Fejezet

   1 1 |                KÍNAI KANCSÓ~Te nem ismered a mi kancsónk esetét? Hát
   2 1 |                    hogy csak darálom, mint a leckét. Az ember bizonyos
   3 1 |                    csak hogy ne alkalmazza a régieket, de az újakban
   4 1 |              kétszer beszélek el. Csak jár a szám, folyton attól félek,
   5 1 |                ügyetlenül választottuk meg a személyt, s elfelejtettük,
   6 1 |                  porcelánból. Ilyen magas. A mellemig ért, idáig. Régi
   7 1 |                    lakásunkban állt, abban a sötét, penészes lyukban,
   8 1 |                  penészes lyukban, melyrõl a múltkor beszéltem, az ebédlõ
   9 1 |                    verejtékével robotolni: a kincs, a mi legendás kincsünk,
  10 1 |           verejtékével robotolni: a kincs, a mi legendás kincsünk, a
  11 1 |                    a mi legendás kincsünk, a mi legendás ínségünkben.~
  12 1 |                  egy kis állólámpát. De ha a lámpát meggyújtottuk, nemcsak
  13 1 |              lámpát meggyújtottuk, nemcsak a kancsót világította meg,
  14 1 |               jelenetek. Micsodák? Például a Sárga folyó, fölötte egy
  15 1 |                    téglavörös kõhíd. Aztán a nankingi Porcelántorony,
  16 1 |                sötétbordó bugyogóban, mint a fuksziák, óriás paraplék
  17 1 |                kedves, tréfás kép is. Künn a szabadban, a pázsiton nebulók
  18 1 |                  kép is. Künn a szabadban, a pázsiton nebulók ültek,
  19 1 |                  pázsiton nebulók ültek, s a szigorú, varkocsos, tanítómester
  20 1 |        tanítómester egy csintalan fiúcskát a két térde közé szorítva
  21 1 |             Természetesen, mikor megkaptuk a kancsót, mindjárt egybekelésünk
  22 1 |               értékét illeti, megoszlottak a vélemények. Némelyek azt
  23 1 |              Némelyek azt állították, hogy a tizenegyedik-tizenötödik
  24 1 |               századból való, mindenesetre a Ming-dinasztia korából.
  25 1 |                   Mások szerint legföljebb a tizennyolcadik században
  26 1 |                     Mi nem sokat törõdtünk a mendemondákkal. Gyönyörû
  27 1 |               értéke, azt se tudom. Valér, a sógorom - Tarczay Valér,
  28 1 |              visszautasítottuk, s keze már a kilincsen nyugodott, a kancsóra
  29 1 |                 már a kilincsen nyugodott, a kancsóra visszasandítva
  30 1 |                    telefonozott az uramnak a bankba: meggondoltuk-e már
  31 1 |                 bankba: meggondoltuk-e már a dolgot.~De mi nem adtuk
  32 1 |                    el. Szó se lehet errõl. A kancsó a miénk volt, a miénknek
  33 1 |                   se lehet errõl. A kancsó a miénk volt, a miénknek akartuk
  34 1 |                     A kancsó a miénk volt, a miénknek akartuk tudni,
  35 1 |                  évet éltünk át. Különösen a háború után. A hónap végén
  36 1 |                   Különösen a háború után. A hónap végén gyakran csak
  37 1 |             eszünkbe, hogy odatelefonozzuk a kereskedõt, aki hívásra
  38 1 |              hívásra is házhoz megy, amint a nálunk hagyott levelezõlap
  39 1 |                    is ott kacérkodott. Ezt a levelezõlapot én orvul összetéptem.
  40 1 |           karkötõórámat zálogosítottam el, a függõimet meg a jegygyûrûmet.
  41 1 |         zálogosítottam el, a függõimet meg a jegygyûrûmet. Ezek - szegények -
  42 1 |                  szegények - többet laktak a zálogházban, mint otthon.~
  43 1 |                   feküdtünk egymás mellett a hitvesi ágyban, én meg az
  44 1 |             töprengtünk, miképp ússzuk meg a következõ huszonnégy órát,
  45 1 |            magunkban, talán egyszerre is: „a kancsó, legrosszabb esetben
  46 1 |                    legrosszabb esetben ott a kancsó is”, és ez erõsített
  47 1 |             menthetetlenül végünk, akkor - a legutolsó pillanatban -
  48 1 |                     Tapasztaltam ezt. Csak a jó Istenben kell bizakodnunk.
  49 1 |                 bizakodnunk. Egyszerre ott a váratlan és véletlen segítség.
  50 1 |                  hol ez, hol az. Túlórázás a bankban, egy kis német fordítás,
  51 1 |                  hegedûórákat ad. Egy évig a zeneakadémiára is járt.
  52 1 |                  gimnazisták. Mindössze az a baj, hogy õ csak késõ este
  53 1 |                    este ér rá, akkor pedig a kisdiákok már nem szívesen
  54 1 |                    Martiny, lovag Martiny, a milliomos.~Egy házbérnegyed
  55 1 |             házbérnegyed elõtt, amikor már a kilakoltatási végzést is
  56 1 |                   van sok fölösleges pénze a mai világban, s ki ad ennyit
  57 1 |                világban, s ki ad ennyit is a rászorulóknak? Én tudok
  58 1 |                    külföldi szanatóriumból a másikba, minden költségét
  59 1 |                évek óta ismeri. Legelõször a bankban találkozott vele.
  60 1 |                  egy bankhivatalnok tehet, a kisember a nagyembernek.
  61 1 |           bankhivatalnok tehet, a kisember a nagyembernek. Igazán minden
  62 1 |                Igazán minden érdek nélkül. A „konjunktúra” idején tett
  63 1 |              szívességet is. Martiny ekkor a holland tõzsdén is játszott,
  64 1 |                  szeles, hetrefüles ember, a jogtanácsosa nélkül, a maga
  65 1 |                     a jogtanácsosa nélkül, a maga szakállára adta a megbízatásokat
  66 1 |                     a maga szakállára adta a megbízatásokat a banknak,
  67 1 |           szakállára adta a megbízatásokat a banknak, mégpedig bianco-megbízatásokat.
  68 1 |            mégpedig bianco-megbízatásokat. A bianco-megbízatás azt jelenti,
  69 1 |        bianco-megbízatás azt jelenti, hogy a bank a belátása szerint
  70 1 |                   azt jelenti, hogy a bank a belátása szerint vehet vagy
  71 1 |                  aki hálás volt neki azért a kétszáz pengõért, mellyel
  72 1 |               mellyel megmentett bennünket a szégyentõl - igazán csak
  73 1 |                    meg is hívott bennünket a kastélyába. Egyszer ebédre.
  74 1 |              Csöndes, hétköznapi ebéd volt a mogyorószín-tapétás kisebédlõben.
  75 1 |                  leginkább, hogy ebéd után a társalgóban, ahol feketénket
  76 1 |                   s az urak cigarettájukat a gyertya lángjánál gyújtották
  77 1 |          fagylalttornyokat vittek, ezeknek a közepe égett, meg volt gyújtva,
  78 1 |                  amint végigrohantak velük a hosszú termen, a lángok -
  79 1 |       végigrohantak velük a hosszú termen, a lángok - a haladás szélrohamába -
  80 1 |                  hosszú termen, a lángok - a haladás szélrohamába - föl-föllobogtak.
  81 1 |            Karácsony után megint fönn járt a bankban. A vezérigazgatót
  82 1 |                megint fönn járt a bankban. A vezérigazgatót kereste,
  83 1 |              készülõdött. Tisztelettel, de a szegény ember önérzetével
  84 1 |                    el hozzánk teára, õ meg a felesége. Martiny a meghívást
  85 1 |                    meg a felesége. Martiny a meghívást a világ legtermészetesebb
  86 1 |              felesége. Martiny a meghívást a világ legtermészetesebb
  87 1 |                Mert - mondd, kérlek - hová a csodába tehettem õket a
  88 1 |                    a csodába tehettem õket a mi régi nyomorlakásunkban,
  89 1 |                nyirkos, vízrózsás falaink, a dohszag, a sötétség, az
  90 1 |              vízrózsás falaink, a dohszag, a sötétség, az az afrikai
  91 1 |                legvégérõl kellett bejárni, a klozett tõszomszédságából.
  92 1 |      tõszomszédságából. Az utcát - ezt már a múltkor is mondtam - a kutya
  93 1 |                 már a múltkor is mondtam - a kutya se ismerte, még itt,
  94 1 |                    ismerte, még itt, ebben a szegénynegyedben sem. Furcsán
  95 1 |                   fekete. Kifejtette, hogy a szegény embernek a szegénységet
  96 1 |                    hogy a szegény embernek a szegénységet épp a gazdagok
  97 1 |                embernek a szegénységet épp a gazdagok elõtt nem illik
  98 1 |                   Szelíd ember az én uram, a légynek se árt, de néha
  99 1 |                    azt is hozzátette, hogy a szegény emberek csak egymás
 100 1 |                 egymás elõtt szégyellhetik a szegénységüket, mert errõl
 101 1 |                    hozzá, másnap nekiestem a takarításnak. Amennyire
 102 1 |                    lehetett, rendbe hoztam a lakást. A bútorok gyógyíthatatlan
 103 1 |                    rendbe hoztam a lakást. A bútorok gyógyíthatatlan
 104 1 |                    Ez ízléstelen és - mind a két félre nézve - sértõ.
 105 1 |                   Zsúrkenyeret vásároltam, a szeletkéket bevajaztam,
 106 1 |                uram utolsó szemlét tartott a lakáson. Túlontúl tisztának,
 107 1 |                  rendetlenséget teremtett. A dívány karfájáról leráncigálta
 108 1 |                    karfájáról leráncigálta a vacak mûselymet, melyet
 109 1 |                  Ez ellen tiltakoztam. Így a karfa rongyos szövete kifityegett.
 110 1 |        Veszekedtünk, egyezséget kötöttünk. A mûselyem ellenében megengedtem,
 111 1 |                   hamujával bepiszkíthassa a fényesre sikált réz hamutálcát,
 112 1 |                   sikált réz hamutálcát, s a csutkáját otthagyja rajta,
 113 1 |                    egymással szemben, mint a színpadon. Még ott se voltak
 114 1 |                   mi máris színészkedtünk. A végszót vártuk, mely egy
 115 1 |            járkáltunk. Ha neszt hallottunk a folyosón, hirtelen egy székbe
 116 1 |              székbe zökkentünk, hogy ebben a közvetlen helyzetben találjanak
 117 1 |                uram nem engedte, hogy erre a délutánra kölcsönkérjem
 118 1 |           délutánra kölcsönkérjem Bellától a szobalányát -, és nekünk
 119 1 |                  szendvics maradt. Folyton a zsebóráját nézegette. Elmúlt
 120 1 |                 Azon nyugtalankodott, hogy a kocsis esetleg nem talál
 121 1 |                 már itt vannak, de valahol a rosszul világított lépcsõházban
 122 1 |             lépcsõházban bolyonganak, vagy a folyosón, egy másik emeleten,
 123 1 |             keresgélik ajtónkat. Leszaladt a házmesterhez, megkérte,
 124 1 |              ügyeljen, mikor kocsi áll meg a ház elõtt, s vendégeinket
 125 1 |              lihegte: „Itt vannak.” Rohant a lépcsõn, szegény, nem akart
 126 1 |                    aztán nyitottunk ajtót. A sötét, ködös folyosón nyurga,
 127 1 |                  falán három rézkampó erre a célra szolgál. Én akasztottam
 128 1 |                    föl. Hódgallérja van, s a bunda belseje puha, csíkos,
 129 1 |                 Remek bunda.~Az ebédlõnket a hosszú, vékony lábaival
 130 1 |                  visszafelé indult. Megint a falnál állt. Most láttuk,
 131 1 |              milyen kicsiny. Akár Gulliver a törpék közt. Feje majdnem
 132 1 |                  törpék közt. Feje majdnem a mennyezetig ért. Arca sápadt
 133 1 |                 volt. Hol ránk nézett, hol a bútorokra, s mosolygott
 134 1 |                   min mosolygott.~Leültünk a teára terített asztalhoz.
 135 1 |                asztalhoz. Szurkoltam, hogy a társalgás befagy. Elõzõleg
 136 1 |                   ezt elõ, körülbelül így:~A szegény ránéz a gazdagra,
 137 1 |            körülbelül így:~A szegény ránéz a gazdagra, s ezt gondolja: „
 138 1 |                   Jaj, de gazdag vagy te”. A gazdag ránéz a szegényre,
 139 1 |                   vagy te”. A gazdag ránéz a szegényre, s ezt gondolja: „
 140 1 |                  Jaj, de szegény vagy te”. A szegény belül, a lelke mélyén
 141 1 |                 vagy te”. A szegény belül, a lelke mélyén így kiált a
 142 1 |                   a lelke mélyén így kiált a gazdag felé, teljes meggyõzõdéssel: „
 143 1 |                     Adj pénzt, adj pénzt”. A gazdag belül, a lelke mélyén,
 144 1 |                    pénzt”. A gazdag belül, a lelke mélyén, így kiált
 145 1 |                    lelke mélyén, így kiált a szegény felé, éppoly meggyõzõdéssel: „
 146 1 |                társalgásuk folyton elakad.~A csevegés megindult. Amint
 147 1 |               megindult. Amint kitöltöttem a teát, az idõrõl, az enyhe,
 148 1 |                kehes télrõl beszélgettünk, a színházakról - és félénken,
 149 1 |                    kamatlábról volt szó, s a csattanója valami német
 150 1 |                   tartotta, mintha orrával a felsõ ajkát szagoltatná.
 151 1 |                felsõ ajkát szagoltatná. Ez a szokása. Ilyenkor arca elfintorul,
 152 1 |                 rosszul.~Várt, amíg kihûlt a teája, aztán kortyintgatta.
 153 1 |                  Én szendviccsel kínáltam. A tálat oly módon tartottam
 154 1 |                egyetlen lazacos szendvics, a vajon az áttetszõ, gyönyörû
 155 1 |                     beleharapott, mindjárt a tányérjára tette, s otthagyta.
 156 1 |                 szolgáltunk. Zenérõl folyt a szó.~Nem is tudtam, hogy
 157 1 |                    is tudtam, hogy érdekli a zene. Õ pedig azt nem tudta,
 158 1 |                     így fejezte ki magát - a föltétlen muzsika, a matematika
 159 1 |               magát - a föltétlen muzsika, a matematika lírája, s a fájdalom,
 160 1 |                     a matematika lírája, s a fájdalom, melyet ez a sohasem
 161 1 |                    s a fájdalom, melyet ez a sohasem szenvelgõ, érzelmes
 162 1 |                  származó megismerés, hogy a végtelent hiába igyekezzük
 163 1 |          igyekezzük megközelíteni, és hogy a kétszer kettõ itt a földön
 164 1 |                   hogy a kétszer kettõ itt a földön mindig csak négy,
 165 1 |     kristálycsermelyhez hasonlítanak, mely a hegyi ösvény kavicsain lefelé
 166 1 |                   hogy felkeltünk, Martiny a szoba sarkában állt, s -
 167 1 |                    se kérette magát. Hozta a tokját, hangolt, álla alá
 168 1 |               hangolt, álla alá szorította a hegedût. Szemét lehunyta.~
 169 1 |               hegedût. Szemét lehunyta.~Én a díványon ültem, és õt néztem.
 170 1 |                 húsz esztendeje. Tudod, az a dallam ez, az a mélysötét,
 171 1 |                  Tudod, az a dallam ez, az a mélysötét, édes dallam.
 172 1 |               énekelne vagy inkább dúdolna a sötétben, csukott szájjal,
 173 1 |                     mely keményen ráfeküdt a húrokra, és fekete fejét
 174 1 |                 húrokra, és fekete fejét s a szemét, melyet közben kinyitott.~
 175 1 |             Biztatta, hogy tovább. Az uram a Gavotte-ot hegedülte. Martiny
 176 1 |            szigorúan fölvonta szemöldökét. A levegõbe bámult. Talán Bach
 177 1 |                     Talán Bach Sebestyént, a vastag orgonást keresgélte
 178 1 |                    ott. Már vége felé járt a Gavotte. A kezdõ melódia,
 179 1 |                  vége felé járt a Gavotte. A kezdõ melódia, a dupla hangokkal,
 180 1 |                  Gavotte. A kezdõ melódia, a dupla hangokkal, diadalmasan
 181 1 |              diadalmasan bontakozott ki, s a G-húr komolyan, szívhez
 182 1 |               Ekkor történt az, amiért ezt a hosszú lélegzetû históriát
 183 1 |                    ablak zúzódott be, vagy a szomszédban egy óriási üvegajtó.
 184 1 |                  félreugrott, két tenyerét a falhoz tapasztotta, hogy
 185 1 |                   Odarohantam. Hát drágám, a kancsónk tört össze, a mi
 186 1 |                     a kancsónk tört össze, a mi kínai kancsónk. Martiny
 187 1 |                    kínai kancsónk. Martiny a sarokban hozzá támaszkodott,
 188 1 |              késõbb szaladt oda. Hegedûjét a díványra dobta, csak a vonója
 189 1 |           Hegedûjét a díványra dobta, csak a vonója volt a kezében. Azzal
 190 1 |                  dobta, csak a vonója volt a kezében. Azzal ingerülten
 191 1 |           összemorcolta. Õ még nem értette a helyzetet. Nem is érthette,
 192 1 |                bután, gyámoltalanul bámult a padlóra, szánalmas volt.
 193 1 |                karosszékbe, melyet gyorsan a dívány mellé toltunk, háttal
 194 1 |                mellé toltunk, háttal ennek a vandáli pusztításnak, hogy
 195 1 |             kellemes látni senkinek sem. Õ a felsõ ajkát megint az orrához
 196 1 |                   Az uram újra eljátszotta a Gavotte-ot elölrõl. Martinynak
 197 1 |               elölrõl. Martinynak tetszett a játéka. Dicsérte iskolázottságát,
 198 1 |            hangversenyen?~Bort töltögettem a kis poharakba. Egy palack
 199 1 |                  azt tõle kaptuk. Kínáltam a finom vaníliás kiflimmel.
 200 1 |                   méltónak mutatkozni.~Még a C-dúr fúgá-t is meghallgatta.
 201 1 |                   kezet csókolt, de közben a falra bámult. Az ajtóból
 202 1 |             elõszoba kisasztalára ejtette, a személyzetnek, az én cselédemnek,
 203 1 |                   szorította. Aztán eltûnt a sötét, ködös folyosón.~Mi
 204 1 |                    eszünk nélkül futottunk a szerencsétlenség színhelyére.
 205 1 |                   siralom. Ízzé-porrá tört a drága, fehér, finom porcelán.
 206 1 |                     Az uram viccelt. „Csak a macesz tud így összetörni,
 207 1 |             mondotta akasztófahumorral, az a macesz, melyen egy hosszú
 208 1 |                  darabkája maradt épen, az a kép, mely a Sárga folyót
 209 1 |                maradt épen, az a kép, mely a Sárga folyót ábrázolta a
 210 1 |                   a Sárga folyót ábrázolta a kõhíddal. Ezt fölemelte
 211 1 |                  szemlélte, majd leejtette a földre. Ennek is vége volt.
 212 1 |                lapát törmeléket vittem ki. A szemetesládába hajítottam.~
 213 1 |           Hiányzott is, oda-odapillongtunk a sarokba, az üres helyre,
 214 1 |                 egyetlen lazacosat. Imádta a lazacot. Ritkán jut hozzá.
 215 1 |               koccintottunk.~Érdekes, hogy a „dolog”-gal csak késõbb
 216 1 |              gyerek. Te mindig ilyen vagy. A régiségkereskedõ ennyit
 217 1 |                   frankban, akkor legalább a dupláját éri, a háromszorosát -
 218 1 |                   legalább a dupláját éri, a háromszorosát - nem az ötszörösét.
 219 1 |              fölmehetett az ára. Mit rázod a fejed? Ne légy csacsi. Valér
 220 1 |                   az uram frissen, vidáman a bankba sietett. Én egész
 221 1 |              délelõtt otthon maradtam. Még a piacra se mentem. Nem kellett
 222 1 |                   Nem kellett bevásárolni, a szendvicsbõl, a vaníliás
 223 1 |               bevásárolni, a szendvicsbõl, a vaníliás kiflibõl kitûnõen
 224 1 |           meglepetést, küldöncöt levéllel, a kocsisát, aki talán virágcsokrot
 225 1 |                    Kétszer csöngettek azon a délelõttön. Elõször a vici
 226 1 |                 azon a délelõttön. Elõször a vici adta be a mosókonyha
 227 1 |                     Elõször a vici adta be a mosókonyha kulcsát, másodszor
 228 1 |                  púpos hölgy jelentkezett, a tüdõvészes gyermekeknek
 229 1 |                gyûjtött könyöradományokat. A harmadik csöngetésre az
 230 1 |                magunkkal, hogy elõzõ nap - a ribillió pillanatában -
 231 1 |                hat-hét napot, anélkül hogy a füle botját mozdította volna.
 232 1 |                     t keres - forma nélkül a legnagyobb kedvesség is
 233 1 |               természetesen és lassan - ez a terv.~Amíg tehát múltak
 234 1 |                    terv.~Amíg tehát múltak a napok, az egyik úgy, mint
 235 1 |                  napok, az egyik úgy, mint a másik, csöndesen, zajtalanul,
 236 1 |                   biztosabban tudtuk, hogy a mi kancsónk pompás befektetés,
 237 1 |                    nagyon is jó helyen van a szeméttelepen, busásan kamatozik
 238 1 |               Martiny már hetekkel ezelõtt a francia Riviérára utazott.
 239 1 |                    után elõször -, de csak a bank fölvonóján. Martiny
 240 1 |             valóban azt hittük, hogy ekkor a lelkiismeret furdalta, s
 241 1 |                    uramnak, széleset, majd a kezével sokáig integetett
 242 1 |                  tartottam szegény uramban a lelket. Mentegettem Martinyt,
 243 1 |                  közelrõl se oly fontos ez a kancsó, mint minekünk. Különben
 244 1 |                   hogy valakivel - például a vezérigazgatóval vagy Parnó
 245 1 |                     Hát ráhagytam.~Martiny a nyár egyik részét birtokán
 246 1 |                  részét birtokán töltötte, a másik részét egy svájci
 247 1 |                    fillérünk se volt, mert a költözködésre, az új lakásunkra
 248 1 |                   hogy nem maradtunk abban a régi lakásban -, s így megint
 249 1 |                    így megint szóba került a kancsó, amelyrõl - elképzelheted -
 250 1 |                kérje meg, hogy térítse meg a kancsó árát, nem azt a legendás
 251 1 |                 meg a kancsó árát, nem azt a legendás összeget, melyrõl
 252 1 |                pengõt. Esetleg mellékeljük a kereskedõ tanúsítványát
 253 1 |               hatszázöt pengõt. Tudniillik a cselédemnek szánt öt pengõt
 254 1 |              vettem föl, s el is költöttem a magam személyére. A nyúl,
 255 1 |              költöttem a magam személyére. A nyúl, a szõlõ, s egyéb ajándékok
 256 1 |                  magam személyére. A nyúl, a szõlõ, s egyéb ajándékok
 257 1 |                 függsz te tõle? Kid-mid ez a Martiny? Mit árthat neked?
 258 1 |              Martiny? Mit árthat neked? Mi a csudát vársz még ezek után?”
 259 1 |                     de formailag nem, s ez a fontos. „Képtelenség, mindig
 260 1 |               Csodálatos, drágám, milyenek a véletlenek. Amikor így veszekedtünk,
 261 1 |               Martiny már postára adta azt a levelét, melyet másnap meg
 262 1 |                   kilencre magához kérette a kastélyba. Volt mit hallanom.
 263 1 |             magamat. Végre föllélegeztünk. A tárgyalásra elkísértem a
 264 1 |                   A tárgyalásra elkísértem a kastély aranyozott rácskapujáig.
 265 1 |              rácskapujáig. Künn várakoztam a csatakos utcán. Nem sokáig
 266 1 |                    valamit üzentetett vele a vezérigazgatónak, amit nem
 267 1 |               telefonon, levélben közölni. A kancsóról szó sem esett.
 268 1 |                 vette. Bizonyára már abban a pillanatban elfelejtette.
 269 1 |           vethetünk az egészre.~Idáig tart a mi kínai kancsónk története,
 270 1 |              történt. Most, október végén, a novemberi házbérnegyed elõtt.
 271 1 |                házbérnegyed elõtt. Az uram a gondoktól napokig nem tudott
 272 1 |              hátratett kézzel, komoran. Én a díványon varrogattam. Egyszerre
 273 1 |             elõttem. Beszélni kezdett. Nem a kancsóról beszélt. Arról
 274 1 |           meglátogat bennünket és ver mind a két kezével, és koldusbotra
 275 1 |                     Ámulva tekintettem föl a varrásomból, vártam, hová
 276 1 |                  hogy azok, akik ma élnek, a gazdag embert egészen úgy
 277 1 |                   miért tisztelik, imádják a gazdag embert. Nyilván azért,
 278 1 |               azért, mert õ maga õ, mert õ a gazdag ember. Mindent tõle
 279 1 |            szerettük õt. Jegyezd meg fiam, a gazdag embert olyan titokzatos
 280 1 |               válik. Igen, igen, ordított, a gazdag ember Istenhez hasonló.
 281 1 |               ember Istenhez hasonló. Ezen a földön a gazdag ember maga
 282 1 |            Istenhez hasonló. Ezen a földön a gazdag ember maga az Isten.”~
 283 1 |               hallgatlak tovább. Ne sértsd a hitemet.” Tudod, nekem egyetlen
 284 1 |               nekem egyetlen vigasztalásom a vallás. Leült mellém. „Ma
 285 1 |                   Leült mellém. „Ma minden a pénz, dünnyögte, nincs más
 286 1 |                   láttam-e az utcán azokat a szerencsétlen, bukott nõket,
 287 1 |                 õket, mennyire kiközösítik a tisztességes emberek társadalmából?
 288 1 |                     nem azért közösítik ki a tisztességes emberek társadalmából,
 289 1 |             pengõért árulják magukat. Azok a nõk, akiknek ára harminc
 290 1 |                 háromezer pengõ vagy több, a legelõkelõbb körökkel is
 291 1 |      Tücsköt-bogarat összekarattyolt. Hogy a háború is csak pénzért,
 292 1 |               egymást az ártatlan milliók, a leghatalmasabbak, a közéleti
 293 1 |               milliók, a leghatalmasabbak, a közéleti tekintélyek erkölcsi
 294 1 |                 eszmét hazudtak belé, hogy a tudásnak, a meggyõzõdésnek
 295 1 |            hazudtak belé, hogy a tudásnak, a meggyõzõdésnek ma sehol
 296 1 |                    meggyõzõdésnek ma sehol a világon nincs becsülete,
 297 1 |           megírhatják ostoba véleményüket, a tisztességesek, a becsületesek,
 298 1 |            véleményüket, a tisztességesek, a becsületesek, az alkotók
 299 1 |                    hogy ennyire megrendült a hite. Átöleltem, szorongattam
 300 1 |               Átöleltem, szorongattam mind a két kezét. Aztán beszéltem,
 301 1 |                    kezét. Aztán beszéltem, a könnyeimet törölgetve, suttogva
 302 1 |                    Istennek szolgál, hanem a pénznek, a földi hatalomnak,
 303 1 |                  szolgál, hanem a pénznek, a földi hatalomnak, hogy én
 304 1 |                    teljesen egyformák azok a szegény utcai lányok, akik
 305 1 |                    éjszakában kódorognak s a híres ringyóprimadonnák,
 306 1 |                   híres ringyóprimadonnák, a tigrisbundájukkal és ékszereikkel,
 307 1 |                    hogy bûn minden háború, a Szentlélek elleni, megbocsáthatatlan
 308 1 |                   ezt ne említsd, senkinek a világért se említsd. Az
 309 1 |               kerülne, azonnal kiröpítenék a bankból. Csak neked mondtam
 310 1 |                     amikor Martiny eltörte a vázánkat. Talán vártam valamit,
 311 2 |                 sokat lehetne még beszélni a szegénységrõl. Mi csak szegények
 312 2 |              büszkélkedni éppoly bûn, mint a gazdagsággal hivalkodni.
 313 2 |              közöttünk. Ennek is megvannak a maga rangfokozatai.~Akadnak
 314 2 |                  akik fölszedegetik azokat a széngöröngyöket, melyeket
 315 2 |                   az elõbbiek hullattak el a hóba. Ismerek itt a közelben
 316 2 |           hullattak el a hóba. Ismerek itt a közelben egy öreg varrónõt.
 317 2 |                    szokta mondogatni, hogy a szegénység is megtermi a
 318 2 |                   a szegénység is megtermi a maga grófjait, báróit, akár
 319 2 |                maga grófjait, báróit, akár a túloldal, aszerint, hogy
 320 2 |               járunk. Mert mi csak valahol a középütt foglalhatnánk helyet,
 321 2 |                    jelentéktelenül. Nekünk a szegénységbõl sincs sokunk.
 322 2 |                  sincs sokunk. Nem vagyunk a szegénységnek se grófjai,
 323 2 |                     milyen gyönyörû fekete a szeme. Olyan a szeme, mint
 324 2 |             gyönyörû fekete a szeme. Olyan a szeme, mint a briliáns.~
 325 2 |                 szeme. Olyan a szeme, mint a briliáns.~Dióhéjban közlöm
 326 2 |               Velünk szemben lakik. Nyáron a „házunk” elõtt játszadozott.
 327 2 |                   észre, amikor fölmászott a gázlámpa tetejére, s kiöltötte
 328 2 |                   Egyszer üvegszilánk ment a talpába. Az uram bejódozta
 329 2 |                elámultunk, milyen bájos ez a gyerek. Késõbb még sokszor
 330 2 |                   bepiszkolódott, levásott a talpáról.~Sárika egy novemberi
 331 2 |             novemberi délben, iskola után, a kapunk elõtt õgyelgett.
 332 2 |                    bátran és szerényen. Ha a Sacré Coeurben nevelték
 333 2 |                   az átmenetek bosszantók, a féligazságukkal és félhazugságukkal.~
 334 2 |                   arra az idõre, míg anyja a kórházban fekszik, magunkhoz
 335 2 |              megfürdettem õt. Tüzet raktam a fürdõszoba kályhájában,
 336 2 |                    szerecsent szappanozni. A víz fekete lett, õ pedig
 337 2 |           kisasszonykától levetett ruhába, a kistáskával, úgy libegett
 338 2 |              fogkefével és fogpéppel mosta a kutyája fogát. Hóbortosnak
 339 2 |                  róla, hogy az õ szeretete a kutyájának jutott, hogy
 340 2 |                  magyarázta -, mert Sárika a legkedvesebb, a legszebb,
 341 2 |                mert Sárika a legkedvesebb, a legszebb, a legkellemesebb.
 342 2 |                  legkedvesebb, a legszebb, a legkellemesebb. Merõ önzés
 343 2 |               önzés az egész - mondotta. - A csúnya, beteg gyermekeket
 344 2 |                  kellene, ahogy az apácák, a kedvesnõvérek teszik. Ehhez
 345 2 |                  anyja több hónapig feküdt a kórházban, s azalatt a kislány
 346 2 |              feküdt a kórházban, s azalatt a kislány nálunk lakott, nálunk
 347 2 |              értetõdõ és természetes volt, a többieknek nem volt magától
 348 2 |            elégedve nevelt lányunkkal. Ezt a szót úgy foghegyrõl, fanyalogva
 349 2 |                    értesített, hogy Sárika a hátunk mögött kinevet bennünket,
 350 2 |                    kifizetnõk adósságunkat a sarki fûszeresnél, és nem „
 351 2 |         fûszeresnél, és nem „uraskodnánk”. A szomszéd vici tudtomra adta,
 352 2 |                    elbeszélte, hogy Sárika a világ leggonoszabb teremtése,
 353 2 |                   Amint kiderült, ilyenkor a házmesterünk nem engedte
 354 2 |               ehhez, szívem? Gyûlölték ezt a teremtést, mert mások szerették
 355 2 |                  õt. Irigyelték tõle, hogy a mi szegényes asztalunknál
 356 2 |                titokban áskálódtak ellene. A legenda pedig nõttön-nõtt.
 357 2 |                pedig nõttön-nõtt. Zsongott a környék. Sárika elõbb csak
 358 2 |           sejtheted - mégse halt bele abba a sérülésbe, melyet ez a hétéves
 359 2 |                abba a sérülésbe, melyet ez a hétéves leányka okozott
 360 2 |                   nem eszik nálunk, s üres a helye az asztalnál, gyakran
 361 2 |                   akkor nem értettem, hogy a szegény emberek csak egymás
 362 2 |                 egymás elõtt szégyellhetik a szegénységüket, hogy errõl
 363 2 |                   valamennyien. Csakugyan, a szegények gyûlölik egymást,
 364 2 |                 csak testvérek, akkor maga a paradicsom valósulna meg
 365 2 |                   paradicsom valósulna meg a földön, és eljönne Isten
 366 2 |               Isten országa. Igen, szívem. A gyûlölet a szegénység, s
 367 2 |                   Igen, szívem. A gyûlölet a szegénység, s a szeretet
 368 2 |                   gyûlölet a szegénység, s a szeretet a gazdagság.~1931~ ~
 369 2 |                   szegénység, s a szeretet a gazdagság.~1931~ ~
 370 3 |              reggel egy öregúr sietett föl a császári palota lépcsõin.
 371 3 |                    volt. Ujján aranygyûrû.~A testõrök látták, hogy szenátor.
 372 3 |                     mint holmi kézmûvesen.~A jelentkezõt színe elé bocsátotta.
 373 3 |                császár.~- Mi baj?~- Eltûnt a fiam.~- Avidus?~- Õ, császár,
 374 3 |                      Avidus?~- Õ, császár, a tizennégy esztendõs fiam.
 375 3 |                hált otthon. Most hallottam a fórumon, hogy este a praefecturára
 376 3 |             hallottam a fórumon, hogy este a praefecturára vitte az õrjárat.~-
 377 3 |                   õrjárat.~- Jártál ott?~- A parancsnok nem akarja kiadni. ~-
 378 3 |           édesanyja sír. Küldd haza nekünk a kis Avidust.~Zavaros idõk
 379 3 |                 idõk voltak ekkor Rómában, a Tiberis áradása, a sáskajárás,
 380 3 |                Rómában, a Tiberis áradása, a sáskajárás, a döghalál,
 381 3 |             Tiberis áradása, a sáskajárás, a döghalál, a kvád és markomán
 382 3 |                    sáskajárás, a döghalál, a kvád és markomán hadjáratok
 383 3 |             Marcellus kérlelve meresztette a császárra rövidlátó szemét.
 384 3 |                császárra rövidlátó szemét. A császár nézte öreg barátját.
 385 3 |                   kilenc felé - jelentette a százados - a Mars Ultor
 386 3 |                    jelentette a százados - a Mars Ultor temploma körül -
 387 3 |               Ultor temploma körül - abban a sikátorban, ahol gyanús
 388 3 |                     Ez egy madarat tartott a kezében, egy csókát. Öt-hat
 389 3 |                Játszottak.~- Bizonyára. De a sötétben, a porban, a zajban
 390 3 |                  Bizonyára. De a sötétben, a porban, a zajban nem lehetett
 391 3 |                   De a sötétben, a porban, a zajban nem lehetett tájékozódni.
 392 3 |             Csoportosulás keletkezett. Már a felnõttek is ordítottak.
 393 3 |            beavatkozott. Körülvették õket. A fiú torkaszakadtából kiabált,
 394 3 |               vitték.~- Engedd szabadon.~- A fiú - folytatta a százados,
 395 3 |              szabadon.~- A fiú - folytatta a százados, lassítva beszédét -
 396 3 |            Megsebesítette?~- Meg.~- Hol?~- A feje búbján. Éjfél után
 397 3 |                   Akkor már ájultan feküdt a földön. Sok vért vesztett.
 398 3 |                magam. Hajnal felé meghalt. A praefecturán van. Két õr
 399 3 |            praefecturán van. Két õr vigyáz a holttestre.~Aurelius hátralépett.
 400 3 |             hátralépett. Avidusra gondolt, a kis Avidusra, az apjára
 401 3 |             uralkodott magán. Ezt érezte: „a világ füst és köd”.~Nyugodt
 402 3 |                szemrehányással vetette oda a századosnak:~- Ilyenek a
 403 3 |                   a századosnak:~- Ilyenek a te embereid?~Az nem válaszolt.
 404 3 |                    Az nem válaszolt. Várta a császár rendelkezését.~Aurelius
 405 3 |                    rendelkezését.~Aurelius a földre pillantott. Így szólt:~-
 406 3 |                   Megfosztották tõle, mint a bûnösöket, akiken majd nemsokára
 407 3 |               Bõrsapkát hordott, bõrzekét. A bõrzekébõl kifityegtek bütykös
 408 3 |             bütykös csuklói. Meredten állt a császár elõtt.~- Te voltál?~-
 409 3 |                    látta, hogy mi vár arra a római katonára, aki fõbenjáró
 410 3 |                   bûnt követ el. Kivezetik a kaszárnya udvarára. A százados
 411 3 |            Kivezetik a kaszárnya udvarára. A százados jelt ad, a zsoldosok
 412 3 |              udvarára. A százados jelt ad, a zsoldosok nekiesnek, ütik
 413 3 |                  elítélt koponyáját.~Azért a szeme se rebbent, amikor
 414 3 |                rebbent, amikor elvezették.~A százados ott maradt, hogy
 415 3 |                   ott maradt, hogy átvegye a büntetésre vonatkozó rendelkezést.~
 416 3 |              katona ez?~- Kitûnõ - felelte a százados. - A legjobb emberem -
 417 3 |                      felelte a százados. - A legjobb emberem - mondta,
 418 3 |          hozzátette: - volt. Végigküzdötte a kvád hadjáratot.~Aurelius
 419 3 |          sajnálkozó taglejtést tett. Utána a vállát vonta. Ez volt a
 420 3 |                    a vállát vonta. Ez volt a parancs.~A százados sarkon
 421 3 |                  vonta. Ez volt a parancs.~A százados sarkon fordult,
 422 3 |              sarkon fordult, indult. Ekkor a császár visszaintette.~-
 423 3 |                    Engedd szabadon.~Amikor a százados eltávozott, Aurelius
 424 3 |                lehunyta szemét. Szédelgett a szomorúságtól és undortól.~„
 425 3 |                undortól.~„Mit hazudok majd a szüleinek? - gondolta. -
 426 3 |         elfelejtenek.”~Amíg így ingadozott a terem közepén, egy fiatalember
 427 3 |           borotvált fiatalember, aki eddig a sarokban ült. Commodus volt,
 428 3 |            beavassa az uralkodás titkaiba.~A fiú vékony ajkát mosoly
 429 3 |               évekkel ezelõtt Pannóniában, a Garam partján, egyenesen
 430 3 |               szólt Aurelius, ki se nyitva a szemét, még mindig az elmélkedés
 431 3 |               elmélkedés révületében. - Ez a buta állat ártatlan, mert
 432 3 |                   elvenném az életét ennek a szerencsétlen fickónak,
 433 3 |                   Állam elvét, megingatnám a hitét a többi zsoldosnak,
 434 3 |                 elvét, megingatnám a hitét a többi zsoldosnak, aki engedelmeskedik
 435 3 |            zsoldosnak, aki engedelmeskedik a parancsnak, szövetségesévé,
 436 3 |                   cinkosává válnék azoknak a fölforgatóknak, kik Keletrõl
 437 3 |                    hülye mesékkel támadnak a rend, az értelem, a latin
 438 3 |               támadnak a rend, az értelem, a latin szépség ellen, és
 439 3 |                 arra törekszenek, hogy itt a világosság helyett a sötétség
 440 3 |                   itt a világosság helyett a sötétség és zûrzavar uralkodjék,
 441 3 |                    és zûrzavar uralkodjék, a bölcsek helyett a mûveletlenek
 442 3 |              uralkodjék, a bölcsek helyett a mûveletlenek és piszkosak
 443 3 |                     Meg kell mentenünk ezt a világot. Sajnálom a kis
 444 3 |                    ezt a világot. Sajnálom a kis Avidust. De még jobban
 445 3 |                    még jobban sajnálom ezt a világot, ezt a nagy és szép
 446 3 |                sajnálom ezt a világot, ezt a nagy és szép világot, mely
 447 3 |             szónokaival, költõivel, s most a sötétség felé gurul. Erõ
 448 3 |                    vesszük, ahonnan lehet: a természettõl. Ez az õr is
 449 3 |                  természettõl. Ez az õr is a természet vak ereje. Ösztönösen
 450 3 |                ellenszegül neki: harctéren a kvádokkal, itt az országban
 451 3 |                kvádokkal, itt az országban a rendbontókkal, akik szét
 452 3 |                mennyi jót tett eddig ezzel a vadságával, és mennyi jót
 453 3 |                   mennyi jót fog még tenni a jövõben, mikor ugyanezzel
 454 3 |                  jövõben, mikor ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevõkre,
 455 3 |                ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevõkre, a tolvajokra,
 456 3 |            vadsággal ront a gonosztevõkre, a tolvajokra, a gyilkosokra,
 457 3 |               gonosztevõkre, a tolvajokra, a gyilkosokra, az indiai gymnosophistákra,
 458 3 |                 elszánt? Láttad, hogy ment a halál elé, egy nyikk nélkül?
 459 3 |                  azt hiszed, hogy ez azért a néhány rongy szeszterciuszért
 460 3 |                  fejében kap, és nem azért a szörnyû élvezetért, hogy
 461 3 |                  és tiporjon, hogy pofozza a foglyokat, hogy véresre
 462 3 |              foglyokat, hogy véresre tépje a fülüket, hogy kedvére kegyetlenkedjék
 463 3 |                   Ezért oly megbízható. De a babiloniak, a perzsák, a
 464 3 |               megbízható. De a babiloniak, a perzsák, a görögök - a finom
 465 3 |                   a babiloniak, a perzsák, a görögök - a finom görögök
 466 3 |                     a perzsák, a görögök - a finom görögök is - fölhasználták
 467 3 |       fölhasználták az ilyen elmebetegeket a maguk céljára, egy vélt
 468 3 |                 sajnos, szükségünk van rá. A belõle származó nyugalmat
 469 3 |                   ilyen. Úgy látszik, ezen a földön az épelméjûek között
 470 3 |                    õrültek tarthatják fönn a rendet.~1931~ ~
 471 4 |            nyugtalanság közepette rohantam a városban, s amint ilyenkor
 472 4 |               sarkon váratlanul feltûnt az a barátom, akit átlag minden
 473 4 |                    ideges délelõttökön, az a régi jó barátom, akinek
 474 4 |                  akinek sohase jut eszembe a neve, az a gyermekkori barátom,
 475 4 |              sohase jut eszembe a neve, az a gyermekkori barátom, akirõl
 476 4 |                barátom és hogy tegezem õt. A köztünk levõ kapcsolatot
 477 4 |                   még meghittebbé teszi az a körülmény, hogy neki sincs
 478 4 |                teljesednek, megszégyenítve a legvérmesebb reményeket,
 479 4 |        legvérmesebb reményeket, élek, mint a hal a vízben, s biztosan,
 480 4 |               reményeket, élek, mint a hal a vízben, s biztosan, elégedetten,
 481 4 |                   rám, hanem lefelé tekint a földre, és alattomosan lábaimat
 482 4 |                    nem ütötted meg valahol a lábad?~- Nem én.~- Gondolkozzál.~-
 483 4 |                   szoktam. Mondd azt, hogy a fejem olyan, mint egy krokodilé.
 484 4 |           Katonalépésben meneteltem elõtte a járdán, le-föl. Õ nézte
 485 4 |                    Lanyhán nyújtotta felém a kezét:~- No, szervusz.~Továbbmentem.
 486 4 |                hogy bicegtem, holott Isten a tanúm, hogy nem bicegtem?
 487 4 |                hogy rendben van, de belül, a lelke mélyén tovább fészkelõdött
 488 4 |                 mélyén tovább fészkelõdött a sötét feltevés, hogy igenis
 489 4 |                   bicegni szoktam, hogy én a legmegrögzöttebb bicegõk
 490 4 |                   tartozom, akik titokban, a maguk mulatságára, bûnös
 491 4 |               vallják.~Hátrafordultam.~Hát a szerencsétlen még mindig
 492 4 |                  ott állt, ahol elváltunk, a sarkon, és figyelt, engem
 493 4 |              valakinek csak ennyi hiányzik a boldogságához, ahhoz, hogy
 494 4 |                 meg vagyok gyõzõdve, ebben a pillanatban a látcsövét
 495 4 |              gyõzõdve, ebben a pillanatban a látcsövét is kivette zsebébõl,
 496 5 |                    Múltkor egy társaságban a névnapi ozsonnán arról beszélgettek
 497 5 |                     Gizi ezt mondta: engem a szememért. Palkovitsné:
 498 5 |              szememért. Palkovitsné: engem a hangomért. Volt olyan is,
 499 5 |                olyan is, aki az orrát vagy a fülcimpáját emlegette.~Körbe
 500 5 |               édesem. Sohase is voltam. Se a szemem, se a hangom. Még