vonták, úgy érezték, hogy egyáltalán
10058 28| vigyázzban. Az õ sorfalaik között vonult be az ezredesné. Magas,
10059 11| volna le õket.~Harcosok vonultak elõtte sisakban, páncéllal,
10060 12| papírra, Alfa úgy elkezdett vonyítani, mintha nyúznák.~Jött a
10061 29| két lány valami különös vonzódást tanúsított volna a jogtudomány
10062 14| Mihelyt megpillantotta, vonzotta ennek a még mindig fiatal
10063 22| világfiakat látott, páholyban vagy whiskys pohár mellett, lordokat,
10064 12| Jöjj szépen. Nézd, itt a Wolli úr.~- Wohl - javította ki
10065 34| szõke pincér szolgált ki. Worcester-mártással kínált. Meglepõdtem, milyen
10066 7 | Pénzt.~A rokonszenves yankee csak nézelõdött a kék szemével,
10067 12| hogy a kutya csámcsog, zabál. Néhány pillanatig várt.
10068 18| egyszer, egyetlenegyszer zabálni, zsíros koncokat, pacalt,
10069 21| Megriad a benne lakozó zabolátlan élettõl. Félénk, szemérmetes.
10070 22| lüktetését érezteti, a jövõt, s zaja szövegtelen ütemvázat szolgáltat
10071 31| örökké, márciusban megindul a zajlás, mindig és mindenütt csak
10072 30| meg az okarina. Õ maga se zajongott. Nézte az eget, aztán lehunyta
10073 30| nyáron itt labdát rúgtak és zajongtak.~Wilcsek a csöndes téli
10074 35| hallja azt a vékony, éles zajt, mely mint valami rovar
10075 18| babérjain. Az elhagyatott utcán zajtalanul közeledett a sápadt, magas,
10076 2 | elõttünk.~A gép forgott, zakatolt, oly erõvel, mely egy ember
10077 22| forradalomban nyaktilózhattak le, zakók, frakkok feszültek, mint
10078 4 | kényelem nélkül, a köves zalai parton, erõsen harmadrendû.
10079 25| emlékeket ébresztõ borízû zamattal: „Szervusz, Sándorkám, szervusz,
10080 12| 3~Most örömét csak egy zápította el, az, hogy a kutya még
10081 30| vihar kerekedett. Szakadt a zápor, villámok cikáztak, több
10082 23| zuhanyt, hogy a hal egy nyári záporban képzelje magát, gramofonjukat
10083 1 | földön.~Egy darabig még záporoztak a könyvek, zúgtak, mint
10084 22| voltak órái. Egy este - zárás elõtt - mentek el.~Vili
10085 14| beszélt a telefonon, egy zárka jelent meg elõtte, egy priccs
10086 31| udvariassággal fogadott.~Határozottan zárkózott volt, hideg. Homlokán nem
10087 13| kapus bizonyos tekintetben zárkózottnak tetszett, hozzáférhetetlennek,
10088 2 | megõrzéséhez. De mikor el akartam zárni, oly sóvár pillantást vetett
10089 11| mutatkozott, föl is lázította zárójelbe tett utasításával, melyet
10090 27| fölkelõkké, harcosokat toboroztak zászlójuk alá, s az a néhány fiú,
10091 29| alkalmával érzett, mikor zászlók lobognak, harangok zúgnak,
10092 11| el is tûntek, püspökök, zászlósurak, akik közül tetszése szerint
10093 4 | az áhított vízbe menni. Zavarában a lába fejét nézegette.
10094 15| rokonszenvvel, de általában nemigen zavarják egymást. Ki-ki el van foglalva
10095 30| gyerekeket sem akarta hiába zavarni. Több napig küszködött.
10096 11| napilapot is, mely állandó zavarokkal küszködött, és nem fizetett
10097 30| napokon rajzolgatott. Nem zavarta semmi.~12~Karácsony elõtt
10098 11| szökhettek meg. Nyilván zavartalanul fejezhette be fölolvasását.~
10099 25| magukra öltött különbözõ zekékben és hacukákban. Átmentek
10100 39| lámpaernyõket készítettem, zekéket hímeztem. De így se futotta
10101 30| lõttek, s pogány harcizaj zendült föl, valahányszor a labda
10102 11| képek cikáztak el, jambusok zendültek káprázó fülében. Szinte
10103 11| folyton a hold, és szól a zene, s a király és királyné
10104 35| figyel erre a rettenetes zenére, mely arra inti, hogy nemsokára
10105 17| fejét a szemöldökfába, feje zengett, mint a márvány, melyre
10106 4 | odaért, Suhajda elbódulva zihált. Nem tudott értelmesen felelni
10107 21| szeme lázas, szõke haja zilált, mint egy elborult lángelméé,
10108 8 | csökkentsem a zökkenést, nyári zivatarok idején a mennydörgés után
10109 22| tornacipõben. Nyersselyem ing zizegett rajta, könnyû, mint a levegõ,
10110 8 | pillanatában csökkentsem a zökkenést, nyári zivatarok idején
10111 11| sehogy se haladt elõre. Egyet zökkent, belekoppant valamibe, megállott.
10112 12| tajtékzott. A sötétben szeme zöldesen lángolt.~- Na - mondta szemrehányóan
10113 23| szakácsné háncsszatyrában, a zöldség között fölfedezte a tükörpontyot.
10114 25| terpeszkedett, négy sarkán egy-egy zömök barokk tornyocskával.~Hajnali
10115 11| de nyomban orra is bukik, zörgõ babérkoszorú lóg nyakában
10116 12| fülsiketítõ. Parasztszekér zörög, cserepeket törnek, vagy
10117 17| hallatszott, társzekerek zörögtek, gyümölcsárusok ordítottak.
10118 12| mikor a fölvonó fölfelé zötyög vele, majd figyelték a mindennapos
10119 29| hogy két lánya gyászruhában zokog. De nemigen csodálkozott
10120 25| Az asszony azonban csak zokogott. Gombócba nyomorított zsebkendõjével
10121 12| Megmérgezték az Alfát.~A gyermekek zokogtak. Cirbuszné ájuldozott. A
10122 14| elvesztette mindenét.~Erzsébet zokszó nélkül eladta ékszereit,
10123 5 | vizet inni, mert fogaink zománca megrepedezik, õ kéredzkedett.~-
10124 22| csónakon, lapáttal kezében, a zongoránál, valami bohócarcú, fekete
10125 11| játszottak, egy bécsi lány zongorázott. A gyógyszalonba behallatszott
10126 11| szomorú papiros éket.~A zord kamasznak az orra megdagadt
10127 11| Rákóczi-t, Bocskai-t, Thököly-t, Zrínyi Iloná-t és Görgey-t. Általában
10128 12| üvegszilánkokat ráznak, nagy zsákokban? A fül káprázik. Gondolatban
10129 27| nép, a másik az angol, a „zsarnok”, aki lábbal tiporja a hõsöket.~
10130 27| az angolokat, gyomrozta a zsarnokokat, akik szegények már az elsõ
10131 31| hallgatag erdélyi menekült zsarnokoskodik vele, és a cigarettaárusításból
10132 38| öngyilkos szinte dühösen a zsebébe nyúlt, maradék erejével
10133 13| rajta fehér köpenye, felsõ zsebébõl kikandikált az elmaradhatatlan
10134 17| Akkor kotorászni kezdett zsebeiben. Valami rézpénzt keresett,
10135 2 | öltözködött, mint elsõ áldozásra. Zsebeit almával, szilvával tömte
10136 24| csapszék. Tizenegy ficcs van a zsebemben, az futná egy levesre vagy
10137 2 | Vadonatúj könyvét, melyet tiszta zsebkendõjébe csavart, átnyújtotta nekem,
10138 5 | helye. Tudták, hogy hány zsebkendõjük van, hány befõttes üvegük,
10139 32| szennyes ingemet meg két zsebkendõmet, hogy mossa ki.~- Várjon -
10140 39| elõvette a kis gumiszalagos zsebkönyvét, lapozgatott benne, s csodálkozva
10141 1 | se hagysz ki?~- Semmit.~Zsebórája az asztalon tiktakolt elõtte.
10142 13| kibírhatatlan lett volna.~Megnézte a zsebóráját. Azóta csak tizenegy perc
10143 5 | Tanulhattok tõle mindnyájan.~Pisti zsebre vágta a dicséretet, leült,
10144 15| teavaj, semmi margarin, semmi zselatin. Kitûnõ.~- Csakugyan kitûnõ.~
10145 11| teát itatott vele, melyben zsemledarabok úszkáltak, a tanársegéd
10146 11| kiszivattyúzták a teát meg a zsemlét. Ezzel még nem volt vége.
10147 7 | kislányuknak, az asszonynak zserbót, virágot. Unalmas délutánjait
10148 30| váratlanul elcsöndesültek. Zsibbasztó enyhületként szállt le a
10149 22| Te, te. Elnézlek, micsoda zsibvásári szemétruhákat hordasz. Te
10150 31| motorcsónakja, s azoknak, akik zsigerelik, kutyába se veszik, megrugdossák,
10151 2 | szabályosan csokorba fogta a zsinegvégeket, rányomott egy sok ágú rózsaszín
10152 30| Hagymaszeleteket dobott a sercegõ zsírba.~- Jó ember - szólt az asszony,
10153 11| konferansziéja is. Puszta említésére zsizsegni kezdett a nézõtér, viszkettek
10154 11| arany fogsorával sonkás zsömlét rágott, s a szemben levõ
10155 16| Mindnyájan gazemberek. Minden zsoldos gazember. Az uratok, Caesar
10156 16| ballagtak, ámulva nézték a két zsoldost. Dulakodtak a lánnyal, ököllel-karddal
10157 11| még aludt. Varázsos csönd zsongott fölötte. Szaporán percegett
10158 25| hosszúkás, hajópadlós szoba zsúfolásig megtelt. Egyiküknek-másikuknak
10159 22| most hazafelé utazott egy zsúfolt másodosztályú fülkében,
10160 1 | egy kis birtoka meg egy zsúpfedeles kunyhója.~Bementem a kunyhóba.
10161 35| mely mint valami rovar zürrög, rágcsálja agyvelejét. Leheveredik
10162 35| hallgatódzik. Ezt kérdezi: - Mi zúg itt?~- Itt?~- Igen, itt.~-
10163 35| keserû füst. Szájpadlása zugait úgy járja be, mint tömjén
10164 11| behallatszott a patakok és vízesések zúgása. Arisztid a hintaszékben
10165 4 | kinyílt, aztán rejtelmes zúgással, háborogva csapódott össze
10166 29| zászlók lobognak, harangok zúgnak, trombiták ragyognak. Meghatottan
10167 12| mindennek van határa. Végre is zúgolódni kezdtek a lakók.~A kutyaugatás
10168 22| mondjátok, hogy valamennyien zugszabóknál dolgoztattok? - Nekem -
10169 1 | még záporoztak a könyvek, zúgtak, mint az õserdõ lombjai,
10170 39| hozzánk. Pedig nem is afféle zugutca. Csak szürke és szegényes.
10171 4 | fõvel, kitárt karral lefelé zuhant a vízbe. Ezért hátra is
10172 23| lapátjaikkal, csorgatták a zuhanyt, hogy a hal egy nyári záporban
10173 39| mint az ajtók. Már reggel zuhog rajtuk a verõfény, s mi
10174 11| kellett rájuk. Kimondhatatlan zûrzavar lakozott kamaszfejében.
10175 14| elméjében, abban a borzalmas zûrzavarban, ellentmondásban, mely egy
|