Fejezet
1 1 | érzelmes zene elénk tár, olyan tiszta, tárgyilagos, pontos,
2 1 | magyarázta nekem. Azt mondta, olyan ez, mintha egy érett férfi
3 1 | akarta enni az orrát, s olyan sokáig fintorgott, hogy
4 1 | meg fiam, a gazdag embert olyan titokzatos varázs övezi,
5 1 | titokzatos varázs övezi, olyan túlvilági dicsfény, oly
6 2 | gyönyörû fekete a szeme. Olyan a szeme, mint a briliáns.~
7 2 | kigyulladt, szeme tündöklött. Olyan volt, mint egy angyal.~Fölkerestem
8 3 | buta állat ártatlan, mert olyan, amilyen. Az áldozat is
9 3 | kötelességét teljesítette, olyan hibát követnék el, mely
10 4 | Mondd azt, hogy a fejem olyan, mint egy krokodilé. Elismerem.
11 5 | engem a hangomért. Volt olyan is, aki az orrát vagy a
12 5 | oktalan szeretet képtelenség. Olyan képtelenség, mint az volna,
13 5 | értettem, hogy ez a valami olyan bizonyos, mint õk hiszik,
14 5 | az új ruhát. Szakasztott olyan volt, mint a másik, de anyagban,
15 5 | fiadzott. Alinak rövidesen olyan ruhatára lett, mint egy
16 5 | födeles, arany is, négy darab, olyan is, amelyik zenél, és versenyóra
17 6 | téged, talán önmagát is.~Olyan ez, kérlek, mint valami
18 6 | De azért ne gondold, hogy olyan ártatlan, mint ahogy látszik.
19 6 | Nyilván ezért mosolyog olyan rejtélyesen. Ezzel a titokkal
20 6 | ezek a legkevésbé várják. Olyan gyorsan tud adni, mint más
21 6 | viszonozni hasonló értékûvel olyan durvaság, mint visszaküldeni.
22 6 | kell Juliskát, hogy legyen olyan, amilyen. Csakhogy én már
23 8 | MÁRIA~Mondd, te csakugyan olyan jónak tartasz? Ugyan. Az
24 8 | Most ezt természetesen olyan könnyedén állapítom meg,
25 8 | Ismered, milyenek ezek. Olyan vékonykák, szürkék, hogy
26 8 | válogatni. Egyik szakasztott olyan volt, mint a másik. Amint
27 8 | bámészkodom, egy kirakatban épp olyan ezüstláncot pillantottam
28 8 | pillantottam meg, szakasztott olyan ezüst Máriát, amilyenrõl
29 9 | fejezett tétova vonásaival - olyan, mint a természet sietve
30 9 | emberboldogítók egy társadalmat olyan elméletre, melybõl a tulajdonjogot,
31 12| kiáltották:~- Takács, Takács.~Olyan izgalom támadt, mintha tûz
32 12| egész hátul, a sarokban, s olyan kicsike, de azért nagy,
33 13| Szerettem õt. Talán azért, mert olyan érdekes szeplõk virágoztak
34 13| mindig fehér mellényt viselt, olyan vakítóan fehér, gyönyörû
35 13| voltam.~Ez a megbízatás olyan boldoggá tett, hogy majdnem
36 13| apja, aki mellesleg éppen olyan fekete volt, mint a leánya,
37 14| nimfáival fürdött.~„Szakasztott olyan - gondolta Péter -, Firenzében,
38 14| arcáról a vízgyöngyöket, s olyan forróságot gyullasztott
39 14| egy szalagsipkát. Nem volt olyan klasszikusan szép, mint
40 18| ezerszer, hogy õ nem is olyan tehetségtelen és unalmas
41 18| fráter, s én nem is vagyok olyan nemes és csodálatos lángelme,
42 18| benneteket. Képzeljetek el aztán olyan ibolyaillatot, mely a milliomodik
43 19| a sérülés egyáltalán nem olyan súlyos, ahogy elsõ pillanatban
44 19| légkör volt itt. A betegség olyan, mint egy tündérmese, mely
45 20| de a zsír, a vér, a hús olyan nyelvet beszélt, melyet
46 20| állat létére érezte, hogy olyan földindulás van, amilyent
47 20| szemléletre szakasztott olyan, mint egy józan kutya. Nem
48 23| tanár. Az orvostanár.~- Olyan én nem ismerek - jelenti
49 24| borostás. Szakállam kinõtt. Olyan vagyok, mint egy elvadult
50 25| hajánál és szakállánál. Olyan volt, mint a legtöbb vidéki
51 25| kések talán céltalanul is olyan hosszúak. Géza bácsi bólongatott.
52 25| minden országnak a világon, olyan országoknak is, ahol esetleg
53 27| megszépíti a dolgokat. Minden olyan, amilyen. Ezután már csak
54 27| dörögnek, mint a tenger. Olyan meddõk, olyan ihatatlanok
55 27| a tenger. Olyan meddõk, olyan ihatatlanok is, mint a tenger.
56 27| akarok lenni. Nem nagy. Olyan kicsiny, mint ez a tengerszem.
57 27| mint ez a tengerszem. És olyan mély.~1933~ ~
58 29| megvizsgáltam. Elhûltem. Üvegje olyan vastag volt, amilyent eddig
59 30| is elmosolyodtam.~- Pedig olyan az arcod, mintha aludtál
60 33| reggelen, és - bevallom - olyan tiszteletet érzek iránta,
61 34| volna róla. Egy emberbõl olyan varázs árad, melyet nem
62 34| azonban nyomban megismertem. Olyan volt, mint valaha. Csak
63 34| mondjátok, minek él a földön az olyan ember, aki már Borsos Pétert
64 36| szobraira a Mars mezõn mindennap olyan ruhát adattam, mint az enyém,
65 37| Babot vittem a malomba, olyan lassúbb, higgadtabb dalokat,
66 39| kávét kaptunk, kalácsot, de olyan kalácsot, amelynek közepében
67 39| dagadt szemeket. Ezektõl olyan lidérceset álmodtam, mintha
|