Fejezet

 1 1 |           erre sohase került sor. Nekem különben is van egy babonám.
 2 1 |           uram gyakran magyarázta nekem. Azt mondta, olyan ez, mintha
 3 1 |       rásegítette pézsmabundáját. Nekem kezet csókolt, de közben
 4 1 |         sértsd a hitemet.” Tudod, nekem egyetlen vigasztalásom a
 5 1 |        egyben-másban igazat adott nekem. Azóta magam is gondolkoztam
 6 3 |           csupa vér és csupa sár. Nekem ezt vállalnom kell, mert
 7 4 |         csak másoknak semmiségek, nekem azonban korszakalkotó események,
 8 5 |           ezen alul van, nem kell nekem, mert se hideg, se meleg,
 9 6 |       mondotta, hogy „ezt már rég nekem szánta”. El kellett fogadnom.~
10 9 |       nadrággombot, s átnyújtotta nekem.~Dadájának sugárzó arccal
11 9 |      arccal újságolta, hogy adott nekem egy gombot. Arról, hogy
12 10|    mamuszában.~Õ maga mesélte ezt nekem, csodálkozva és tûnõdve,
13 11|            míg rábukkanok, mert õ nekem akkor nagy volt, magas,
14 11|         Fánikának a teste gyönge. Nekem pedig a lelkem gyönge. Szégyellném,
15 12|  rendelkezett -, gyorsan hozza át nekem ezeket az iktatóból.~- Azonnal,
16 13|         Nem kis fejtörést okozott nekem az is, hogy mirõl beszélgetek
17 14|         karommal tempóznék. Mi az nekem? Letenném a homokra. Ott
18 15|        hevert.~- Nem adná ide azt nekem? - szólt az úszómesterhez,
19 15|        eddig még senki se mondta. Nekem hasam van?~- Bizony van
20 18|               SZERÉNY BARÁTOM~Van nekem egy barátom. Ha bárhol is
21 19|         május volt - Lola nyitott nekem ajtót. Rejtélyes mosollyal
22 19|       Lola is titokban mesélte el nekem. Szóval, senkinek a világon.
23 23|      elvártam -, hogy õ köszönjön nekem elõször? Én az ilyen embereket
24 23|         tartózkodó, csak szerény. Nekem kell buzgólkodnom. Elõhozakodom
25 25|          Gyönyörû.~Bevallom, hogy nekem, mint gyermeknek, nemcsak
26 28|         Úgy látszik, vénülök. Nem nekem való már ez a mesterség.~
27 29| szemüveget.~Ezt azonban - feltûnt nekem - csak étkezések alkalmával
28 30| belesodródtam, az alkalmazottról. Nekem ezt a szellemi kalandot,
29 30|         Elzász.~- Magam se tudom. Nekem roppant rokonszenves.~-
30 32|        penészes ágyából lép ki, s nekem hirtelenében vissza kell
31 32|     hajdanában együtt mutatták be nekem Kis úrral, egy társaságban.
32 36|     megkopogtatta homlokát. - Adj nekem álmot, valami álomszerzõ
33 41|     sáfárjából tör ki, aki háttal nekem ül egy széken, kalappal
34 41|           tekintete ezt is mondja nekem: „te tolvaj, azonnal hívom