1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3050
Fejezet
2501 36| hidegtõl szederjes volt a szájuk. Sokáig várakozott.
2502 36| bezárták, aztán messze-messze, a szûk föld alatti folyosó
2503 36| álomtalálkára, Cassius.~- A jelszó? - kérdezte Cassius
2504 36| torkaszakadtából.~- Akkor halj meg a nevében - üvöltötte Cassius,
2505 36| s széttárt karjai közé, a mellébe döfte kardját.~Caligula
2506 36| döfte kardját.~Caligula a földre zuhant teljes hosszában.
2507 36| Cornelius Sabinus, Callistus meg a többi rárohant. Egyszerre
2508 36| s csak azt érezte, hogy a világ nélküle van, a hegyek,
2509 36| hogy a világ nélküle van, a hegyek, a folyók, a csillagok
2510 36| világ nélküle van, a hegyek, a folyók, a csillagok is,
2511 36| van, a hegyek, a folyók, a csillagok is, és õ nincs
2512 36| és most meg is talált: a semmit.~11~Arca fehér volt,
2513 36| és egyszerû. Lehullt róla a téboly álarca. Csak az arc
2514 37| vasárnap. Mihelyt megvirradt, a sárga napfény pállott pocsolyákban
2515 37| pállott pocsolyákban pezsgett a homokbuckákon. A tüdõ nem
2516 37| pezsgett a homokbuckákon. A tüdõ nem kapott levegõt.
2517 37| zsebkendõjüket, s felitatták vele a homlokukon gyöngyözõ verejtéket.~
2518 37| homlokukon gyöngyözõ verejtéket.~A Nyári kertben álmos cinkék,
2519 37| éneklõ madaraktól származott. A cigánybanda húzta, fátyolosan
2520 37| fáradtan és pityókásan, azoknak a kitartó korhelyeknek, akik
2521 37| kitartó korhelyeknek, akik a szombat éjszakából belevirradtak
2522 37| éjszakából belevirradtak a vasárnap reggelbe, és még
2523 37| Ha valaki fölágaskodott a kerítés sövényénél, oroszlánszájakat,
2524 37| sarkantyúvirágokat, petúniákat vett észre a kert körgyepén. Oldalt ült
2525 37| kert körgyepén. Oldalt ült a társaság - négyen - lombokkal
2526 37| terítetlen asztalnál, melyen már a hosszú nyakú, üres borospalackok
2527 37| nyersselyem ruhában, Szél László. A tanyáról jött be, hogy eladja
2528 37| lehetett látni. Ezek tõlük a harmadik asztalnál, a sarokban
2529 37| tõlük a harmadik asztalnál, a sarokban foglaltak helyet,
2530 37| ivómesterük Viczay Feri volt, a jegyzõ, aki panamakalapot
2531 37| következetesen vörös bort.~A két társaság nem ismerte
2532 37| volt, hogy az egyik asztal a másikat bizalmatlanul méregesse,
2533 37| tekintettel, mint az egyik sátor a másik sátor lakóit. Úriemberek
2534 37| kell úri méltóságunkra. A korkülönbség, valamint az
2535 37| korkülönbség, valamint az a körülmény, hogy nem egyféle
2536 37| egyféle bort ittak, fokozta a világnézeti ellentétet.
2537 37| családiasabban és hetykébben a cigánnyal, hogy ki bírja
2538 37| ki szórja fölényesebben a pénzt, hogy nem esik-e valami
2539 37| szertartásán, s minderre a beléjük edzett, régi ösztönüknél
2540 37| ügyeltek, mint az elnök a tárgyalóterem szürke józanságában
2541 37| arra, hogy mit vallanak a tanúk, és mint védekezik
2542 37| tanúk, és mint védekezik a vádlott. Ahhoz, hogy nyíltan
2543 37| büszkeségüket alázva vállalják a közvetlen közeledés kockázatát,
2544 37| kockázatát, hogy át is szóljanak a másik asztalhoz, a saját
2545 37| szóljanak a másik asztalhoz, a saját hibájukon kívül még
2546 37| cigánybanda muzsikált nekik. A prímás tapintatosan hol
2547 37| egyik asztalhoz sétált, hol a másik asztalhoz. Amíg a
2548 37| a másik asztalhoz. Amíg a fiatalok énekeltek, az öregek
2549 37| jókedvükben. Így cselekedtek a fiatalok is. Nem közösködtek.
2550 37| Állig begombolkoztak. Ez a tartózkodás és elzárkózás
2551 37| de csak látszólagos. Azok a nóták, melyeket a cigánytól
2552 37| Azok a nóták, melyeket a cigánytól rendeltek, arra
2553 37| nagyon is figyelik egymást. A cigánnyal érintkeztek, azzal
2554 37| azzal izengettek. Ha például a Csak egy kislány-t játszatták,
2555 37| kislány-t játszatták, vagy a Fekete szem éjszakájá-t,
2556 37| öregek magukhoz intették a prímást, és mást követeltek,
2557 37| bojtárnak, vagy Babot vittem a malomba, olyan lassúbb,
2558 37| higgadtabb dalokat, melyekben nem a hamar ellobbanó szenvedély
2559 37| szenvedély izzik, hanem a földmûvelés és állattenyésztés
2560 37| megmarad számukra akkor, amikor a kislány és a fekete szem
2561 37| akkor, amikor a kislány és a fekete szem éjszakája már
2562 37| ezzel oktatták-leckéztették a tapasztalatlan ifjúságot,
2563 37| amint kezdetben mindenki a tüzes és érzelmes Schillert
2564 37| költeményeire.~Kilenc órakor a hõség pokolivá vált. A nap,
2565 37| órakor a hõség pokolivá vált. A nap, mint egy õrült részeg,
2566 37| okádott mindenüvé. Benn, a Nyári kert egyébként hûs
2567 37| érezték, hogy meggyulladnak a szesztõl és a nap lángjaitól,
2568 37| meggyulladnak a szesztõl és a nap lángjaitól, melyek már
2569 37| melyek már átnyilalltak a falombokon is, s homlokukra,
2570 37| verdesve énekelte, hogy õ az a bizonyos nemjó, utána pedig
2571 37| akácfa törzséhez csapta a poharát. Egy sugárpászmában
2572 37| sugárpászmában úgy tündökölt a monoklija, mint a briliáns.
2573 37| tündökölt a monoklija, mint a briliáns. Szél László ezt
2574 37| sokáig. Nyugtalanította a kacér, kihívó üvegdarab,
2575 37| lencséjével összegyûjtötte a fényt a gyújtópontba, s
2576 37| lencséjével összegyûjtötte a fényt a gyújtópontba, s egyenesen
2577 37| bort, aztán, még mindig a monoklira meredve, Feri
2578 37| így szólt:~- Megveszem azt a szemablakot.~Csönd lett.
2579 37| s csak úgy, félvállról a levegõbe mondta:~- Nem eladó.~
2580 37| mutatott:~- Akkor megveszem azt a kalapot. Harminc koronát
2581 37| lilaszalagos panamáját. Szél László a fejébe próbálta nyomni,
2582 37| Mindenesetre átküldötte a pincérrel - tálcán - az
2583 37| koronát.~- Megveszem azt a nyakkendõt is - folytatta
2584 37| az ismerkedést. - Meg azt a gallért is. Összesen húsz
2585 37| vetette oda Feri, s ekkor a nyakkendõ, a gallér meg
2586 37| Feri, s ekkor a nyakkendõ, a gallér meg a harminc korona
2587 37| nyakkendõ, a gallér meg a harminc korona már gazdát
2588 37| gazdát cserélt.~- Aztán a kabátot is, meg az inget
2589 37| harmadszor.~- Nem bánom.~- A nadrágért is adok annyit.~-
2590 37| éljenzés közben küldette át a pincérrel a nadrágját.~-
2591 37| küldette át a pincérrel a nadrágját.~- Pezsgõt - ordított
2592 37| pezsgõt.~Amikor hozták a hûtõvödröket, megtöltve
2593 37| az üvegeket, és durrogtak a dugók, Szél László tovább
2594 37| vásárolt:~- Húsz korona a cipõért. A másikért is annyi.~-
2595 37| Húsz korona a cipõért. A másikért is annyi.~- Nem,
2596 37| drágább.~- Miért?~- Mert az a bal volt. Ez pedig a jobb.
2597 37| az a bal volt. Ez pedig a jobb. Harminc korona.~-
2598 37| csapott rá Szél László -, de a harisnyákkal együtt.~Feri
2599 37| Jólesett megszabadulni a sok gönctõl. Meztelen lábujjaival
2600 37| gönctõl. Meztelen lábujjaival a kert finom homokját gereblyézte,
2601 37| az üvegbõl locsolgatta a nyakát, a mellét, megmosta
2602 37| üvegbõl locsolgatta a nyakát, a mellét, megmosta kezeit,
2603 37| megmosta kezeit, az arcát a jéghideg pezsgõvel, még
2604 37| jéghideg pezsgõvel, még a sûrû fekete haját is, mely
2605 37| sûrû fekete haját is, mely a fehér tajtékban úgy habzott,
2606 37| tajtékban úgy habzott, mint a szappanhabban. Aztán ledõlt
2607 37| szappanhabban. Aztán ledõlt a lócára a kábító afrikai
2608 37| szappanhabban. Aztán ledõlt a lócára a kábító afrikai hõségben.
2609 37| Feri, és kiitta poharát.~A cigányok most mellé szegõdtek,
2610 37| után az õ fülébe húzták a nótát. Egyszerre csak megakadt
2611 37| hogy még mindig ott csillog a monokli, mely legjobban
2612 37| míg az öregek összeadták a háromszáz koronát, s megvásárolták
2613 37| Feri utolsó ruhadarabját, a monoklit is. A cigányok
2614 37| ruhadarabját, a monoklit is. A cigányok tust húztak.~A
2615 37| A cigányok tust húztak.~A fiatalok fürödtek, lubickoltak
2616 37| fiatalok fürödtek, lubickoltak a pezsgõben. Az öregek csöndesen
2617 37| isztok? Talán elfogyott a borotok? Parancsoljatok.~
2618 37| két üveg pezsgõt, de azzal a föltétellel, hogy megkapja
2619 37| föltétellel, hogy megkapja érte a kalapját. Így vásárolta
2620 37| monoklija ismét ott villogott a bal szemén. Ekkor a két
2621 37| villogott a bal szemén. Ekkor a két társaság, minthogy semmi
2622 37| Délben, amikor megkondultak a harangok, és hangjuk hatalmas,
2623 37| hömpölygéssel végigáramlott a tündöklõ égboltozaton, a „
2624 37| a tündöklõ égboltozaton, a „szagos misé”-rõl hazaigyekvõ
2625 37| Viczay Ferivel, utánuk pedig a forró alföldi porfellegekben,
2626 37| alföldi porfellegekben, a délvidék tüzes számumjában,
2627 37| számumjában, több kocsin baktat a társaság, hátul a cigányokkal,
2628 37| baktat a társaság, hátul a cigányokkal, hogy majd künn,
2629 37| tanyáján folytassák ezt a nem rosszul induló, de még
2630 38| Egyszerre kitépi kezébõl a szél.~Az olvasó, aki el
2631 38| hogy szellemi tápláléka a levegõben lóg. Utánakap,
2632 38| Utánakap, de már nem éri el.~A papírlepedõk csörögve, idegesen
2633 38| idegesen zizegve közvetlen a feje fölött kóvályognak,
2634 38| karját, még levehetné onnan a semmibõl, akár fogasról
2635 38| semmibõl, akár fogasról a kabátot.~De ettõl az udvariatlan
2636 38| hogy csak ámul, szemléli a szokatlan látványt: a repülõ
2637 38| szemléli a szokatlan látványt: a repülõ újságot, a hírt,
2638 38| látványt: a repülõ újságot, a hírt, mely a szó szoros
2639 38| repülõ újságot, a hírt, mely a szó szoros értelmében szárnyra
2640 38| értelmében szárnyra kelt.~Ezen a napos délelõttön valami
2641 38| elõtte téli börtönébõl, a rendbontás egy garabonciás,
2642 38| ráncigálja, pöndörgeti, terítgeti a gazdátlan újságot. Egyelõre
2643 38| mozdulatlanul, aztán leejti a földre, s a következõ pillanatban
2644 38| aztán leejti a földre, s a következõ pillanatban váratlanul
2645 38| Most az olvasó ott áll a járdán megrabolva, bitangul,
2646 38| nem tudja, hogy mi történt a tárca hõsnõjével, akivel
2647 38| megismerkedett, hogy mi a politikai helyzet a földgolyón,
2648 38| hogy mi a politikai helyzet a földgolyón, vagy hogy a
2649 38| a földgolyón, vagy hogy a versben mi rímel erre a
2650 38| a versben mi rímel erre a szóra: „eszterhéj”; ennélfogva
2651 38| elhatározza, hogy üldözõbe veszi a rohanó újságot, s utána
2652 38| utána is ered, ahogy máskor a kalapja után, melyet letépett
2653 38| kalapja után, melyet letépett a vihar, de talán még szilajabbul,
2654 38| Fut az álmai után. Fut a vasárnapi szám harminckét
2655 38| harminckét oldala után. Fut a pénze után.~Csakhogy a szél
2656 38| Fut a pénze után.~Csakhogy a szél még nála is gyorsabb.
2657 38| az utca másik végén van, a saroknál, ott libeg és örvénylik,
2658 38| örvénylik, csattog és harsog a széthajtogatott tizenhat
2659 38| külön-külön emelkedni kezd. Ez a tizenhat kis repülõgép motor
2660 38| ereje fogyatékán föladja a harcot. Távolból figyeli
2661 38| röpül fölfelé az újság. A szobalányok, akik nyitott
2662 38| takarítanak, kacagva tekintenek ki a negyedik és ötödik emeletrõl,
2663 38| csak hajráznak neki. Már a tetõkön száguld, a távbeszélõdrótok
2664 38| Már a tetõkön száguld, a távbeszélõdrótok közelében,
2665 38| magasabbra jut, az égbe, a csillagok közé. Nem is csoda.
2666 38| azok emelik, szárnyazzák a lelketlen papirost. Vagy
2667 38| sokáig fürdött az újság a levegõ tengerében; fönn-fönn,
2668 38| levegõ tengerében; fönn-fönn, a fák, a bérpaloták, a rádió
2669 38| tengerében; fönn-fönn, a fák, a bérpaloták, a rádió hullámfogói
2670 38| fönn-fönn, a fák, a bérpaloták, a rádió hullámfogói fölött,
2671 38| kipuffasztja, mint mi azokat a papírzacskókat, melyeket
2672 38| melyeket gyermekkorunkban a falhoz szoktunk csattintani,
2673 38| vonszolja, de ellenkezõ irányba, a másik utcába, ott lobogtatja
2674 38| lobogtatja egy kis ideig, aztán a harmadik utca fölött hajigálja
2675 38| magasságban, s az utca sarkán, a templom mellett a járda
2676 38| sarkán, a templom mellett a járda felé kormányozza.~
2677 38| súlyosak, hogy nem bírt tovább a levegõben maradni, vagy
2678 38| nehézkesek, hogy lehúzták a földre, a sárba. Mindegy.~
2679 38| hogy lehúzták a földre, a sárba. Mindegy.~De semmi
2680 38| Siklórepüléssel érkezett le. A tárca hõsnõje meg se ütötte
2681 38| hõsnõje meg se ütötte magát, a politikai helyzet a földgolyón
2682 38| magát, a politikai helyzet a földgolyón nem zavarodott
2683 38| zavarodott össze jobban, s a vers rímei csak éppen pendültek
2684 38| pendültek egyet, mint mikor a csengettyûket megkoccintjuk.
2685 38| megkoccintjuk. Itt hever a teljes vasárnapi szám, a
2686 38| a teljes vasárnapi szám, a vakmerõ légi kaland után,
2687 38| annyira együtt, mintha a nyomda gépe hajtogatta volna
2688 38| hajtogatta volna össze.~Hol a tulajdonosa? Túljár az már
2689 38| elõtt, s bámulják, akár a meteort, mely az ég illatát,
2690 38| meteort, mely az ég illatát, a csillagközi messzeségek
2691 39| Amikor betegen feküdtem a hosszú téli éjszakákon,
2692 39| eszembe. Ekkor jutott eszembe a „Petõfi-könyvtár” alapítása
2693 39| csak nyolcesztendõs voltam, a harmadik elemibe jártam,
2694 39| elemibe jártam, vidéken, a Winter gyermekekkel, a Winter
2695 39| a Winter gyermekekkel, a Winter Imrével és Winter
2696 39| fiával.~Imre fölöttem járt, a negyedikben, Józsi pedig
2697 39| negyedikben, Józsi pedig alattam, a másodikban. De mi azért
2698 39| találkoztunk, s megvitattuk a világ dolgát.~Mind a hárman
2699 39| megvitattuk a világ dolgát.~Mind a hárman vékonydongájú városi
2700 39| papírzacskókat pukkantottak el a falon, és röhögtek, amikor
2701 39| rúgtak bennünket. Mi csak a szépet és jót helyeseltük.
2702 39| más örömökre vágyakoztunk, a szellem és képzelet fûszeresebb,
2703 39| sokkal gonoszabb játékaira.~A közös tornaórákon, elhanyagolva
2704 39| tornaórákon, elhanyagolva a métát és a nyújtót, összebújtunk
2705 39| elhanyagolva a métát és a nyújtót, összebújtunk és
2706 39| Õk édesapám mestersége, a természettan iránt érdeklõdtek,
2707 39| megkérdeztem tõlük, vajon a kolera veszedelmesebb betegség-e
2708 39| veszedelmesebb betegség-e vagy a tüdõgyulladás. Így csiszoltuk,
2709 39| régebben szemmel tartottak a Winter gyerekek, s számítottak
2710 39| így tovább nem maradhat, s a közmûvelõdés és haladás
2711 39| föltétlenül történnie kell a mi poros és elmaradt városunkban.~
2712 39| Csikorgó, derült délután volt. A jég úgy csörgött lábam alatt,
2713 39| szívvel nyitottam be abba a tornyos, egyemeletes házba,
2714 39| Sokáig bámultam rendelõjét, a várakozó betegekkel. Azután
2715 39| Mindenekelõtt uzsonnáztunk. A tágas ebédlõ óriási tölgyfa
2716 39| múltán sokkal inkább, mintha a kalács közepében nem lettek
2717 39| közepében nem lettek volna azok a barna csokoládés rétegek.
2718 39| egy rekkenõ nyári napon a latinórán hirtelen fölkelt
2719 39| latinórán hirtelen fölkelt a padból a tengerészruhájában,
2720 39| hirtelen fölkelt a padból a tengerészruhájában, fejfájásról
2721 39| arca fehérebb volt, mint a kréta, a tanár tüstént haza
2722 39| fehérebb volt, mint a kréta, a tanár tüstént haza is küldte,
2723 39| fertõzõ vörhenyben. De ezen a gyönyörû téli napon, amikor
2724 39| gyönyörû téli napon, amikor a jég úgy csörgött, mint az
2725 39| beszélgetett velünk, falta a csokoládés kalácsot, a birsalmát,
2726 39| falta a csokoládés kalácsot, a birsalmát, a mogyorós tortát,
2727 39| csokoládés kalácsot, a birsalmát, a mogyorós tortát, oly vidáman
2728 39| Uzsonna után átvonultunk a lakás másik szárnyára, az
2729 39| sötétedett, meggyújtottuk a gázt. A láng fehér harisnyájában
2730 39| sötétedett, meggyújtottuk a gázt. A láng fehér harisnyájában
2731 39| föllobbant, s zöld ködöt szitált a társaságra. Kulccsal zártuk
2732 39| társaságra. Kulccsal zártuk be a diákszoba mind a két ajtaját.
2733 39| zártuk be a diákszoba mind a két ajtaját. A hangulat
2734 39| diákszoba mind a két ajtaját. A hangulat ünnepélyes volt.~
2735 39| ünnepélyes volt.~Végre láttuk a könyvtárat.~A bársonyterítõvel
2736 39| Végre láttuk a könyvtárat.~A bársonyterítõvel takart
2737 39| egymás mellett sorakoztak föl a kötetek, tizenöt-húsz darab.
2738 39| piros vászonkötésben), a Bõrharisnya (színes képekkel),
2739 39| Mackó úr utazása, azok a könyvek, melyeket a Winter
2740 39| azok a könyvek, melyeket a Winter gyerekek évek során
2741 39| édesapjuk nyilván kiselejtezett a könyvtárából, s õk valahol
2742 39| könyvtárából, s õk valahol fönn a padláson lelték meg, egy
2743 39| elõször is ezt veszem ki a könyvtárból, mint a legérdekesebbet.~
2744 39| veszem ki a könyvtárból, mint a legérdekesebbet.~Imre az
2745 39| közgyûlés!” - kezdte.~Ez a megszólítás oly mélyen hatott
2746 39| Kifejtette, hogy mi most a „Petõfi-könyvtár” alakuló
2747 39| közgyûlését tartjuk, melynek célja a közmûvelõdés emelése, az
2748 39| alapszabályokat is közölte, a lendületes ékesszólás és
2749 39| lendületes ékesszólás és a bölcs körültekintés kis
2750 39| körültekintés kis remekmûve volt. A tagdíjat havonként tíz krajcárban
2751 39| állapította meg. Ennek ellenében a tagnak jogában volt hetenként
2752 39| minden szombat délután, azzal a föltétellel, hogy az elõbbieket
2753 39| kifejezéseket azokra, akik a szellemi termékeket nem
2754 39| hangját itt vészesen emelte - a nõi képekre bajuszt és szakállt
2755 39| telefirkálják vagy kitépdesik, a könyveket bepiszkítják,
2756 39| elvetemültekre, akik ezeket a semmiképp se menthetõ szabálytalanságokat
2757 39| helyeslése mellett, hogy a könyvtár kizárólag közmûvelõdési
2758 39| jótékonysági célt szolgál. A befolyó tagdíjakból a közgyûlés
2759 39| szolgál. A befolyó tagdíjakból a közgyûlés rendelkezése szerint
2760 39| akik immár tagjai lettünk a „Petõfi-könyvtár”-nak, az
2761 39| könyvtárat nem használunk, mint a „Petõfi-könyvtárat”.~A gyújtó
2762 39| mint a „Petõfi-könyvtárat”.~A gyújtó szavakra valamennyien
2763 39| segéljen.~Mámorosan álltam a zajgó és boldog zûrzavarban.
2764 39| legalábbis megközelítette a felnõtteket, akiket én biztonságukért
2765 39| kiabáltunk, rajongtunk. A „Petõfi-könyvtár” jövõjét
2766 39| intézményeket, melyek mind ebbõl a kisded magból sarjadtak,
2767 39| Vály Andorka, aki közöttünk a legjózanabb volt, az asztalhoz
2768 39| tagdíját, majd Imre is, a „Petõfi-könyvtár” elnökigazgatója,
2769 39| bogozzuk, úgyhogy nemsokára a végtelenbe vész, és nincs
2770 39| Nyolc órára harangoztak a Szent Teréz-templomban,
2771 39| Teréz-templomban, hogy hónom alatt a nagy orvosi könyvvel az
2772 39| karjába kapaszkodva ballagtam a sötét utcán hazafelé. Hó
2773 39| Hó hullongott az égbõl, s a pihék elolvadtak forró arcunkon.
2774 39| se tudtam enni. Bementem a szobámba, meggyújtottam
2775 39| szobámba, meggyújtottam a gyertyát, levetkõztem, s
2776 39| volna, még egyszer megnéztem a könyvben a vörös, gyulladt,
2777 39| egyszer megnéztem a könyvben a vörös, gyulladt, dagadt
2778 39| hallgattam volna.~Hogy mi lett a „Petõfi-könyvtár”-ból? Erre
2779 39| mindennel elbíbelõdik. Amíg a hosszú téli éjszakákon a
2780 39| a hosszú téli éjszakákon a kórházban vártam a hajnalt,
2781 39| éjszakákon a kórházban vártam a hajnalt, s az ápolónõk be-benéztek
2782 39| belém, igyekeztem tisztázni a részleteket. Úgy emlékszem,
2783 39| részleteket. Úgy emlékszem, hogy a szemészeti könyvet egy hét
2784 39| elhatározásunkhoz itthon, Párizsban, a Bibliothèque Nationale hárommillió
2785 39| könyve közt, és Londonban is, a British Museum könyvtárában.
2786 39| volt az egész. De belül a lelkem mélyén mindig valami
2787 39| mostan is érzem. Különös, a „Petõfi-könyvtár”-at rég
2788 39| az egyetlen illetékessel, a „Petõfi-könyvtár” elnökigazgatójával,
2789 39| napjáig egyedül kell viselnem, a magam felelõsségére, ezt
2790 39| magam felelõsségére, ezt a meg-megújuló önvádat. Szavam
2791 40| ELLINOR ÉS DARLING~1~Ellinor A végzetes csók címû mozidarab
2792 40| elcsigázódott, hogy orvosa tanácsára a nyári hónapokra egy fürdõhelyre
2793 40| fürdõhelyre vonult pihenni. Fönn, a fenyvesektõl koszorúzott
2794 40| szeszélyes és izgató szerelmeit s a színház még szeszélyesebb
2795 40| pirosította körmét, úszott a tóban, gyalogolt, s naponta
2796 40| üdülõkkel együtt cigarettázott a heverõszéken, a fenyves
2797 40| cigarettázott a heverõszéken, a fenyves soron, a csöpörgõ
2798 40| heverõszéken, a fenyves soron, a csöpörgõ sötét esõben megpillantott
2799 40| megpillantott egy kóbor kutyát. A többiek nem is vették észre.
2800 40| magához próbálta csalogatni. A kutya riadtan hátrált, herregett
2801 40| gazdája - talán verte is. A színésznõ lekuporodott a
2802 40| A színésznõ lekuporodott a kutyushoz, s hosszan és
2803 40| Addig-addig édesgette, amíg a kutya végül megengedte,
2804 40| mancsait, s fölemelje õt a sárból, a semmibõl, mint
2805 40| s fölemelje õt a sárból, a semmibõl, mint valami mesebeli
2806 40| valami mesebeli királynõ a jobbágyok elhagyatott, ápolatlan
2807 40| szem keserûcsokoládét. Ezt a kutya kiköpte. Erre prágai
2808 40| sonkát rendelt neki. Miután a kutya jóllakott, karjában
2809 40| föl lakásába, megfürdette a márvány kádjában, kifésülte,
2810 40| Darlingnak keresztelte el.~3~Este a vacsoránál Darling már ott
2811 40| Isten se teremtette ölebnek. A patkányfogó meg az uszkár
2812 40| mintha az öregemberek módjára a homlokára tolta volna szemüvegét.
2813 40| bordái. Hosszú, vékony farkát a lába közé húzta. Ellinor
2814 40| Nyilvánosan megcsókolta a fejét, s fogadalmat tett,
2815 40| Darling az ágya mellett aludt a díványon. Reggelire vajlevest
2816 40| tejberizst. Étkezések után maga a primadonna tisztogatta meg
2817 40| primadonna tisztogatta meg a fogait rózsaszín fogpéppel,
2818 40| megpecsételje vele, gépkocsiján a városba hajtatott, s ezüst
2819 40| tartotta, két elülsõ lábát a nyakába tette ölelõ mozdulattal,
2820 40| napról napra gyönyörködhetett a hirtelen támadt s egyre
2821 40| fejleményeiben. Ellinor szerényen a háttérben maradt. Nem õróla
2822 40| Nem õróla beszéltek, csak a kutyájáról. De mindenki
2823 40| kutyájáról. De mindenki a kutyájáról beszélt. A vendégek
2824 40| mindenki a kutyájáról beszélt. A vendégek nem is tudtak reggelihez
2825 40| Máskor arról értesültek a vendégek, hogy Darling már
2826 40| vakkantott is egyet, hogy a sárgarépafõzeléket szereti,
2827 40| sárgarépafõzeléket szereti, de a fagylaltot csodálatosképpen
2828 40| még mindig nem eszi, hogy a rádió pontos idõjelzésének
2829 40| kutatta mindenki, amíg a bérszolga meg nem lelte
2830 40| bérszolga meg nem lelte a kocsiszínben, s át nem nyújtotta
2831 40| váratlanul táviratot kapott a bécsi mozivállalattól, még
2832 40| elutazott. Darlingot egyelõre a szakács gondjaira bízta,
2833 40| azzal, hogy majd írni fog a szakácsnak is, meg az õ
2834 40| elfelejtette, mint Árvay Artúrt, a színészt, ifjúkori szerelmét,
2835 40| hagyott. Kiderült, hogy ez a szerelme is csak afféle
2836 40| volt. Darlingot egy ideig a szakács etette a konyhában.
2837 40| egy ideig a szakács etette a konyhában. De a többi kutya
2838 40| szakács etette a konyhában. De a többi kutya nem bírta el.
2839 40| Nem is szerette senki. A szakács lassanként eladogatta
2840 40| ezen, s szeme fölött azok a világosabb barna szõrpamacsok
2841 40| esõs õszi estén aztán, a farkát behúzva, végképp
2842 40| behúzva, végképp eltûnt azon a fenyves soron, amelyen az
2843 40| látták többé. Karácsony után a hóban találták meg hulláját,
2844 40| õsz halántékkal. Az lett a sorsa, mint szegény Árvay
2845 40| szegény Árvay Artúrnak, a hõsszerelmesnek, aki szintén
2846 40| névtelenül pusztult el a vidéken, valahol az árok
2847 41| ÉN ÉS A NÉMA~Lécállványon libegnek-lobognak
2848 41| libegnek-lobognak az újságok a szélben. Amint haladok a
2849 41| a szélben. Amint haladok a gyalogjárón, valamelyik
2850 41| gyalogjárón, valamelyik újságról, a vezércikke címébõl vastag
2851 41| volna. Odaszaladok. Minthogy a címet félig eltakarja egy
2852 41| félrehajtom ezt, elolvasom a címet. Tévedtem. Megnyugodva
2853 41| Már tovább akarok sietni a dolgomra. Akkor azonban
2854 41| tompa hörgést hallok.~Ez a kísérteties hang az újságok
2855 41| ül egy széken, kalappal a fején, mankójára támaszkodva.
2856 41| amellyel az imént babráltam a háta mögött. Csúfondárosan,
2857 41| volna.~Nem egészen értem a helyzetet. Azt hiszem, hogy
2858 41| Már indulok is. De ekkor a tompa hörgés egyszerre állati
2859 41| üggyel-bajjal fölemelkedik a székérõl, s fürge ujjaival
2860 41| vigyorog rám.~Arcomba szökken a vér. Hallatlan. A néma,
2861 41| szökken a vér. Hallatlan. A néma, akinek az édesanyja
2862 41| akinek az édesanyja sem érti a szavát, megsértett.~- Nézze,
2863 41| akar felõlem.~- Ne járjon a szája, maga szerencsétlen -
2864 41| de elhallgatok, hiszen a szája nem is jár, s különben
2865 41| közli velem: „nem addig a, te csirkefogó”, mert már
2866 41| csirkefogó”, mert már tegez is a mozdulatával.~- Ne fecsegj -
2867 41| inkább magamban dohogok a következõképpen, hogy tapaszt
2868 41| utcára van kitéve, közpréda. A szellemi termékekben mindenütt
2869 41| szellemi termékekben mindenütt a világon szabadon turkál
2870 41| meg, amit akar. Párizsban, a Szajna-parton nõttem föl,
2871 41| módomban megértetni ezzel a boldogtalan embertársammal,
2872 41| vagyok gyanújával szemben, a vita teljesen meddõ.~- Ááá! -
2873 41| te tolvaj, azonnal hívom a rendõrt, és becsukatlak”,
2874 41| és látom is, amint keze a kulcs forgását utánozza: „
2875 41| kulcs forgását utánozza: „a dutyiba veled, ronda gazember”.~
2876 41| becsületsértésért? Egy darabig a harag és szánalom között
2877 41| között tántorgok.~Odadobok a tányérjára egy pengõt.~Õ
2878 41| tányérjára egy pengõt.~Õ azonban a pengõt jogosnak vélt fölháborodásában
2879 41| asztalra. Nem kell neki a piszkos pénz. Az igazság
2880 41| pénz. Az igazság kell neki, a megtorlás. Nem engedi magát
2881 41| megvesztegetni.~Lehajtom a fejem. Megtörök a néma keresztkérdései
2882 41| Lehajtom a fejem. Megtörök a néma keresztkérdései alatt.
2883 41| Kajánul élvezi zavaromat, a beszélõ ember tehetetlenségét.
2884 41| elégtételt szolgáltatok neki. A szörnyû, gyanúsító és vádoló „
2885 41| vádoló „ááá” még habzik a száján, de mindig halkabban
2886 41| tétovábban, aztán, mint a bömbölõ csecsemõ a sírásba,
2887 41| mint a bömbölõ csecsemõ a sírásba, belefárad, elunja,
2888 42| ILONA SZERENCSÉJE~Lakyék a Mosoly címû havi folyóiratot
2889 42| folyóiratot járatták.~Ilona, a mindenes cselédjük, reggelenként
2890 42| takarítás közben lapozgatta a Mosoly-t. Bágyadt figyelemmel
2891 42| Bágyadt figyelemmel nézegette a képeit. Ezeket többnyire
2892 42| Az árvizek hasonlítottak a népünnepélyekhez, a hajószentelés
2893 42| hasonlítottak a népünnepélyekhez, a hajószentelés a hajószerencsétlenségekhez,
2894 42| népünnepélyekhez, a hajószentelés a hajószerencsétlenségekhez,
2895 42| hajószerencsétlenségekhez, s a nemzetközileg ünnepelt államférfiak
2896 42| nemzetközileg ünnepelt államférfiak a nemzetközileg körözött rablógyilkosokhoz.~
2897 42| rablógyilkosokhoz.~Leginkább a keresztrejtvények érdekelték.
2898 42| tüzetesebben tanulmányozta volna a földrajzot, a természettant
2899 42| tanulmányozta volna a földrajzot, a természettant és az irodalmat,
2900 42| fõvárosa Lisszabon, hogy a rádium elem, és hogy a XIX.
2901 42| hogy a rádium elem, és hogy a XIX. századi híres francia
2902 42| lehet.~Egy júniusi reggel a beviaszkolt padlót fényesítette,
2903 42| kefékkel, le-föl táncolt a rádió zenéjére, s közben
2904 42| rádió zenéjére, s közben a Mosoly új keresztrejtvényén
2905 42| meg-megállt. Beírt egy-egy szót a keresztrejtvény kis négyszögeibe.
2906 42| keresztrejtvény kis négyszögeibe. A fehér kockák egyre gyérültek,
2907 42| egyiket megkérdezte Lakynétól, a másikat délben a fiatalúr
2908 42| Lakynétól, a másikat délben a fiatalúr mondta meg. Ezeket
2909 42| Ezeket is szépen belerajzolta a szabadon hagyott apró kalitkába,
2910 42| hagyott apró kalitkába, a Mosoly megfelelõ oldalát
2911 42| elõírás szerint lenyírta a kipontozott helyen, és másnap,
2912 42| kipontozott helyen, és másnap, a csarnokba menet, föladta
2913 42| csarnokba menet, föladta a szerkesztõségnek.~Aztán
2914 42| ilyesmivel. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor július
2915 42| amikor július elsején, a Mosoly imént érkezett számát
2916 42| érkezett számát lobogtatva, a fiatalúr belépett a konyhába,
2917 42| lobogtatva, a fiatalúr belépett a konyhába, és ezt ordította:~-
2918 42| Ilona, Ilona, Ilona.~Õ éppen a kenyeret pirította a reggelihez
2919 42| éppen a kenyeret pirította a reggelihez a villamos pirítón,
2920 42| kenyeret pirította a reggelihez a villamos pirítón, s nem
2921 42| nem tudta mire vélni ezt a tûzilármát, melyet Laky
2922 42| és kiabáltak összevissza, a folyóiratra mutogatva:~-
2923 42| Nem érti?... Megnyerte a keresztrejtvénydíjat...
2924 42| érti?...~Ilonával keringett a világ. Csakugyan nem értette.
2925 42| elsejétõl szeptember elsejéig a Mosoly fedezi nyaralási
2926 42| értette.~Csak egy nevet látott a Mosoly-ban, óriási dõlt
2927 42| KÁSA ILONA~Ez õ volt. Leült a dagasztószékre, hogy magához
2928 42| magához térjen. Miután beadta a reggelit, s a háziak elszéledtek,
2929 42| Miután beadta a reggelit, s a háziak elszéledtek, ki a
2930 42| a háziak elszéledtek, ki a hivatalba, ki a partfürdõbe,
2931 42| elszéledtek, ki a hivatalba, ki a partfürdõbe, elõvette a
2932 42| a partfürdõbe, elõvette a Mosoly-t, és lassanként
2933 42| lassanként kibetûzgette a cikket, mely az elõfizetõkért
2934 42| óhajtottuk, hogy olvasóink a mai nehéz idõkben egy év
2935 42| olvasónk Balaton N.-ben, a magyar Riviéra ezen az egyre
2936 42| egyre fejlõdõ fürdõhelyén, a minden kényelemmel berendezett
2937 42| szállóban nyaraljon, teljesen a mi költségünkre, a gyönyörû
2938 42| teljesen a mi költségünkre, a gyönyörû augusztus hónapban,
2939 42| Naponta ötszöri étkezés... A bõséges és kitûnõ reggelit,
2940 42| ebédet, ozsonnát, vacsorát a Hableány híres konyhája
2941 42| szintén díjtalanul, s díjtalan a Hableány fürdõsátorának,
2942 42| örömünkre szolgál, hogy ezúttal a véletlen szeszélye egy szerény,
2943 42| aki kérges tenyerével... A Mosoly hatalmas tábora,
2944 42| Mosoly hatalmas tábora, mely a társadalom legmagasabb osztályától
2945 42| legmagasabb osztályától kezdve a legalacsonyabbig egyaránt...
2946 42| közvetlenebb, még szilárdabb lesz a kapcsolat, mely bennünket...”~
2947 42| bennünket...”~Másnap délelõtt a pénzes postás már kézbesítette
2948 42| Délután ajánlottan küldték el a két vasúti jegyet is, meleg
2949 42| levél kíséretében, melyben a Mosoly szerkesztõsége és
2950 42| megjelent egy fiatalember, a Mosoly fényképésze. Az Ilonát
2951 42| Az Ilonát odaállította a tûzhely mellé egy üres lábashoz,
2952 42| úgy fényképezte le, hogy a Mosoly következõ számában
2953 42| majd közzétegye ezt is, a könnyekig megindult olvasók
2954 42| amikor végre már csönd lett a házban.~- Még nem tudom,
2955 42| volna, nem is. Sajnálta a helyét, de azt is sajnálta
2956 42| már nem is fiatal, túl a harmincon.~Tizenötödikén
2957 42| vissza is fogadják õt, ha a lány nem válik be. Ilona
2958 42| augusztus elsején elutazott a reggeli gyorssal.~Kezében
2959 42| reggeli gyorssal.~Kezében a fûzfa kosárral és a kis
2960 42| Kezében a fûzfa kosárral és a kis papírbõrönddel sokáig
2961 42| papírbõrönddel sokáig bolyongott a pályaudvaron, míg végre
2962 42| utazott másodosztályon. A vonat, elseje lévén, zsúfolt
2963 42| biztonsággal terpeszkedtek a zöld bársonypamlagon, s
2964 42| talpalatnyi helyért. Sokan a folyosókon álltak. Ilona
2965 42| fûzfa kosarát, és amikor a vonat füttyentve-csattogva
2966 42| homlokát. Aztán feltûnt a Balaton, almazölden, apró,
2967 42| Színes vitorlák úsztak a vízen, lassan. Fél tizenegykor
2968 42| be, kiszállt, s elindult a Hableány felé.~Nemigen kellett
2969 42| Nemigen kellett keresgélnie. A Hableány a fürdõhely központja
2970 42| keresgélnie. A Hableány a fürdõhely központja és lelke
2971 42| és lelke volt. Mindjárt a fõtéren emelkedett a szálló
2972 42| Mindjárt a fõtéren emelkedett a szálló takaros, kétemeletes
2973 42| tornácon még reggeliztek a késõn kelõ fürdõzõk. Néhány
2974 42| kelõ fürdõzõk. Néhány úr a heverõszéken feküdt. Szoknyanadrágos
2975 42| és cigarettáztak.~Ilona a csomagjaival fölment az
2976 42| Itt útbaigazították. Elõbb a fürdõtitkárságon kellett
2977 42| csöbröket és dézsákat, majd a téglás folyosóra ért. Annak
2978 42| téglás folyosóra ért. Annak a legvégén volt a fürdõtitkárság.~
2979 42| ért. Annak a legvégén volt a fürdõtitkárság.~Kopogtatott,
2980 42| fekete hajú fiatalember a szûk és sötét szobában elhányt
2981 42| várt, aztán átnyújtotta a levelét. A kövér, fekete
2982 42| aztán átnyújtotta a levelét. A kövér, fekete hajú fiatalember
2983 42| fiatalember kezébe vette, de akkor a telefonhoz hívták, sokáig
2984 42| sokáig beszélt, utána még a kisasszonnyal is veszekedett,
2985 42| Helyeslõleg bólintott.~- Igen, a Mosoly - mondta. - A Mosoly.
2986 42| Igen, a Mosoly - mondta. - A Mosoly. Hová is? tanakodott. -
2987 42| föllebbezhetetlen ítéletet.~Azok a nyaralók, akik Balaton-N.-
2988 42| akik Balaton-N.-ben ezt a szót hallották: Petõfi,
2989 42| úgy megriadtak, mint azok a szerencsétlen forradalmárok,
2990 42| szerencsétlen forradalmárok, akik a cári Oroszországban ezt
2991 42| cári Oroszországban ezt a szót hallották: „Szibéria”,
2992 42| Szibéria”, mert tudták, hogy a Hableány szálló a legnagyobb
2993 42| hogy a Hableány szálló a legnagyobb magyar költõrõl
2994 42| minderrõl semmit se tudott. A bérszolga elkalauzolta.
2995 42| Megérezte, hogy kicsoda. Amikor a Petõfi-lakhoz érkeztek,
2996 42| vascsacsi. Ráakasztotta a köpenyét. Ivott egy korty
2997 42| Ivott egy korty vizet. Leült a megvetett ágyra, és fölsóhajtott.
2998 42| ágyra, és fölsóhajtott. Fájt a feje. Eszébe jutott, hogy
2999 42| s lement az étterembe.~A tornácon fürdõruhában ebédeltek
3000 42| tornácon fürdõruhában ebédeltek a nyaralók. Hátul egy üres
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3050 |