Fejezet
1 1 | unod, azonnal szólj. Mert hosszú. Helyes? Na jó. Megpróbálom.~
2 1 | amint végigrohantak velük a hosszú termen, a lángok - a haladás
3 1 | Remek bunda.~Az ebédlõnket a hosszú, vékony lábaival úgyszólván
4 1 | történt az, amiért ezt a hosszú lélegzetû históriát elbeszélem.~
5 1 | az a macesz, melyen egy hosszú tehervonat halad át.” Mindössze
6 4 | rekedtségem ismét egy kezdõdõ, de hosszú nátha elõjele, szóval éppen
7 5 | valamit hoztak a házhoz, hosszú históriákat mesélt „ennek
8 8 | csaljon. Mellékutcákon, hosszú kerülõkkel bujdostam. Más
9 8 | megjelent egy fáradt öregember, hosszú, õsszel tarkázott vörös
10 12| ragasztotta össze, s ezen a hosszú, poros, döngõ átjárón bandukolt
11 12| s már ment visszafelé a hosszú úton, az új épületszárnyon,
12 13| ezen a mégiscsak túlontúl hosszú úton. Már sok mindent tudtam
13 19| betegség elõreláthatólag hosszú lesz, s õ ki fog merülni.
14 21| szégyenkeztem. Magam jelentkeztem. Hosszú, bocsánatkérõ, alázatos
15 25| tarhonyával, s szerette a hosszú, vékony ecetes paprikákat,
16 25| szippantgatta a füstöt a hosszú, vékony, hústalan orrával,
17 25| körülbelül másfél méter hosszú és egy méter széles deszkát,
18 25| fülsiketítõ zörgése és a hosszú, gyilkos pengéi. De amint
19 26| reggel, korán, világoszöld hosszú nadrágjában jelent meg a
20 29| mindenrõl, mint mi, amikor hosszú, kétségbeesett órák után
21 31| sértetlenül száguldott elõre egy hosszú, egyenes úton, míg egy térhez
22 32| megpillantottam nevét az elhunytak hosszú névsorában. Emlékezetem
23 36| kíséretében érkezett.~A hosszú legények, mikor a császár
24 36| germánul beszélgetni.~A császár hosszú sárga köntösében lépett
25 37| asztalnál, melyen már a hosszú nyakú, üres borospalackok
26 39| Amikor betegen feküdtem a hosszú téli éjszakákon, sok mindenen
27 39| mindennel elbíbelõdik. Amíg a hosszú téli éjszakákon a kórházban
28 40| kifityegtek girhes bordái. Hosszú, vékony farkát a lába közé
|