Fejezet

 1 1 |    leráncigálta a vacak mûselymet, melyet én erre az alkalomra odadobtam.
 2 1 |      Martiny elbeszélt egy adomát, melyet minap Bécsben hallott, elõkelõ
 3 1 |   matematika lírája, s a fájdalom, melyet ez a sohasem szenvelgõ,
 4 1 |           fekete fejét s a szemét, melyet közben kinyitott.~Martiny
 5 1 |        Leültettük egy karosszékbe, melyet gyorsan a dívány mellé toltunk,
 6 1 |        postára adta azt a levelét, melyet másnap meg is kaptunk. Az
 7 1 |          kínai kancsónk története, melyet annyiszor beszéltem el másoknak
 8 2 |        halt bele abba a sérülésbe, melyet ez a hétéves leányka okozott
 9 3 |          szeszterciuszért szolgál, melyet zsold fejében kap, és nem
10 5 |          Vadonatúj ruha volt Alin, melyet anyja titokban csináltatott,
11 6 |            a jóságának remekmûvén, melyet oly szépen elgondolt és
12 8 |       követtem el. Ezzel a kézzel, melyet itt látsz.~Igaz, ez a kéz
13 9 |           Az az õsemberi lélek ez, melyet csak úgy tanulmányozhatnék,
14 10|   fölszabadult szemérmetlenséggel, melyet az évek múlása biztosít
15 10|        megoldotta azt a helyzetet, melyet egykori udvarlója mindmáig
16 11|         régi, elnémult csengettyû, melyet valahol a padláson, lomtárban
17 11| válaszoljak? Nézem alázatos fejét, melyet még egyre ingat. „Ó, ó,” -
18 11|           folytatta magánbeszédét, melyet addig némán szõhetett lelkében:~-
19 12|     végeérhetetlennek tetszõ úton, melyet az imént együtt tettek meg.~
20 13|           gyönyörû atlaszmellényt, melyet csak régen, valamikor a
21 13|         megható és bölcs ok miatt, melyet tüzetesen sohase részleteztem.
22 14|           a zsibongó, nyári képet, melyet a déli verõfény aranymártása
23 15|           sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fûzõdõ
24 17|     levenni arcukról a mosolyukat, melyet ott benn biggyesztettek
25 17|           az a végtelen tisztelet, melyet iránta érez. Már elõ is
26 19|     Sajnálja azt az önfeláldozást, melyet befektetett, s attól fél,
27 19|     piskótát, egy pár szem szõlõt, melyet a beteg otthagyott, játékból.
28 20|         hús olyan nyelvet beszélt, melyet õ is megértett, egyre jobban
29 20|           szesz, a tilalmas szesz, melyet megannyi kutyanemzedéken
30 22|           Ligetben -, ezt a pénzt, melyet a véletlen tukmált rám,
31 23|   szenvedõleges tiszteletadásomat, melyet õk legföljebb viszonozni
32 24|        Ennélfogva azt a levelemet, melyet Párizsba küldtem, úgy keresztül-kasul
33 24|        lebeszélte arról az áruról, melyet kerestek, s tanácskozási
34 25|      udvari szobánkban szállt meg, melyet mi vendégszobának neveztünk,
35 25|      húzogatva a fogpiszkálójával, melyet a rajz világossága kedvéért
36 25|            alkotmányt cipeltek be, melyet az ebédlõasztal mellé helyeztek
37 25| gondolkoztam, egy kétségem ébredt, melyet félénken bár, de ki is mondtam.
38 26|   mindenkit rangja szerint becsül, melyet az illetõk egyenruhája és
39 29|     mellékes is.~A fontos a szája, melyet azonnal észrevesznek, a
40 30|         Lapozgattam azt a könyvet, melyet odaadott. Nézegettem színes
41 30|            hogy levetem álruhámat, melyet nem holmi léha tréfából
42 34|        emberbõl olyan varázs árad, melyet nem lehet szavakkal kifejezni.
43 34|            meg egy gombos cipõjét, melyet oly takarosan viselt, hogy
44 34|   voltaképp nem egyéb egy lyuknál, melyet az õsember egy sziklafalba
45 37|         egy másik társaság is ült, melyet kívülrõl nem lehetett látni.
46 38|       ahogy máskor a kalapja után, melyet letépett a vihar, de talán
47 39|          nagy alakú, orvosi munka, melyet édesapjuk nyilván kiselejtezett
48 42|            vélni ezt a tûzilármát, melyet Laky és Lakyné is növelt,