Fejezet

 1 1 |     Gondolod?”, kérdezte az uram, s rám tekintett. „Az csak természetes”,
 2 1 |           errõl. Csak láttad volna. Rám támadt, még gorombáskodott
 3 1 |           embereket, s ha elõzõ nap rám hallgat, akkor most mindent
 4 4 |    Természetesen az utóbbi történt.~Rám bámult, és így szólt:~-
 5 4 |          hogy már régen nem hallgat rám, hanem lefelé tekint a földre,
 6 5 |         túlontúl figyelmesen nézett rám a csillogó kék szemével,
 7 8 |            kissé csodálkozva meredt rám.~Otthon elbújtam a kamrába,
 8 9 |       belátása szerint. Csak bámult rám tiszta angyalarcocskájával,
 9 11|            hangját. Emelgeti fejét. Rám tekint világtalan szemével.
10 13|             nem törõdve azzal, hogy rám másztak a különbözõ bogarak
11 14|             magához nem tért. Végül rám emelné tekintetét. Meg is
12 20|      Kimondhatatlanul bambán bámult rám. Szerettem volna az udvarra
13 22|           melyet a véletlen tukmált rám, szinte erõszakosan, nem
14 23|       szintén megemeli kalapját, és rám mosolyog a fiatal, kék szemével.~
15 23|       elpusztulnak.~- Igen - hagyja rám.~Ha valamirõl sokat tudunk,
16 23|        kávéházban találkoztam.~Õ is rám mered. Lelkében hasonló
17 24|          neki, hogy kíváncsiskodom. Rám szólt:~- Tessék várni.~-
18 24|         kitûnõ szivarszipkát sózott rám.~Bevallom, eleinte dührohamok
19 25|      hasonlított. Kétségtelen, hogy rám mint gyermekre, mély benyomást
20 25|              az magától értetõdõ. - Rám pillantott, aztán vállat
21 28|    valószínûségi számítás szerint - rám került a sor.”~A mozdony
22 32|           és tapintható valóságban, rám néz, kíváncsian és hamiskásan
23 34|             befolyást nem gyakorolt rám még ember. Okos volt, káprázatosan
24 34| Letelepedtem melléje. Õ csak bámult rám a kék szemével, de egy szót
25 36|       Tiberius nagybátyám vigyázott rám, ez a vén, véres tigris.
26 39|             gyerekek, s számítottak rám, mint fegyvertársukra. Én
27 39|      felöltöztetett ünneplõruhámba, rám adta télikabátomat, s én,
28 39|       megszólítás oly mélyen hatott rám, hogy könnyek tódultak szemembe,
29 41|          betûkkel egy név feketedik rám, mely mintha egy ismerõsöm
30 41|          levágták.~Valamit mutogat. Rám mutogat, és arra az újságra,
31 41|     Csúfondárosan, gúnyosan mutogat rám és az újságra, mintha tetten
32 41|         dühösen, megvetõen vigyorog rám.~Arcomba szökken a vér.