Fejezet
1 1 | ostobaság. Legföljebb az bánthat ekkor, hogy rosszul színészkedtünk.
2 1 | szívességet is. Martiny ekkor a holland tõzsdén is játszott,
3 1 | vacsorára vagy ebédre. Az uram ekkor elõállt azzal, amire már
4 1 | ebédlõnek, elfogyott alóla. Ekkor körültekintett, visszafelé
5 1 | szívhez szólóan búgott. Ekkor történt az, amiért ezt a
6 1 | valóban azt hittük, hogy ekkor a lelkiismeret furdalta,
7 3 | Avidust.~Zavaros idõk voltak ekkor Rómában, a Tiberis áradása,
8 3 | sarkon fordult, indult. Ekkor a császár visszaintette.~-
9 5 | törvényesen is elvált tõle.~Ekkor az asszony végleg elbúcsúzott
10 5 | tündöklõ aranygombokkal.~Ekkor kezdõdött az anya s a nagyanya
11 5 | halál. Meghalt a nagymama. Ekkor bizonyos csönd állott be,
12 6 | meglát minden mozdulatot. Ekkor fogan meg lelkében az ötlet,
13 8 | mentegetõdzni, édesem, de ekkor még egyáltalán nem fogamzott
14 8 | halljam, amint közelednek. Ekkor tanultam meg fütyülni, rémületemben.~
15 9 | bekebelezni mind a hármat. Ekkor könnyülten szuszogott föl.~
16 9 | százkilencvenkilencet, hallgatott. Ekkor egyszerre megértettem az
17 11| s mégis csiklandós keze. Ekkor éreztem elõször - még hatéves
18 12| Majdnem - sóhajtott Takács.~Ekkor a nadrágzsebébõl a padlóra
19 12| Kezeit összedörzsölte, s ekkor száraz, idegesítõ, érdes
20 14| módon üdvözölték.~Péter ekkor már tudta, hogy senki se
21 19| felszívódik. Nem szívódott föl. Ekkor megint megröntgenezték,
22 19| hazaszállították a beteget. Én, édesem, ekkor kezdtem járni hozzájuk.
23 19| kalickájából. Maga ment el. Ekkor ment el maga elõször.~Természetesen
24 20| hogy a kutya fölébredt. Ekkor sikerült kituszkolnom a
25 24| tudunk meg.~Úgy beszélt ekkor, mint egy bölcs. Mit lehet
26 25| teljes pompájában, csak ekkor hatalmasodott el rajta,
27 25| agglegényéletéért, s csakis ekkor adta meg egyéniségének azt
28 25| hogy könnyebben járjon, de ekkor a kenyérszeletek átlucskosodtak
29 25| valami barna festékkel, de ekkor a kenyérszeletek úgy egymáshoz
30 29| a konyhába nyíló ajtón.~Ekkor egyedül marad. Az asztalra
31 35| Már nyolcvan is elmúlt.~Ekkor történt - egy havas, februári
32 35| Tudod, mennyire szereti...~Ekkor emlegette utoljára. Nem
33 36| jelnek tartották. Caligula ekkor az antiumi jószékhez fordult,
34 37| harmincért - vetette oda Feri, s ekkor a nyakkendõ, a gallér meg
35 37| villogott a bal szemén. Ekkor a két társaság, minthogy
36 39| sohase jutott volna eszembe. Ekkor jutott eszembe a „Petõfi-könyvtár”
37 39| csak annyit tudok, hogy ekkor az asztal végén ült, meg
38 41| kell. Már indulok is. De ekkor a tompa hörgés egyszerre
39 42| Másodosztályon utazott haza, s ekkor már helye is volt. Idegen
|